Készült: 2024.09.24.03:18:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

215. ülésnap (2005.04.19.), 108. felszólalás
Felszólaló Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:12


Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Megjelentek! - mindenki, akit Mécs Imre képviselőtársam megemlített, azon túlmenően a sajtó képviselői, a hallgatóság, jegyző urak, mindenki, aki jelen van, és azok is, akik rádión hallgatnak bennünket, hogy én is érvényt szerezzek annak a kellemes udvariasságnak, amit Mécs Imre már itt előttem produkált.

Tehát, tisztelt Országgyűlés, az első szakaszban tulajdonképpen a törvényjavaslat, illetőleg az ajánlás két pontját tárgyalnánk. Ehhez mi egy módosító javaslatot terjesztettünk be, amely a törvényjavaslat 2. pontjával van összefüggésben. Mégis, mivel a vita javasolt szerkezetére vonatkozó ajánlás is jelzi, hogy itt a törvényjavaslat fogalmait érinti ez a kérdéskör, szabadjon a fogalmakról általánosságban is szólnom, mert nemcsak ezt az általam is jelzett, illetőleg módosításra beterjesztett 2. §-t érinti, hanem végigfut a fogalommeghatározás az egész törvényjavaslaton, és véleményünk szerint nem következetesen.

Ugyanis arról van szó, hogy maga a törvényjavaslat a fogalommeghatározásnál hat fogalmat említ. A korábbi jogszabály, a '82-es törvényerejű rendelet jóval szélesebb körű fogalmakat határozott meg. Ez önmagában véve nem lenne baj. Sőt, a törvényjavaslatnak az is egy érdeme, hogy átvette az 1969-es bécsi egyezmény fogalommeghatározását, olyannyira, hogy például a harmadik fejezetnek kifejezetten a bécsi egyezményben szereplő szóhasználatot teszik címéül is. Mégis, hiába vette át általánosságában a bécsi egyezmény fogalommeghatározását, nem viszi aztán teljesen végig. Például itt már önmagában véve van egy ellentét, hogy a fogalommeghatározásban nem szerepel az, amit egyébként a harmadik fejezet címéül használ.

Ugyanígy a két elmélet, a monista vagy a dualista elmélet is keveredik a fogalmak között. Bár úgy tűnik, mintha ez az egész törvényjavaslat inkább a dualista elmélet alapján született volna, mégis vannak benne olyan elemek, amelyek azt bizonyítják, hogy ez sincs konzekvensen végigvéve. Az általános vita során, de a bizottsági vitákban is volt, aki egyértelműen a monista felfogás mellett tört lándzsát. Itt arról van szó, hogy a nemzetközi szerződés tulajdonképpen maga a belső jog, azzal egyenlőnek tekintendő, és azt hozták fel példaként, hogy azért fogadható jobban el ez az elmélet, mert hisz a kormány terjeszti elő, az Országgyűlésben hozzák a törvényeket. Az Országgyűlésben a kormánytöbbség van meg, a kormánytöbbség hozza meg a törvényt, következésképpen igazán vita úgysem alakulhat ki, vagyis hogy akkor az egész dualista felfogás teljesen értelmetlen lenne, teljesen értelmetlen az, hogy az Országgyűlés is tárgyaljon erről.

Igaz, a kormányoldal részéről ez egy elfogadható álláspont, az ellenzék oldaláról viszont elfogadhatatlan, mert hiszen jó, ha nemzetközi szerződésekről itt az Országgyűlésen belül szó van, és az ellenzék kifejtheti esetleg ellentétes véleményét is. A gyakorlatban - mint azt tudjuk - meglehetősen ritka ez, de mégis mint lehetőség fennáll, és szükség is lenne rá.

Magáról a beterjesztett módosításról szólván: mint említettem, ez a 2. §-t érinti, és a nemzetközi szerződés fogalmát próbálja meg egy kicsit pontosítani, és ezt a kifejezést használjuk a módosításban, hogy szerződéskötési képességgel bíró egyéb alanyai. Tehát alanya az állam vagy nemzetközi szerv, nemzetközi jogi szerződési képességgel bíró egyéb alany. Vannak ugyanis a nemzetközi jognak olyan alanyai, akik szerződéskötési képességgel nem rendelkeznek. Ezek természetes személyek is lehetnek, jogi személyek is lehetnek, kisebbségek is lehetnek például. De ezek nem szerződő felek.

A szerződésképességgel viszont bírnak az államon és nagy nemzetközi szervezeteken kívül olyanok is, mint például a Szentszék, van is ilyen megállapodása a Magyar Köztársaságnak a Szentszékkel, de ilyenek a lovagrendek, van is mindkét elismerttel, a máltaiakkal is és a johannitákkal is a magyar államnak, és nem tudnám pontosan felsorolni, hogy kik ezek, mert biztos olyanok is vannak, amelyekkel nincs a Magyar Köztársaságnak pillanatnyilag szerződése, de lehet, mert a nemzetközi szinten ők szerződési képességgel bírnak. Tehát ezért gondoltuk azt, hogy e fogalmat helyes lenne így megfogalmazni, és kérjük is majd a szavazásnál a tisztelt Országgyűlés ebbéli támogatását. Ez tartozna az első ütemhez. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai