Felszólalás adatai

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon a mezőgazdaságban krónikus munkaerőhiány alakult ki az 1990-es rendszerváltozást követően. Azóta is minden kormány pártállásától függetlenül támogatta, hogy kézimunka-igényes mezőgazdasági termékek termelésére szakosodjanak a gazdák, hiszen ezeknek a termékeknek nagyobb a piacszerző képessége, és úgy tűnik, hogy az Unióban is igen komoly vetélytársai lehetünk az uniós gazdáknak ezekkel a kézimunka-igényes termékekkel.

Sajnálatos módon azonban a magyar munkaügyi törvények nem teszik lehetővé mindazt, ami az Unió által elfogadott és előszeretettel alkalmazott, hogy szezonális mezőgazdasági idénymunkára külföldiek könnyített feltételekkel kezdeményezhessenek munkavállalást. A magyar törvények ugyanis egy kalap alá veszik az egyéb munkavállalás feltételeit a szezonális mezőgazdasági alkalmi munkavállalás feltételeivel. A magyar munkanélküliségi rátát ismerve sajnálatos módon meg kell állapítani, hogy nem lehetséges a magyar munkanélküliekkel azt a speciális igényt és fizikumot igénylő mezőgazdasági alkalmi munkát elvégeztetni, amelyre nagy szükség lenne. Erre történt sok kísérlet, de gyér eredménnyel.

Jelenleg is a munkaügyi központoknál folyamatos az igény a szezonális, alkalmi munkavállalók felé, de sajnálatos módon jelentkező gyakorlatilag nincs. Magyarország is ugyanabba a helyzetbe került, mint amelybe került Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, hogy a szezonális, alkalmi munkát a környező országokból jelentkező munkavállalóknak ajánlják föl, és így tudják csak ezt a nehéz és speciális szaktudást igénylő mezőgazdasági alkalmi munkát elvégezni, elvégeztetni.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, valamint a Magyar Demokrata Fórum felismerve ezt a problémát, közel egy évvel ezelőtt törvénymódosítást nyújtott be, hogy külön törvény szabályozza a szezonális, alkalmi munkavállalás feltételeit, akár külföldiekre is vonatkoztatva. Közismert, hogy a '90-es évektől kezdve mind Kárpátaljáról, mind Erdélyből tömegesen jelentkeztek magyar anyanyelvű munkavállalók, azonban a hazai szabályozás bürokratikus volta miatt képtelenek a legális munkaszerzés, munkavállalás feltételeit megszerezni. Ez azt jelenti, hogy vagy a munkavállalói vízumot, vagy a tartózkodási engedélyt nem tudják megkapni, hiszen a határidő ezen igénylések kiértesítése után mintegy 30-30 nap. Összességében 90 napot vesz igénybe ezeknek a törvény által előírt feltételeknek a megszerzése. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági alkalmi munkavállaló, ha külföldről érkezik, már nem a tavaszi munkálatokra kapja meg az engedélyt, hanem a nyár végére kapná meg, tehát értelmetlenné vált az egész kezdeményezés.

A német rendszert vette alapul a két ellenzéki párt. Németországban szervezett körülmények között, korlátlan mennyiségben fogadják Magyarországról, Lengyelországból, Romániából, Ukrajnából és Bulgáriából a szezonális, alkalmi munkára jelentkezőket, hozzáteszem: igen kedvező körülmények között. Németországban semmilyen közterhet nem kell a munkaadónak fizetni akkor, ha szezonális, alkalmi munkavállalót foglalkoztat, tehát nulla a közterhe. A benyújtók a német rendszert, tehát az Unióban szokásos rendszert vették alapul. Úgy érezzük, ez a rendszer működőképes, de a hazai összes törvényt figyelembe vettük, kezdve akár a román-magyar alapszerződéstől, az idegenrendészeti törvénytől, és mindazt a nyolc törvényt, ami szabályozza ezt a bonyolult feltételrendszert.

Törvénytervezetünk egyéves egyeztetésen ment keresztül, ahol mind a szocialista frakcióban, mind a szabad demokrata frakcióban volt olyan képviselő, aki pontosan tudta, hogy ezt a tarthatatlan helyzetet orvosolni kell, sajnálatos módon mégsem sikerült egyezségre jutni a minisztérium és a frakciók között, ezért a munkaügyi bizottság mint kijelölt főbizottság a törvénytervezetünket elutasította, nem vette tárgysorozatba. Ezért a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a tárgysorozatba-vételt kezdeményezte, és kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy tegyük meg azt, tárgysorozatba véve ezt az előterjesztést, hogy akár az újólagos információkat is belefoglalva alakítsunk ki egy olyan szabályozást, amely elősegítheti a magyar gazdálkodók helyzetét, és egyben az Unió által megismert szabályozást is magában foglalja. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)