Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A zárószavazás előtti módosítókról vitatkozunk, tehát nem akarok visszamenni az általános vitában elhangzottakhoz, viszont azért itt is van elég sok kritikai észrevételünk.

A Törvényalkotási bizottság anyagaiban… (Zaj, beszélgetés a Jobbik soraiban.) Megkérném elnök urat, hogy a képviselőtársait próbálja egy kicsit ösztönözni, hogy alacsonyabb hangszínt vegyenek fel. Elég erős hangon beszélek, de túl közel vannak itt hozzám fizikailag ‑ nem eszmeileg, fizikailag. (Derültség az MSZP soraiban.) Tehát a Törvényalkotási bizottság anyagaiban szereplő módosítások túlnyomó többsége mindössze a helyesírási hibák javítására, jogtechnikai pontosításokra, megfogalmazásbeli pontosításokra terjed ki, illetve olyan apró pontosítás, mint hogy például a távfűtés mellett jelenjen meg kötelező jelleggel mindenütt a távhűtés is, természetesen, ahol erre technikailag lehetőség van.

Érdemi módosítást tartalmaz az anyag néhány pontban, három pontban. A módosító javaslat 11. pontja rögzíti, hogy a kormányzati épületek évi 3 százalékos felújítási kötelezettség alá tartozásának vizsgálata során kötelezően vizsgálni kell azt is, hogy azok hogyan és milyen módon kapcsolhatók be a távfűtésbe. Ez egy nagyon helyes kiegészítés, a távfűtés környezetbarát, energiahatékony, és hogyha jól illeszkedik az energiarendszerbe, akkor olcsó fűtési mód tud lenni, tehát célszerű, hogyha a kormányzati épületek is távfűtésbe kerülnek bekapcsolásra.

A módosító javaslat 17. pontja rögzíti, hogy a nagyvállalkozásokhoz kapcsolódó és partnervállalkozásként működő kkv-knak nem kell külön energiatanúsítást küldeni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak az energiahelyzetükről, így az energiagazdálkodási rendszerre vonatkozó ISO 50001 szabványnak megfelelő tanúsítványt, ha a nagyvállalat ezt már egyébként megküldte. Ez egy életszerű javaslat, magyarul azt jelenti, elég, ha a nagyvállalkozás intézi az energiaaudit adminisztrációját, a kapcsolódó kisebb cégeknek ezt önállóan nem kell megcsinálni, csak adatszolgáltatásként a kapcsolódó nagyvállalkozás felé. Ez egy helyes módosítás.

Továbbá a nagyvállalkozás kapcsolódó és partnervállalkozás kkv-jának nem kell kötelező energiaauditot végeznie, illetve a szabványnak megfelelő energiagazdálkodási rendszert működtetnie, ha a végső energiafelhasználása kisebb, mint a nagyvállalkozás teljes végső energiafelhasználásának 5 százaléka, magyarul, a törvényjavaslat helyesen a nagy energiamegtakarítási lehetőségekre koncentrál.

A 40. pont írja bele a törvénybe a sarkalatossági záradékot, vagyis, ahogy a valóságban is van, rögzíti, hogy ha a kormány a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt akarja kijelölni arra, hogy ellássa az energiahatékonysági törvény és végrehajtási jogszabályai hatálya alá tartozó szervek, személyek és tevékenységek felügyeletét, akkor bizony ahhoz az Országgyűlés kétharmados többséggel meghatározott döntése szükséges. Ha ez nincs meg, akkor alaposan át kellene írni a törvényjavaslatot és az egész koncepciót is. Utolsó információm szerint sem mi, sem a többi ellenzéki párt nem tudja támogatni ezt a sarkalatossági részt, ennek bizonyos kormányzati fenntartások az okai részünkről.

A TAB-háttéranyagban szereplő módosításokkal tehát szerintem önmagában nincs nagy baj, ezekben is vannak olyan részek, amelyek javítják a törvényjavaslatot.

(18.30)

Amit még el szeretnék mondani és a vitában is elmondtuk, a kisebbségi véleményben is megfogalmazódott, hogy a legfőbb probléma ezzel a törvényjavaslattal, hogy rendkívüli módon elkésett, és a tartalma kevés, mondhatni üres. Elkésett, mert lejárt a jogharmonizációs kötelezettség határideje már 2014. június 5-én, és egyébként sem pusztán a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése miatt kellene foglalkozni az energiahatékonyság javításával, hanem azért, mert ezzel növelhetjük az ellátásbiztonságot, csökkenthetjük az energiakitettségünket, javíthatjuk a gazdaságunk versenyképességét, és növelhetjük a magyar gazdaság fenntarthatóságát.

Kevés az előterjesztésben, a törvényben szereplő tartalom, mert a javaslat gyakorlatilag minden fontos konkrétum, számítás, célérték meghatározása tekintetében a kormány részére tartalmaz felhatalmazásokat. Az Országgyűlés gyakorlatilag egy majdnem üres vázat fogad csak el, magyarul, a kormányzat még mindig nem tudja, hogy mit akar, megint csak a kapkodás, a látszatintézkedések sora történik.

Megjegyezhető, hogy csak április 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben az energiamegtakarítás eléréséhez szükséges egyes kormányzati feladatokról szóló 1215. számú kormányhatározat. Beszédes, hogy milyen pontok szerepelnek ebben 1-től 7-ig. Tehát ez év május 31-ig kell kidolgozni az energiahatékonysági irányelveket az NFM-nek és az NGM-nek a 7. cikk (9)-(12) bekezdései szerinti szakpolitikai intézkedésekre vonatkozóan, beleértve az energiahatékonysági cél megjelölését és az eléréséhez szükséges szabályozási, támogatási, pályáztatási, adóztatási intézkedéseket, az igazolási módszertant és a monitoringot is. Tehát még nincs sehol.

A 2. pontja ennek a kormányhatározatnak a METÁR, a megújuló energiatermelés támogatási rendszere. Ezt is május 31-ig kell kialakítani, de már négy éve tárgyalnak róla a szakmai szervezetekkel. Rendkívüli módon le vannak maradva, ez kihagyott energiamegtakarítás az elmúlt négy évben. Ebben kellene tisztázni az úgynevezett ESCO-típusú finanszírozási és működési modell alkalmazásának lehetőségeit, amire rendkívül nagy szükség van. Ezt önkritikusan mondom, hogy a panelfelújítási programunk azért nem tudott még sikeresebb lenni, mert a háromharmados finanszírozásban a lakosságot terhelő egyharmad túl magas. Az a tapasztalat, hogy nem tudják vállalni a lakosok, tehát az ESCO-típusú finanszírozás, amelyben az önrész maximum 10 százalék, a mi megítélésünk szerint fellendülést hozhatna az energiamegtakarítási projektek területén.

Szintén május 31-ig kellene az NFM-nek előterjesztést készítenie a Nemzeti Energetikusi Hálózat feladatairól, az elérhető eredményekről és a hálózat működtetéséről. A Holdban sincs még ez a magyar energetikusi hálózat, a szakma évek óta szeretné ezt, nagy várakozással van, ugyanakkor nem látszik belőle semmi. A Fejlesztési Minisztériumnak folyamatosan tájékoztatni kell az Európai Bizottságot, de hogy miről, azt is majd május 31-ig kell kidolgozniuk. A Fejlesztési Minisztériumnak mérnie kellene az ez év január 1-jét követően megvalósított kormányzati energiamegtakarítási intézkedéseket. Nem látunk ilyet.

A kormányzati előterjesztéseken fel kell tüntetni az összes energiahatékonysági hatást is. 2015. de­cember 15-ig ezt mind határozatba kell hozni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, elnök úr, egy fél perccel megtoldom. Vagyis a kormány még csak most vizsgálódik (Kontrát Károly: Új elnök van? ‑ Dr. Staudt Gábor: Ez meg milyen?), eddig semmit nem végzett, a többi tagország 2013 decemberében ezzel készen volt.

Köszönöm a türelmet, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)