Felszólalás adatai

DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elöljáróban, gondolom, az ellenzék nevében is mondhatom: értettük Gubicza képviselő úr kioktatását. Természetesen tisztában vagyunk vele, ők vannak hatalmon, mi ellenzéki szerepben ülünk. Értettük azt a kioktatást is, hogy most ők irányítják az országot. De talán elfogadja tőlem, képviselő úr: az ellenzéknek joga van legalább szólni, legalább elmondani a kritikai észrevételeit, legalább felhívni azokra a visszásságokra a figyelmet, amelyeket mi annak látunk.

Igaza van Szabados képviselő úrnak, nem akarunk mi ebben a zenekarban semmilyen szerepet játszani, mert nem akarjuk arra a dallamra és zenére táncoltatni az országot, ahogyan ezt most az oktatásban, úgy tűnik, a Fidesz vezette kormány tenni kívánja.

Igazából azért kértem szót, mert a 45. sorszám alatt szereplő módosító indítványunkról szeretnék néhány szót szólni. Ez az az indítvány, amely a minőségi bérpótlék visszaállítását célozza - annak a minőségi bérpótléknak a visszaállítását, amelyet a Fidesz vezette kormány az ez évi költségvetés során kivett a közoktatási törvényből, eltüntetett, megszüntetett, és egy 1500 forintos, egy pedagógus főre eső pótlékként kíván a továbbiakban vinni. A minőségi bérpótlék kapcsán azonban óhatatlanul szólni kell arról a minőségbiztosítási koncepcióról, amely a kormány szándékai szerint jelen van ebben a törvénymódosításban.

A minőségbiztosítás újabb keletű szlogen lett az oktatás egész rendszerében. Azt gondolom, a minőség erősítésével mindenki egyetért ebben az országban. Még a kontroll erősítésével is egyetértenek maguk a pedagógusok is, hiszen a kontroll sok esetben védelmet is jelenthet nekik, adott esetben az önkormányzatok, a helyi társadalom nem egészen jó, helyes irányú törekvéseivel szemben. Kérdés azonban, hogy a minőségbiztosítás rendszere hogyan érvényesíthető az oktatásban.

Most engedjenek meg egy gondolatmenetet a minőségbiztosítás fogalmáról. Ez a fogalom - mármint a minőségbiztosítás - a materiális termékek birodalmában jelent meg, nem is olyan régen. A materiális termékek birodalmában szabályozta az előállítási és végső minősítési folyamatokat. Rendkívül kiterjedt rendszerré vált a minőségbiztosítás, amely nagyon sok elemét szabályozza a folyamatoknak. Szabályozza például a nyersanyagot, hogy milyen nyersanyag használható fel egy-egy minőségi termék előállítása során. Szabályozza a technológiát, szabályozza az alkalmazott technikai elemeket is, és a folyamat végén - és ezt hangsúlyozottan szeretném kiemelni - úgynevezett független tanúsítványt ad a terméknek.

Ez a fajta minőségbiztosítási fogalom érvényesíthető-e az oktatás folyamatában? Én azt mondom, borzasztó óvatosan kell bánni ezzel a fogalommal, csínján bánjon ezzel az egész rendszerrel a kormány. Mert ha maradéktalanul érvényesíteni akarja az előbb említett, materiális termékekre érvényes minőségbiztosítási rendszert, akkor már a nyersanyaggal baj van. Mert ma Magyarországon oly mértékű ellentétek feszülnek a különböző társadalmi rétegek között, oly mértékű egyenlőtlenségek jellemzik a különböző rétegek élethelyzetét, és ennek nyomán oly mértékű induló előnyök és induló hátrányok jelennek meg a gyerekek esetében az iskola kapujában, ami az egységes nyersanyagfogalom értelmezését lehetetlenné teszi.

De baj van akkor is, ha a technológiát akarjuk szabályozni. Mert ennek elemi és minimális követelménye legalább az, hogy az oktatástechnikai eszközöket, az oktatási segédeszközöket egyenlő mércével mérve juttassuk el a kistelepülési iskolákhoz ugyanúgy, mint ahogy a belvárosi iskolákhoz. És úgy tűnik, hogy a kormány minőségbiztosítási fogalmát tekintve baj van ezzel a független tanúsítvánnyal is, mert a minőség-ellenőrzés végül is az állam, a politikailag szükségképpen átszínezett kormány, minisztérium kezében van.

A törvénymódosításból egyértelműen kitűnik, hogy a minőségbiztosításnak egyetlenegy eszközét és elemét próbálja alkalmazni a törvény, ez pedig az ellenőrzés, mégpedig a hatósági jogosítványokkal, ellenőrző funkciókkal egyaránt ellátott országos értékelési és vizsgaközpont-rendszer keretei között. Elegendő-e azonban ez az ellenőrzés a minőségbiztosításhoz? Én azt gondolom, egyáltalán nem elégséges. Az oktatásban, talán az előbb elmondottak miatt is, sokkal differenciáltabb eszközrendszerre van szükség, hogy a minőséget javítsuk és erősítsük. És ebben a minőségbiztosításban nemcsak a kontrollnak, az ellenőrzésnek van helye és szerepe, hanem, azt gondolom, a minőségi teljesítmények elismerésének is. És sajnos ezt a minőségi pótlékot vette el a kormány az elmúlt évben az ez évi költségvetési törvény vitája során. Ettől a minőségi pótléktól fosztotta meg azokat a pedagógusokat, akik eddig ebben részesültek.

(12.00)

Furcsa üzenete van annak a bérpolitikai intézkedési sornak, amit a kormány bevezetett ettől az évtől kezdve az oktatás finanszírozásában. Megtörtént az úgynevezett fókuszált béremelés, ami januártól 16 százalékot írt elő az alapbérek vonatkozásában a pedagógusjövedelmekre. De ez a 16 százalék csak azoknak a pedagógusoknak a jövedelmére vetítve jelent meg, akik nem tudtak, vagy nem akartak többletfeladatot vállalni az iskolában, akik csak ellátták a kötelező óraszámukat, ők a jövedelmükre vetítve megkapták ezt a 16 százalékot nagyon sok helyen. Azok a pedagógusok azonban, akik már többletfeladatot is vállaltak az intézmény és a gyerekek érdekében, és mindezt pótlékok rendszerével ismerte el az oktatás, ők már a jövedelmükre vetítve jó, ha 7-8 százalékos forrásbővülést kaptak, merthogy az alapbérre vetítve jelent csak meg ez a 16 százalékos béremelés. Folytatva a sort: azok a pedagógusok pedig, akik a többletfeladatokon túl még minőségi munkavégzésért minőségi pótlékot is kaptak az elmúlt időszakban, nominálértékben fognak hazavinni kevesebb fizetést ez év októberében ahhoz képest, amit az elmúlt év októberében kaptak.

Milyen bérpolitikai üzenete van ennek a rendszernek? Tessék végiggondolni! Tessék végiggondolni, hogy ez nem a minőség erősítése irányában hat, hanem azzal éppen ellentétben a tömegmunkát preferálja, a tömegmunkát támogatja. Semmiféle többletmunkát, semmiféle minőségi munkát nem ismer el. Ezért javasoljuk a minőségi pótlék visszaállítását, ezért kértük már a költségvetési törvény tárgyalásának időszakában, ezért kértük egy önálló törvénymódosítás indítványával, és ezért kérjük most is, hogy a közoktatási törvény módosítása során fontolja meg a kormánykoalíció: a minőségbiztosításhoz hozzátartozik a minőségi teljesítmények elismerése is, és ennek az eszköze lehetne ez a minőségi pótlék, amire mi ebben az indítványban javaslatot teszünk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)