Készült: 2024.05.06.19:13:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

107. ülésnap (2011.07.04.), 34. felszólalás
Felszólaló Gúr Nándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:04


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Apám mindig azt mondta, hogy fiam, ha segíteni nem tudsz, akkor ne árts. Én ezt vártam ettől a kormánytól is, mert az alapígéretei valami olyasmit fogalmaztak meg, hogy egymillió új munkahelyet és radikális adócsökkentést ígértek az embereknek, és mindezek mellett még azt is mondták, hogy megerősítik a közbiztonságot.

Aztán csalódnom kellett - csalódnom kellett, mert az elmúlt egy esztendő azt bizonyította be, hogy ez a kormány beszél valamiről, de egészen mást csinál. Egészen mást csinál, mert a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadóval a 3,8 millió munkavállalóból 3,5 millió ember számára nem pluszt, hanem mínuszt hozott, elvett tőlük. A közbiztonság tekintetében olyan helyzetet teremtett, amely nem megerősítette, hanem gyengítette mindazt, azáltal is, hogy szétzúzta a közfoglalkoztatás rendszerét. Hozzá kell tenni az egymillió új munkahellyel kapcsolatban, hogy a válság bekövetkezte előtti állapothoz képest százezerrel kevesebb a foglalkoztatottak száma, néhány tízezres elmozdulás van időszerűen adott esetben, a válság időszakában való kormányátvétel időpontjához illesztetten.

Tudják, a kormánytisztviselők és a köztisztviselők tekintetében is az történt, hogy először két hónap alatt indoklás nélkül kirúghatóvá váltak, majd jött az Alkotmánybíróság, majd jött egy új törvény, amely azt mondja, hogy ha a vezető bizalmát elveszíti a kormánytisztviselő, akkor ugyanúgy kirúghatóvá válik. Ez a mai jogbiztonság. De a munka törvénykönyve keretei között is, egy nemzeti munkaterv keretei között olyanfajta üzeneteket foganatosítanak, amelyekre alapozni kívánják a sarkalatos törvényeket, és amelyek nem hoznak, hanem visznek a munkavállalóktól. Azt mondják, a próbaidő intézményrendszerét kitágítják 6 hónapra. Kihasználhatóvá, majd eldobhatóvá teszik minden következmények nélkül az embereket. A túlmunka tekintetében 50 százalékos pótlékok helyett azt mondják: szabadidő jár nekik. Szabadidő jár - csak jut-e? A munkáltató ki fogja-e adni, vagy azt fogja mondani: édesapám, ha dolgozni akarsz holnap, holnapután is, akkor felejtsd el mindazt, hogy mi jár neked, dolgoznod kell, ez nem jut neked, mert van más, aki sorba áll mögötted. A szabadság kivételében az önrendelkezési jogot szűkítik. Sok minden egyéb tekintetben, például a kollektív szerződések tekintetében hátrányos helyzetet hívnak életre a munkavállalókkal szemben, olyan, az alapvető jogszabályi intézményrendszerekhez illesztetten negatív szabályozást akarnak a munkavállalókra kényszeríteni a kollektív szerződés keretei között, amire még nem volt példa az elmúlt időszakban. Vagy a kártérítés tekintetében olyan helyzetet akarnak életre hívni, amelyben nem a havi jövedelmének a felével, hanem az okozott kár teljes egészével helyt kell állnia, még akkor is, ha nem ő okozta azt, csak nem hárította el, és lehetősége lett volna ezt megtenni.

Azt gondolom, a biztosítási jogviszony kereteinek a felszámolása, ami a szolidaritás elve alapján működött hosszú időn keresztül - hogy a munkaadói és a munkavállalói befizetések mellett a nehéz helyzetbe került emberek ellátásban részesültek -, a 9 hónapról 3 hónapra történő ellátási időtartam csökkenése ezt hozza magával, ez is elfogadhatatlan, hiszen a források más irányba történő elvitelére kerül sor. A közfoglalkoztatás szétzúzását nem mondom, nem kell hogy tovább ragozzam. Munkaalapú társadalomról beszélnek, és közben 620-630 ezer munkanélkülivel szemben 30-40 ezer, és ennek az egynegyed részében csakis a nem támogatott munkahelyek kínálata jelenik meg az országban? Miről beszélünk? A Munkaerő-piaci Alapból kivesznek a költségvetési törvény keretei között 35 milliárd forintot az aktív foglalkoztatáspolitikából, miközben 24,6-ot a segélyezés oldalára tesznek át, és azt mondják, hogy nem segélyezni, hanem foglalkoztatni akarnak, és közben ezzel ellentétes pénzmozgást hívnak életre? Miről beszélünk? A munkaadók tekintetében a rugalmasságot szinte teljes egészében biztosítják, míg a munkavállalóknál pedig felszámolják a biztonságot.

Ha a nyugdíjasokat vagy a nyugdíj előtt állókat nézzük: elkobozták a magán-nyugdíjmegtakarításokat, arra való hivatkozással, hogy a hiányt csökkentik ennek egy részéből, a másik részéből meg folyó kiadásokat folytatnak, azokat fedeznek; hozzátéve, hogy a leendő nyugdíjasok tekintetében új megállapítási formákat akarnak találni, olyanokat, hogy a munkaadói befizetések ne képezzék majd a megállapított nyugdíjak részét? Miről beszélünk? Visszamenőleges szabályozásokat tesznek, a jogbiztonságot felszámolják? Nem akarom ragozni a szót, érthető és világos: azok, amiket önök tesznek, nem arról szólnak, hogy az emberek érdekében cselekedjenek, azok mind-mind kivétel nélkül arról szólnak, hogy hogyan nehezíthetik meg a helyzetüket, ahelyett, hogy a személyi jövedelemadó csökkenése helyett inkább a járulékokat csökkentenék, vagy arról gondoskodnának, hogy minden családban legyen egy foglalkoztatott, és hogy a személyi jövedelemadó igenis progresszív legyen, és ne egykulcsos. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Miről beszélsz?) Egyszóval: apáink szavát kellene meghallani, és úgy cselekedni, hogy ha lehet, akkor ne ártsanak, hanem segítsenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai