Készült: 2024.04.29.20:28:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

76. ülésnap (1999.06.03.), 27. felszólalás
Felszólaló Dr. Füle István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:12


Felszólalások:  Előző  27  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én a 16. számú ajánlástól kezdve jó néhány ajánláshoz szeretnék hozzászólni egy témában - természetesen ez a kerettantervvel kapcsolatos téma. Mondom, kezdődik a 16-osnál az én módosítómmal, de a 17. ajánlási pontban mások is foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Természetesen a kormányzat részéről ez a javaslat, tehát magyarul az, hogy a kerettantervet töröljük, elutasításra került. Ezzel kapcsolatosan szeretnék néhány megjegyzést tenni.

Úgy gondolom, hogy a kerettantervvel nemcsak az a baj, hogy kötöttséget eredményez, illetve visszatérést jelent egy korábbi rendszerhez, és bizonyos értelemben lemerevíti a tanterveket, sok olyan probléma vetődik fel, amely elsősorban a jövőre mutatóan jelent problémát. Egyrészt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a kerettanterv önmagában is lemerevíti, szűkíti az iskolák jogait; most nem beszélek azokról az elvégzett munkákról, amelyeket kidobásra ítéltetnek, és amelyeket az eddigiekben elvégeztek a tantervvel kapcsolatosan.

A kerettanterv véleményem szerint nem igazán alkalmazkodik a való élethez, és ez azért is probléma, mert gyakorlatilag egy modernizáció részei vagyunk, immár 10 éve, illetve tudjuk, hogy Nyugat-Európában is elég gyorsan változik - ahogy az előbb az egyik hozzászóló említette - a tudomány. Ha figyelembe vesszük, hogy egy általános iskolás elsős körülbelül 12, de inkább több év múlva végez, akkor látszik ez a probléma, hogy nem igazán a való élethez való igazodást segíti elő a kerettanterv, túlságosan megköti, elsősorban helyben megköti az iskolákat a tekintetben, hogy mit oktassanak, hogyan oktassanak. Nemcsak a modernizáció, illetve a tudomány fejlődésével van ezzel kapcsolatban probléma, hanem problémát jelent az is, hogy Magyarországon a régiók fejlettsége különböző; a különböző területeken különböző részekre kellene a hangsúlyt már az oktatásban is helyezni, és természetesen ezt sem teszi lehetővé a kerettanterv mint olyan.

De nem segíti - és erről is szólt az előzőekben hozzászóló - az egyéniségek kibontakozásának lehetőségét; ez is bizonyos értelemben egyenlővé teszi az oktatás színvonalát, mindenki számára egy átlagot megcélozva, és ez nem igazán segíti elő az egyéniségek kibontakozását, fejlődését.

Még egy problémát hadd említsek meg: Magyarországon elég nagy létszámú kisebbség - nem tudom a pontos fogalmat ebben a tekintetben, elsősorban a romákra gondolok - oktatását, illetve megfelelő programok kidolgozását eddig is elég nehezen tudtuk megoldani. A kerettanterv ebben a tekintetben sem igazán fogja elősegíteni az ő helyzetük javulását, illetve megfelelő oktatását.

Ha a 34. ajánlási pont is ebbe a szakaszba tartozik, akkor erről is néhány szót. Itt arról van szó, hogy a tanulók joga megválasztani azon tantárgyakat, amelyeket tanulni kívánnak, illetve a tantárgyat tanító pedagógust. Ezzel kapcsolatosan többen adtunk be módosító indítványt, amelyeket szintén nem támogat az előterjesztő. Ezzel kapcsolatosan szeretném azt megjegyezni, hogy főleg a kisiskolák és az általános iskolák esetében ez egyszerűen illuzórikus, nem teszi lehetővé ezt a választást, illetve általában 14 év alatt a hallgatók, diákok felkészültsége, illetve érettsége sem hiszem, hogy igazából lehetővé tenné. Tehát itt egy árnyaltabb megközelítés lett volna a lehetőség, annak kellett volna bekövetkeznie. Középiskolában - főleg, ahol egy iskola van egy településen - ez a választási lehetőség gyakorlatilag egy illuzórikus lehetőség, nem igazi lehetőség.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  27  Következő    Ülésnap adatai