Felszólalás adatai

GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Az autóbusszal végzett menetrendszerű személyszállításról szóló törvényjavaslat parlamenti vitájának a befejeztével engedjék meg, hogy ismét csak megköszönjem a tisztelt Ház és a kijelölt bizottságok, elsősorban a gazdasági bizottság munkáját és jobbító szándékú javaslataikat.

A vita és a nagy számú módosító indítvány is azt érzékeltette, hogy valamennyien átérezték e szabályozás megalkotásának szükségességét, a közúti tömegközlekedés társadalmunkban, gazdaságunkban betöltött igen jelentős szerepét. A menetrend szerinti személyszállítás a lakosság mindennapi életvitelét jelentősen befolyásoló közszolgáltatás, az utazási igények forgalmi és környezetvédelmi szempontból kedvező kielégítésén túl kiemelkedő szerepet játszik a települések népességmegtartásában, az elmaradott, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásában, az esélyegyenlőség megteremtésében.

Gazdasági és szociális szempontból egyaránt érzékeny területről van tehát szó, amelynek jogi szabályozása rendkívüli körültekintést igényel. Ezt az is bizonyítja, hogy bár az újraszabályozási igény nem új keletű, közel ötéves szakmai előkészítő munka eredményeként sikerült csak konszenzusra jutni azokban az alapvető koncepcionális kérdésekben, amelyek a Ház előtt lévő törvényjavaslat vázát is alkotják. Ennek tudatában különösen örömünkre szolgál az a tény, hogy ma már a szakma egésze üdvözli az új szabályozás megalkotását, és várja a törvény mielőbbi megjelenését.

Az elmúlt hónapokban megvitatott törvényjavaslat arra vállalkozik, hogy megteremtse Magyarország EU-csatlakozásával a hazai jogrend részévé váló közösségi szabályozás végrehajtásának feltételeit. Kiemelt célja annak biztosítása, hogy a társadalom valamennyi rétege számára hozzáférhető, javuló színvonalú, gazdasági és közlekedéspolitikai érdekeinket egyaránt szolgáló autóbusz-közlekedés álljon az utazóközönség rendelkezésére, a közpénzek lehető legtakarékosabb felhasználása mellett.

(17.50)

A törvényjavaslat nem titkolt célja továbbá, hogy a rendelkezésre álló szabályozási eszközökkel átmeneti időre továbbra is oltalomban részesítse a hazai szolgáltatókat a tőkeerős nyugati vállalkozásokkal szemben. A globalizáció elkerülhetetlen következménye a nemzetközi verseny kiéleződése, a hazai szolgáltatók piacvédelme azonban megköveteli, hogy a külföldi vállalkozások fokozódó szerepvállalását a személyszállítási szolgáltatások e szegmensében csak viszonos érdekek és a piaci megmérettetésre felkészült, minden szempontból versenyképes hazai vállalkozói kör esetén tegyük lehetővé.

A lefolytatott parlamenti vitában az új szabályozás alapvető célkitűzései a tisztelt Országgyűlés egyetértésével találkoztak. Megerősítést nyert, hogy a szektorális megkülönböztetés megszüntetése érdekében e tevékenységet ki kell emelni a koncessziós szabályozás hatálya alól, előmozdítva egy hatékonyabb, attraktívabb tömegközlekedési rendszer kialakítását, ahol a semlegesség és a diszkriminációmentesség elvének megfelelően a kis- és középvállalkozások az eddigieknél nagyobb lehetőséget kapnak a piacon történő megjelenésre.

Ugyancsak széles körű egyetértés alakult ki a szabályozás alapfilozófiáját, nevezetesen, a szolgáltatók nyilvános pályáztatásra épülő kiválasztását s közszolgáltatási szerződés keretében történő megbízását illetően.

A beterjesztett javaslathoz mintegy 40 darab módosító, illetve kapcsolódó módosító indítvány érkezett. Közülük a kormány öt, a normaszöveg pontosítására irányuló kezdeményezést ítél a törvényjavaslatba illeszthetőnek. Ezekkel a javaslat teljesebbé tétele mellett megőrizhetők azok a hangsúlyok és arányok, amelyek a széles körű előzetes szakmai egyeztetés során alakultak ki.

Többen kifogásolták a törvényjavaslat azon előírását, amelynek értelmében a pályázati lehetőség nem illetné meg az adott szolgáltatási területen vagy annak közvetlen körzetében a menetrend szerinti személyszállításra kizárólagos joggal rendelkező szolgáltatót. A jogalkotói szándék a piaci monopolhelyzet kialakulásának megakadályozása volt. Ennek érdekében a verseny lehetőségét nemcsak a pályáztatás során láttuk indokoltnak biztosítani, hanem azáltal is, hogy az ellátásért felelős döntésétől függően egy nagyobb térségben egyetlen vállalkozás se kerülhessen abszolút monopolhelyzetbe. A lefolytatott egyeztetések kompromisszumos eredményeként a kormány egyetért azzal, hogy a szolgáltatás ellátásában közvetlenül nem érintett szolgáltatók a pályázaton történő részvételből ne kerüljenek kizárásra, függetlenül attól, hogy a saját szolgáltatási területükön piaci erőfölénnyel rendelkeznek-e, vagy sem.

Több módosító javaslat érintette a helyi tömegközlekedés kiegészítő normatív támogatása törvényi előírásának hiányát, s volt arra irányuló javaslat is, amely ezen túlmenően a helyközi személyszállítással megegyezően elrendelni javasolta egy elkülönített forrás biztosítását a helyi személyszállítást végző szolgáltatók veszteségének kiegyenlítése céljából. Ezekkel az indítványokkal a kormány nem tudott egyetérteni.

A helyi tömegközlekedés kiegészítő normatív támogatásáról a 2004. évi költségvetési törvény egyszeri juttatásként gondoskodik. A támogatásnak a további években történő szabályairól mindenkor az adott évi költségvetés tervezete során születhet csak döntés.

Ami pedig a helyi tömegközlekedést végző szolgáltatók generális finanszírozási igényét illeti, mivel az ellátási felelősség a helyi tömegközlekedésben az önkormányzatot terheli, az azzal együtt járó jogok is az önkormányzatot illetik meg - ő gyakorolja az árhatósági jogkört, és ő lép fel megrendelőként -, elfogadhatatlan lenne, hogy az önkormányzat döntésétől függő szolgáltatások esetében az állam viselje a pénzügyi terheket.

Ugyancsak nem találkoznak a kormány egyetértésével azok a módosító javaslatok, amelyek e törvényben a jelenlegi szövegtervezetnél hangsúlyosabban kívánják megjeleníteni mind a helyi, mind a helyközi autóbuszos menetrend szerinti tömegközlekedést végző vállalkozások részére az állam által biztosított utazási kedvezmények miatti bevételkiesés ellentételezését. Az egyes utascsoportok részére az állam által biztosított közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények körét a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szabályozza, és ezek mértékét a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény határozza meg. Jelen törvény e két jogszabályt nem érinti, ezen a területen semmilyen változást nem eredményez, ezért nem indokolt a normaszöveg javasoltak szerinti módosítása, illetve kiegészítése.

Nem tudunk igent mondani azokra a módosító javaslatokra sem, amelyek az állam és az önkormányzat együttes feladataként kérték meghatározni a helyközi, illetve a helyi és a helyközi személyszállítás biztosítását. Ezek elfogadása komoly, a közszolgáltatás minőségére is kiható jogbizonytalanságot eredményezne. Az ellátásért felelős pontos meghatározása elengedhetetlen, a tisztázatlan felelősségi viszonyok az autóbuszos tömegközlekedés helyzetét ellehetetlenítik. Az ellátásért felelős egyértelmű meghatározásának hiányában nem lenne tisztázott az sem, ki a szolgáltatás megrendelője, ki jogosult a pályázat kiírására és a szerződés megkötésére.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy a kormány által támogatott pontosításokkal megszülető, a verseny előmozdítására irányuló törvényi szabályozás biztosítja a hazai közúti tömegközlekedés európai összehasonlításban is átlag feletti kiterjedtségének megőrzését, az ellátási színvonal fenntartását. Mind a szolgáltatók, mind az ellátásért felelősök számára átlátható, kiszámítható működési helyzetet teremt, biztosítja a Volán-társaságok tervezett privatizációjának előfeltételeit, hozzájárulva ahhoz, hogy a közeljövőben egy autóbusz-rekonstrukciós járműpótlásra is képes környezet alakuljon ki. Megkönnyíti továbbá az azonos feltételek és a versenysemlegesség figyelembevételével a kis- és középvállalkozások számára a tevékenység végzésébe való bekapcsolódást.

Természetesen e törvénynek nem volt és nem is lehetett célja a tulajdonviszonyokkal kapcsolatosan bármilyen jellegű döntés meghozatala, mivel itt kizárólag a tulajdonos személyétől független, szektorsemleges piacszabályozás megalkotása volt a jogalkotói szándék.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot a kormány egyetértésével találkozó módosító indítványok támogatásával együtt elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)