Felszólalás adatai

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A Bethlen Gábor Alap ezen alaptörvényben rögzített cél elérése érdekében jött létre, illetve folytatja munkáját immáron lassan két esztendeje. Figyelembe véve a működés során felmerült gyakorlati tapasztalatokat, felmérve az egyre bővülő mértékű ellátandó feladatokat, illetve a határon túlról érkező igényeket, szükségessé vált a Bethlen Gábor Alapról szóló törvénynek az eddigi tapasztalatokon alapuló pontosító és kiegészítő jellegű módosítása.

A törvény hatályos rendelkezései szerint a Bethlen Gábor Alapból nyújtandó támogatás kedvezményezettjei lehetnek többek között társadalmi szervezetek, önkormányzatok, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmények. Indokolttá vált a kedvezményezetti kör időközben bekövetkezett változásokhoz való igazítása. Egyrészről a továbbiakban kedvezményezett lehet civil szervezet, települési és területi önkormányzat, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmény. Ezen rendelkezés összhangban áll az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről szóló törvény terminológiáival, illetve rendelkezéseivel.

Másrészről szintén pontosító jellegű a szakmai egyeztetés során felmerült módosítási javaslat a belső egyházi jogi személy kedvezményezetti körben való feltüntetése. A szabály összhangban áll a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény rendelkezéseivel.

Szükségessé vált az alap kezelésével kapcsolatosan felmerülő költségekre vonatkozó rendelkezések törvényi szintű szabályozása. Ennek alapját a 2012. január 1. napjától hatályos, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény vonatkozó rendelkezése képezi. Eszerint az elkülönített állami pénzalap kezelésének kiadásait az elkülönített állami pénzalap költségvetése, az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben vagy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben finanszírozhatja.

(13.00)

Tekintettel arra, hogy ennek szabályozására a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII. 30.) számú kormányrendeletben került sor ez idáig, indokolt, sőt szükséges a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény kiegészítése az alap kezelésével kapcsolatos költségekre vonatkozó rendelkezéssel. Így teremthető meg az összhang az államháztartásról szóló törvényben meghatározott általános szabályokkal, mivel az államháztartásról szóló törvény a kezelési költség tárgykörében törvényi szintű szabályozást követel meg.

A törvényjavaslat a Bethlen Gábor Alap kollégiumi tagjai, illetve elnöke vonatkozásában is tartalmaz módosítást. A Bethlen Gábor Alapról szóló törvény hatályos rendelkezései szerint a kilencfős kollégium tagjait, valamint a tagok közül a kollégium elnökét a Bethlen Gábor Alap felett rendelkező bizottság nevezi ki. A tagok, illetve az elnök megbízatásának megszűnéséről szóló hatályos rendelkezések azonban jelenleg teremtik meg a lehetőséget arra, hogy a bizottság a kinevezési jogköre mellett értelemszerűen a visszahívás jogát is gyakorolhassa. A törvényjavaslat e jogosultság megteremtéséről is rendelkezik, valamint szabályozási átmenetet biztosít a törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseivel, miszerint a visszahívhatóságot a kollégium már kinevezett elnöke és tagjai tekintetében is alkalmazni lehet, illetve szükség szerint alkalmazni is kell.

A Bethlen Gábor Alap működésének majdnem két éve során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben, illetve az adminisztrációs költség csökkentése érdekében a Bethlen Gábor Alap felett rendelkező bizottság dönthessen a kamat felszámításának, illetve a már megállapított kamat megfizetésének az elengedéséről. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben meghatározott általános szabályok szerint a költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét kamattal növelt mértékben kell visszafizetni. A törvényjavaslat alapján a Bethlen Gábor Alap felett rendelkező bizottság különös méltánylást érdemlő esetekben eltekinthet a céltól, illetve a szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatás visszafizetésével kapcsolatos kamat felszámításától, illetve dönthet a már megállapított kamat elengedéséről, kivéve ha a támogatást gazdasági tevékenységhez kapták vagy használták fel.

A törvényjavaslat meghatározza azt az esetkört, illetve azokat a körülményeket, amelyek különös méltánylást érdemlőnek tekintendők. Ezen esetek két kategóriáját különbözteti meg a tervezet. Egyrészről a természetes személy támogatott esetében különös méltánylást érdemlő eset a kedvezőtlen szociális helyzet, illetve az a körülmény, ha a támogatás kamattal történő visszafizetése a kötelezett és a vele egy háztartásban élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné. Másrészről nem természetes személy támogatott esetén különös méltánylást érdemlő körülmény, ha a támogatás kamattal növelt összegben való visszafizetése a támogatottnak a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében kifejtett tevékenységét veszélyeztetné. A törvényjavaslat ezen részében megfogalmazott kivétel, azaz a gazdasági tevékenységhez kapott vagy felhasznált kamat elengedésének, mérséklésének a tilalma a tiltott állami támogatásokra vonatkozó európai uniós versenyjogi szabályoknak hivatott eleget tenni.

A javaslat szól a beszámolási kötelezettségről, azaz a nemzetpolitikáért felelős miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer május 31-ig tájékoztatja a kormányt, a kormány pedig ezt követően beszámol az Országgyűlésnek az alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény alkalmazásának tapasztalatairól. Az államháztartás szervezeti, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátos szabályairól szóló 249/2000. (XII. 24.) számú kormányrendelet előírásai alapján az elkülönített állami pénzalapoknak az előzetes éves elemi költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év április 30-ig, a végleges beszámolót pedig március 31-ig kell elkészíteni és továbbítani az államháztartásért felelős miniszterhez. Az alapok végleges beszámolóját könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell, és ezt az ellenőrzést az Állami Számvevőszék által meghatározott módszertan alapján kell elvégezni. Ez az iránymutatás a zárszámadás időszakában is fogalmazhat meg ellenőrzési feladatokat az ellenőrzést végző könyvvizsgálók részére. Éppen ezért indokolt, hogy ezt a határidőt a hivatkozott rendelethez igazítjuk. Erre tekintettel vált szükségessé a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény vonatkozó rendelkezésének módosítása is.

Az áttekinthető jogi szabályozás érdekében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben általános jelleggel szükséges rögzíteni azt, hogy elkülönített állami pénzalap, azaz a Bethlen Gábor Alap javára a fejezetet irányító szerv más fejezethez hatáskörében átcsoportosítást hajthasson végre. Erre tekintettel a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény 18. § (2) bekezdése okafogyottá válik, így hatályon kívül kell azt helyezni.

Tisztelt Országgyűlés! A most általános vitára bocsátott előterjesztés többlépcsős előkészítő munka eredménye, sokrétű egyeztetést igényelt. A törvényjavaslatban nevesített módosítások elengedhetetlenül szükségesek a további hatékony és eredményesebb működés szempontjából. Kérem, hogy mind hozzászólásaikkal, mind pedig szavazatukkal a későbbiekben támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)