Felszólalás adatai

FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásom alapgondolata az a meggyőződés, hogy csak úgy írhatunk időtálló, korszerű és előremutató új alkotmányt, hogy ha abba belefoglaljuk a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletét. A jelenleg hatályos alkotmánynak egyetlen idevonatkozó mondata van, amely úgy szól: a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

Úgy vélem, hogy ez a mondat egy kiindulási pont, amelynek az új alkotmányban már nagyobb hangsúlyt kell adnunk, és amelyet ki kell egészítenünk az állam és az állampolgárok kötelezettségeinek teljesebb körű meghatározásával. Ez nem egy különleges gesztus lenne a következő generációk felé, ez nem olyasmi lenne, amivel Magyarország úttörővé válna a nemzetek között, hanem egy olyan felfogás, amelyet számos európai állam magáénak vall, és amely nélkül egyszerűen nem lehet korszerű alaptörvényünk.

A zöldgondolat különböző módokon jelenik meg az európai alaptörvényekben, amelyek támpontot adhatnak nekünk a mostani alkotmányozási folyamatban is. Amint arról egy korábbi vitanapon már szó esett, leggyakrabban két módon fogalmazták meg a fenntartható fejlődés eszményét más államok alkotmányában. Egyik gyakori esetben az egészséges környezethez való jogot mint alapjogot fogadja el az alkotmány, máshol pedig a természeti értékeket a nemzeti vagyon részeként határozza meg az alaptörvény.

Az előttünk álló tervezetben mindkét megközelítési forma megjelenik. Az alapvető jogok és kötelességek fejezet 4. pontja kimondja, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez, ezért mindenkinek kötelessége is az élő és élettelen környezet óvása. Az alapvető rendelkezések 10. pontja szerint pedig a közvagyon és közpénzek rendeltetése a közérdek szolgálata, a közszükségletek kielégítése, ez azonban nem csökkentheti a nemzet jövendő generációinak lehetőségét arra, hogy saját szükségleteiket majd kielégítsék.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném, ha a jövő generációk felé érzett felelősségnek ez a kinyilvánítása a következő hetek, hónapok alkotmányozási folyamata alatt egyre nagyobb súlyt kapna a szövegtervezetben. Ezért fontos ez a biztosíték, mert semmi nem utal arra, hogy a hazánkat és állampolgárait sújtó ipari katasztrófák és természeti csapások mértéke és gyakorisága enyhült volna az elmúlt években vagy enyhülne a közeljövőben. Úgy gondolom ezért, hogy az alkotmányozási viták során érdemes további kérdéseket, témaköröket körbejárni, a jelenlegi tervezetben megjelenő fenntarthatósági gondolattal kapcsolatos rendelkezéseket pedig akár pontosítani és részletezni is lehetne.

Alapvetően szerencsésnek tartom, hogy a tervezetben párhuzamosan jelenik meg az állam és az állampolgárok kötelezettsége a környezet védelmével kapcsolatban. Megfontolásra ajánlom azonban, hogy nem lenne-e érdemes az új alkotmányban rögzíteni a környezetben okozott kár megtérítésének kötelezettségét, azaz nem lenne-e helye az alaptörvényben "a szennyező fizet" elve hangsúlyosabb megjelenésének.

Örülök annak is, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság a tervezet sarkalatos pontjává tette az egészséges környezethez való jog rögzítését. Engem azonban a környezetért felelősséget vállaló polgárokkal együtt az is érdekel, hogy az egészséges környezethez való jog miatt más alapjogok mennyiben korlátozhatóak. Az országot ért környezeti katasztrófák után felmerül például az a kérdés, hogy korlátozható-e a tulajdonjoghoz való jog környezetvédelmi megfontolásokból.

Szintén a sajnálatos ipari szennyezések, árvizek és az Alföldet sújtó belvízhelyzet miatt aktuális kérdés a környezeti információhoz való jog témaköre. A környezeti információhoz való jog azt jelenti, hogy az állam köteles polgárait tájékoztatni a környezeti és természeti források állapotáról. Ezt az alapjogot nemzetközi egyezmények rögzítik, de vannak olyan tagállamok, ahol fontosnak tartották az alkotmányba is belefoglalni. További ilyen nyitott kérdés még az actio popularis lehetősége a környezeti értékek védelmében, illetve a hadsereg bevethetősége környezeti katasztrófák esetén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal a meggyőződéssel láttunk neki az új alkotmány előkészítésének, hogy a jelenlegi alaptörvény régóta nem felel meg a kor követelményeinek. Felszólalásomat pedig azzal a gondolattal kezdtem, hogy a jelenkor szellemének és körülményeinek megfelelő alkotmányt csak akkor fogunk tudni írni, ha abba belefoglaljuk a fenntartható jövő ígéretét is. Kérem, hogy a következő napok és hetek vitái alatt sose tévesszék szem elől ezt a felelősségünket.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)