Felszólalás adatai

DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! A vitának ebben a szakaszában azokhoz a módosító indítványokhoz szeretnék hozzászólni, amelyek az oktatásirányítás kérdését és rendszerét érintik. A kormány által benyújtott tervezet gyökeresen kívánja átalakítani az oktatásirányítás korábban kialakult rendszerét. Ezzel szakít egy olyan kimondott vagy ki nem mondott konszenzussal, amely az elmúlt tíz évben a szakma és a politika szereplői között alakult ki.

Ennek a konszenzusnak az volt a lényege, hogy az államilag vezérelt, államilag irányított, államilag szabályozott és államilag ellenőrzött iskolarendszert fokozatosan alakítsuk át önkormányzati iskolarendszerré. Vagyis nyissuk meg az oktatási intézményeket, hozzuk közelebb őket a helyi társadalomhoz, legyen meg a lehetőség, hogy az oktatási intézmények figyelembe tudják venni a helyi társadalom speciális igényeit, szükségleteit. Ezzel a folyamattal - amely az elmúlt tíz évben megerősödött - függött össze a tartalmi szabályozás azon kérdésköre is, amit a NAT jelentett az oktatásban.

Ennek a lényege az volt, hogy keretszabályozást vezetett be az oktatás rendszerében, minimális tartalmi követelményrendszert fogalmazott meg a különböző ismeretterületeken, de abban nagyfokú autonómiát biztosított az oktatási intézményeknek, pedagógusközösségeknek, hogy a követelmények teljesítéséhez vezető pedagógiai utat és folyamatot maguk tervezhessék meg. Így jöttek létre a helyi tantervek, a helyi pedagógiai programok, ennek a nagyfokú szakmai autonómiának a jegyében.

Ezzel a tartalmi szabályozóelemmel szakít ez a törvénytervezet. Szakít, mert visszamenőleg feleslegessé minősíti az eddig több tízezer pedagógus által elvégzett munkát, és visszahozza a központi tantervutasításra emlékeztető kerettantervi rendszereket. De szakít azzal az oktatásirányítási rendszerrel is, ami az elmúlt tíz évben az előbb említett folyamatok nyomán létrejött. Az oktatásirányítás rendszere is átalakult ugyanis az elmúlt tíz évben. Ahogyan az állami iskolarendszert fokozatosan fölváltotta az önkormányzati iskolarendszer, úgy vonult ki az állam a tartalmi-szakmai irányítás kérdésköréből. Egyre inkább csak a szakmai, tárgyi és finanszírozási feltételek megteremtése lett az állam feladata. A szakmai-tartalmi kérdések ezzel párhuzamosan erre hivatott testületek szakmai kompetenciával rendelkező és a delegálás elvére épülő testületek kezébe került át.

Így jött létre az Országos Köznevelési Tanács a tartalmi szabályozás kérdésében, vagy az érdekegyeztetés terén így jött létre az Országos Közoktatás-politikai Tanács. Ezzel párhuzamosan az oktatásirányítás alacsonyabb szinten álló szereplőinek erősödött a jogosítványrendszere, az autonómiája az elmúlt tíz évben. Erősödött az intézményfenntartó önkormányzatok jogrendszere, de erősödött az intézményeknek, a pedagógusoknak, a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt. Ezzel a tízéves oktatásirányítási elvvel szakít az a törvényjavaslat, amit a kormány benyújtott a parlamentnek.

Visszaforgatva a történelem kerekét, a tartalmi szabályozás kérdését, a szakmai kérdések körét újra visszahelyezi a kormány, a miniszter és a minisztérium kezébe. Megerősíti tehát minden szakmai-tartalmi kérdés tekintetében a minisztérium és a miniszter szerepkörét. Ezzel együtt óhatatlanul kiüríti az Országos Köznevelési Tanács szakmai-tartalmi funkcióit.

Milyen jogosítványai voltak eddig az Országos Köznevelési Tanácsnak? Például a tankönyvvé nyilvánítás kérdése. De a tanács kezében volt a pedagógus-továbbképzés akkreditációjának kérdésköre is. És az Országos Köznevelési Tanácsnak egyetértési jogosítványa volt a tartalmi szabályozás ügyeiben és kérdéseiben is. A kormány által benyújtott tervezet ezeket a szakmai-tartalmi kérdéseket mind visszahelyezi a miniszter és a minisztérium kezébe. Kiüríti az Országos Köznevelési Tanács funkcióit, és pusztán véleményalkotási jogosítványokkal rendelkező - bocsánat a kifejezésért - sóhivatallá próbálja átalakítani őket.

Gondoljuk végig: szabad-e megtennünk azt, hogy például a tankönyvvé nyilvánítás kérdését kivesszük egy erre hivatott, szakmai kompetenciával rendelkező testület kezéből, és áthelyezzük a politikailag, ideológiailag mindenkor szükségképpen átszínezett kormány és minisztérium kezébe? Gondoljuk végig ezt a kérdést például a történelemtankönyvek esetében! Láttuk már, volt már arra példa, hogy milyen az, amikor egy miniszter vagy egy minisztérium engedélyezi a történelmi tankönyveket.

(12.30)

Pontosan ezt akarta elkerülni a korábbi kormány, amikor a tankönyvvé nyilvánítás kérdését kivette a politika kezéből, és szakmai kompetenciával rendelkező testületek kezébe adta. A kormány most mindezt vissza akarja állítani, és nemcsak az Országos Köznevelési Tanács funkcióit üresíti ki, hanem az oktatásirányítás alsóbb szintjein álló szereplők jogosítványait is szükségképpen csorbítja, mert a tantervutasítás visszahozatalával szükségképpen csorbul a pedagógusok, a szülők és a diákok jogosítványrendszere is, hiszen ők immár nem részesei lesznek az oktatási folyamatok tervezésének, hanem egyszerű kiszolgálói, illetve alávetettjei. Az oktatásirányítás tekintetében a kormány vissza kíván térni a '60-70-es évek gyakorlatához.

Ez ellen nyújtottunk be módosító indítványokat, amelyek megőrzik azt a tízéves kialkudott rendszert, melyben az államnak elsősorban a feltételteremtésben van fokozott felelőssége, a szakmai-tartalmi kérdések szakmai testületek kezébe kerüljenek, és őrizzük meg azokat az elmúlt tíz évben szerzett jogokat, amelyek a pedagógusok, a szülők és a diákok számára biztosítottak voltak. Ezt célozzák a mi módosító indítványaink, és nagyon kérem a tisztelt Házat, fontolja meg ezek támogatását. Köszönöm a figyelmet.