Felszólalás adatai

DR. SCHIFFER JÁNOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A Duna Televízió nagyon speciális helyzetben van, és ebben a speciális helyzetben kíván eleget tenni a nem könnyű feladatának, és azt mondhatom, hogy ennek a nem könnyű feladatának eleget tud tenni.

Egyik oldalról - ahogy elhangzott képviselőtársamtól is - nagyon fontos küldetése van a határon túli magyarság informálásában, a határon túli magyarság szórakoztatásában és értékek közvetítésében. Ennek - ahogy az elnök úr is elmondta -, azt gondolom, a számok tükrében rendkívül pozitívan tesz eleget, mert azt gondolom, hogy bármelyik közszolgálati televíziónál is - de nem csak közszolgálatinál - büszkén és örömmel vennénk tudomásul, hogy az európai műsorok aránya ilyen magas.

Ugyancsak büszkén és örömmel vennénk tudomásul, hogy 34 százalék a magyar gyártású műsor, és azt, hogy ezek 20 százaléka öt évnél fiatalabb műsor. Ha kilépünk a Duna Televízióból, és általában a magyar filmgyártást és televíziós filmgyártást nézzük, akkor állandóan felmerül az a probléma, hogy nem készülnek adaptációk, nem készülnek irodalmi műsorok a televíziókban, nem készülnek a magyar kortárs művészetet bemutató műsorok. Ennek a Duna Televízió - nem véletlenül kapott UNESCO-díjat is - magas fokon tesz eleget, és azt gondolom, hogy ezért elismerést kell kifejezni.

Elismerést kell kifejezni azért is - nemcsak a magunk részéről, hanem a Számvevőszék is ezt fogalmazta meg -, hogy példaszerű a Duna Televízió gazdálkodása, mint a beszámoló két évében is látszik az - bár a hiánya 2004-ben jelentős volt -, de maga a gazdálkodás minősége, annak, a jogszabálynak való megfelelése nem okozott problémát; a Számvevőszék elismerőleg vette tudomásul.

Ami itt kérdésként merült föl, és az elnök úr beszámolójában is felmerült, ez az a speciális helyzet, amivel egyik oldalról különleges szerepet kell ellátnia a Duna Televíziónak, a Hungária Közalapítványnak, ugyanakkor versenyben kell lennie nemcsak a magyar médiával, hanem a környező országok televízióival. Illetve nem szabad elfeledkezni: nemcsak a környező országokban, azokban az országokban, ahol magyar kisebbségek élnek és nézik a televíziót - így lehet mondani az Egyesült Államokat vagy Kanadát -, de ahol a felmérés szerint a legnagyobb számban nézik - például Izraelben -, ennek a nagyon sokfajta kulturális igénynek időben is eleget kell tennie. Ez egy nehéz feladat, amit, azt gondolom, megfelelően látott el a televízió.

(19.20)

Felmerült, hogy a vizsgálatok nem szólnak a határon túlra. Elnök úr is beszámolt arról - hadd mondjam az ő adatait -, hogy tavaly Romániában készült egy felmérés, ahol vizsgálták a Duna Televízió nézettségét, és elnök úr nem azt mondta, hogy radikális volt az emelkedés, de tendenciájában az elmúlt három évben emelkedés volt tapasztalható a romániai nézőközönség, a romániai magyarok között a Duna TV nézettségében. Ez nagyon fontos azért, mert ugyanakkor robbanásszerű információáramlás van a világban, a környező országokban, nagyok a kihívások, és komoly versenyben kell helytállnia a televíziónak. Azok alapján a számok alapján, amelyek a 2005. év kiegyensúlyozott gazdálkodását, illetve a nézettséget mutatják, azt lehet mondani, hogy jól látja el a feladatát. Azt mondja a felmérés, hogy átlagban mintegy másfél millióan nézik a Duna Televíziót egy-egy nap. Ez lehet sok is meg lehet kevés is. Ahhoz képest, hogy mennyien nézik a különböző kereskedelmi adókat, azt lehet mondani, hogy kevés, de ahhoz képest, amilyen kulturális töltetet, értéket közvetít a Duna TV, ez szép szám. Ezt nem azzal a hangsúllyal mondom, hogy ezzel meg kell elégedni. S ahogy elnök úr is mondta a beszámolójában, az érték és a nézettség kérdésében meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, nem lehet letudni azt, hogy kevés a nézőnk, azzal, merthogy értéket közvetítünk, hanem az értéket el kell juttatni a nézőkhöz, hiszen akkor dolgozik jól a média, ha az értékeket minél szélesebb körhöz tudja eljuttatni. Ebből a beszámolóból pedig az látszik, hogy ezen az úton halad a Duna Televízió.

Köszönöm szépen.