Felszólalás adatai

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Én azt gondolom, hogy tényleg elhangzott egy fontos mondat itt Keller képviselő úr részéről, nevezetesen, hogy az nem lehet senkinek az érdeke, hogy azt a fajta inflációs várakozást, amely inflációs várakozást folyamatosan, akkor, amikor a gázárakról van szó, akkor, ha a nyugdíjról van szó, újra és újra, akár akarva, akár akaratlanul, de gerjesztik. Mi annak az értelme, hogy folyamatosan egy rosszabb helyzetet próbáljunk meg feltételezni, mint ami elérhető? Miért kell abból kiindulni folyamatosan - ebből fog akkor a gazdaság is nyilván kiindulni - hogy az az inflációs mérték nem érhető el?

Annál korrektebb ajánlat, mint amit a kormány tett a nyugdíjasok felé, aligha lehet. Igaza van Keller képviselő úrnak, ők arra kérték a nyugdíjasok türelmét, hogy viseljék el az állandó csökkenést, a vásárlóérték állandó csökkenését. Mi nem ezt kérjük. Mi azt kérjük, hogy fogadják el, hogy az az emelkedés nem abban az ütemben történik, ahogyan mi is szeretnénk. De itt egy emelkedésről, ott egy csökkenésről volt szó. Több felelősség kellene akkor, amikor ilyen ügyekben az ember megszólal, mert én mégiscsak úgy gondolom, hogy a mi nyugdíjasainkban sokkal több a felelősségérzet, pontosan úgy gondolkodnak, azt hiszem, ahogyan a kormány is. Emelkedik a nyugdíjérték, de emelkednie kell a fiataloknak történő juttatásnak is, emelkednie kell annak is, ahol az újabb generáció indul el. Én azt gondolom, ők így gondolkodnak, és nagyon remélem, hogy ez a többségnél így van. És még egyszer mondom, talán a vitát ott kellene berekeszteni, hogy ne örökké arról szóljon a vita, hogy mitől fog még jobban emelkedni az infláció. Mert akkor lehet, hogy tényleg emelkedni fog. De jó ez valakinek? Én azt gondolom, senkinek. (Taps az FKGP padsoraiban.)