Felszólalás adatai

BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Immáron tegnapelőtt advent első vasárnapja volt. Az advent szó latin eredetű, jelentése eljövetel, megérkezés. Tegnapelőtt Szeged városában a Mars téri árusok részére eljött, megérkezett a városvezetés: dózerek, daruk, flexek, vasvágók és őrző-védők személyében.

Tegnapelőtt a szegedi szocialista városvezetés a városközpontban ünnepség keretében meggyújtotta az első adventi gyertyát, közben tudta, hogy több utcával arrébb botrány készülődik. Miért kell a magyar parlamentben Szeged ügyeivel foglalkozni? Azért, tisztelt Ház, mert a történtek nem maradhatnak szó nélkül, nem maradhatnak következmények nélkül.

A városvezetés átépíteni szeretne, de célját rengeteg hibával próbálja meg elérni. Az árusok szeretnének megélni, míg a vásárlók, az emberek a kiszámíthatóságra és a biztonságra törekszenek. Bírósági kereset biztosítja ma már az árusok védelmét, mely hosszas huzavonákat eredményezett az elmúlt években.

A Csongrád Megyei Bíróság legfrissebb ítéletében a kereskedőknek adott igazat. Igazat adott nekik vagyonuk féltésében, megélhetésük féltésében és a jövőjük féltésében. Mindenki azt várta, jómagam is azt vártam, hogy eljön a megegyezés, mert ez egy kényszer, aminek el kell jönnie, és végre mindenki azt fogja tenni Szeged városában, ami az ő dolga. Erre tegnap-tegnapelőtt megjelent az erő, a városvezetés ereje, és az éjszaka leple alatt alattomosan nekilátott a nagytakarításnak.

Tisztelt Ház! Szegeden tegnapelőtt éjszaka a szegedi városvezetés túllépett minden olyan határt, amely a demokrácia korlátai között kellene hogy működjön, és sajnos ez az átlépett határ emlékeztet bennünket az elmúlt időszak budapesti eseményeire is. Na ez az, amiért egy napirend utáni felszólalásra kellett hogy jelentkezzek, mert Szeged városában a szegedi városvezetés vasárnap advent éjszakáját arra használta, hogy lábbal tiporja mindazt, amiért az elmúlt húsz évben mindannyian küzdöttünk ebben az országban. Azt hittem és mindenki azt hitte, hogy ez soha többé nem fog megtörténni, mégis megtörtént, és olyan éjszakát kellett átélni, amely az elmúlt húsz évben Szegeden példa nélküli volt: zúgtak a gépek, vágták a rácsokat, ürítették ki a boltokat, hordták teherautószámra mások vagyonát. Közben a tulajdonosok kerítésen kívül rekedve figyelték saját megaláztatásukat. A sajtó előtt azt fejtegették, hogy számukra felsejlik a múlt, amit már igyekeztek elfelejteni.

Azt kérdezték egymástól: ez lenne, uraim, a demokrácia? Számít valamit ma Magyarországon egy meghozott bírósági ítélet? Mert ha számít, akkor mi történik itt most Szegeden? Kértek rendőri segítséget, de olyan erős volt a városi felvonulás, hogy még a rendőrök sem tudtak a kereskedők segítségére lenni. Látszott, hogy a szegedi városvezetés és annak százszázalékos tulajdonú kft.-je, amely a piacot működteti, elmegy a végsőkig, és nem ismer korlátokat. Megítélésem szerint ez az, amit nem lett volna szabad megtenni.

Tisztelt Ház! A hatalom olyan eszköz, amellyel élni és nem visszaélni kell. Szegeden advent éjszakáján nagyon sok embert olyan hatalmi atrocitást ért, amely minden képzeletet felülmúl. A magyar parlamentben ez a megtörtént esemény nem maradhat szó nélkül, és arra kérem majd a tisztelt parlamenti képviselőket, illetve a frakciókat, hogy igyekezzenek odahatni, hogy a jövőben - bármekkora is egy hatalmi kényszer egy adott városban - ne lépjenek túl semmi olyan határt, amely a demokrácia lábbal tiprásához vezet.

Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz padsoraiban.)