Felszólalás adatai

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én nem akarom elmondani a törvényjavaslat tartalmát; kifogásainkat szeretném elmondani, illetve egy megjegyzést szeretnék tenni. Az az egyezmény, amely alapján ez a jogsegély-jogszabályjavaslat megszületett, két évvel ezelőtt került aláírásra, és egészen március 22-éig Magyarországnak joga lett volna bizonyos kérdésekben az egyezménytől eltérő jogszabályt alkotni. Maga az indokolás tartalmazza, hogy ezt a lehetőséget Magyarország elmulasztotta. Ilyen körülmények között a március 22-ei határidővel már kénytelen az egyezmény szövegét pontosan betartani. Ez csupáncsak egy megjegyzés, hogy két esztendeje lett volna a kormánynak arra, hogyha el kíván térni, ezt a lehetőséget megtehette volna.

Én voltam az a képviselő, aki az alkotmányügyi bizottságban a külföldi megkeresésekkel kapcsolatos eljárásjogi részét kifogásoltam a jogszabálytervezetnek. Ezt változatlanul fenntartom, és fájdalom, de azt kell mondani, hogy Bárándy képviselő úr félreértette az ott általam elmondottakat. Nekem nem az a problémám, tisztelt Országgyűlés, hogy a szabálysértési előadó nincs tisztában a jogsegély feltételeivel, hanem nekem az a problémám, hogy az Európai Unió 26 tagországából érkezhet Magyarországra ilyen megkeresés. A jogszabály azt mondja ki, hogy az eljáró szabálysértési hatóság a tanúk, szakértők és az elkövető vagy eljárás alá vont személyek meghallgatása során nemcsak a magyar jogot kell hogy figyelembe vegye a meghallgatás eljárásjoga tekintetében, a tanúvallomás megtagadása és ilyen kérdések tekintetében, hanem a megkereső ország jogát is. És nekem az okoz problémát, hogy miért várjuk el, nem tudom hány ezer szabálysértési előadótól, hogy a 26 tagország szabálysértési eljárási jogát tanulja meg, holott nagy valószínűséggel az esetek többségében pályafutása alatt egyetlen ilyen jogsegélyes ügy sem fog az asztalára kerülni, mert esetleg nem kerül ilyen helyzetbe.

Én azt kifogásoltam, és ezt az álláspontomat változatlanul fenntartom, hogy a megkeresett hatóság - külföldről csak a Legfőbb Ügyészségen keresztül jöhet ilyen szabálysértési meghallgatás -, a Legfőbb Ügyészség továbbítja az adott szabálysértési hatóságnak, amely ennek az eljárásnak a lefolytatására illetékes.

(17.50)

Azt a megoldást kerestem és azt várom még most is, hogy lehetőség szerint a legfőbb ügyész a megkereső ország erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseit a megkereséssel együtt küldje meg a szabálysértési előadónak. Semmi mást nem kifogásoltam, csak ennyit, de ez a tájékoztatási kötelezettség nincs benne a jogszabályban, holott például a jogszabály a különböző pénzbírságok behajtásával kapcsolatban előírja - feltételezem, hogy az önkormányzati feladatokat ellenőrző miniszternek -, hogy egy nyomtatványt dolgozzon ki rendelet címen, és azt a nyomtatványt pontosan kell kitölteni. Tehát egyszer talán túlzásba menő precizitással adjuk meg a mankót, másodszor pedig lényeges kérdések körülményes úton kerülnek tájékoztatásra. Nem megnyugtató az, hogy a Legfőbb Ügyészség, mert nem tudom, hogy melyik szabálysértési előadó fog nyugodt szívvel a Legfőbb Ügyészségnek levelet írni, amikor kapott egy 15 napos határidőt, hogy a meghallgatástól kezdve a jogszabályi beszerzésig mindent le tudjon bonyolítani. Ezt tehát a jogszabályban kellene valahogy rendezni.

A másik kérdés, amit szintén kifogásoltam, a 70 eurós kérdés. Az előterjesztő képviselője ezt azzal magyarázta, hogy mivel költséges a külföldre menő megkeresés a végrehajtások érdekében, mert fordítási munkákat meg mindent el kell végezni, ezért emelték meg a 70 euró fölötti határt 150 euróra. Elhangzott kormánypárti képviselőtől - és én ezzel egyetértek, s most idegen tollakkal fogok ékeskedni -, hogy a Magyarország területén elkövetett szabálysértéseket nem fogják megfizetni a külföldiek, ha megtudják a 150 eurós értékhatárt, mert azt Magyarország úgyse hajthatja be, mert a jogszabály kizárja, következésképpen a végrehajtás tekintetében gyártunk egy olyan megszüntetési okot, ami indokolatlan. Ha egyszer arra kötöttük meg a szerződést, hogy 70 euró, akkor álláspontom szerint a behajtás tekintetében is a 70 eurós értékhatárt kell alapul venni. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem kötelezettséget jelent, itt csak arról van szó, hogy 70 eurót meghaladó bírság behajtása iránt lehet külföldi hatóságot megkeresni. Tekintettel arra, hogy ez lehetőség, mérlegelni kell, hogy ennek az eljárásnak a költségeit hogyan tudja az illetékes hatóság előteremteni. De azért szeretném felhívni a figyelmet, hogy úgy a büntetőeljárásban, mint a szabálysértési eljárásban ezeket a költségeket szükség esetén csak előlegezni kell, mert a végrehajtás során ezek az elkövetőre minden esetben átháríthatók. Tehát ez nem lehet mentség. Azt hiszem, nagyon lényeges az, hogy minden körülmények között mindkét irányba a 70 eurós értékhatárt vegyük alapul.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztában vagyok azzal, hogy ezek nem lényeges kérdések, de talán lesz még idő, remélhetőleg nem ma zárul le a módosító indítványok benyújtási határideje - ezt nem tudom -, mert ebben a két tárgyban szeretnénk módosító indítványt előterjeszteni, és ha arra a lehetőségünk megvan, akkor ezzel javítani, megítélésünk szerint pontosítani az egyébként jó és precízen kimunkált javaslatot, amit nagy valószínűséggel a teljes frakció meg fog szavazni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.