Felszólalás adatai

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Gondolom, képviselőtársaim kíváncsian várják, hogy ki is lesz az, akiről beszélni kívánok, ki az a kiváló férfiú.

Pápai Páriz Ferencről szeretnék megemlékezni, aki 350 éve, május 10-én született, és akiről, akik ismerik, úgy gondolkoznak, hogy Erdély magyar polihisztora, tudós, orvos és tanár volt. Megkockáztatnám azt a jelentős jelzőt, hogy szellemóriás volt a maga korában - akit pedig méltatlanul elfelejtettünk. Ha most megkérdeznénk ezer érettségizett fiatalt, hogy ki Pápai Páriz Ferenc, valószínűleg egy vagy egy sem tudna válaszolni a kérdésre.

Pápai Páriz Ferenc tehát 1649-ben született Désen; Marosvásárhelyen és Nagyenyeden kezdte a tanulmányait. 1672-ben elment külföldre, Lipcsében, Frankfurtban, Heidelbergben tanult, ahol a bölcsészet doktora lett, majd Bázelben orvosdoktori koszorút szerzett, az orvosi kar asszesszora címével tüntették ki. Megtehette volna, hogy ott marad, és egy másik pályát fut be, de 26 évesen újra hazajött; Erdélyben, Nagyenyeden kezdett tanítani, amely az idő tájt a magyarságnak és a református szemléletnek a bástyája volt.

(14.40)

Pápai Páriz Ferenc jeles nyelvész, latin, görög, német és francia nyelveken írt és fordított különböző műveket, híres poéta. A Pallas Nagylexikon úgy ír róla, hogy historikus, fizikus és teológus, amellett az orvostanban is kitűnt - szóval Erdély Hippokratészének is lehet nevezni. Sok könyvet fordított magyarra, és írt is könyveket. Például a Pax animaet, a lélek békességéről és az elme gyönyörűségéről való traktát; fő műve a Pax corporis, 1687-ben jelent meg, az emberi test belső nyavalyáinak okairól, fészkeiről, azoknak orvoslásuk módjáról való trakta. A legfontosabb vagy a legjelentősebb talán, hogy magyar-latin szótárt is írt, miközben nagyon nehéz korban élt, hiszen a Rákóczi-szabadságharc teljes egészében az ő élete alatt zajlott. Átélte hazájának hanyatlását, átélte, hogy Nagyenyedet lerohanta az ellenség, hogy a labancok felégették, lemészárolták a lakosságot. Átélte, hogy a főiskolai ifjúság, akiket oktatott, fegyverbe keltek, fegyvert fogtak, majd vereséget szenvedve szétszéledtek. Személyes drámákat is átélt, elvesztette feleségét és két leánygyermekét, és szegényen halt meg 1716-ban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy egy ilyen típusú megemlékezésnek önmagában is van értelme, ha csak arról szól, hogy felidézzük ezt a kiváló férfiút. De azt gondolom, hogy az ő története mához szóló üzenetet is tartalmaz. A Pax corporis ajánlásaképpen 1695-ben Bethlen Klára a következőket írta: "Valóban boldogtalan társaság az, amelyben nincsen kire az egészség megtartásának gondja bízattassék". Ma Magyarországon van egy nagyon lelkes kis egészségnevelő csoport, egy egyesület, amely Pápai Páriz Ferenc nevét viseli, és az egészségnevelés érdekében tevékenykedik. Azt gondolom, hogy a XX. század végén nagyon nagy szükség lenne arra, hogy felértékelhetnénk az egészségnevelés tevékenységét és azokat, akik ezt a munkát végzik.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)