Felszólalás adatai

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A három héttel ezelőtti döntéssel nem nagyon szeretnék foglalkozni, erről Kertész képviselőtársam és Kovács Kálmán képviselő úr is szólt. Én magam egyébként akkor minden módosító javaslat ellen szavaztam. Azt gondolom, most elég hitelesnek tűnik az a megszólalásom, amiért szót kértem.

Megítélésem szerint mit jelent a koherenciazavar? Az én megítélésem szerint koherenciazavar jött létre a zárszámadásban. Két dolgot: egyrészt megítélésem szerint a zárszámadáson kívüli törvényekkel az Országgyűlés három héttel ezelőtti döntése nincs szinkronban. A másik pedig az, hogy egy nagyon jelentős belső ellentmondást is magában hordoz a három héttel ezelőtti döntésünk.

Milyen megoldás kínálkozik arra, hogy ezt a koherenciazavart feloldjuk? Két lépést szükséges megtennünk. Megítélésem szerint egy lépés - ahogy azt a számvevőszéki bizottság javasolta - nem elégséges. Azért van szükség két lépésre, mert egyrészt szinkronba kell hozni a zárszámadáson kívüli törvényekkel a zárszámadást, másrészt pedig érvényt kell szerezni az Országgyűlés három héttel ezelőtti döntésének is. Megítélésem szerint a számvevőszéki bizottság javaslata - amely az ajánlás 7. pontjában található - az egyik feltételnek eleget tesz, rögzíti azt, hogy az Állami Számvevőszék megállapításait az Országgyűlés tudomásul veszi, és nem kívánja azt megváltoztatni. De ha csak ennyit teszünk meg, akkor tulajdonképpen a három héttel ezelőtti döntésnek nem szerzünk érvényt. A három héttel ezelőtti döntés arról szól, hogy az Országgyűlés néhány önkormányzatnak mentességet akar biztosítani a visszafizetés alól. Nyilvánvalóan az nem képzelhető el, ha ilyen mentességben gondolkodik az Országgyűlés, hogy az egyik, számára szimpatikus önkormányzatnak mentességet ad, más önkormányzatoknak pedig, amelyek kevésbé szimpatikusak, nem ad mentességet.

Éppen ezért csak olyan megoldás képzelhető el a koherenciazavar feloldására, amely egységesen mér; tehát miközben elismeri, hogy a Számvevőszéknek igaza van, aközben azt mondja, hogy egy egységes, normatív módon mentesíti az önkormányzatokat a visszafizetés kényszere alól. Jól körülhatárolható az a kör, akit mentesíteni kell, hiszen az Állami Számvevőszék 2., 3. és a többi mellékletében is fel van sorolva mindazon önkormányzatok köre, amelyeknek vissza kell fizetni a jogosulatlanul igénybe vett központi költségvetési támogatást.

Tehát azt gondolom, hogy mivel arra irányult az Országgyűlés döntése, hogy a 2., 3. mellékletből néhány önkormányzat ne fizesse vissza a központi költségvetési támogatást, ezért most csak az lehet a megoldás másik lába, hogy tegyük hozzá a számvevőszéki bizottság javaslatához azt a javaslatot, hogy az Állami Számvevőszék 2., 3. mellékletében megfogalmazott visszafizetési kötelezettségtől tekintsen el az Országgyűlés. Ha most sorba vesszük a módosító javaslatokat, akkor a 4. számú módosító javaslat - amit a kormány terjesztett be - semmi mást nem csinál, mint azt, hogy átvezeti a három héttel ezelőtti döntést a zárszámadáson. Tehát a kormánynak semmiféle törekvése nem volt arra, hogy a koherenciazavart feloldja.

Az alkotmányügyi bizottság nagyon trükkösen átvezeti egyrészt a három héttel ezelőtti döntést, plusz még tovább torzítja azt a koherenciazavart, amit az Országgyűlés egyébként is már elkövetett. Tehát még két önkormányzattal - Szolnok és Fonyód önkormányzatával - bővíti azon önkormányzati kört, amelynek nem kell visszafizetni a központi költségvetési támogatást.

Az ajánlás 7. pontjáról szóltam, a számvevőszéki bizottság javaslatáról, amely nem veszi figyelembe a három héttel ezelőtti döntést. Azt gondolom, hogy az ajánlás 5. pontja - amit elég sajnálatos módon ellenzéki képviselők fogalmaztak meg, és a költségvetési bizottságnak már nem volt lehetősége arra, hogy egy új módosító javaslatot megfogalmazzon, hogy a kormányzati többségnek ne kelljen az ellenzéki képviselők javaslatát támogatni, hanem csak a költségvetési bizottság javaslatát - mind a két irányra megoldást ad. Egyrészt elismeri a Számvevőszék döntését, a vizsgálatának a megállapításait, a jogosságát, másrészt pedig az Országgyűlés három héttel ezelőtti döntésének érvényt szerez, vagy megpróbál érvényt szerezni. Ha korrektül akarunk eljárni, akkor akármennyire is ellenzéki képviselők nyújtották be ezt a módosító javaslatot, az ajánlás 5. pontját kell megítélésem szerint támogatni.

Még egy egészen rövid megjegyzésem van. A költségvetési bizottsági vitában az egyik kormánypárti képviselő úr azt mondta, hogy nem képzelhető el az, hogy túlterjeszkedjen a koherenciazavart kiküszöbölő módosító indítvány a parlament három héttel ezelőtti döntésén - mondta az a kormánypárti képviselő, aki egyébként az alkotmányügyi bizottságban megszavazta az alkotmányügyi bizottságnak azt a javaslatát, amely egyébként túlterjeszkedik az Országgyűlés három héttel ezelőtti döntésén. De amelyik önkormányzat nem volt szimpatikus, arra már az alkotmányügyi bizottság nem terjesztette ki a javaslatát.

(17.30)

Tehát azt gondolom, nekünk a jogbiztonság kell hogy elsősorban a szemünk előtt lebegjen akkor, amikor dönteni akarunk. Ha el akarjuk kerülni azt, hogy azok az önkormányzatok, amelyek a körön kívül maradtak, Alkotmánybírósághoz forduljanak, és mindazon idő alatt, ameddig az Alkotmánybíróság nem hozza meg a döntését, egy erőteljes jogbizonytalanság alakuljon ki, akkor azt gondolom, hogy csak az ajánlás 5. pontjának a támogatásával kerülhetjük el ezt a problémát.

De a bizottsági vitában az is felmerült, hogy micsoda feszültség keletkezik azon önkormányzatok között, amelyek nem is kezdeményeztek ilyen visszafizetés alóli mentességet, és azok között, amelyeket felment az Országgyűlés a visszafizetés kényszere alól.

Tisztelt Képviselőtársak! A feszültség nem itt van. A feszültség azok között az önkormányzatok között van, amelyek kezdeményezték, hogy mentesüljenek a visszafizetés kötelezettsége alól, és azok között, amelyek mentesültek a visszafizetés alól. Márpedig itt olyan mértékű a feszültség, hogy joggal lehet azt remélni, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak azok az önkormányzatok, amelyek e mentességben nem részesültek.

Tehát elnézést kérek, hogy hosszan érveltem, de a három héttel ezelőtti országgyűlési döntés számomra mindenképpen azt mutatta, hogy a koherenciazavar kiküszöbölése során világosítsuk meg a problémát, mondjuk el, hogy miért és milyen feltételekkel lehet ezeket a zavarokat kiküszöbölni, azt remélve, hogy az Országgyűlés most felülemelkedik azon, hogy milyen képviselői sorból származott a módosító javaslat, és támogatja az ajánlás 5. pontját, és ezzel tulajdonképpen a legkisebb bajt okozza az 1998. évi zárszámadási törvényjavaslatban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)