Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sokféle képtelen vád ért itt minket az elmúlt fél órában, és még képtelenebb felszólalások hagyták el az ellenzéki képviselőtársaim száját, hiszen Gurmai Zita például azt mondta, hogy mi a mi íróinknak állítgatunk szobrokat ebben a mostani kulturális térben vagy ebben az időszakban. Képviselő asszony, az elmúlt időszakban kapott szobrot Krúdy Gyula, Fekete István, Szabó Magda, József Attila, Mikszáth Kálmán, több szoboravatáson én is jelen voltam. Majd jelezze, kérem, a folyosón, hogy kivel van ezek közül baja, vagy kire mondja azt, hogy a mi írónk, és ki az, akinek ezek közül ön nem örül, hogy van szobra Magyarországon, mert ők például kaptak az elmúlt tíz évben szobrot Magyarországon. Jobbikos képviselőtársam, Brenner Koloman mondta, hogy fontos lenne a béremelés. Ez a törvényjavaslat azt is tartalmazza, az első lépést, és messze nem az utolsót, ezt megígérhetjük, de mégiscsak fura, hogy egy jobbikos képviselő mondja ezt, ahol, ha megnézzük, hogy az egész országban ki csökkentette a kulturális alkalmazottak bérét, az kizárólag az ózdi polgármester, jobbikos polgármester.

(11.00)

Tehát ha megnézzük az egész országot, akkor egy hely van, ahol csökkentik a kulturális alkalmazottak bérét, az önök, ahol a Jobbik hatalmi pozícióban van, ahol a Jobbik kormányoz, Ózdon. Mindenhol máshol, ahol egyébként állami fennhatóság van, ott növekszik a kulturális alkalmazottak bére, önök pedig csökkentik. Ezek után Brenner Kolomantól a kulturális dolgozók megbecsüléséről szóló magasztos beszéd egy kicsit álságos, és kétkedve fogadom az őszinteségét.

Hiller alelnök úr mondta a koncepcionális különbséget. Tényleg van koncepcionális különbség köztünk, ezt szerintem korábban sem tagadtuk, és nem is szeretnénk. Szeretnénk a magyar kultúrát is átmenteni és felkészíteni a XXI. századra, és nem a ’90-es években leragadt modelleket és gyakorlatokat magunkkal vinni még a következő 30-50-60-100 évben.

Ungár képviselő úrnak mondanám, hogy Margaret Thatcher is tett számtalan jó dolgot, és vannak nagyon jó, idézhető mondatai, sőt jó beszédei is vannak, ajánlom képviselő úr figyelmébe, hogy olvassa. Az, hogy valakitől idéz valaki, nem azt jelenti, hogy teljes mértékében minden lépésével egyetért, vagy minden gazdaságpolitikai eszközében ugyanúgy gondolkodik. Képviselő úr is számtalan embertől idézett már a Facebookján, többek között még Farkasházy Tivadartól is, tehát lehet, hogy mégsem ért vele egyet teljes mértékben. Nem azt jelenti az idézet, hogy magáévá teszi a teljes ideológiát.

Azt gondolom, hogy a béremelés egy kulcskérdés, ebben egyetértettünk szerintem mindannyian a múltkori vitában is. Itt is megvalósul ez a lépés. Én azt kérem államtitkár úrtól, hogy dolgozzanak azon, hogy ez ne az utolsó lépés legyen, további lépések történjenek itt a béremelésben.

Azt gondolom, hogy a jobbikos képviselőtársamra nem is reagálnék, hogy milyen ocsmány módon vonta bele a nemzetiségeket ebbe a politikai vitába. Tehát az, ha valaki egyetért valamivel, amit a kormány csinál, nem feltétlenül rossz ember, azért ne kezdjünk bele egy ilyen vitába. A nemzetiségi intézményekben, amelyek számos kulturális intézményt tartanak fönn, ezt a megoldást látják ők is helyénvalónak, és ezt a megoldást látják előremutatónak.

Azt gondolom, hogy a közalkalmazotti bértábla merev előmeneteli rendszere is egy feszültségekkel terhelt a kulturális szférában, az nem alkalmas arra, hogy az említett XXI. századba való előmozdítást elvégezzük. Szerintem nagyon fontos, hogy kapnak az intézményvezetők egy nagy lehetőséget. Ezzel kapnak egy óriási felelősséget is, és majd jól kell élniük azzal a felelősséggel, amit mint intézményvezető, mint fenntartó, mint a munkáltató, vezető ezekben a kulturális intézményekben tud majd élni ezzel a lehetőséggel. Szerintem óriási felelősséggel jár ez a lehetőség, mert jól kell tudni gazdálkodnia a bértömeggel is, jól kell gazdálkodnia a humán erőforrással is, fontos szakmai kritériumokat kell hogy megfogalmazzanak a saját dolgozóik számára.

Egyébként nyilvánvalóan nem a versenyképesség a legfontosabb kifejezés ebben a vitában, nem a versenyképesség az első, és nyilván Hiller alelnök úr sem úgy érti, hogy hány gót szöveget tud elolvasni adott perc alatt az az ember, az a versenyképesség mérőfoka, és szerintem mi se gondoljuk ezt így, bár a firenzei levéltárra nem hatályos ez a törvény továbbra sem, vagy nem is lesz hatályos, ha elfogadjuk. De mégiscsak azt gondolom, hogy a differenciálás egy intézményvezetőnek ad egy olyan lehetőséget, amivel tud élni, amivel megtalálhatja a tehetségeket, amivel ki tud emelni bizonyos dolgozókat, akivel tud olyan módon számolni, az előmeneteli rendszerét megkönnyíteni és kiemelni a többiek közül.

Tehát én azt gondolom, hogy pozitív kulturális hozadékai is lehetnek ennek a törvénynek azután, az itt említett béremelés és a rugalmasság tekintetén kívül is. Lehetnek olyan pozitív hozadékai, amelyek olyan tehetségeket is megmutatnak, olyan előmeneteleket is fognak segíteni majd a jövőben, amely az egész magyar kultúra gazdagodását fogja szolgálni, amely, azt gondolom, hogy közös érdek, nemzeti maximum itt a Házban, hogy a magyar kultúrát őrizzük meg, becsüljük meg a kulturális dolgozókat, és természetesen köszönjük meg nekik a munkájukat.

Mindannyian azon dolgozunk, hogy a jövőben is még több kulturális esemény legyen, ha majd véget ér ez a járvány, mert már mindannyiunknak nagyon hiányzik, bővüljenek a könyvtárak, a levéltárak, a képtárak, a gyűjtemények, és egyre több előadással gazdagodhasson a magyar kultúra, és ezáltal minél több embernek a magyar társadalomban is hozzáférhetővé tegyük azt a gyönyörű magyar kultúrát, amit mindannyian szeretünk, tisztelünk, és amelyért itt közösen is dolgozunk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)