Felszólalás adatai

DR. KÓRÓDI MÁRIA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Nem tudok és nem is kívánok túlságosan hosszasan beszélni erről a törvényjavaslatról, hiszen ez egy olyan törvényjavaslat, amelyben nagyjából egyetértünk. Szakmai részletkérdésekben vannak vitáink, de maga a javaslat alapjában véve korszerű, szakmailag sok szempontból kiérlelt. Hogy mégis beszélnünk kell róla, és hogy nem olyan körben folyik ennek a tárgyalása, amit kivételes eljárásnak nevezünk, annak talán az az oka, hogy egy-egy ilyen törvényben, amely a személyes adatokról rendelkezik, azok nyilvántartásáról, az azokhoz való hozzáférhetőségről, rendkívül kényes egyensúlyokat kell biztosítani, hiszen a személyes adatok - és ezek között is a bűncselekményekre, a bűnelkövetésekre vonatkozó adatok - olyan különleges adatok, amelyeknek nyilvántartásához és a nyilvántartás formájához mindenképpen törvényi szabályozás szükséges.

Törvényi szabályozás szükséges, hiszen ezekkel az adatokkal az embernek személyesen van joga rendelkezni. Ugyanakkor azonban a bűnmegelőzésben, a bűnmegelőzési eljárásban, a bűncselekmények felderítésében és a bűnüldözésben ezeknek az adatoknak a hasznosítása, használata rendkívül fontos.

Nem olyan régen egy elég megdöbbentő adatot olvastam valahol, amely adat arra mutatott rá, hogy Kaliforniában, amely egy igen gazdag állam, sokkal többet költenek börtönökre, mint kulturális kiadásokra. Amerikában a fegyveres magántestületekre kétszer annyit költenek, mint az állami rendőrségre.

Mindez arra mutat rá, hogy ma a világon a bűnözés járványszerűen terjed, és rendkívül sok veszély fenyegeti azt a nyitott társadalmat is, azt a Magyarországot is, amely ország rákapcsolódott arra a folyamatra, amelyet globalizációnak nevezünk. Nem vonhatjuk ki magunkat azok alól a negatív hatások alól sem, amely negatív hatások a bűnözés terjedésében, megjelenésében jelennek meg. Természetes tehát az, hogy az államok sokféle eszközzel próbálják ezt a folyamatot megakadályozni, és ehhez tartozik hozzá, hogy a bűnüldözéshez, a bűnmegelőzéshez azokat az információkat, adatokat is kezelni kell, amelyek kezelése a bűntettesekre, a kényszerintézkedések alatt állókra és a gyanúsítottakra vonatkozik. Még egyszer mondom, hogy ezek az adatok olyan személyes adatok, amelyek különleges adatok, és éppen ezért olyan módon kell őket szabályozni, hogy a törvény ne sértse az állampolgárok személyes adatokhoz való védelmének jogát.

Összességében ez a törvényjavaslat jól szabályozza ezt a kérdéskört, mégis van néhány kifogásunk, amelyet szeretnék megemlíteni, és amely kifogásokat szeretnénk, hogyha módosító javaslataink figyelembevételével elfogadnák, és ezzel javítanánk a törvény minőségét.

A törvényben van egy olyan rendelkezési rész, amelyet elfogadhatatlannak tartunk, hiszen a jelenlegi szabályozás is ugyan ezt tartalmazza és a törvényjavaslat is ezt tartalmazza, azonban nem tudjuk elfogadni, hogy a bűnügyi nyilvántartásban még évekig szerepeljenek azoknak az adatai, akik már mentesültek az elítéléshez fűződő jogkövetkezmények alól.

Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A büntető törvénykönyv szerint a mentesített személyek büntetlen előéletűnek tekintendőek, és nem tartoznak számot adni az olyan elítélésekről, amelyekre nézve mentesítésben részesültek. Ez a büntető törvénykönyv rendelkezése. Ezzel szemben a bűnügyi nyilvántartási szabályok - és néhány más jogszabály is - hátránnyal sújtja azokat, akik a törvény erejénél fogva, bírósági határozat alapján vagy kegyelem útján mentesítésben részesültek. Nem értjük, hogy ezt a szabályt miért kell fenntartani, hogy miért nem hozzák összhangba a mentesítés büntető törvénykönyvben szabályozott következményét - tehát azt, hogy nem kell erről az elítélésről számot adni - a bűnügyi nyilvántartással. Ezért javasoljuk, hogy ez a két szabályozás összhangba kerüljön.

Nem értünk egyet azzal, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítványok kiadása esetén vannak olyan szervek is, amelyek nemcsak arra az információra jogosultak, amely információ arról tájékoztatja őket, hogy az érintett személy büntetett vagy büntetlen előéletű, hanem egyéb adatokhoz is hozzáférhetnek. Nem tudjuk, hogy erre mi szükség van; például az ügyvédi kamaráknál, a közlekedési hatóságoknál és a nevelőszülői hálózatokat engedélyező szerveknél mi indokolja azt, hogy az információkba mélyebben is betekinthessenek, és miért nem elegendő pusztán, ha azt a tényt, amely rájuk tartozik, hogy az illető személy büntetett vagy büntetlen előéletű, ezt tudják meg.

Ezért javasoljuk, hogy azok a szervek, intézmények, amelyeknek a munkavégzéséhez nem tartozik hozzá, kerüljenek ki abból a körből, amely körben az információhoz hozzá lehet jutni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat V. fejezete az ujj- és tenyérlenyomatokról rendelkezik, valamint az arcképek nyilvántartásáról, s a 31. § szerint mindazoknak az adatai bekerülnek a rendszerbe, akik ellen szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás indult.

(9.10)

Szerintünk ez egy rendkívül széles alanyi kör, és olyan esetekben is nyilvántartásba kerülnek, amely esetekben véleményünk szerint ma még nem indokolt ebben a nyilvántartásban tartani, ugyanis ez aránytalanul korlátozza a személyes adatok védelméhez való jogot. Ezért azt javasoljuk, hogy a 31. § a) pontja ne a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak adatainak kezelését engedje meg, hanem ennél jóval szűkebb körét, vagy pedig sorolja fel a büntető törvénykönyv szóba jöhető fejezeteit, címeit, illetve tényállásait, vagy utaljon a gyanúsítottat fenyegető büntetés szigorítására, például arra, hogy három évnél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmények esetében kell ezt nyilvántartásba venni.

A VI. fejezet a DNS-profil nyilvántartásáról rendelkezik. Ennek célja az ujjnyomatok rögzítéséhez hasonlóan egyrészt az, hogy a gyanúsítottat azonosítsák, másrészt az, hogy a bűncselekmények helyszínén rögzített anyagmaradványokat összevessék a nyilvántartásban lévő adatokkal. A DNS-molekula felhasználásával azonban - szemben az ujjlenyomattal - nemcsak a személy azonosítása végezhető el, hanem több ezer genetikai állapotra és betegségre is lehet belőle következtetni. A bűnügyi nyilvántartás véleményünk szerint nem tartalmazhatja a DNS-molekulából megállapítható jellegzetességek közül azokat az információkat, amelyek az emberek örökletes tulajdonságaira, betegségeire vonatkoznak. Kizárólag a személyi azonosításhoz elengedhetetlen adatokat szabad nyilvántartani. Ezért javasoljuk, hogy ez a kérdéskör pontosabban kerüljön szabályozásra, olyan módon, hogy a bűnügyi nyilvántartás a DNS-molekulának kizárólag az érintett személy azonosításához szükséges adatait tartalmazza.

Ezekkel a korrekciókkal - amelyeket javaslunk megvitatni és elfogadni - támogatjuk ezt a törvényjavaslatot; amennyiben a módosításokkal is egyet tudunk érteni, természetesen az egész törvényjavaslatot támogatni fogjuk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)