Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! 2011. január 1-jével az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a vám- és pénzügyőrség összevonásával létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Ezzel több mint 22 ezer fős szervezetbe koncentrálódott az állami adóhatósági, vámhatósági, valamint törvényben meghatározott bűncselekmények esetében a pénzügyi nyomozói tevékenység. Ez a szervezet az állam adó- és adójellegű bevételeinek kezelését látja el, amelynek hatékonysága kiemelt kormányzati érdek.

A 2014. évi adatokat megvizsgálva, a NAV által kezelt előirányzathoz kötött bevételek meghaladták a 11 ezer milliárd forintot, sőt a realizálódott éves bevétel csaknem 300 milliárd forinttal, 2,6 százalékkal meghaladta a költségvetési előirányzatok összegét. Bár az adóbevételek alakulására hatással vannak természetszerűen az aktuális gazdasági folyamatok, tagadhatatlan tény, hogy az adóhatóság működése, illetve megfelelő működtetése a költségvetési bevételek biztosításának elengedhetetlen feltétele. Mindehhez számtalan adó- és vámszakmai tevékenység kapcsolódik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal többek között nyilvántartja a hatáskörébe tartozó több millió adóalanyt, vezeti az adó- és vámfolyószámlákat, nyilvántartja a fizetési kötelezettségeket, illetve kiutalja az igényelt költségvetési támogatásokat. Működteti a bevallási, adatszolgáltatási rendszereket, fejleszti az ezekhez szükséges informatikai hátteret.

2014-ben az állami adóhatósághoz mintegy 22,6 millió darab bevallás, illetve adatszolgáltatás érkezett. A NAV fogadja és feldolgozza a beérkezett adatokat, és nem utolsósorban ezek továbbításával kiszolgálja a közigazgatás számos szereplőjét a nyugdíjbiztosítási szervektől kezdődően a munkaügyi hatóságig. Emellett a jogkövetés biztosítása érdekében az állami vámhatóság ellenőrzést végez, behajtja nemcsak a nála felhalmozott tartozásokat, hanem teljesíti a több mint 130 jogcímen hozzá érkező, adók módjára behajtandó köztartozások behajtása iránti megkereséseket. Végzi a vámkezeléseket, jövedéki engedélyeket ad ki, adóregisztrációs eljárást folytat le, illetve eljár fémkereskedelmi hatóságként, vagy hogy csak az elmúlt nagy jelentőségű intézkedésére gondoljunk, működteti az EKÁER rendszert. A fentiek korántsem teljes körű felsorolását adják a NAV tevékenységégének, azonban alkalmasak arra, hogy felvillantsák az állami adó- és vámhatóság feladatainak összetettségét és sokszínűségét.

(10.00)

Az adóigazgatás, a vámhatóság és a közpénzügyi csalásokat üldöző nyomozó hatóság egyesítése, vagyis a NAV 2011-es kialakítása alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket, megérett ugyanakkor az idő arra, hogy a kormányzat a közterheket beszedő szervezet belső működését is alaposan áttekintse és a szükséges átszervezéseket elvégezze.

A tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslat előkészítését megelőzően egy szakmai munkacsoport világította át a hivatalt. A minisztériumi és hatósági, valamint a szakmát és vállalkozásokat képviselő szakemberekből álló grémium résztvevői több szempontból és számos eszközzel megvizsgálták a NAV tevékenységét.

A Belügyminisztérium kérdőíves felmérés útján gyűjtötte össze a NAV dolgozóinak a szervezettel és a munkafolyamatokkal kapcsolatos véleményét. Az NGM a NAV közreműködésével nemzetközi összevetést készített az adóhatóság szervezeti jellemzőiről és különböző hatékonysági, eredményességi és ügyfélbarátsági mutatóiról, valamint az adóhatóság fejlesztésére alkalmazott legjobb nemzetközi gyakorlatokról. A nemzetközi kitekintés legfontosabb megállapításai a szervezeti struktúrát, illetve a működés hatékonyságát érintően a következők voltak.

Az OECD és az EU-országok közel felében működik integrált módon az adó- és vámhivatal. A NAV-nál az adóbeszedés fajlagos költségei meghaladják a nemzetközi átlagot, ugyanakkor a nemzetközi adatok alapján a jelentősebb ráfordítások ténylegesen segítik a feketegazdaság visszaszorítását. Erre legjobb példa az online pénztárgépek bevezetése.

Az OECD-s nemzetközi kitekintés alapján is fő fejlesztési iránynak tűnik az elektronikus rendszereknek és szolgáltatásoknak a bővítése. Az ügyfélközpontúság fejlesztésének egyik fő iránya a nyilvánosság, illetve a konzultáció erősítése. Számos adóhatóság hajtott végre jelentős szerkezeti reformokat a hatékonyság és az ügyfélközpontúság javítása érdekében, amelyek jellemzően a centralizáltság növelésével jártak. Az EU-országok közel felében a minisztérium részeként működik az adóigazgatás.

Tisztelt Országgyűlés! Emellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 400 magyar kis- és középvállalkozás vezetőjének megkérdezésével felmérést végzett a vállalkozók NAV-val kapcsolatban szerzett tapasztalatairól, véleményéről, illetve az egyik nagy adótanácsadó cég a nagyvállalatok kérdőíves megkérdezése révén nyújtott képet a nagy adózók adóhatóságról alkotott véleményéről. A felmérések és elemzések eredményeként megállapítást nyert, hogy a NAV szervezete túlzottan tagolt. Párhuzamosan működik az adó-, a vám- és a bűnügyi szakterület, elkülönült központi, régiós és megyei irányítással, párhuzamos szakmai és funkcionális vezetőkkel.

A NAV szervezetrendszere háromszintű, a megyei igazgatóságokból, a régiós főigazgatóságokból és a központi hivatalból áll. Ez a felépítés magában hordozza egy koordinációs többletfeladat és többletadminisztráció szükségességét a központ és a megyei igazgatóságok között, egyben lassítja és torzítja az információáramlást. A felméréseknek emellett meghatározó konklúziója volt, hogy javítani kell a NAV működésének ügyfél-orientáltságán, valamint annak szolgáltató jellegét is erősíteni szükséges. E tekintetben egységes volt mind az adózók, mind a NAV munkatársainak véleménye.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a fenti kérdésekre adott válaszokat és a hatékonyság fokozását célzó megoldásokat tartalmazza. A munkacsoport az áttekintő elemzés elvégzése során stratégiai célként fogalmazta meg egy hatékonyabb szervezeti modell elérését, a szervezet felépítésének egyszerűsítését.

Jelen javaslat ezen kormányzati szándékot jeleníti meg a NAV szervezetére vonatkozóan, az alábbi lényegi módosításokkal.

1. A NAV központi hivatalként működik tovább, azonban a rendvédelmi feladatait is továbbviszi, így a törvény módosításával létrejön a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt álló központi hivatal kategóriája.

2. A NAV vezetőjének feladat- és hatáskörét a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és helyettes államtitkárai látják el 2016. január 1-jétől.

3. A NAV szervezete kétszintűvé válik, az elsőfokú hatósági feladatokat ellátó területi szervekkel és az ezek tevékenységét irányító és felügyelő központi irányítással. Az adó- és vámigazgatóságok szervezetében az integráció megvalósul, és megszűnik a NAV regionális szervezeti szintje. Jelenleg 7 adó-, 7 vám- és pénzügyőri, valamint egy kiemelt adó- és vám-főigazgatóság működik, melyek az átalakítás következtében megszűnnek. Jelenleg 19-19 megyei adó- és vámigazgatóság, 3-3 fővárosi, valamint 1-1 kiemelt adó- és vámigazgatóság működik. Az adóigazgatóságok és a vámigazgatóságok összeolvadásának eredményeként az igazgatóságok száma a felére csökken. Az integráció teljessé tétele a jelenleginél nagyobb lehetőséget ad a szinergiák kihasználására.

4. A másodfokú hatósági feladatkör ellátására, amely eddig a megszűnő regionális főigazgatóságok hatáskörébe tartozott, a fellebbviteli igazgatóság lét­re­hozására kerül sor. E profiltiszta szervezet létrehozása meggyőződésünk szerint kiemelten támogatja majd az országosan egységes hatósági tevékenység kialakítását, illetve fenntartását. Rendkívüli jogorvoslatként felügyeleti jogkörben, harmadfokon a központi irányítás, negyedfokon a miniszter jár majd el. A jelenlegi szabályokhoz képest változás, hogy a miniszter csak hivatalból tesz majd felügyeleti intézkedést.

5. Az észszerű költségvetési gazdálkodás érdekében a NAV képzési intézete és a Bűnügyi Főigazgatóság ‑ csak mint önálló költségvetési szerv és így a költségvetésben önálló cím ‑ megszűnik. A NAV ugyan­akkor a jövőben is fejezetként szerepel a központi költségvetésben.

6. A Bűnügyi Főigazgatóság bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai, a felettes szervi szabályok továbbra sem változnak. A korábbi szabályok alkalmazandók az új szervezeti struktúrához igazítva, így a bűnügyi főigazgatóság felett a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti felettes szerve, az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese. (Sic!)

További garanciaként van a szabályozásba beillesztve, hogy a kijelölt miniszter és az állami adó- és vámhatóság vezetője az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatainak ellátásáért felelős szakmai helyettesét, valamint a kijelölt miniszter, az állami adó- és vámhatóság vezetője és az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatainak ellátásáért felelős szakmai helyettese a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatóját a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatainak ellátása körében egyedi ügyben nem utasíthatja.

7. A javaslat részét képezi a NAV átszervezésével kapcsolatban számos egyéb törvény módosítása, a korábbi elkülönült szervezet szerinti állami adóhatóság, állami adó- és vámhatóság, illetve a NAV korábbi elnöki irányítási rendszeréhez kapcsolódó rendelkezések pontosításával.

Végül a 8. a NAV egyes területi szerveinek megnevezését, hatáskörét és illetékességét a jelenlegi szabályozási rendnek megfelelően a jövőben is kormányrendelet szabályozza majd.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával kapcsolatos szabályokon túl a törvényjavaslat a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításokat is tartalmaz. A törvényjavaslat alapján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben kerül meghatározásra a közalkalmazottak fizetési fokozataira vonatkozó szabályozás.

(10.10)

A módosítás alapján a fizetési fokozatok száma 14-ről 17-re nő, így a hosszú időt a pályán töltő közalkalmazottak számára is biztosítottá válik az illetmény-előmenetel.

A törvényjavaslat emellett elvégzi a kincstári monitoringrendszernek az európai uniós jogi kötelezettségek teljesítésével összefüggő kibővítéséhez kapcsolódó pontosítását. Ahhoz ugyanis, hogy a kincs­­tári monitoringrendszer betölthesse funkcióját és az európai uniós jogi aktusokban foglalt támogatáshalmozódási szabályok érvényesíthetővé váljanak, szükséges, hogy a helyi önkormányzatok által nyújtott csekély összegű támogatások is bejelentésre kerüljenek a Kincstár számára. A bejelentésre a helyi önkormányzatok 2016. február 29-ig tartó felkészülési időt kapnak azzal, hogy a 2016. január 1-jén és azt követően hozott támogatási döntéseiket utólag kell bejelenteniük.

Ehhez kapcsolódóan a törvényjavaslat egységes szabályozást teremt az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott juttatások tekintetében. A módosítás a kincstári monitoringrendszer adattartalmához igazodóan bevezeti az állami támogatást és a költségvetési támogatást magában foglaló támogatás fogalmát. Az erre vonatkozó közös szabályokat a támogatási jogviszony sajátosságaihoz igazodóan, az államháztartás mind a két alrendszere tekintetében egységesen állapítja meg. A törvényjavaslat tehát egyszerre szolgálja az államháztartás alrendszerében nyújtott támogatások átláthatóságát és a szabályozás egységesítését, de tág mozgásteret hagy a támogatók számára, hogy a támogatni kívánt tevékenység sajátosságaira tekintettel alakítsák ki a támogatási kon­strukciót.

A javaslat tartalmazza mindezeken felül a népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosítását is. A 2016-tól hatályos szabályozás révén az adóalanyok 10 százalékkal csökkenthetik a fizetendő adó, a népegészségügyi termékadó összegét az egészségügyi témájú programjaikra fordított költségeikkel.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat széles körű konzultáción alapulva, részletes nemzetközi összehasonlítás alapján nyújt megoldást az ország államháztartása szempontjából kiemelt jelentőségű adó- és vámhatósági szervezet átalakítására, ezzel lezárul a 2011-ben megkezdett adó- és vámszakmai integráció, és sor kerül az európai modelleknek megfelelő adóhatósági szervezet kialakítására, emellett az államháztartást érintően is előmutató, támogatandó javaslatokat fogalmaz meg.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)