Felszólalás adatai

FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Igen tisztelt Miniszter Úr! Nagy figyelemmel hallgattam ma reggel a miniszter úr expozéját, abból egy elemre szeretnék itt a vitában visszatérni. A miniszter úr azt mondta, hogy a szociális partnerekkel ezt a javaslatot megbeszélték, megvitatták, és az ebben a vitában felmerült javaslatok a törvénytervezetbe beépítésre kerültek.

Én arról szeretném a miniszter urat tájékoztatni, hogy az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói oldalától mint parlamenti képviselő egy olyan javaslatot, egy olyan véleményt kaptam a törvénytervezetről - gondolom, valamennyi képviselőtársam kézhez kapta ezt, legalábbis a bizottság tagjai mindenképpen -, amelyből röviden szeretnék idézni. Azt kérik tőlünk, hogy "az Országos Munkaügyi Tanácsban megtárgyalt, a munkanélküli ellátórendszerben tervezett változtatásokat utasítsuk el azok szakmai megalapozatlansága és káros társadalmi hatásai miatt". Azzal indokolják a kérésüket, hogy "a törvényjavaslat munkakerülőként bélyegzi meg a tisztességes munkanélküliek és a leendő munkanélküliek tömegeit. A tervezet példátlan módon szűkíti az ellátó rendszert, megrendíti ezzel közel 350 ezer munkanélküli és családja létbiztonságát. A megélhetéshez szükséges szociális segély kényszermunkához kötése veszélyezteti a jogbiztonságot, lehetetlenné teszi az emberi méltósághoz való alkotmányos jog érvényesülését. A javaslatcsomagban nyoma sincs a munkanélkülieknek igazi segítséget jelentő, a regionális problémákat is kezelő, munkahelyteremtést elősegítő intézkedéseknek. A törvénymódosítás gyökeresen ellentétes az Unió gyakorlatával." - hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Úgy gondolom, elszomorító és elgondolkodtató, hogy az érdek-képviseleti szervezetek ilyen véleményt fogalmaznak meg erről a törvénytervezetről, de idézhetnék szakmai véleményeket is, amelyek szintén lesújtóak. Én nem találkoztam sem a szakmában, sem az ezen a területen dolgozó olyan kollégákkal, akik ezt a jelenlegi javaslatot elfogadhatónak tartották volna.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Mi szocialisták sem tudjuk ezt elfogadni, mert úgy gondoljuk: tarthatatlan az az elképzelés, hogy ez a javaslat egyfajta előítéletből indul ki. Szeretném hangsúlyozni: sajnos jelenleg Magyarországon minden munkavállalónak áll a zászló, minden munkavállaló akár holnap munkanélkülivé válhat, kivéve azokat a szerencséseket, akik olyan anyagi javakkal, olyan nagyságrendű tulajdonnal rendelkeznek, amelyből hosszú távon meg tudnak élni. Éppen ezért úgy hiszem, érdemes lenne végiggondolni, hogy miközben csökken az ellátás mértéke és összege is, aközben nem csökken a befizetendő járadékmérték. Ez alapvetően sérti a biztosítási elvet, de úgy gondolom, ellentétes az európai gyakorlattal is, hiszen nem adja oda azokat a forrásokat, amelyek tulajdonképpen rendelkezésre állnak, és amit az ország gazdasági helyzete is lehetővé tesz. A feladatokat átruházza az önkormányzatokra, de a feladatok ellátásához szükséges eszközöknek csak egy töredékét biztosítja a javaslat. Most már túl vagyunk a költségvetési törvény módosító javaslatainak a szavazásán, és szeretném hangsúlyozni: azokat a módosító indítványokat is leszavazta ma a parlament, amelyek akár a közmunka, akár az e területnek szükséges pótlólagos források megteremtésére irányultak.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ez a javaslat káros és bizonyos tekintetben veszélyes is. Hiszen egyrészt papíron látványosan csökkenteni lehet majd a munkanélküliek létszámát, mert kikerülnek a rendszerből, el lehet majd mondani a diadaljelentésben, hogy mennyivel csökkent a munkanélkülieknek - már legalábbis a regisztrált munkanélkülieknek - a száma, ugyanakkor a jelenleg jövedelempótló támogatáson lévők kikerülnek a rendszerből, eltűnnek a nyilvántartásból - és megjelennek az önkormányzatoknál egyfajta szociális segélyezettként. De gondot fog ez okozni a családoknak is, és miután mindig azt hallom a polgári kormánytól, hogy fokozottan oda kíván figyelni a családok helyzetére, arra a veszélyre szeretném felhívni a figyelmet, hogy az a család, ahol akár egy, akár két szülő munkanélkülivé fog válni a jövőben, bizony nagyon nehéz helyzetbe fog kerülni, és ez a helyzet még súlyosabbá fog válni akkor, ha a családnak ne adj'isten valamilyen vagyona van.

(24.00)

Mi lesz azokkal a családokkal, azokkal a szülőkkel, akik kifutnak a munkanélküli-ellátásból, és, mondjuk, személygépkocsival vagy egy telekkel rendelkeznek? Arra kényszerítjük őket, hogy adják el, éljék fel, és utána majd újra jelentkezhetnek a rendszerben? Milyen szociális gondoskodás ez? - kérdezem én.

Úgy hiszem, ezek a problémák, egyáltalán a problémák kezelése sajnálatos módon nincs igazán átgondolva, és megjelenhet az a félelem is, amit itt délelőtt a vitában már megemlítettem, hogy azok az emberek, akik a napi megélhetési gondokkal küzdenek, sokszor a napi betevő kenyeret sem tudják megvásárolni maguknak, bizony rákényszerülnek olyan dolgokat is elkövetni, amelyekkel a többi ember, a polgári Magyarország kárára lesznek. Növekedhet a megélhetési bűnözés, és nem hiszem, hogy az a jó megoldás, ha ebbe az irányba próbáljuk terelni ezeknek a szerencsétlen embereknek a sorsát.

Kedves Képviselőtársaim! Én annak örültem volna, ha egy olyan törvénytervezetet tudtunk volna itt megvitatni, amely választ ad a legégetőbb kérdésre. Például választ kaphattunk volna arra, hogy milyen közgazdasági elképzelései vannak a kormánynak a foglalkoztatási helyzet javítására. Örültem volna, ha láttam volna az anyagban, a kormány hogyan kívánja kezelni az országban meglévő területi különbségeket. Jó lett volna látni, hogyan próbálják megoldani a munkahely és a lakás távolságából adódó problémákat. Örültem volna, ha végre valamilyen elképzelést láttam volna a 45 év feletti munkavállalók elhelyezkedésének megkönnyítéséről. Nagyon örültem volna annak, ha ezekkel a súlyos kérdésekkel a törvénytervezet foglalkozott volna, de sajnos ez a törvénytervezet ezekkel az ügyekkel nem foglalkozik. Sőt, azt is el kell mondanom, hogy tulajdonképpen a javaslatban egyetlenegy olyan új elem nem szerepel, amely eddig nem lett volna meg az ellátórendszerben. Ezeket most fenntartja, de lényegesen rövidebb ideig, nehezebb hozzáféréssel, és úgy gondolom, hogy sok tekintetben a munkavállalókat, a munkanélkülieket megalázó módon tudnak majd csak az ellátásokhoz hozzájutni.

Éppen ezért tisztelettel kérem a kormányzatot, gondolják végig, hogy a legjobb megoldás talán az lenne - miután semmi nem indokolja, hogy most ezt a törvényt pánikszerűen kelljen bevezetni -, ha visszavonnák, és részletesen átdolgozva visszakerülhetne ide, a parlament elé, azokkal a gazdaságpolitikai kiegészítésekkel, amelyeket rövid hozzászólásomban igyekeztem felvázolni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)