Felszólalás adatai

KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, természetesen örömmel veszem az államtitkár úr válaszát is. (Dr. Fónagy János: Köszönöm szépen.)

Tisztelt Államtitkár Úr! A Vértesi Erőmű Részvénytársaság közel hatezer embernek ad munkát. Döntő többségük Oroszlányban és környékén él, de jó néhányan Tatabánya és vidékének lakói. Érthető, hogy nagy figyelemmel kísérik a részvénytársaság jövőjének alakulását, ugyanis munkahelyükről, maguk és családjuk megélhetéséről van szó. Különösen nagy aggodalom övezi az oroszlányi-bokodi erőmű további sorsáról szóló, nem túl megnyugtató híreket, hiszen a hőerőmű úgynevezett retrofitprogramjának elmaradása az erőmű sorsának megpecsételődésén túl a hozzá tartozó oroszlányi bánya végét is jelentené.

Az idő múlásával a kétségek nőnek. A részvénytársaság vezetőinek nyilatkozata alapján úgy tűnik, lenne megoldás üzleti alapon is, de ehhez időben megszülető kormányzati döntések szükségesek. Készültek ilyen előterjesztések, amelyeket végül a kormány nyári, szénbányászattal kapcsolatos határozatának megfelelően szeptember 15-éig kellett benyújtani. Az azóta eltelt idő, a döntések elmaradása, valamint halasztó hatályú bejelentések miatt mint a térség országgyűlési képviselője kérdezem, mi történt ebben az ügyben, van-e még lehetőség a további működésre, s ha igen, milyen feltételekkel.

Tudomásom szerint az oroszlányi erőmű retrofitügyében részletes információt adott az rt. vezetése a Gazdasági Minisztériumnak, amit az MVM is támogatott. A gazdasági bizottság energetikai albizottsága is kedvezően állt ehhez a kérdéshez.

(15.20)

A kormány új energetikai üzleti modellje is lehetőséget ad a bánya-erőmű integrációnak a működési engedélyek végéig, majd gazdasági alapon a további működésre. Teljesen érthető az üzleti alapú megközelítés.

Ismereteim szerint a részvénytársaság vezetése a 2004-2014 között eladandó villamos energia árát az üzleti tervében a mostanihoz képest jelentősen csökkentette. A Vértesi által ajánlott kilowattár 8 forint 20 fillér, az MVM átlagára 7 forint 80 fillér, de ennek 42 százalékát a Paks adja, amelynél az ár 2 forint 40 fillér - természetesen termelői árról beszélek. A kedvező árajánlaton túl, remélem, figyelembe veszik azt is, hogy az erőmű-bánya együttes esetében, ha 2004-ben sor kerülne termelésének a beszüntetésére, rendkívül nagyok lennének a bezárási költségek.

Nem gazdaságosabb-e az ajánlott kéntelenítő megépítése, a kazánoldali modernizációval és a bányaberuházással, mint a bezárás a több ezer munkanélkülivel?

Várom válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)