Felszólalás adatai

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egy néhány héttel ezelőtti interjújában, cikkében az oktatáspolitika kapcsán vakrepülésről beszélt. Azt kell mondanom a mai hozzászólásáról és általánosságban az ellenzék kétszintű érettségivel kapcsolatos politikájáról, hogy az nem vakrepülés, hanem vaklárma.

Közös döntésünk volt, hogy kétszintű érettségi rendszert vezetünk be. Egy olyan érettségi rendszert, amely összemérhetővé teszi az érettségi eredményeket, és ami lehetővé teszi azt, hogy egyetlen, a középiskolai tudáshoz igazodó vizsga jelentsen lehetőséget az egyetemi-főiskolai felvételire is. A döntést a Horn-kormány idején hozták meg először, majd az Orbán-kormány időszakában, az ön minisztersége alatt is érvényben maradt ez a döntés, és haladt - még ha nem is mindig megfelelő tempóban - a kétszintű érettségi rendszer bevezetése.

Most már szinte minden hétre jut valamilyen, az ellenzék által vagy az ellenzék által támogatott vagy kedvelt média által fölgerjesztett ügy az érettségi körül. Ezek közül a díjnyertes az volt, amikor múlt héten vagy két héttel ezelőtt egy kiváló jobboldali napilap azt gondolta, hogy fontos kinyomoznia, hol őrzik az érettségi tételeket, hátha valaki kedvet kap ahhoz, hogy betörjön oda. Folyamatosak azok a típusú, a pontszámítást kétségbe vonó megszólalások is, amiről ön most éppen beszélt. (Ékes József: Nem erről szólt a kérdés. - Az elnök csenget.)

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Szeretnék néhány szót szólni a pontszámításról is. Arról beszél a képviselő úr, hogy igazságtalan a jelenlegi pontszámítási rendszer, hiszen a korábban érettségizőket hozza előnybe. Korábban sokat hallottuk azt is más civil szervezetektől, hogy igazságtalan a pontszámítási rendszer, mert az újonnan érettségizőket hozza előnybe, hiszen ők az újfajta vizsgára készültek föl, módjuk van arra, hogy többletpontot, újabb pontszámokat szerezzenek.

Természetesen mindenfajta állításban lehet igazságalapot találni. Lehet olyan helyzeteket, olyan kivételeket keresni, amikor egy-egy diáknak ez vagy az a pontszámítási módszer előnyösebb. Ugyanakkor azt is világosan kell látni, hogy amikor áttérünk egyik rendszerről a másikra, akkor arra kell törekednünk, hogy a rendszer, az átállás mindenkivel szemben a lehető legméltányosabb legyen. Ha arról beszélünk például, hogy milyen alapon tudnak idén felvételizni azok, akik a korábbi években érettségiztek, itt az egyetlen lehetőség az a módszer, amit alkalmazunk: tudniillik, hogy mindenki az érettségi jegyének megfelelő maximális pontszámot kapja meg, hiszen utólag már nem tudjuk eldönteni azt, hogy tavaly vagy öt évvel ezelőtt az ő érettségije hány százalékos teljesítményen alapult, különösen azért, mert ez a fajta százalékszámítás nem létezett az érettségi vizsga számos változatában és számos vizsgája esetében. Ezért aztán teljességgel alaptalan az a fajta megközelítés, ami azt mondja, hogy egy gyengébb diák ilyen módon előnyt kap, mert sem a képviselő úr, sem más nem tudja megmondani azt, hogy annak a diáknak a teljesítménye gyengébb vagy erősebb volt, mint egy idén érettségiző diáké.

Ugyanakkor téved a képviselő úr, amikor azt gondolja, hogy maximális érettségi százalék kell a maximális pontszámhoz ebben az évben. Ez ebben az évben sem így van. Kilencven százalékos eredménnyel az idén érettségiző diák is megkaphatja a maximális felvételi pontszámot.

Azt is el kell mondanom, hogy természetesen a többletpontok számításánál, ha jól gazdálkodik ezzel a lehetőséggel egy korábban érettségizett, akkor valóban többletlehetőséget kap. Ezek a lehetőségek azonban nyitottak az idén érettségizettek számára is. Egy idén érettségiző diáknak is módja van arra, hogy megszerezze ezeket a többletpontokat; más tantárgyból lerakott emelt szintű érettségiért neki ugyanúgy jár 33 százalékos teljesítményre a többletpontozás. Éppen ez a rendszer lényege, hogy minden felvételiző azonos feltételekkel szerezhet többletpontokat is.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt kell tehát önnek mondanom, hogy ez a pontszámítási rendszer egy jól összerakott, kiegyensúlyozott pontszámítási rendszer. Bizonyára lehet rajta tökéletesíteni. Én például most úgy látom, hogy ez a rendszer kicsit bonyolultabb, mint ami célszerű lenne: túl sok benne a többletlehetőség, túl sok benne az olyan típusú pálya, ahol új pontszámokat lehet szerezni.

Azt azonban világosan el kell mondanom, hogy az nem egyszerűen pedagógiai kérdés, hogy módosítjuk-e most már a felvételi rendszert. A kormány azért döntött a keretszámok kapcsán egy kiigazításnál, hogy ha valahol mégis feszültség van az átállás miatt, akkor orvosolni lehessen. De akkor, amikor lezárultak a felvételik, akkor, amikor a diákok, a felvételizők tudják, hogy mikor miből hány pontért, hogyan felvételiznek, akkor már nem lehet ezt a rendszert megváltoztatni.

Tudom, hogy a Fidesz stratégiája most a bizonytalanságkeltésre épül. De képviselő úr, kérem, hogy ezt az érettségi ügyében ne tegyék, mert 116 ezer diák sorsa a tét!

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)