Felszólalás adatai

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Külügyminiszter Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A rendelkezésünkre álló időkeretben szeretnék egy, a Jobbik véleménye szerint megkerülhetetlen kérdést érinteni.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az EU-elnökség a nemzeti érdekek érvényesítése elé bizonyos korlátokat állít, ám úgy véljük, hogy a határon túli magyarok érdekeivel összhangban levő fellépés elvárható lenne a nemzeti ügyek kormányától.

Az Európai Tükör szeptemberi számában Martonyi János külügyminiszter úr a következőt mondta: "A tagállamok közötti konszenzusteremtés, a honest broker szerepének betöltése és a nemzeti érdekek érvényesítése összhangban van egymással, hiszen ha hozzá tudunk járulni egy erősebb és egységesebb Unió megteremtéséhez, akkor ezzel valójában a nemzeti érdekeinket érvényesítjük."

Ezzel euroszkeptikus, azaz, ahogyan Balczó Zoltán a vezérszónoklatában fogalmazott, inkább eurorealista pártként erősen vitatkozunk. A Jobbik szerint a prioritások között szerencsésebb lenne a kulturális sokszínűség megerősítése helyett a nemzeti kisebbségek védelmének előtérbe helyezése. Érdemes megemlíteni, hogy a Deutsch Tamás által is említett lisszaboni szerződés kihirdetésének az Országgyűlés általi olvasatlan megszavazásával egy napon, 2007. december 17-én elfogadásra került egy határozati javaslat is, ebből idéznék: "Tekintettel arra, hogy a lisszaboni szerződés 1. cikke 3. pontjának megfelelően az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke az Unió értékei között említi a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, erre vonatkozóan az Országgyűlés a következőket tekinti irányadónak: az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke által a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme az Unió alkotmányos alapelvévé vált. A Magyar Országgyűlés szerint a cikk vonatkozik a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek jogainak közös gyakorlására is."

Sajnos ez a határozati javaslat csak jelképes, hiszen annak idején Szájer József az alkotmányozó konvent tagjaként kezdetben a nemzeti kisebbségek kollektív jogai mellett állt ki, azután később kompromisszumként már a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak a beemelésével is megelégedett volna, mondván, hogy úgyis mindenki tisztában van azzal, hogy ezek a kollektív jogokra vonatkoznak, ám végül az Európai Unió alapjogi chartájába csak a "kisebbségekhez tartozó személyek jogai" kifejezés került be, tehát eltűnt a nemzeti, etnikai jelző, és ez a megfogalmazás például a szexuális orientációra is vonatkozhat.

A Jobbik álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű: az őshonos kisebbség kategóriájának elfogadtatása a tagállamok közötti érdekellentétek ellenére is az egyik legfőbb célunk kellene hogy legyen, hiszen ez hazánk és a magyar nemzet érdeke.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)