Felszólalás adatai

DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Nagyon köszönöm. Nyilvánvaló, hogy nem tudjuk most megoldani ezt az egész kérdést, de egyvalamire fölhívom a figyelmet, ami mindannyiunk számára fontos: a nyugdíjasság nem egyenlő idősséggel. Én idősekről is beszéltem, és az idősek és a nyugdíjasok száma összességében 3 millió 200 usque 300 ezer, ez azt jelenti, hogy 1 millió 200 ezer ember olyan nyugdíjas, aki nem idős.

A két csoportnak, a két rétegrésznek egészen mások a szükségletei, mások az igényei, ezért rendkívül nehéz elhatározni magunkat arra, hogy egy egységes, nagy karanténba zárva beszéljünk a dolgokról, hanem differenciálttá kell tenni, ez a differenciálás hiányzik. Ezt többször szóvá tettem az Idősügyi Tanácsban is, szóvá teszem itt is, a jövőben is szeretném ezt képviselni, hogy ezeknek a figyelembevétele nélkül nem tudjuk igazán az idősödő, időskorú népességünknek a fenntartható egészségét és az életminőségét megközelítően megoldani vagy segíteni.

A másik megjegyzésem az, és teljesen igaz, hogy az elmúlt négy esztendőben történtek változtatások, de például az előző ciklusban az általunk, az Idősügyi Tanács által kidolgozott idősügyi chartát ismételt kérésünkre nem tudtuk áthozni, és annak idején is az volt az alap-állásfoglalásunk, hogy az idősügyi chartára kellene egy idősügyi törvényt kialakítani. Visszajelzéseket kaptam, a köztársasági elnök úrtól azelőtt, az igazságügy-miniszter úrtól, és nem sikerült elérni, hogy ezt egyáltalán témaként behozhassuk a parlamentbe.

Én most vagyok itt először, nagy öröm számomra, és nagy meghatottsággal mondom, hogy képviselhetem az idősödők, időskorúak ügyét, de hangsúlyozom, nemcsak nyugdíjügyről van szó, hanem az idősödők, időskorúak életminőségéről, fenntartható egészségéről.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)