Felszólalás adatai

DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A vitának e szakaszában az oktatás finanszírozási kérdéseihez, illetve az ezzel kapcsolatos módosító indítványomról szeretnék szólni. Helyes törekvés a törvénymódosításban az, amellyel a kormány megpróbálja erősíteni az oktatás finanszírozásának garanciáit. Ennek leglényegesebb eleme az, hogy a korábbi rendszertől eltérően kimondja, hogy minden évben a költségvetésnek minimum annyit biztosítania kell a normatív támogatások keretei között, amennyi a két évvel korábbi közoktatási összkiadások 90 százaléka. Ez a korábbi törvényben csak 80 százalék volt. Helyeseljük ezt a törekvést, és támogatjuk. Ez a következő évben egy 30 milliárd forintos többletforrást biztosítana a közoktatás egész rendszere számára.

Érdemes azonban felvetni ennek kapcsán azt a kérdést, hogy elegendő-e a finanszírozási garanciák erősítésének ez a szintje. A törvénymódosítás ugyanis nagyon sok ponton többnyire helyeselhető többletfeladatokat állapít meg az oktatás szereplői számára. Ilyen például a felzárkóztató évfolyam indításának lehetősége az iskola kezdő szakaszában vagy a szakiskolákban, ilyen az a helyes törekvés, hogy 23 éves korig próbáljuk meg ingyenessé tenni a második szakképzettség megszerzését; helyes az a törekvés, hogy a 300 fő feletti oktatási intézményekben önálló szabadidő-szervezői státusz létesüljön. Nagyon sok olyan többletfeladat van, amivel, azt gondolom, a szívünk mélyén mindannyian egyetértünk.

Ezek a többletfeladatok azonban a kormány számításai szerint is 27 milliárdos többletforrást igényelnek. Most számoljunk egy kicsit! Ha a jelenlegi oktatási rendszer finanszírozását csak szinten akarjuk tartani a 9-10 százalékos inflációt feltéve, akkor a szinten tartáshoz 23 milliárdos többletforrás kell a következő évben. Ha a 27 milliárdos többletfeladatokat is ide vesszük, akkor világos, hogy a jelenlegi oktatási színvonal megőrzése és az új feladatok ellátása 50 milliárdos többletforrást igényel a következő költségvetési évben. Ebből az a bizonyos 90 százalék mindössze 30-31 milliárdos többletet biztosít az oktatás számára, nincs tehát garancia jelenleg a törvényben arra, hogy a következő évben az a további 20 milliárd forint is biztosított lenne a központi költségvetésből, amire szükség van a törvénymódosítás nyomán a közoktatás rendszerében.

Képes lesz-e a költségvetés kötelezettségek nélkül biztosítani ezt az 50 milliárdot a következő évben? A jelenlegi gazdasági tendenciákat figyelve félek attól, hogy a Pénzügyminisztérium nem fogja biztosítani ezt a forrást az oktatás számára. Mindössze azt a 30-31 milliárdos többletforrást fogja odaadni, amit a garancia a közoktatási törvényben biztosít. Félő azonban, hogy a további 20 milliárd forintot a költségvetés, majd az intézményfenntartó önkormányzatokra fogja hárítani. Ez azonban tragikus következményekkel járna a magyar közoktatás egész rendszerére nézve, alapvetően azért, mert az önkormányzatok a finanszírozó képességük végső határához értek. Már ebben az évben is súlyos problémát okozott az, hogy a többletforrásokat a pedagógusbérek emelésére fordították, az intézmények működéséhez szánt többletkiadásokra már nem volt lehetőségük. Nem véletlen, hogy ebben az évben ismét elemi erővel vetődött fel az intézmény-összevonási, intézménybezárási és létszám-leépítési hullám. Ha ezt a 20 milliárdot a következő évben az önkormányzatokra kívánja a költségvetés terhelni, akkor ez a hullám végképp be fog tetőződni, és strukturálisan, rendszerszerűen fogja lehetetlen helyzetbe hozni az oktatás egész rendszerét.

Éppen ezekre a számításokra alapozva nyújtottam be egy olyan módosító indítványt, amely további finanszírozási garanciákat jelentene az oktatás számára, és elfogadása esetén 2000-ben biztosítani kellene a költségvetésben azt az 50 milliárdos többletet, amire szüksége van a közoktatásnak. Ennek a módosító indítványnak az a lényege, hogy ne csak a 90 százalékot határozzuk meg, hanem ezen belül írjuk elő azt is, hogy az intézmények költségvetési terveit alapul véve a költségvetés a következő évben legalább az összes közoktatási kiadások 75 százalékát, 2001-től és az azt követő években pedig a 80 százalékát finanszírozza. Ez tökéletes összhangban van azzal, amit Pokorni Zoltán miniszter úr és a Fidesz a választási kampányban megfogalmazott, ennek lényege ugyanis pontosan az volt, hogy el kellene érni ebben a kormányzati ciklusban azt az optimális állapotot, hogy a központi költségvetés finanszírozza az oktatást 80 százalékos mértékben, és mindössze 20 százalékos mértékű legyen az intézményfenntartók finanszírozási kötelezettsége.

Ezért nyújtottam be ezt a módosító javaslatot egy lépcsőzetes megoldást kínálva, és még egyszer aláhúzva azt, hogy a javaslat elfogadása esetén 2000-ben 50 milliárd forinttal kellene a költségvetésnek többet adnia, mint ebben az évben. Ez az összeg pontosan azt fedezné, amit a törvény szándékai szerint előír. Kérem a kormánypárti oldalt, hogy saját választási ígéretük teljesítése érdekében is fogadják el ezt a módosító indítványt.

Köszönöm a figyelmet.