A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először felhívnám a figyelmét arra, hogy az Európai Unió irányelvei szabályozzák minden tagországnak (Csárdi Antal: Lengyelországnak nem?) a nyújtott hitelek esetében az eljárásokat, amiket a tagországoknak egységesen kell alkalmazniuk, így Magyarországnak is. A magyar szabályozás az Európai Unió irányelveinek megfelelően szabályozza a THM, tehát a teljes hiteldíjmutató meghatározását. A THM-nél figyelembe kell venni minden olyan költséget, amelyet a fogyasztónak a hitellel összefüggésben fizetnie kell, így tartalmazza a hitelfolyósítási díjat is. A banki ügyfelek a THM segítségével össze tudják hasonlítani a hitelintézetek ajánlatait, és választhatnak, hogy melyik a kedvezőbb számukra. Ami pedig az előtörlesztés díját illeti, ezt természetesen nem tartalmazza a THM, hiszen az, hogy valamikor törleszt valaki, az a saját döntésének függvénye, és annak a költségeit is természetesen saját magának kell fizetnie. A bank csak a törlesztés hitelszerződésben foglaltaknak megfelelő teljesítésével tud kalkulálni. (Sic!) A törvény ugyanakkor felső korlátot határoz meg az előtörlesztésnél felszámítható díjakra. Fogyasztási hitelek esetén a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően a díj nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát, ha a hátralévő futamidő meghaladja az egy évet, illetve 0,5 százalékát, ha egy évnél rövidebb a hátralévő futamidő. A díj mértéke jelzáloghiteleknél nem haladhatja meg az előterjesztett összeg 1,5 százalékát, illetve jelzáloglevél esetében a 2 százalékot.

Ami pedig a bankok nyereségét illeti, két megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik, hogy az ön által mondott összeg tartalmazza a külföldi érdekeltségek eredményét is, ez közel 20 százalékkal csökkenti ezt az eredményt. A másik pedig, hogy Magyarországon elindultak az értékvesztés-visszaírások, ami egy magyar sajátosság, ez azt jelenti, hogy a gazdaság helyzete jó, és az emberek újra tudnak törleszteni, amit a bank figyelembe is vesz, és ez most a bank eredményét javítja. Így alakult ki ez a helyzet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar gazdaság a magyar embereknek és a magyar vállalkozásoknak köszönhetően minden eddiginél jobban teljesít. A gazdaság növekedése, a foglalkoztatás és a bérek alakulása egyaránt kiemelkedő. 2020-ra a kormány továbbra is a családok és a hazai vállalkozások támogatására, a versenyképesség növelésére és az adminisztráció csökkentésére tett javaslatot. Az elfogadásra váró törvényjavaslat szervesen illik abba a kormányzati politikába, amelynek lényege a közterhek csökkentése és egyszerűsítése. A gazdaságvédelmi akciótervnek megfelelően 2020. július 1-jétől új, egységes járuléktörvény lép hatályba, tehát jövő év első felétől, amely új szabály értelmében négy egyéni járulék egyetlen egységes társadalombiztosítási járulékba olvad, így az adónemek száma jövőre jelentősen csökkenni fog, az ezzel járó bürokráciával együtt.

A családvédelmi akciótervnek köszönhetően 2020. január 1-jén az szja-ban is jelentős változás történik, hiszen a négy gyermeket nevelő nők mentesülnek az szja megfizetése alól, és jövőre minden eddiginél nagyobb összeg, 380 milliárd forint jut családi adókedvezményre és az első házasok kedvezményére. És kedvezni fog a családosoknak a járulékkedvezmény a tekintetben is, hogy a jövő évtől a munkaerőpiaci járulékra is igénybe vehető lesz a családi adókedvezmény, amivel további egymilliárd forinttal jut több a családoknak.

A vállalkozások terén is jelentős változások lesznek, hiszen megszűnik az eva, és ennél sokkal kedvezőbb adózási formát választhatnak a kisebb vállalkozók, így a katát és a kivát, ami egyébként nagy népszerűségnek örvend, több százezren adóznak ma már így Magyarországon.

Továbbra is kiemelt cél a gazdaság fehérítése, ezért 2020. július 1-jétől nyugtát kell adni az úgynevezett áfamentes ügyletekről és szolgáltatásokról, és megszűnik az online számlaadat-szolgáltatás esetében a százezer forintos értékhatár, ez eltörlésre kerül. Ez azt jelenti, hogy egyre többen lépnek be az online számlaadással a rendszerbe, és így láthatóvá lesz egyre több bevételi számla a NAV számára.

Fontos, hogy három éve a NAV készíti el a személyijövedelemadó-bevallást a vállalkozóknak, és ez ki fog terjedni 2021. január 1-jétől az áfabevallási tervezet elkészítésére, hiszen 2021. január 1-jétől a NAV gyakorlatilag minden kiadott számlát látni fog.

Fontos, hogy a nyugdíjasok járulékmentessége is bekövetkezik, és a jövőben a nyugdíjas munkavállaló csak 15 százalék szja-t fizet, semmilyen más járulékot nem kell fizetni.

Végezetül mondom el, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke jelentősen csökkent már az elmúlt években is, hiszen 2016-ban még ez 27 százalék volt, 2017. július 1-jétől mindössze 17,5 százalék, tehát közel 10 százalékkal csökkent lényegében 3-3,5 év alatt, és a gazdaság jó teljesítménye esetén ez tovább fog csökkenni 2020. július 1-jétől újabb 2 százalékkal, tehát 15,5 százalék lesz a szociális hozzájárulási adó mértéke.

A kormány a jövőben is az adócsökkentés politikája mellett áll ki. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja a kezdetektől, 2010-től kezdve az, hogy segély helyett munkát adjon az embereknek, és hogy Magyarországon végre megérje dolgozni, megérje munkába járni, jövedelmet szerezni és abból megélni. A kormány ezért mindent megtett, hogy az emberek jövedelmi helyzete kedvezőbb legyen, nemcsak a bérek növekedésével, hanem adócsökkentéssel és a rezsicsökkentéssel is. Ezek közül egy fontos intézkedést emelnék ki, a 2016-os bérmegállapodást, amely folytán a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen megemelkedett, és érdemben csökkentek végre a munkaadói terhek, ami azt jelentette, hogy a munkáltatóknak nagyobb forrásuk maradt a bérfejlesztésre, és ahogy a számok mutatják, éltek is ezzel a lehetőséggel.

A bérek gyors és nagyléptékű emelkedését jelzi, hogy a gyermeket nevelők nettó keresete 2010-hez képest 76,9 százalékkal, a gyermekeket nevelőké több mint 80-nal, a két gyermekét nevelőké több mint 90-nel és a három gyermeket nevelőké több mint 100 százalékkal emelkedett. (Sic!) A minimálbér 73 500 forintról 149 500 forintra emelkedett, ugyanígy a garantált bérminimum is.

Fontos kiemelni, hogy a reáljövedelem mértéke, tehát a reáljövedelem, ami azt jelenti, hogy többet tudunk vásárolni a jövedelmünkből, a fizetésünkből, 2013 óta, tehát 81 hónapja töretlenül emelkedik. Ez azt jelenti, hogy meghaladja az infláció mértékét már 2013 óta. És ami még mutatja azt, hogy jelentős a béremelkedés hatása, és a nyugdíjaknál is ez tapasztalható, és megőrzik reálértéküket, hogy a lakossági fogyasztásnak a bővülése már 76 hónapja folyamatosan növekedik, 2019 októberében ez 6,2 százalék volt, kiemelkedik egyébként az üzemanyag-kiskereskedelem 9,8 százalékkal.

Ez is azt jelzi, hogy nem igaz az, hogy az embereknek a bérei elégnek, eltűnnek, hiszen ha csak bemegyünk egy áruházba, próbálunk parkolni vagy az áruházban vásárolni, igaz, különösen karácsony előtt, akkor láthatjuk, hogy az embereknek igenis a pénztárcájukban megjelenik a jövedelemnövekedés (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), a béremelés.

Ami pedig az árfolyamváltozást illeti, az árfolyamváltozás hatása  teljesen meglepő módon egyébként  az inflációra minimális. 2002 és 2009 között ez jellemzően 5,3 százalék volt évente, ez most feleannyi 2010 óta, és nagyon fontos, hogy a műszaki cikkek és a gépjárművek tekintetében az árfolyamváltozás kell hogy gyakorolja a legnagyobb hatást, ennek ellenére, ha megvizsgáljuk, akkor 2010-hez képest ezen árucsoportoknak az ára lényegesen csökkent. És az is fontos, hogy mutatja, hogy nem költik el az emberek a pénzüket, hogy lakossági állampapírba az elmúlt hónapokban 2900 milliárd forintot tudtak fektetni. Ez azt jelenti, hogy a kormány gazdaságpolitikája helyes, a jövedelemnövekmény, az adócsökkentés mellett lehetővé válik az emberek fogyasztásának a bővülése és a megtakarítás bővülése is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az új Tbj. törvény parlamenti előkészítése során is hangsúlyoztuk, hogy nem az a cél, hogy bárkit is kiszorítsunk bármilyen ellátásból, és az Országgyűlés elé ilyen törvény is került. Abszolút nem célja az új törvénynek, hogy bárkit is kizárjon az egészségügyi ellátásból, különösen nem azokat, akik nehéz helyzetben vannak. Emellett felhívom továbbá a figyelmét arra is, hogy a sürgősségi ellátás is továbbra is ugyanúgy mindenkit megillet, ebben sem történt változás. Tehát felvilágosítom önt, hogy a Tbj. értelmében az álláskeresési járadékban, a keresetpótló juttatásban, valamint az álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülők a Tbj. 6. § (1) bekezdés c) pontja alapján biztosítottak. Azaz a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultak, így az egészségügyi szolgáltatásra is. Ha valaki közmunkát végez, rá ugyanez vonatkozik.

Ha valaki azonban nem részesül ilyen juttatásban, és nem dolgozik semmilyen jogviszonyban, azonban rendelkezik minimális jövedelemmel  akiket felsorolt, embereket, mind ilyenek voltak , azok a szociális ellátásról és a szociális igazgatásról szóló törvény alapján szociálisan rászorultnak minősülnek, és ez alapján kaphatnak, nyerhetnek jogosultságot az egészségügyi ellátásra. Ezt a státuszt valóban igazolni kell, amely azzal függ össze, hogy az érintett személy esetében bekövetkezhet olyan változás, amely nem teszi indokolttá a jogosultságát.

Téves az a megállapítás, ami szerint ellátás nélkül marad az, aki dolgozik. Bárki meggyőződhet róla, hogy a munkáltatója rendezie ezt a kötelezettségét, de a jövő évtől az adóhivatal azonnal és közvetlenül tájékoztatja a munkavállalót abban az esetben, ha a munkáltatója a foglalkoztatással kapcsolatos adószabályokat megsértette. Az új törvény kedvezőbb a biztosítottak és az emberek számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztázzuk először is, hogy vagy szándékosan és/vagy tudatosan érti félre a törvényt és vezeti félre a közvéleményt (Soltész Miklós: Egyszerűen hazudik!  Balla György: Szándékosan hazudik!), vagy egyszerűen nem érti, hogy mit olvas. Idézem önt, azt mondja: „rengeteg ember elesik az ingyenes ellátás lehetőségétől”; ez hamis, megalapozatlan, lényegében egy rémhírterjesztés, hiszen e tekintetben a törvény semmit nem változott, ugyanazok vehetik igénybe az ellátást, mint akik eddig is igénybe vették. Nyomatékosan kérem önt, hogy mielőtt ilyen állításokat fogalmaz meg, olvassa el és értelmezze a törvényt. Ön millió emberekről beszél, százezrekről, ami szemenszedett hazugság, kiesnek az ellátásból, miközben egyébként a sürgősségi ellátás, a mentéshez való jog Magyarországon mindenkire vonatkozik, mindenkit megillet, azaz ellátás nélkül ilyen tekintetben Magyarországon nem maradhat senki. S ezzel összefüggésben jelzem, hogy ezt a központi költségvetés fizeti.

De menjünk tovább! Tájékoztatom önt, hogy a jelenlegi rendszerben bejelentkezés alapján történik meg az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének megkezdése, tehát mindenki saját maga jelentkezik be. Nem fogja elhinni, 1997-ben a Magyar Szocialista Párt fogadta el ezt a törvényt, az önök szövetségese (Soltész Miklós: Burány Sándor!  Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Így van!), és lehet, hogy azt sem fogja elhinni, hogy ezt a havi egyösszegű fizetést pedig Gyurcsány Ferenc vezette be 2008-ban. Tehát azzal, hogy fizetni kell annak, aki nem tartozik a törvény hatálya alá, azzal önök is egyetértenek, hiszen ezt önök vezették be, és ez ma is egy működő rendszer. Egyébként, hogy ki tartozik ez alá, példát mondok csak: a szociális törvény alapján a szociálisan rászorulók, tehát akinek nincs jövedelme, nem tud dolgozni, önhibáján kívül szociálisan rászorult (Zaj.  Tordai Bence: 35 ezer forintig!  Szászfalvi László: Hallgasd már végig!), annak sem kell egyébként egészségügyi járulékot fizetni, mégis kap egészségügyi ellátást. Vagy például, ha hiszi, ha nem, a hajléktalan is idetartozik, vagy a fogvatartott, és sorolhatnám önnek a törvényt.

(16.10)

Amit ön mond, az nem más (Tordai Bence: Nem én mondom!), mint riogatás és rémhírterjesztés. De ön mondja, senki más nem mond egyébként ilyet önön kívül. (Tordai Bence: Én is mondom! A Magyar Orvosi Kamarát idéztem!) Ebből a baromságból, amit most ön kitalált (Tordai Bence: Elnök úr, a Ház méltóságát ez nem sérti?!), ön egy notórius hazudozó, ebből akar politikai előnyt kovácsolni. (Taps a kormánypártok soraiban.  Szászfalvi László: Fáj az igazság, mi?!)

Ez az új törvény semmi mást nem akar, mint tisztázni azt, hogy ha valaki nem fizet, és mégis igénybe veszi a szolgáltatást, azt miért teszi. Nem célja a törvénynek, a kormánynak, az Országgyűlésnek, hogy bárki is az egészségügyi ellátásból kimaradjon, de igenis az cél (Zaj.), az cél, hogy ezt a rendszert, ami kvázi húsz éve működik, és úgy működik, ahogy működik, azt felülvizsgáljuk, és ha vannak benne potyautasok, akik egyébként fizethetnének, de nem fizetnek, azokat kiszűrjük, és fizetésre bírjuk, aki pedig önhibáján kívül nem tud fizetni, annak a helyzetét tisztázzuk, és tisztázni is fogjuk, mert az vagy hajléktalan, vagy szociálisan rászorult, vagy valamilyen egyéb kategóriába bele fog esni, ami alapján egyébként jár neki az egészségügyi ellátás. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.  Zaj.)

Tisztelettel kérem, a hazudozást, a rémhírterjesztést fejezze be! (Zaj.  Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Így van!  Hosszan tartó taps a kormánypártok soraiban.  Az elnök csenget.  Szászfalvi László: Ezt nem te kaptad!)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban az iparűzési adónak, a helyi adónak nagy jelentősége van az önkormányzatok finanszírozásában, hiszen a rendszerváltás utáni bevezetése óta az iparűzési adó meghatározó bevétele lett az önkormányzati rendszernek. Csak két számot mondanék: 2010-ben még 443 milliárd forint folyt be ebből az adónemből, 2020-ra már 827 milliárdot terveztek az önkormányzatok. Ez azt jelenti, hogy tíz év alatt az iparűzésiadó-bevétel megduplázódott az önkormányzatok költségvetésében, ez azt jelenti, hogy évente átlagosan 10 százalékos növekménnyel lehet számolni.Az önkormányzatoknak, legyen az kistelepülés, kisváros vagy megyei jogú város, vagy éppen a főváros és kerületei, jelentős tételt jelentenek a költségvetésükben a helyiadó-bevételek. A helyiadó-bevételek mellett azonban az állami támogatás összege is jelentős, ez az önkormányzati finanszírozás tekintetében eléri az 50 százalékot. 2010 után a jelenlegi Fidesz-KDNP-kormány átalakította az önkormányzatok finanszírozását, bevezette a feladatfinanszírozást, megnevezte, hogy melyek azok a kötelező, állam által, törvény által biztosított feladatok, amelyeket az önkormányzatoknak el kell végezni.

Az önkormányzatok attól függően persze, hogy mennyi helyiadó-bevételt tudtak beszedni, és ez nagyon változó az ország területén…  egyes önkormányzatok igen magas helyi adót tudnak realizálni, mások pedig sajnos nem tudnak olyan összeget, amelyet szeretnének, vagy egyáltalán nem tudnak. Ezért aztán az önkormányzatok gazdálkodása terén teljesen eltérő kép alakult ki. Azok, akik közel két évtized alatt jelentős iparűzési-, helyiadó-bevételhez jutottak, teljesen más szolgáltatást tudnak nyújtani a lakosoknak.

Valóban úgy van, ahogy a képviselő úr mondja, nem a kormány, nem az Országgyűlés, hanem a Versenyképességi Tanács tárgyalta a helyi adó rendszerének minimális átalakítását. Azért minimális, mert összesen arról tárgyalt a Versenyképességi Tanács, hogy az értékcsökkenési leírás levonható legyen az adóalapból, ez a költségek mintegy 10 százalékát jelenti, a kutatás-fejlesztési feladatok ötszöröse legyen levonható, és a társasági adóhoz illesztve a decemberi 90 százalékos feltöltési kötelezettség szűnjön meg.

A Versenyképességi Tanács feladata az, hogy a kisvállalkozások helyzetét ítélje meg, és vállalkozási szempontból értékelje a helyi adó rendszerét. Ebből a szempontból elfogadható az az álláspont, hogy ők egy új, más, egy versenyképesebb helyiadó-rendszert szeretnének. Jelzem önnek, hogy 2017-es nyilatkozata alapján még ön is foglalkozott azzal, hogy Magyarországon a vállalkozások versenyképességi helyzete nem megfelelő. Akkor nem önkormányzati szempontból közelítette meg ezt a kérdést, hanem versenyképességi szempontból. Akkor teljesen más volt a véleménye, egyezett a Versenyképességi Tanács véleményével. (Burány Sándor közbeszól.)

Jelzem egyébként önnek, hogy nem a Fidesz-KDNP-kormánytól kell félteni az önkormányzatok finanszírozási rendszerét és az önkormányzatok helyzetét. Emlékeztetem önt, hogy 2010-ben ez a kormány csődhelyzetben vette át az önkormányzatok helyzetét (Arató Gergely: Nem mondasz igazat, hazudsz!), és ebből a csődhelyzetből kellett mintegy 1400 milliárd forint hitelátvállalással és támogatással helyrehozni az önkormányzatok helyzetét. Egyébként pedig a kormány nem von el, nem kíván elvonni, a helyi adó, az helyi adó marad az önkormányzatok számára, éppen hogy önök akarják a kormány kezéből kivenni az európai uniós forrásokat, és direkt önkormányzati célra felhasználni. (Arató Gergely: Bizony, bizony, hogy ne lopjátok el.  Az elnök csenget.)

Szeretném továbbá emlékeztetni önt, hogy önök ingatlan-, vagyonadót kívántak bevezetni az önkormányzati rendszerbe, sújtani a lakosságot, a lakásokra adót kívántak bevezetni, amit aztán az Alkotmánybíróság kétszer törölt el. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Összességében tehát nem a Fidesz-kormánytól kell félteni az önkormányzati rendszer finanszírozhatóságát, hanem leginkább önöktől, a baloldali kormányoktól. Mi éppen hogy az önkormányzatok helyzetét rendeztük, és ez így lesz a jövőben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(9.40)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Véleményem szerint önök ezt a kérdést túlreagálják, nemhogy túlreagálják, olyan információkat juttatnak el a közvéleményhez, önkormányzatokhoz, önkormányzati vezetőkhöz, amelyek ebben a kérdésben nem valósak, lényegében az önkormányzatokat megfélemlítik és riogatják. (Szabó Timea: Megfélemlítjük?!  Közbeszólások a Párbeszéd soraiban.  Derültség az LMP soraiban.) Szó nincs arról  szó nincs arról! , hogy ez az információ, ez a tanulmány, egy tervezet, amelyet egyébként a Versenyképességi Tanács tárgyalt meg, bármelyik önkormányzatot is működésében veszélyeztetné, gazdálkodásában ellehetetlenítené. Szó nincs erről! Miért mondom azt, hogy túlreagálják? Egyrészt tartalmilag reagálják túl. Mondok egy példát az ön felszólalásából. Ön azt mondta, hogy a feltöltési kötelezettség elhalasztása 20 milliárd forint bevételkiesést jelent. A nevében is benne van, hogy ez egy elhalasztás, nem decemberig kell 90 százalékra feltölteni, hanem májusig (Tordai Bence: De ez az adott évben bevételkiesés az önkormányzatnak!), ez nem okoz bevételkiesést a fővárosnak sem, ez likviditási nehézséget okozhat (Tordai Bence: Ja! Ja!  Szabó Timea közbeszól.), amire egyébként lenne idő felkészülni, hiszen ezt, ahogy mondtam, még a kormány sem tárgyalta, az Országgyűlés előtt sincs, tehát ha ezt az Országgyűlés el is fogadná, akkor is majd csak a következő évben léphetne hatályba.

Aztán eltúlozza hatásában is, hiszen ez a változás összességében az önkormányzatok 90 százalékát érdemben nem érintené, azt a 10 százalékot pedig, amelyet érint, annyiban érintené, hogyha változatlan formában fogadná el itt az Országgyűlés, hogy az iparűzésiadó-bevétel 10 százalékkal csökkenne (Szabó Timea közbeszól.), azaz az éves növekményről  az elmúlt tíz évben mindig átlagban 10 százalékkal növekedett az iparűzésiadó-bevétel , egyéves növekményről kellene kvázi lemondaniuk az érintett önkormányzatoknak. (Tordai Bence közbeszól.) De ön eltúlozza a reagálását abban a tekintetben is, hogy ennek milyen joghatása van. A Versenyképességi Tanács által tárgyalt anyagoknak semmilyen joghatása nincs a törvényhozásra, a kormányzati munkára és különös tekintettel pedig az Országgyűlés munkájára.

Egyébként pedig valóban, a kormány, a Pénzügyminisztérium tárgyal az érintett önkormányzatokkal, a Megyei Jogú Városok Szövetségével, végigvesszük, hogy mi az érdeke az önkormányzatoknak, és megtárgyaljuk azt is, hogy mi az érdeke azoknak a vállalkozásoknak, amelyeket a Versenyképességi Tanács képvisel. Az az érdeke, hogy még versenyképesebbek legyenek, mert a társasági adó már alacsony Magyarországon, de ha az iparűzési adóval együtt nézzük meg a közterheiket, akkor bizony még magasnak mondható, és a Versenyképességi Tanácsnak nyilván az az érdeke, hogy egy olyan rendszert alakítsunk ki, amellyel még több munkahelyet tud kialakítani a vállalkozások által, vagy a meglévő munkahelyeket meg tudja őrizni. Kétféle érdek van tehát, ezeket ütköztetni fogjuk, és azt követően dönt arról a kormány, hogy az Országgyűlés elé terjeszte bármilyen törvényjavaslatot ezzel kapcsolatban.

Egyébként pedig mondanék önnek valamit: ne a Fidesz-KDNP-től féltse ön az önkormányzati rendszert! A Fidesz-KDNP 2010-ben egy csődközeli önkormányzati rendszert mentett meg azáltal, hogy átvállalta az önkormányzatok hitelét, adósságát, és feladatfinanszírozást vezetett be. Én azt gondolom, hogy az önök pártszövetsége és az MSZP tönkretett valamit (Szabó Timea: Mi külön! Mi külön felelősök vagyunk!), és ön most itt felszólal, próbálja védeni az önkormányzati rendszert. (Az elnök csenget.) Még egyszer mondom: ne tőlünk féltse, hanem az ön mellett ülő barátaitól! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar gazdaságban 2013-ban történt meg a fordulat. A 2013 óta bekövetkezett növekedés dinamikus jövőt biztosít az ország számára. Egy olyan gazdasági növekedést láthatunk, amely mögött nem az eladósodás áll, hanem bizony stabil fundamentumok vannak. Hogy minek köszönhető ez? Négy tényezőt szeretnék itt megemlíteni. Az első a kormányzati intézkedések. Ezek közül kiemelem az adó- és bérmegállapodást és a „Versenyképesebb Magyarországért” programot, de az otthonteremtési támogatás is idesorolható és az állami beruházások is.

A kedvező foglalkoztatás és bérfelzárkóztatás következtében folyamatosan növekvő a lakossági fogyasztás. Itt a lényeg az, hogy egyre több a foglalkoztatott  több mint 800 ezer 2010 óta , egyre magasabb bérért dolgoznak. Ezáltal többen többet fognak fogyasztani, ami természetesen visszahat a gazdaság teljesítményére, hiszen az elfogyasztott eszközöket, szolgáltatásokat meg kell termelni.

A harmadik a piacbővülés, az újonnan megszerzett és kiépült exportkapacitások. Itt elsősorban a külső, külföldi befektetők új gyárainak, üzemeinek a megépítése az, ami meghozza ezt az eredményt.

A negyedik pedig az uniós források felhasználása, amiben köztudott, hogy az Európai Unióban az egyik legjobbak vagyunk, az élmezőnyben vagyunk. Ezt, az uniós források felhasználását elsősorban a magyar gazdaság bővülésére, növekedésére tudjuk fordítani.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, akkor néhány intézkedést kiemelnék a kormányzati döntések közül, megerősítve azokat, amelyeket a képviselő úr is elmondott. Kiemelkedik a társasági adó kulcsának a csökkentése, amely Európában a legalacsonyabb, 9 százalékos. Ezzel sok-sok befektetőt tudtunk idevonzani az országba. Ennek az oka az például, hogy a beruházások tekintetében minden 100 forintból 28 százalékot beruházásra költöttünk. Ez azt jelenti, hogy nem éljük fel a jövőnket, hanem olyan fejlesztésekre, beruházásokra fordítjuk, ami újabb és újabb lehetőséget ad a magyar vállalkozásoknak és a magyar családoknak.

Nagyon fontos kiemelni még a tehercsökkenéseket, a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentését, hiszen valamikor 27 százalék volt, 2019 júliusától már ez az összeg 17,5 százalék. Ez százmilliárdokat hagy a magyar gazdaságban a magyar vállalkozásoknál.

És hogy mi a célkitűzés? Az, hogy az Európai Unió növekedéséhez, átlagnövekedéséhez képest a magyar gazdaság legalább 2 százalékkal többet tudjon teljesíteni. Nyilvánvaló, hogy ez biztosítja az ország, a költségvetés, az emberek biztonságát. Nagyon fontos ehhez, hogy elfogadjunk egy gazdaságvédelmi akciótervet 2020-ban, még ebben az évben, ami reményeink szerint és akaratunk szerint biztosítani fogja ezt a növekedést a magyar gazdaság számára, Magyarország számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A javaslatával először is, úgy gondolom, elvi és ebből eredően komoly politikai problémám, problémánk van, mégpedig az, hogy kétféleképpen gondolkodunk az adókról. Önöknek  a választási program alapján mondom, az adóprogramjuk alapján mondom  az az elvük, hogy mindent meg kell adóztatni Magyarországon, és mindenkit. Nekünk meg az az elvünk, hogy a közterhet, az adókat csökkenteni kell, és úgy kell stabilizálni a költségvetést, hogy többen fizessenek, több foglalkoztatott fizessen kevesebb adót, több vállalkozás fizessen kevesebb adót, alacsonyabb áfával, magasabb fogyasztással többen fogyasszanak, és több adót fizetnek. Ez a gyakorlat, amit 2010-től a Fidesz-KDNP-kormány folytat, meghozta az eredményeket. Meghozta, hiszen stabilizálódott a költségvetés, évente közel 700 milliárd forinttal a csökkentett adó ellenére is több adóbevétel folyik be. Azt gondolom, ahelyett, hogy önök hat-hét-tíz adót vezetnének be vagy növelnék a meglévőket, azon gondolkodjanak el, amit ez a kormány folytat, aminek  még egyszer mondom  a lényege az adópolitikában az adócsökkentés, a köztehercsökkentés. Így lehet idevonzani vállalkozásokat (Tordai Bence: Magyarázd el a svédeknek!), befektetéseket, így lehet munkahelyeket teremteni, így lehet technológiát fejleszteni, így lehet magasabb árbevételt elérni és ezáltal magasabb béreket adni, így lehet növelni a költségvetés bevételeit.

Azt gondolom, ahelyett, amit mi mondunk  és akkor mondom a választási programjuk alapján, amit nyilván megvalósítanának, ha itt többséget tudnának szerezni , kiterjesztené az örökösödési adót, forrásadót vezetne be bizonyos vállalkozásokra, 30 százalékost (Tordai Bence: Az offshore cégekre!), azt meg is mondja, a tőkemozgásokra Tobin-adót, spekulánsadót vezetne be (Tordai Bence: Pontosan, a spekulánsokra!), bizonyos vállalkozásokra karbonadót vezetne be; de a legsúlyosabb  most jön a két legsúlyosabb elképzelésük és javaslatuk , hogy a személyi jövedelemadó egykulcsos rendszerében a 15 százalék helyett új kulcsot vezetnének be, 30 százalékot (Tordai Bence: A milliós jövedelmekre, igen!), ezáltal megadóztatnák a teljes magyar adózó állampolgárokat, és amivel elriasztanák a befektetőket, az pedig a társasági adó kulcsának több mint duplájára való emelése, mégpedig 19 százalékra visszaemelnék a társasági adó kulcsát.

(16.10)

Azt gondolom, hogy ezzel az adópolitikával azt érnék el, hogy egyrészt nem jönnének ide, Magyarországra újabb és újabb befektetések, ezáltal a meglévő munkahelyeket nagyon nehéz lenne vagy egyáltalán nem lehetne megtartani, de ami sokkal súlyosabb ezzel az adórendszerrel, amit önök akarnak, az az, hogy az itt lévő vállalkozások is, amelyek megbecsülik most Magyarországot, és elfogadják egyébként az adózási körülményeket és Magyarország adózási rendszerét, még azok is elmennének Magyarországról, és ezáltal önök az adópolitikájukkal veszélyeztetnék a magyar emberek munkahelyeit, veszélybe sodornák, bizonytalanságot okoznának a teljes magyar gazdaságban, egyébként a költségvetésnek is.

Azt gondolom, hogy az önök javaslata bármilyen adóemelésre vonatkozóan rossz, inkább azon gondolkodjanak, hogy a kormány adócsökkentési politikáját támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is tisztázzunk valamit: az épületeket nem államosította az állam, mint ahogy azt ön mondta a felszólalásában. A működtetést vette át az állam, nem pedig az épületek tulajdonát, így aztán az az önkormányzatok tulajdona maradt. Valóban úgy van, hogy 2017-től szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük a köznevelés-működtetés feladatának átrendezése érdekében azoknak az önkormányzatoknak, ahol magasabb a helyiadó-, különös tekintettel az iparűzésiadó-bevétel. Ezeknek az önkormányzatoknak a száma a 3200-ból mintegy száz fölött van, de évről évre csökken a számuk. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy egyrészt a köznevelés feladatainak a finanszírozása megtörténjen, másrészt pedig igazságos legyen a forráselosztás az önkormányzatok között. Mert mégsem igazságos az, hogy egyes önkormányzatok dúskálnak a javakban, míg más önkormányzatok az alapfeladataikat sem tudják ellátni. Egyébként pedig ez a forrásátrendezés nem volt ismeretlen a szocialista kormányzás alatt sem, ez az önök idejében is létezett.

Ami pedig az elszámolást illeti: felhívom képviselő úr figyelmét, hogy egyrészt azok a költségvetési beszámolók, amelyek az Országgyűlés elé kerülnek, tartalmazzák ezeket a forrásátrendezéseket, másrészt pedig az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi az állami költségvetési beszámolót, a források felhasználását, harmadrészt pedig az állami szervek is ellenőrzik. Azt gondolom, hogy az a forrás, amely átrendezésre kerül, az a céljának megfelelően a köznevelés működtetésének a forrásait bővíti, és ez így igazságos. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, ön is tudja, mi a kormányzat alapvető célja: a kormány alapvető célja az, hogy minden magyar család lehetőség szerint saját otthonhoz jusson. Erre azt mondani, hogy ez a kormány nem foglalkozik a magyar családok lakhatásával (Csárdi Antal: Nem ezt mondtam!), az egyszerűen képtelenség, hiszen például csak 2020-ban a költségvetés 2200 milliárd forintot tartalmaz, amit a családokra költ a költségvetés, a magyar kormány, a magyar Országgyűlés. 2019-ben 21 ezer lakás épült, ami 20 százalékkal magasabb a 2018-as számnál, ami azt is jelenti, hogy immár hatodik éve folyamatosan növekszik a kormányzati intézkedések hatására az új építésű lakások száma.Ha megengedi, néhány intézkedést azért felsorolnék, és annak a hatásait. (Csárdi Antal: Inkább válaszoljon, kérem szépen!) Ilyen a családi otthonteremtési kedvezmény, amely 2015. július 1. óta működik, 130 ezer családot érint Magyarországon, és a beadott kérelmek összege pedig már meghaladja a 400 milliárd forintot. De egy különös intézkedés a falusi CSOK bevezetése, ami a falun élő emberek számára akár 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást is jelenthet használt lakás vagy ház megvásárlására és felújítására; ez 2500 települést érint. De azok számára, akik nem lakást szeretnének, hanem a munkahelyük miatt kell esetleg más városba költözni, a bérlakásépítéssel, -felújítással kapcsolatos adókedvezményt tudnám mondani, a munkásszállások kialakításához adható támogatást, és sorolhatnám, de mivel a kettő percbe ennyi fért bele, ezért én megköszönöm a figyelmét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Mielőtt az érdemi válaszra rátérnék, engedjen meg egy kis visszatekintést a történelemben, hiszen az önök kormánya idején az első teendőjük az volt, hogy a Fidesz-kormány által bevezetett intézkedéseket és otthonteremtési támogatási rendszert lényegében évek alatt teljes egészében megszüntették és leépítették. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ehelyett a következőt csinálták: szinte az egész országot belevezették a devizahitel intézményébe (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!), amivel teljes egészében kilátástalan helyzetbe hozták emberek millióit. Amikor önök lakhatási válságról vagy a fiatalok nehéz lakásszerzési körülményeiről beszélnek, akkor előbb tekintsük át azt, hogy hogyan lehetett ezeket az embereket ebből a társadalmi válságból kihozni. Ha nincs akkor kormányváltás, és nem jön a Fidesz-KDNP, és évek alatt nem hozza ki ebből a válságból ezeket az embereket, benne a fiatalokat is, a fiatal családokat, akkor viszont nem beszélhetünk arról, hogy hogyan lehet továbblépni, és hogyan lehet egy valóságos, egy tényleges otthonteremtési támogatási rendszert kiépíteni Magyarországon. Először a válságot kellett kezelni, a devizaválság okozta nehézségeket, és aztán következtek a lépések. Az első lépés a családi otthonteremtési támogatás bevezetése volt 2015 júliusában. Ennek az eredményei ma már kézzelfoghatóak, számokkal mérhetőek: 130 ezer család több mint 400 milliárd forintot igényelt annak érdekében, hogy saját lakása és saját otthona legyen.

Erre azt mondani ma, hogy ez semmi, hogy nem történt az elmúlt években megfelelő lépés annak érdekében, hogy az emberek saját otthonhoz jussanak, ez egyszerűen nem igaz. Ha megengedi, a megtett kormányzati lépéseket még a hátralévő egy percemben folytatnám. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor ön 280 ezer lakásról beszél, új építésű lakásról, nem tudom, hány ciklust és hány évet adott össze (Bangóné Borbély Ildikó: KSH-adat!), de valószínűleg az a rendszerváltás előtti negyven év is benne van ebben a 280 ezerben (Derültség a kormánypárti padsorokban.), ha már a számokról beszélünk.Egyébként pedig önnek azt javaslom, hogy menjen ki az emberek közé, menjen ki kistelepülésre. Én Dél-Borsodba, a saját választókörzetembe kimegyek, másról sem hallok a fiatalok körében, hogy hogyan tudna új házat építeni, mert most érzi azt a lehetőséget, végre eljött az a lehetőség, hogy van esélye. Van esélye a falun megvenni egy használt lakást és azt felújítani az ő saját igényének megfelelően, ezt nevezik falusi CSOK-nak. Van a babaváró hitel, ami korlátlan felhasználású (Tordai Bence: El akarjátok adósítani a fiatalokat!), de az emberek nagy része, én úgy érzékelem, azt is lakásra, lakásfelújításra vagy lakásvásárlásra fordítja.

Ellentétben az ön állításával, most van az az esély Magyarországon a fiataloknak, hogy otthont, családot tudnak együtt alapítani. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: 160 ezres albérletár!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Igen, az infláció kérdése, az áremelkedés kérdése valóban nagyon fontos kérdés minden magyar ember számára, hiszen ez határozza meg azt, hogy a mindennapi életünk hogyan alakul. Azért ne felejtsük el azt, hogy az infláció nagyságától van egy sokkal fontosabb tényező, az pedig a fizetésünk, a jövedelmünk nagysága. Ugyanis vannak kormányok, amelyeknél ez úgy működött, hogy a jövedelem mindig alacsonyabb volt, mint az infláció mértéke; a nyugdíjemelés mindig alacsonyabb volt, mint az infláció. Ez volt az előző baloldali szocialista kormány, aminek a jelenlegi DK, az ön pártja is egyébként tagja, részese volt.Én azt gondolom, hogy ha ezt a kérdést úgy tesszük föl, hogy az inflációval szemben, ami kapcsán valóban a januári adat nem kedvező, de azért azt tudnunk kell, hogy ez egy egyedi adat, hiszen januárban vannak általában az áremelések, nyilvánvaló, hogy ez lényegesen kisebb lesz majd… Ha úgy tesszük fel a kérdést, és úgy hasonlítjuk össze, hogy mennyi volt a jövedelemnagyság mértéke például 2019-ben, és mennyi volt vele szemben az infláció, akkor azt láthatjuk, hogy a jövedelem 11,2 százalék, míg az infláció mértéke 3,4 százalék volt, tehát a munkabérek vásárlóértéke jelentősen növekedett 2019-ben is.

Persze, mindig lehet olyan adatot kiemelni, hogy minek az ára emelkedett valamivel jobban, de ha megnézzük a makroszámokat, azt gondolom, hogy a kormány politikáját igazolják vissza. És teljes egészében igaz ez a nyugdíjakra vonatkozóan is, hiszen a kormány minden évben azt az ígéretét, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrzi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), a magasabb inflációval szemben is tudta őrizni, és az emberek nyugdíjának a reálértéke is minden évben megőrződött vagy éppen magasabb lett. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ami az árfolyamot illeti, az árfolyam tekintetében a Pénzügyminisztériumnak végképp nincs feladata, olyan értelemben, hogy az árfolyam-alakításban felelőssége. Az igaz, hogy a költségvetési hatásokat meg kell vizsgálni, és éppen az EU-támogatások tekintetében ez éppen pozitív hatással van erre (Z. Kárpát Dániel: Gyenge emberek akarnak gyenge forintot! Csak a gyenge emberek, államtitkár úr! Erős emberek nem akarnak gyenge forintot!), és ebből a többletből tudjuk egyébként a költségnövekményeket finanszírozni az európai uniós projektek tekintetében. (Z. Kárpát Dániel: Gyenge ember akar gyenge forintot…)De ami a legfontosabb, az, hogy egyrészt az embereknek nincsen devizahitelük, és így az árfolyamváltozás gyengülése nincs negatív hatással rájuk. És ugyanez igaz az államadósság tekintetében, ahol már van a Pénzügyminisztériumnak feladata, de ha az államadósságot megvizsgáljuk a GDP-hez mérten, akkor az államadósság 2010 óta folyamatosan csökken, éppen azért, mert a devizahitelek kivezetése szintén megtörtént állami szinten is. És azt gondolom, hogy amit egy kormány megtehet az árfolyam-ingadozás védelmével szemben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), azt a Fidesz-KDNP-kormány az elmúlt években megtette. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, a kormány célja teljesen egyértelmű, az elmúlt tíz évben mindig is ez volt: a foglalkoztatás növelése, a bérek növelése, a családok támogatása, a vállalkozások támogatása, a versenyképesség erősítése, az adózás terén pedig az adminisztrációs terhek csökkentése. Nem is lehet egy kormánynak más célja, hiszen ha nem ez lenne, és ezt nem tudná megvalósítani, akkor ma Magyarországról nem tudnánk azt mondani, hogy európai uniós mércével is a gazdasági növekedés kiemelkedő, az Unió egyik legjobb országának számítunk. De ha föltennék azt a kérdést maguknak önök is, hogy hogyan jutott el az ország ide, hogyan jutott el 2010-től egy csődhelyzetben lévő ország oda, hogy ma az Unió egyik legjobban növekedő országának nevezik, akkor bizony a válaszban benne kell hogy legyen, azért van ez, mert a kormány tudta a Magyarországon működő vállalkozások versenyképességét biztosítani, azokkal az erős gazdasággal rendelkező országokban működő vállalkozásokkal szemben, amelyek helyzeti előnyben vannak, mert tőkeerősek, mégis Magyarországra jönnek, és Magyarországot választják a vállalkozásuk helyéül. Hogy ez mennyire igaz: a tavalyi évben a kormány 101 nagyberuházásról tudott megállapodást kötni külföldi és magyar nagyvállalkozásokkal. Ez 1700 milliárd forint befektetést jelentett az elmúlt évben. Ehhez kell az, hogy a kormány a közterheket csökkenteni tudja, hogy olyan gazdasági közeget tudjon biztosítani az országban működő vállalkozások számára, hogy megérje Magyarországra jönni. Ennek egyik eleme a társaságiadó-kulcs 9 százalékra való csökkentése.

S igen, fontos része a helyi iparűzési adó a magyar közteherviselési rendszernek, amely jelentős bevételt generál az önkormányzatok számára. Az elmúlt tíz évben mindig évente átlagosan 10 százalékkal növekedett a helyiiparűzésiadó-bevétel. S bizony a Versenyképességi Tanács megvizsgálta azt, hogy a versenyképesség további növelése érdekében  mert ez egy ilyen műfaj, hogy ha bírni akarjuk a versenyt, akkor tudnunk kell  a közterheket hogyan tudjuk tovább csökkenteni. Ebbe a kategóriába tartozik a helyiiparűzésiadó-bevétel is. Ezt megvizsgálta a Versenyképességi Tanács, tett egy javaslatot, azonban erről a döntés a mai napig sem kormányzati, sem egyéb szinten nem született, a tárgyalások folynak az önkormányzatokkal, a kicsi, a közepes és a nagyobb önkormányzatokkal, és mindenkinek meghallgatjuk a véleményét.

Ami az önök javaslatát illeti, az eléggé értelmezhetetlen, hiszen ez egy új költségvetési politikát jelentene, ugyanis jelenleg a globális bevétel áll szemben a kiadási tervezéssel. Amit önök akarnak, hogy az egyik adónem egyik részét átadnák az önkormányzatoknak meghatározott célra, az nem is tudom mi, az biztos, hogy nem felelős költségvetési politika, hanem egy adok-veszek, húzd meg, ereszd meg, egyik kezemmel be, a másik kezemmel oda. Azt gondolom, hogy ez a teljes költségvetési szemlélet, a teljes költségvetési rendszer átalakítását kellene hogy jelentse.

Egyébként pedig a kormánynak nincs szégyenkeznivalója az útfejlesztésre költött forrásokról. Az elmúlt tíz évben az EU-s forrásokkal együtt 2900 milliárd forintot költöttünk az utak fejlesztésére, javítására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mi azt gondoljuk, hogy a kormány idejében felismerte a koronavírusban rejlő kockázatokat, és ennek megfelelően meg is tette az óvintézkedéseket, hiszen felállította az operatív törzset, amely napi szinten működik, meghozza a megfelelő döntéseket, és figyelemmel kíséri a nemzetközi fejleményeket. Ebben a helyzetben, tisztelt képviselő úr, az a legfontosabb, hogy megvédjük és megőrizzük a magyar emberek egészségét, biztonságát és életét. Ezért nagyon fontos az, hogy higgadtak, felelősek legyünk, ne keltsünk pánikot, ugyanakkor tudjuk, hogy pontosan mi a helyzet és mi várható.

(15.00)

A kormány mindent megtesz, hogy az emberek, a magyar emberek biztonságban legyenek.

Igen, igaza van önnek, a gazdaságra is kihatással van a koronavírus, azonban fogadja el azt, hogy jelenleg a legfontosabb mégiscsak a védekezés, jelenleg a legfontosabb feladat az, hogy az országot megvédjük a járványtól, jelenleg az a legfontosabb feladat, hogy az országot megvédjük a tömeges megbetegedésektől, jelenleg mégiscsak az a legfontosabb, hogy a kórházakat, az egészségügyi dolgozókat, egyáltalán a magyar embereket felkészítsük arra, hogy hogyan védjük meg magunkat, hogyan védjük meg azt, hogy Magyarországon a koronavírusból le legyen haláleset, ne legyen olyan járvány, mint ami más európai országban van, lásd például Észak-Olaszországban. Most ez a legfontosabb feladat, és megelőzi a gazdaságélénkítő lépéseket.

Mert arra, amit ön az interpellációjában leírt, és csak kis részben mondott el, hogy hogyan kell áfát csökkenteni, hogyan kell majd szociális hozzájárulási adót csökkenteni, hogyan kell a nyugdíjakat emelni, hogyan kell a családi pótlékot emelni, azt gondolom, lesz nekünk lehetőségünk akkor, amikor benyújtjuk a költségvetési törvényt; várhatóan ez év májusában, benyújtjuk az adótörvényt, és akkor meg tudjuk beszélni ezt. Úgy gondolom, hogy a koronavírus okozta nehézségek most még nem adnak lehetőséget arra, hogy ezekkel a gazdaságpolitikai vagy más ösztönző lépésekkel foglalkozzunk.

Valóban, a gazdaságra hatással van, legfőképpen a turizmusban érezhető már némi visszaesés, ugyanakkor az iparialkatrész-ellátásban is az időszakos jellegű fennakadások előfordulnak. Nagyon pozitív hír ugyanakkor, hogy Kínában leginkább visszatér a rendes kerékvágásba a termelés.

Ami a magyar gazdaság kihívásait illeti: a magyar gazdaság szerkezete erős, a magyar gazdaság szerkezete strukturálisan átalakult, átalakulóban van, és az elmúlt tíz évben az egyensúlyi folyamatok is jelentősen javultak. A magyar gazdaság a kihívásoknak, mint ahogy az elmúlt tíz évben is, úgy a jövőben is meg fog felelni, és azt hiszem, a kormány is ezeknek a kihívásoknak megfelelt, és le tudta győzni a nehézségeket, a problémákat.

Ön is tudja, hogy a devizahitelezés  és most nem vádolom önöket, mert nem illik ehhez a témához  mekkora bajt okozott az országnak, a családoknak, a vállalkozásoknak, de ön is tudja, hogy azért mégiscsak el tudtuk érni a bér- és adómegállapodást, ami jelentősen javított az ország és az emberek helyzetén, és sorolhatnám, sorolhatnám. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

A lényeg az, hogy most egy európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés van…

ELNÖK: Köszönjük szépen.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: …és így a magyar gazdaság erős, és felkészült a kihívásokra. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy nem a Fidesz-KDNP-kormánytól kell félteni a költségvetést, egyáltalán a magyar gazdaságot.Az elmúlt tíz év bizonyította azt, hogy a magyar kormány igenis felelősen gazdálkodik, és nehéz krízishelyzetben is képes az országot a megfelelő útra terelni mind a gazdaságpolitika terén, mind pedig a költségvetési politika terén. De emlékeztetem önt, hogy az önök politikai szövetségesei, a szocialista-liberális kormányok máshogy gondolkodtak és máshogy cselekedtek, hiszen 2002 és 2010 között bizony tönkretették az országot.

Csak mondom önnek emlékeztetőül, hogy a 2002. év végére 9,7 százalékos hiány volt, 2006-ban is meghaladta a 9 százalékot, a felelőtlen gazdaságpolitika következtében az államadósság 80 százalék fölé ugrott, a devizaadósság meghaladta az 50 százalékot, és bizony 2010-ben ezt kellett kezelni a Fidesz-KDNP-kormánynak, és azt gondolom, sikerrel, hiszen 2012 óta a hiány minden évben az uniós kritérium alatt maradt, hosszú távon pedig az egyensúlyi költségvetési kormányzati célt is teljesíteni tudtuk.

A polgári kormány válságkezelést, növekedést elősegítő gazdaságpolitikájának eredményeként 2013 óta a magyar gazdaság stabil és kiegyensúlyozott növekedési pályán mozog, hazánk teljesítményéhez a legtöbb ágazat pozitívan járul hozzá, és a bővülést nem az eladósodás táplálja.

(15.10)

Igen, a gazdasági növekedés 2018-ban már meghaladta az 5 százalékot, 2019-ben pedig 4,9 százalék volt. A költségvetési hiány 2012 óta stabilan a GDP 3 százaléka alatt teljesült, az államadósság pedig 2019-ben 66,4 százalékra mérséklődött. Ezek a számok bizonyítják azt, hogy a kormány tudja kezelni és jó irányba viszi a költségvetési egyensúlyt és a költségvetési politikát.

Ami pedig az árfolyammal kapcsolatos kérdését illeti, a Pénzügyminisztériumnak nem áll módjában, sem szándékában a forintárfolyamra hatást gyakorolni. Ezt egyébként az MNB-törvény nem is teszi lehetővé. Az 1. § egyértelműen kimondja, hogy nem lehet a kormány részéről a Magyar Nemzeti Banknak utasításokat adni, és ezt a pénzügyminiszter tiszteletben tartja, és így is végzi tevékenységét.

Egyébként a minisztériumnak sincs árfolyamcélja, hiszen Magyarországon szabadon lebegő árfolyamrendszer van, ami azt jelenti, hogy a forint árfolyamára a nemzetközi piacok is hatással vannak. És a kormánytól független jegybank figyeli ezeket a folyamatokat, és az árstabilitás megőrzése érdekében szükséges lépéseket ő felelős megtenni.

Ami a költségvetés-tervezést illeti, nem fog változni, az a gyakorlat fog érvényesülni, hogy a három hónap átlagának megfelelő árfolyamot fogja a Pénzügyminisztérium figyelembe venni, semmilyen előrejelzést nem készít, hiszen ez a gyakorlat, és ez a tapasztalat jól bevált.

Egyébként, ami az összköltségvetési folyamatokat illeti, ön is láthatja, hogy Magyarország megítélése akár a költségvetés terén, akár a gazdasági folyamatok terén igen pozitív, hiszen a hitelminősítők fölminősítik az országot. Azt gondolom, hogy ez igazolja az ország költségvetési politikáját is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Mondanék önnek hat olyan dolgot, amiből egyről sem tehet a kormány, mégis a világban lezajló folyamat, és amit ön mond, ami egyébként igaz az áremelések tekintetében, arra mégis hatással van.Afrikai sertéspestis, Kínában a sertésállomány 55 millió tonnáról 35 millióra csökkent. Ez egész Európára hatással van, így a magyar sertéstermelőkre is, drágábban exportra el tudják adni, vagy itthon adják el drágábban. Ez a helyzet. Spanyol hóvihar, időjárási viszonyok, a gyümölcstermelés csökkent, a szállítás nem megy a hóvihar miatt, ez is áremelést generál. Az üzemanyagárak  most mondta, igen, drága volt az üzemanyag, most lejjebb ment, most majd az lesz a hatása, hogy csökkenni fognak ugyanezen termékek árai. A kamionstopot a kormány feloldotta, tehát hétvégén is lehetett szállítani, tehát elősegítette.

Vagy mondta az almát: tudja ön, hogy az elmúlt évben Magyarországon a gyümölcstermelés átlagosan 13 százalékkal csökkent? Az almatermelés 27 százalékkal csökkent. Ez az oka annak, hogy… (Arató Gergely közbeszólására:) Ja, hogy arról is a kormány tehet, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt 27 százalékkal csökkent az almatermelés? Köszönöm szépen, kedves DK. (Zaj.  Az elnök csenget.)

Vagy a forintgyengülés, importárukra, hiába mondják, hogy a kormány tehet a forintgyengülésről, a kormány  megbeszéltük már más kérdéseknél  nem tehet a forintgyengülésről. Vagy éppen a koronavírus, pontosan így van, a koronavírus miatt elindult egy fölvásárlási láz sajnos, aminek szintén árfelhajtó hatása van.

Tisztelt Képviselő Asszony! Mondtam hat tényezőt, a világban nemzetközi szinten lezajló folyamatokat, amelyekről egyről sem tehet a kormány, de ha lesz még idő, én egy percben elmondom önnek, hogy ezzel szemben miről tehet a kormány, és mit tett a kormány. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Ön összekever két rendszert, most piacgazdaság van, amiről ön beszél, hogy a kormány beavatkozik, az egy másik rendszer volt. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Szocializmus! Nosztalgia!  Derültség a kormánypártok soraiban.) Egyébként pedig elmondom önnek, hogy több mint hat éve a kiskereskedelmi forgalom növekszik, ha olyan rossz lenne Magyarországon, és az áremelés elvinné a jövedelmeket, és nem tudnának az emberek vásárolni, akkor nem nőne folyamatosan 80 hónapja a kiskereskedelmi forgalom. Tudja, miért? Mert a kormány egyről tehet, a jövedelmek változásáról, úgy, hogy csökkenti az adót, az szja-t, csökkenti az áfát, csökkenti a munkáltatók terheit, a szociális hozzájárulási adót, növeli a családi adókedvezményt, hogy több legyen a családoknak, a családtámogatási rendszerrel, a babaváró támogatással, a nyugdíjak értékének a megőrzésével, a CSOK-kal. Ezt teszi a kormány, és ezért van az, hogy vannak ilyen ciklikus dolgok, egyedi dolgok, amikor növekednek az árak, ennek ellenére a fogyasztás, hiába vágyakozik rá, így sem csökken Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban elmondom, hogy egyetértve önnel abban, hogy ebben a helyzetben, amiben van a világ, Európa és benne Magyarország, valóban a közös gondolkodásra, összefogásra és legfőképpen együttműködésre kell koncentrálnunk. Itt nem politikai céloknak kell megvalósulni. Annak kell megvalósulni, hogy az ország lakossága biztonságban maradjon, hogy minél kevesebb embert érintsen egészségügyi szempontból ez a világjárvány.Fontos kérdés az, hogy egy kormánynak látni kell, mi a feladata költségvetés és forrásteremtés szempontjából. A legfontosabb feladata most a kormánynak az, hogy megteremtse azokat a forrásokat, amelyek a védekezéshez szükségesek, megteremtse a forrásokat, és  ahogy a miniszterelnök úr elmondta  ezeket folyamatosan legyen képes biztosítani. Tehát a jelenleg rendelkezésre álló 8,8 milliárd forint egy jelenlegi állapot. Bármikor, amikor az operatív törzs úgy látja, hogy ezt tovább kell növelni, abban a pillanatban a forrás rendelkezésre áll. Ahogy ön is elmondta, ennek a forrása legfőképpen a GDP 1 százalékát kitevő költségvetési tartalék, de amennyiben szükséges, a kormány kész arra a Pénzügyminisztériummal karöltve, hogy más forrásokat is felszabadítson. Le kell szögeznünk, hogy a pénz nem lehet akadálya annak, hogy megvédjük az országot, megvédjük a magyar embereket a még nagyobb bajtól. Ahogy ön is elmondta, tisztelt képviselő úr, bizony ennek a vírusnak, a világjárványnak nagyon komoly egyéb hatásai is vannak és lesznek a gazdaságra, lesznek Európa gazdaságára és benne Magyarország gazdaságára.

Nagyon fontos az, hogy a kormány ezt is látja, tudja, és fel van készülve arra, hogy milyen fontos lépéseket, intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy ez ne állítsa le a gazdaságot, és ne legyen költségvetési és egyéb gazdasági válság. Fontos az, amit a miniszterelnök úr elmondott, hogy az emberek munkahelyének a megtartása a legfontosabb cél. Olyan eszközöket kell megtalálni a munkaadóknak és a munkavállalóknak elsősorban közösen, majd azt követően Magyarország Kormányának, hogy minél kevesebb embernek vesszen el a munkahelye, hogy minél kevesebb embert érintsen, hogy nem tud bemenni dolgozni, hogy ne legyen jövedelme, hogy a családja biztonságát tudja biztosítani.

Nagyon fontos az, hogy a 2010-es gazdasági állapothoz hasonlóan jelenleg is olyan nehézségek vannak, amelyek azokat az eszközöket, azokat a döntéseket fogják megkövetelni Magyarország Kormányától és Magyarország Országgyűlésétől várhatóan. Ilyen fontos eszköz a költségvetés módosítása. A költségvetés módosítása, változtatása érinteni fogja a 2020-as elfogadott költségvetést, de a tervben lévő 2021-es költségvetést is. Hogy ez konkrétan mit fog jelenteni, nyilvánvalóan meg kell előbb vizsgálni azokat a hatásokat, amelyeket a következő hetekben, hónapokban fogunk látni, és amelyek látnak napvilágot. Fontos, azon túl, hogy az egészségügyi ellátórendszer stabilizálása is fontos pénzügyi szempontból, emellett a gazdaság támogatása és forráshoz juttatása is fontos célkitűzés kell hogy legyen. Hallhattuk, hogy akár monetáris eszközökre is szükség lesz annak érdekében, hogy a magyar gazdaság stabilitása megmaradjon.

Egyébként a magyar gazdaság erős. A magyar gazdaság megerősödött az elmúlt években annyira, hogy válsághelyzetben is talpon tud maradni, és válsághelyzetben is megmenti egyrészt önmagát, másrészt pedig a több millió munkavállalót. Ahogy ön is elmondta, erre akciócsoportot hoztunk létre, hogy ezt folyamatosan vizsgálja. A pénzügyi akciócsoport vezetője maga Varga Mihály pénzügyminiszter úr lett. Már meg is kezdtük a munkát a Pénzügyminisztériumban, és folyamatosan készülünk arra, hogy a kormány elé tárjuk a szükséges döntés-előkészítést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök, hogy azzal kezdte, hogy fölajánlja a segítségét mint a Költségvetési bizottság elnöke. Azt viszont már sajnálom, hogy csak 25 másodpercig beszélt erről, és a hátralévő időben egész másról. 2008-at hozta ide. Azért én két dolgot figyelmébe ajánlanék, ami különbség van a 2008-as és a 2020-as helyzet között. 2008-ban Magyarország akkori miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc, aki most is a főnöke meg akkor is a főnöke volt önnek, onnan tudta meg, hogy az ország válságban van, hogy szóltak neki egy este, így mondta el ő maga, hogy Feri, az ország fizetésképtelen. Innen tudta meg, hogy válság van.

(13.50)

Azért ez a helyzet nem az. Magyarország miniszterelnöke itt, a parlament előtt elmondta, hogy baj van, hogy a koronavírus nemcsak az emberek egészségére, hanem a magyar gazdaságra is kihatással van.

Készülünk rá. Ön konkrétan kérdezi a hitelprogramot, a munkavállalók helyzetét. Azt gondolom, hogy minden előkészületet megtett a kormány annak érdekében, hogy ezekre a kérdésekre megfelelő módon választ adjunk. Akciócsoportot hozott létre, amelynek Varga Mihály pénzügyminiszter a vezetője, aki folyamatosan elemzi a gazdaság állapotát, helyzetét, a munkavállalók helyzetét, a kisvállalkozások likviditási helyzetét, és ezt követően fog előterjesztést készíteni arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket, milyen döntéseket kell hozni. Egy biztos, hogy a kormány  hallhattuk  ezt tudja, látja, erre készül. Készül arra, hogy a költségvetést át kell szabni, át kell rendezni, és készül arra, hogy meg kell adni a segítséget majd azoknak a munkáltatóknak, munkavállalóknak, akiket a koronavírus majd ilyen értelemben is sajnos utolér. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, néhány megtett intézkedésről és annak hatásairól, eredményeiről szeretnék beszélni. A magyar kormány legfontosabb gazdaságpolitikai célja, hogy hosszú távon is fenntartsa a gazdasági növekedést. Jelenleg az Európai Unió egyik legversenyképesebb térsége vagyunk, ebből a szempontból a határozott célunk az, hogy a 2 százalékkal magasabb európai uniós gazdasági növekedési átlagot meghaladjuk. A GDP növekedési üteme elérte 2019-ben a 4,9 százalékot. Az egy lakosra vetített vásárlóerőt tekintve pedig, hogyha összehasonlítjuk a 2009-es adatot, amikor még az EU-átlag 70 százalékát érte el, és 2019-ben ez 64 százalék, a 2000-es években pedig 52 százalék volt, tehát itt is jelentős növekedést tapasztalhattunk. De ugyanez igaz a foglalkoztatást illetően is, amit ön is említett, hiszen több mint 4,5 millióan dolgoznak a 2019-es szeptember-októberi adatok alapján, ez 800 ezer fővel több, mint 2010-ben. A munkanélküliség akkor 10 százalék feletti volt, most pedig 3 százalék körüli.

Tisztelt Képviselő Úr! Az európai uniós források is ezen régiók fejlesztését, fejlődését szolgálják. Tíz operatív program 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítjuk.

Ami pedig a két említett megyét illeti, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ugyanebben az időszakban 18,3 százalékponttal, Hajdú-Biharban pedig 15 százalékponttal javult a foglalkoztatási ráta a 2010-es évekhez viszonyítva.

Tisztelt Képviselő Úr! Ugyanezen az úton, gazdaságpolitikai célkitűzés alapján teszi meg a kormány a döntéseket az ön által feltett kérdés javítása érdekében. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is elmondta, az első és legfontosabb ebben a nehéz helyzetben, a vírus elleni küzdelemben az emberek egészsége, az emberek biztonsága, az emberek védelme. Ez azonban kiadásokkal jár, ezért a kormány első és legfontosabb feladata volt pénzügyi szempontból a költségvetési források biztosítása. Költségvetési források nem lehetnek akadályai a vírus elleni küzdelemnek, ahogy miniszterelnök úr ezt a parlamentben már elmondta. Az operatív törzs döntését az akciócsoport követi, és minden forrást rendelkezésre bocsát. A költségvetést a szükséges módon módosítjuk, eltérítjük a védekezés érdekében, a 2020-as költségvetést is és a 2021-es költségvetést is. Azt gondolom, ebben a kérdésben is a kormány felelősen gondolkodik. Ami a képviselő úr által említett gazdasági hatásokat illeti, annyit tudunk, hogy ezek nagyon súlyosak lesznek, s nagyon komoly következményekkel járnak. Amit tudunk, az sajnos a turizmusban bekövetkezett válság, hiszen hetek alatt lényegében lemondták a magyarországi összes foglalást, a tervezett látogatásokat.

(16.10)

Ezáltal csökken a vendéglátás, csökken a szolgáltatás és sajnos csökken és csökkenni fog a fogyasztás is. Ezt követi a termelések leállása, hiszen a termelői láncok kialakulása, a más országoktól való függőségnek sajnos ez a következménye, mint ahogy az autógyárak tekintetében már megtapasztaltuk Magyarországon. Sajnos ennek a következménye a munkanélküliség lesz. Azt gondolom, a kormány, a magyar kormány az európai országok tekintetében az elsők között lépett, és bátor, gyors döntést hozott, immár kettő komoly döntést is hozott a családok és a magyar vállalkozások megvédése érdekében. Jelzem egyébként, hogy például Németországban még ma tárgyalja a kormány ezt a gazdasági csomagot, és később terjeszti a parlament elé.

A kormány első komoly döntése a családok védelme. A családokat úgy tudja megvédeni a legjobban a kormány, hogy a rájuk nehezedő terhek, a hitelek, azok törlesztései tekintetében  ami egyébként ötmillió ügyfelet jelent és 7,4 millió szerződést  moratóriumot hirdetett ez év december 31-ig. Tehát közel ötmillió döntheti el, hogy tovább törleszti, tudja törleszteni a hiteleit, a kötelezettségeit a bankok és a pénzügyi intézetek felé, vagy nem. E mellé párosul a kilakoltatási és lefoglalási moratórium meghirdetése és a gyet, gyed veszélyhelyzet idejére való meghosszabbítása. Jelenleg ennyi konkrét döntés van a családok érdekében, amely, azt gondolom, a jelen helyzetben nagyon-nagyon komoly segítség lehet minden magyar családnak.

De ugyanúgy igaz ez a magyar vállalkozásokra is, hiszen a meghirdetett ágazatokban, ahol a legnagyobb nehézség van, ez mintegy 15 ezer vállalkozást érint és 300 ezer ember munkáját, nem kell szociális hozzájárulási adót, régi nevén járulékot fizetni. De nem kell a kisvállalkozásoknak katát fizetni a taxisok mellett ma már 81 ezer vállalkozásnak sem. Ugyanígy leállnak az adóvégrehajtások, ami jelentős könnyítést jelent a működőképes vállalkozások számára. Nagyon fontos, hogy a hiteltörlesztési moratórium a vállalkozásokra is vonatkozik. Ez egyébként 145 ezer vállalkozás mintegy 380 ezer szerződését illeti. Itt jegyzem meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank is segít a likviditási problémák megoldásában.

Tisztelt Országgyűlés! A munkahelyek megvédése a következő és legfontosabb feladatunk. Úgy gondolom, a magyar gazdaság erős, és meg tudjuk védeni magunkat, amiben a kormány segít. Azért, hogy legyen hozzá önbizalmunk, hadd mondjak el egy hírt: a Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport kutatási részlege szerint a magyar gazdaság ebben a nehéz helyzetben is felülteljesít, 0,8 százalékos GDP-növekedés várható. Ez Közép-Európában a legmagasabb. Csehországban és Romániában például visszaesést jósolnak ezek a kutatók.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány, Magyarország, a magyar gazdaság felkészült a válság kezelésére. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt évben a lakossági hitelezés 17 százalékkal, míg a vállalati hitelezés 14,2 százalékkal bővült. Jellemző a gazdaságra és a családok életére is, hogy hitelekhez mertek újra nyúlni, hiszen biztonságban érzik a jövedelmük által magukat.Nagyon fontos dolog itt megjegyezni, hogy ezeknek a hiteleknek mindössze 1 százaléka devizahitel. El sem tudjuk képzelni, hogy ha a devizahitel aránya magasabb lenne, most mi történne ezekkel a családokkal, illetve vállalkozásokkal.

Igen, felismerte a kormány, hogy lépni kell, és egy olyan lépésre szánta el magát és döntött róla  az elmúlt hét szerdán jelentette be a miniszterelnök úr, ami Európában egyébként egyetlen, semmilyen más országban ilyen döntés nem született , hogy a teljes magánszektor teljes hitelállományára, illetve a teljes vállalkozási szektor bármely hiteleire vonatkozzon a moratórium.

Ennek nagyon nagy jelentősége van, hiszen 17 milliárd a bankszektornál a hitelállomány, amiből körülbelül 7000 milliárdot tesz ki a lakossági hitelállomány. Azzal, hogy lehetővé tettük a moratórium által, hogy december 31-éig nem kell fizetni, mintegy 2000-3000 milliárd forintnyira tehető az adott időszakra eső törlesztőrészletek nagysága a kamatokkal együtt.

Persze mindenki majd eldönti, hogy képese fizetni vagy nem; ajánlott azoknak, akiknek a jövedelmi helyzetük nem változik vagy megtehetik, hogy tovább fizessék. Mindenesetre lelki, érzelmi szempontból is egy hatalmas segítség az egész Magyarországnak, a családoknak, a vállalkozásoknak ez a döntés, hiszen így megnyugvást ad (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ha nehezebb helyzetbe kerülnek, akkor is van egyféle megoldás legalább. (Az elnök ismét csenget.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. 145 ezer vállalkozást érinthet ez a moratórium, annak mintegy 380 ezer szerződését. Benne vannak azok a mikrovállalkozások és az önfenntartó vállalkozások, akiknek ugyan kisebb a hiteltörlesztési kötelezettségük, de mégis ezáltal nagyon nagy segítséget, könnyebbséget jelent; esetleg a vállalkozásoknak túlélést jelenthet ez a kormányzati döntés.De ugyanúgy igaz ez a magánszemélyekre is, hiszen minden intézmény és ügyfél által létrehozott hitel- és lízingügyletre vonatkozik ez, tehát a klasszikus lakáshitelre, az áruhitelre, a személyi kölcsönre, a projekthitelekre vállalatoknál, de az egyéb speciális hitelekre, a diákhitelre, a babaváró támogatásra, a lombardhitelre és a kamattámogatott hiteltermékekre is.

Azt gondolom, hogy az ország Európában is egyedi és nagyon figyelemre méltó döntést hozott ezzel a segítséggel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A mai parlamenti ülésen már nagyon sok szó esett arról, hogy milyen gazdasági segítség lehet a családoknak, elsősorban, de ön kimondottan a gazdaságról, a vállalkozásokról kérdezett.Azt gondolom, hogy ahogy mondtam, Európában egyedülálló, hogy egy kormány egy hét alatt kettő döntéscsomagot is képes volt hozni annak érdekében, hogy megmentse a magyar vállalkozásokat, hogy segítsen azokon, akiken már látszik, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, mert sajnos a koronavírus következményeit még gazdasági szempontból nem látjuk, hogy valójában ez milyen hatásokkal is fog járni az országra, a magyar gazdaságra.

Amit a kormány megtehetett eddig ezzel a két döntésével, annak a lényege az, hogy egyrészt adófizetési moratóriumot ad azoknak az ágazatoknak, azoknak a vállalkozásoknak, akik már láthatóan bajban vannak, így a turizmusnak, a vendéglátásnak, a szolgáltatásoknak, a kulturális szolgáltatásoknak és egyéb szolgáltató ágazatoknak is, amelynek a lényege az, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót, magyarul járulékot fizetni. Ez 15 ezer vállalkozás mintegy 300 ezer foglalkoztatottját jelenti.

De nem kell 81 ezer kisvállalkozásnak az úgynevezett kata adóját megfizetnie jelen állapot szerint, hiszen ők is vélhetően, mivel kicsik és általában önfenntartók, nagyon nehéz helyzetben vannak, már lehet érzékelni, és a kormány ezért is döntött így.

(17.20)

De a segítségsorozat és -csomag tovább folytatódik, ami azt gondolom, újabb segítséget fog jelenteni a kisvállalkozói szektornak.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Az elhangzott adómoratóriumon kívül egyéb segítséget is kíván adni a kormányzat, így felfüggeszti az adóvégrehajtásokat, tehát azoknak a vállalkozásoknak nem kell átmenetileg megfizetni az adótartozásukat, akiknek már lejárt adótartozásuk volt. Ez a katásokra is vonatkozik, a március 1-je előtt képződött adótartozásukra szintén haladékot kapnak.Nagyon fontos, hogy vonatkozik a vállalkozásokra, kisvállalkozásokra, nagyvállalkozásokra is az előbb már elmondott hiteltörlesztési moratórium, ami nagyon komoly segítséget jelent a vállalkozói szektornak, és segítséget fog jelenteni a Magyar Nemzeti Bank likviditási programcsomagja is, amely további lehetőséget ad arra, hogy ezt a nehéz időszakot a magyar gazdaság, a magyar kis- és középvállalkozások át tudják vészelni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Úgy látom, hogy egy megírt beszéddel jött be a parlamentbe, és nem figyelte, hogy mi történik a mai napon. Sőt, az is lehet, hogy a múlt héten hétfőn írták meg a beszédét, mert egyébként szerdán a miniszterelnök bejelentette az első gazdasági intézkedéscsomagot, ma pedig bejelentette a második gazdasági intézkedéscsomagot.Erre azt mondani, hogy későn van: én csak jelzem önnek például, hogy a mintaként figyelt Németországban például ma tárgyalja a kormány először az egész országra vonatkozó gazdasági intézkedéscsomagot, mi meg már ott tartunk, hogy a másodikat jelentettük be. Egyébként pedig az Európai Unió is néhány napja tett intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy a költségvetési hiányra vonatkozó szabályok, előírások ne vonatkozzanak a tagállamokra.

Nem szeretném aprólékosan megismételni, hogy milyen intézkedések történtek. Összefoglalva, a vállalkozásoknál kétféle intézkedés történt. Az egyik, amelyik minden vállalkozásra kiterjed, ez a hitel-visszafizetési moratórium, ami nemcsak a hitelre vonatkozik, hanem minden pénzintézeti kötelezettségre. Ez minden vállalkozásra vonatkozik, és az adóvégrehajtások ma bejelentett felfüggesztése is, ami szintén nagyon komoly intézkedés.

A másik intézkedéscsomag pedig, amit szintén bejelentett a kormányfő két alkalommal, azokra az ágazatokra vonatkozik, ahol már látható és tapasztalható a baj. Ismert, hogy a turizmusban, a vendéglátásban, ezekben a szolgáltatásokban nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, a kisvállalkozások körében nem kell kata nevű adót fizetni és nem kell turisztikai hozzájárulást fizetni, tehát egy úgynevezett adómoratórium lesz, de ez csak arra a 15 ezer kisvállalkozásra és a 300 ezer érintett munkavállalóra vonatkozik egyelőre. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Én az ön helyében azért nem nagyon hangoskodnék, mert amikor önök a kormányzásuk, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején próbáltak kezelni egy válságot, annak az lett az eredménye, hogy 2010-ben elküldték önöket. Önök a Fidesz-KDNP-kormányra hagytak 600 ezer munkanélkülit, több mint 12 százalék volt a munkanélküliség, a GDP pedig, hadd ne mondjuk, hol volt, minek a feneke alatt, és egy romokban lévő országot hagytak hátra. Én azt gondolom, hogy Magyarország gazdasága erős, és a magyar kormány is erős. A magyar kormány most tudja, hogy mit kell csinálni, akkor nem tudta. Önnek, ha úgy tetszik, politikai értelemben nincs alapja számonkérni a jelenlegi kormány tetteit, mert igenis, be fogja bizonyítani ez a kormány, hogy ezt a válságot is képes lesz kezelni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Varju László: És mikor kezdik el?)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A kérdése a presztízsberuházások leállításáról szól, és arról, hogy az abból megtakarított forrást kell majd a gazdaság fejlesztésére fordítani. Megmondom őszintén, hogy én ezt politizálásnak minősítem, nem pedig összefogásnak és segítségnek. Válságban vagyunk, mondja ön is, és hogy a vírus elleni küzdelem mindenképpen arra mutat, hogy nagyon komoly gazdasági kihatásai lesznek, ugyanakkor nem nevez meg egyetlenegy presztízsberuházást sem. Viszont amiről én meg tudom önt nyugtatni, az az, hogy a költségvetés átalakítása, eltérítése folyamatban van, a munka megkezdődött. Megkezdődött a pénzügyi akciócsoporttal, amit a miniszterelnök hozott létre, Varga Mihály vezetésével. Ez vonatkozni fog a 2020-as költségvetés tartalékainak és egyéb forrásainak a feltárására, illetve a vírus elleni küzdelem védekezésének a pénzügyi biztosítására, valamint a majdan szükséges gazdasági válság kezelésére, a gazdaság újraindítására, és ez igaz a 2021-es költségvetésre is, ami még tervezés alatt van.

Azt gondolom, önnek nem kell attól tartania, hogy ez a kormány nem fogja tudni kezelni a pénzügyi-költségvetési kérdéseket, hiszen az elmúlt tíz év erről szólt, különösen az első néhány év: a devizahitelből való kivezetés, a rezsicsökkentés megoldása, a gazdaság beindítása, a munkanélküliség felszámolása. Úgy gondolom, hogy a kormány, a Pénzügyminisztérium, a pénzügyminiszter úr meg fogja találni a költségvetésben azokat a forrásokat, amelyek a gazdasági válság kezelésére szükségesek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, hogy ha valaha szükség volt Paksra, akkor ezen fejlemények hatására tessenek átgondolni, hogy inkább támogassák ezt a beruházást, mert az ország energetikai biztonsága megköveteli azt, hogy a paksi beruházás meg tudjon valósulni. Ha megengedi, én még nem arról szeretnék beszélni, hogy mit fog majd dönteni a kormány, hanem arról beszélnék, hogy lényegében négy nap alatt, öt nap alatt milyen döntéseket hozott annak érdekében, hogy megmentse a magyar gazdaságot, megmentse a magyar családokat, megmentse a magyar vállalkozásokat. Úgy gondolom, Európában is példa nélküli az a döntéssorozat, amelyet a miniszterelnök úr bejelentett, amely adómoratóriumról, hitel-visszafizetési moratóriumról, a családok megsegítéséről szól. Azt gondolom, hogy példaértékű lehet bármely európai ország számára, ami az elmúlt napokban történt Magyarországon.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az Európai Unió erőfeszítéseket tesz arra vonatkozóan, hogy segítsen a tagállamokon. A legfontosabb döntés talán az, hogy felfüggeszti az államháztartási hiányra vonatkozó szigorú szabályokat, ami ugyan a kérdéséhez konkrétan nem kötődik, de ez mégiscsak egy érdemi döntése, úgy gondolom, az Európai Uniónak, ami valóságos segítséget jelenthet  hiszen belátta az Európai Unió, hogy az előírt költségvetési hiányt, a 3 százalékokat az adott országok nem fogják tudni tartani , hogyha érdemi, valós segítséget fognak nyújtani a gazdaságban hátrányt szenvedőknek, akik most bevételkieséssel, nehézségekkel, elbocsátásokkal kell hogy számoljanak. Többféle lehetőséget is felajánl az Európai Unió, többek között korábban felajánlotta azt is, amit ön említett, azonban az a 37 milliárd eurós európai uniós szintű összeg sajnos nem jelent országunknak pótlólagos forrásokat, hiszen a Bizottság kezdeményezése a vissza nem fizetendő előlegekből és az ehhez potenciálisan társítható uniós forrásokból tevődik össze, az előbbi 8, míg az utóbbi 29 milliárd eurót jelent. Sajnos, egyik összeg sem jelent valóságos segítséget országunk számára, hiszen ez utóbbi összeg akkor jelentene valós segítséget, hogyha nem lennének lekötve teljes egészében az európai uniós források.

Miután Magyarország lekötötte a teljes rendelkezésre álló uniós forrásait, így sajnos valós segítséget, többletforrást semmiképpen nem fog jelenteni a gazdasági válság leküzdése segítésében. Úgyhogy maradunk magunk, marad az ország költségvetése (Az elnök csenget.), és abból fogjuk tudni ezt a problémát kezelni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban, inkább beszéljünk pozitív dolgokról, mintsem arról, ami valóságos segítséget, mint ez az uniós javaslat is, nem jelent országunk számára. Mindenképpen pozitív dolog az, hogy az ország gazdasága erős, az országnak, a gazdaságnak, a vállalkozásoknak sincs devizakitettsége, és szerkezeti problémái sincsenek már a magyar gazdaságnak. Azt gondolom, hogy együtt, karöltve a kormányzattal, a munkavállalók és a munkáltatók meg fogják találni azt az utat, amely alapján minél kevesebb lesz a munkanélküli Magyarországon, és meg fogjuk találni azt a csapot is, amikor újra tudjuk indítani a gazdaságot, és az embereknek újra munkát adni.

Erre mindenképpen reményt ad egy tanulmány, amely szerint Magyarország fogja Közép-Európában a legjobban túlélni a gazdasági válságot, még Lengyelországot, Csehországot és Romániát is meg fogja előzni. Köszönöm szépen.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Önök nem tudnak megszabadulni a régi gondolataiktól. Én úgy gondolom, hogy önök megszorítást vizionálnak. Tudjuk, hogy baj van, és tudjuk, hogy lesznek munkanélküliek, de higgyék el, hogy a statisztikai számok, a napi adatok ezt még nem igazolják. Viszont ön nem említi a szerdai és a mai két gazdasági csomag alapján a kormányzati intézkedéseket, amelyek lényegében minden magyar családot érintenek, és minden magyar vállalkozást érintenek olyan tekintetben, hogy lehetőséget adnak számukra, mert lehet, hogy lesz olyan vállalkozás, amelynek nem kell átmenetileg fizetni a tőketörlesztését és a kamatokat, az az embereket meg tudja tartani, és nem lesz munkanélküli. Önök nem tudják elfogadni azt, hogy a jelenlegi kormány, a Fidesz-kormány Orbán Viktor vezetésével úgy gondolkodik, hogy nem a munkanélkülieket kell támogatni, hanem a munkavállalókat, és a munkáltatókat arra kell ösztönözni kormányzati döntésekkel, eszközökkel, forrásokkal, támogatásokkal, hogy ne szűnjön meg a munkahely, legyen egy átmeneti, nehéz időszak, például részmunkaidős foglalkozás, de akkor se szakadjon el a vállalattól, és ne legyen munkanélküli, és ne kelljen az a bérgarancia-alap, amiről ön beszél.

A bérgarancia-alap számomra azt jelenti, hogy azok, akik már munkanélkülivé váltak, onnan kapnak valamiféle kiegészítést, támogatást. Azt gondolom, alapvetően a munkáltatókat kell támogatni abban, hogy a munkavállalóikat megtartsák a nehéz, válságos időszakban is. Köszönöm szépen.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ön MSZP-s képviselő, sajnos önt is figyelmeztetnem kell arra, hogy önök megkapták az esélyt egy válságkezelésre. Ha valaki rosszul kezelte a válságot, és még nagyobb bajba vitte az országot, az pont az önök kormánya, talán ön is országgyűlési képviselő volt, úgyhogy köszönjük a tanácsot.De én a három szavára azért mondanék valamit. Igen, biztonság. Mit tesz most a kormány? Védekezik. A magyar embereknek azt a biztonságát szeretné megadni, és mindent megtesz érte, minden egészségügyi és költségvetési forrást, hogy meg tudja védeni a magyar emberek egészségét. Igen, kiszámíthatóság. Azt gondolom, a kiszámíthatóság az, hogy az emberek bíznak a kormányban, bíznak a kormány intézkedéseiben. Csak egy olyan kormány intézkedéseiben bízhatnak, amely nyugodtan, bölcsen tud intézkedni, és nem pánikol. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi magyar kormányra mind a három szó igaz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, nem mehetünk el az ellenzék tegnapi és mai ténykedése mellett, engedjék meg, hogy én is kifejtettem erről a véleményemet. Meghallgatva az öt ellenzéki frakció felszólalását, mai felszólalását, két gondolat, két szó jutott eszembe: az egyik a „magyarázkodás”, a másik pedig a „marakodás”. Magyarázkodik az öt ellenzéki csoport, hogy miért nem szavazta meg tegnap a veszélyhelyzet meghosszabbítását, miért nem szavazta meg azt, hogy a kormány gyorsabb, észszerűbb, határozott döntéseket hozzon az emberek, a vállalkozások érdekében. Bizonyára megnézték ennek a tevékenységüknek a támogatottságát, és rájöttek, hogy a magyar emberek több mint 90 százaléka támogatja a kormány ez irányú szigorúbb és gyors döntéshozási munkáját. Nyilván politikai okból most mindenféle mondvacsinált okokat, érveket találnak ki, ami lehet, hogy a külföldi liberális sajtónak, liberális politikai vezetőknek tetszik, de a magyar állampolgároknak semmiképpen.A másik  ez nagyon érdekes, tegnap is jellemző volt az ellenzéki pártok felszólalására , hogy marakodnak; marakodnak azon, hogy a kormány meghozta a jó döntéseket, a határozott, kemény, következetes döntéseket, és azon marakodnak, hogy melyikőjük mondta hamarabb, és úgy gondolják, hogy a kormány az ő felszólalásukra hozta meg ezeket a döntéseket; nem nézik ki a kormányból azt, hogy egyébként saját maga is képes ilyen döntésekre. Nagyon érdekes, hogy az ellenzéki pártok ma a kormány jó döntésén marakodnak, hogy ki mondta először, hogy ki mondott többet, és hogy melyik az a párt, ellenzéki párt, amelyik ebben a helyzetben milyen okos; ez a marakodás egymás között. Ugyanakkor azon pedig nem marakodtak, hogy ki szavazza meg azt, hogy ebben az országban a kormány a veszélyhelyzetben az embereket és a magyar vállalkozásokat, a magyar gazdaságot, a munkahelyeket meg tudja óvni és védeni.

Ami pedig a kormány döntéseit illeti  hiszen a képviselő úr is érintette ezeket , azt gondolom, hogy egy nagyon átgondolt döntéssorozatról van szó. Az első és legfontosabb döntés az volt, hogy a kormány kimondta és biztosította a költségvetési forrásokat a védekezéshez; biztosította, és a mai napig nem hallunk arról, hogy bármilyen eszköznek vagy felszerelésnek a beszerzése anyagi nehézségekbe ütközne. Azt gondolom, ma is bejelentette maga a miniszterelnök úr is, hogy újabb védőeszközök, felszerelések, lélegeztetőgépek érkeztek az országba.

Ez egy nagyon fontos döntés, mert válság idején a legfontosabb, hogy meglegyen a pénzügyi biztonságunk, hogy a védekezéshez szükséges források, pénzek rendelkezésre álljanak. Ez egy felelős, és azt gondolom, nagyon jó és nagyon következetes döntése a kormánynak.

A másik döntéssorozat a családokat és a magyar munkahelyeket és ezáltal a vállalkozásokat érinti; a családokat, hiszen azzal a döntéssel, hogy nem kell a hitelintézettel, pénzintézettel megkötött kötelezettségeket törleszteni december 31-éig, ezzel több mint 7 millió ügyletet, szerződést érintően hozott döntést a kormány  azt gondolom, hogy minden család el tudja dönteni, hogy éle ezzel a lehetőséggel, vagy nem. Ez egy nagyon-nagyon fontos döntés, és egyben egy biztonságot ad a családok számára; ugyanúgy, ahogy a gyesen, gyeden lévők megvédése, hiszen azoknak a családoknak, ahol lejár ez a jogviszony, nem kell ezen izgulniuk, hanem az automatikusan meghosszabbodik, amíg a veszélyhelyzet fennáll Magyarországon.

Ugyanúgy igaz ez a magyar gazdaságra, a magyar vállalkozásokra azzal, hogy adómoratóriumot hirdet bizonyos ágazatokban és kisvállalkozásoknál a kormány, és ugyanúgy igaz ez a 145 ezer vállalkozásra, amelynek hiteljogviszonya van pénzintézettel, bankkal, rájuk ugyanúgy igaz a hiteltörlesztési moratórium is. Ez is egy biztonságot ad, eldöntheti az adott vállalkozás (Az elnök csenget.), hogy az így felszabaduló forrást mire tudja fordítani.

Azt gondolom, a kormány jó úton jár a döntéssorozataival. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány ebben a rendkívüli helyzetben, úgy gondolom, felelősen hozza meg döntéseit, amit egyébként a közvélemény támogatása is teljes mértékben visszaigazol. A kormány arányos döntéseket hoz egymásra épülve: ahogy a világjárvány érinti Magyarországot, Magyarország lakosságát, a családokat, a vállalkozásokat, a döntések is így születnek meg. Két részre osztható a kormány tevékenysége: egyrészt, amely döntéseket már meghozott, másrészt pedig, amelyeket meg fog hozni. Mert mindannyian tudjuk, hogy a járvány, a válság el fog húzódni; el fog húzódni, ma még senki nem tudja megmondani, hogy ez mennyi ideig tart, senki nem tudja megmondani a világon, hogy itt Európában milyen hatása lesz az emberekre, a családokra, az egzisztenciákra, milyen hatása lesz a gazdaságra, a vállalkozásokra, a munkahelyekre.

A magyar kormány nagyon felelős döntést hozott, és Európában, azt gondolom, egyedülálló, hogy az első döntése a családoknak szólt; a családoknak, mégpedig azért, hogy azok a családok, akik nehéz helyzetben vannak, és kötelezettségeik vannak, hitelek, kölcsönök, egyéb, bankoknak, illetve pénzintézeteknek fennálló kötelezettségek, ezeket a kötelezettségeket év végéig nem kell törleszteniük saját döntésük alapján. De a családokat segíti az a döntés is, hogy nincs kilakoltatás, nincs lefoglalás, és az is, hogy a lejáró gyes és gyed ideje automatikusan meghosszabbodik a veszélyhelyzet idejére.

De a kormány meghozta a döntéseket a magyar vállalkozások számára is. Azt gondolom, ez is Európában egyedülálló, hogy a láthatóan már most gazdaságilag nehéz helyzetbe került ágazatokban nem kell a dolgozók után járulékot, szociális hozzájárulási adót és munkavállalói járulékot sem fizetni, emellett több mint 80 ezer kisvállalkozásnak segít a kormány azzal, hogy a katát június 30-áig biztosan nem kell megfizetni; ez a magyar kisvállalkozások mintegy egyharmada. A turisztikai ágazatban turisztikai hozzájárulást sem kell fizetni.

(12.40)

Ezek a döntések mintegy 15 ezer vállalkozás 300 ezer alkalmazottjának jelentenek kedvezményeket. Nagyon fontos döntés, és minden vállalkozást érint, hogy nem kell törleszteni a felvett hiteleket. Ez 145 ezer vállalkozás 380 ezer ügyletét jelenti.

Ugyanakkor fontos döntéseket hozott a Magyar Nemzeti Bank is, likviditási kérdésekben segít a magyar bankrendszer stabilitását megőrizni és ezáltal a magyar vállalkozások likviditását is javítani.

De fontos arról beszélnünk, hogy milyen döntések következnek ezután. Engedjék meg nekem, hogy egy egy órával ezelőtti hírt megosszak önökkel, amely szerint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke konferenciát tartott a kormánytagokkal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójával, a Munkáltatók Országos Szövetségével és a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Szövetségével arról, hogy melyek a következő lépések; a következő lépések, amelyek arról szólnak, amikor már az emberek elvesztik a jövedelmüket, elvesztik esetleg a munkahelyüket, leállnak szolgáltatások, leáll a termelés Magyarországon, tehát egyre nagyobb bajjal, egyre nagyobb nehézségekkel nézünk szembe.

A miniszterelnök három dolgot határozott meg: a 2020-as költségvetés eltérítését; a 2021-es költségvetés megtervezését a 2020-asnak a logikájában, tehát a költségvetést teljes egészében alá kell rendelni a válság okozta költségvetési és gazdasági nehézségeknek; a harmadik pedig egy nagy gazdaság-újraindítási akciótervnek az összeállítása.

Tisztelt Országgyűlés! Láthatjuk, érezhetjük, hogy a kormány megfelelően kezeli a kialakult helyzetet, és a megfelelő döntéseket  természetesen a mai országgyűlési döntés függvényében  meg fogja hozni, ami Magyarország javát fogja szolgálni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először én is arra reagálnék, ami kritika, vád érte a kormányt, hogy későn hozott meg a vírus terjedése idején döntéseket. Én szeretném elmondani, hogy az első gazdaságvédelmi döntések, család- és vállalkozásvédelmi döntések a veszélyhelyzet kihirdetését követő hét napon belül megszülettek. Szeretném elmondani, hogy Európában egyedülálló módon a magyar kormány mondta ki, hogy nem kell a hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségének eleget tenni december 31-éig. Mindenki eldöntheti. Ez több százezer ügyletet érint vállalkozási szinten és több millió ügyletet érint magánszemélyek szintjét. Erre időt kapott mindenki, hogy eldönthesse, éle ezzel a lehetőséggel, vagy nem él ezzel a lehetőséggel. Az első és legfontosabb üzenet, amit a kormány elküldött a veszélyhelyzet kihirdetését követő hetedik napon, hogy biztonság. Biztonság, hiszen egy olyan helyzetben, amikor az ember nem tudja, hogyan tud törleszteni, mi lesz a munkahelyével, mi lesz a jövedelmével, el tudja dönteni, így ezt a kötelezettségét, ami a családját terheli, nem kell törleszteni.

Majd nagyon fontos az, hogy a válságágazatokban, több mint 15 ezer vállalkozást érintően 300 ezer embernek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Ehhez jön még, hogy közel 100 ezer embernek nem kell ezt a bizonyos katát és kedvezményezett kiva adót fizetni. Azt tudjuk mondani, hogy az adózást és járulékfizetést illetően mintegy 500 ezer vállalkozást és munkavállalót érintett a kormány első gazdaságvédelmi intézkedése.

Így épül ez egymásra, szépen, tudatosan és következetesen.

Ennek a következő döntése, amit ma a miniszterelnök úr bejelentett, a gazdaságvédelmi alap létrehozása és azon belül öt rész. A legfontosabb a munkahelyek megvédésével kapcsolatos kormányzati döntés, amelynek a lényege, hogy a kormány kész átvállalni bizonyos bérköltségeknek egy jelentős részét. Munkahelyteremtésre 450 milliárd forintot különít el, amivel beruházásokat fog létrehozni, és új vállalkozásoknak fog lendületet, lehetőséget adni. Fontos, hogy a működő vállalkozások megkapják a vállalati finanszírozáshoz a kamat- és garanciatámogatást a hitelekhez, ami 2000 milliárd forintot fog jelenteni. És nagyon fontos döntés az is, hogy a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében 13. havi nyugdíjat fog kifizetni a már említett módon, évente egy-egy heti nyugdíjkifizetéssel, ami 2021 februárjában fog kezdődni.

Az ellenzék persze ezt lekicsinyli, de azért azt ne felejtsük el, hogy 2008-2009-ben, amikor lényegében ugyanilyen válságban volt az ország, akkor nem nyugdíjat adtak és emeltek, hanem nyugdíjat vettek el az emberektől; nem állami bértámogatást adtak, hanem munkahelyeket szüntettek meg, és emberek százezreit küldték, tették munkanélkülivé.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a részletei a mai és a holnapi napon fognak nyilvánosság elé kerülni, nyilván akkor lényegesen többet fogunk tudni, és meg fogjuk látni, hogy ez a döntés, amit miniszterelnök úr ma délben bejelentett, érdemi segítséget fog adni a magyar vállalkozásoknak, a magyar családoknak, érdemi segítséget fog adni több százezer embernek vagy akár milliók számára is.

Az akcióterv volumenét tekintve eléri a GDP 18-22 százalékát, ami, azt gondolom, elegendő lesz arra, hogy a válságba jutott embereket, vállalkozásokat és a gazdaságot a kormány ezzel ki fogja tudni segíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azért azt hadd mondjam el, hogy Gyurcsány Ferenc (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Na, végre!) a 20 pontos csomagját akkor jelentette be, amikor Gulyás Gergely miniszter úr bejelentette (Z. Kárpát Dániel közbeszól.  Varju László felnevet.), hogy gazdaságvédelmi csomaggal készül a kormány (Varju László Z. Kárpát Dánielnek: Te is megkaptad!), gazdaságvédelmi alapot és járványügyi alapot hoz létre, tehát ez nyilván politikai szándékból született, hogy rátromfoljon még a gazdaságvédelmi csomag bejelentése előtt. (Varju László közbeszól.) Egyébként beleolvastam, átolvastam, egy pontot találtam, amely, megmondom őszintén, nem tetszik: önök az óvodai és bölcsődei dolgozóknak alapbért adnának. Én úgy tudom, hogy most egyébként többet kapnak, tehát amit önök akarnak, az a jelenlegitől rosszabb megoldás lenne, de biztos a jó szándék vezérelte önöket, ezt nem kétlem. Megnyugtatom a képviselő urat, hogy a kormány nagyon felelősen foglalkozik azzal, hogy a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásait Magyarországon mérsékelje. Az elsődleges szempont a munkahelyeknek a megvédése és megőrzése, és ennek szellemében történt meg eddig három bejelentés: kettőt azonnalinak minősítünk  március 18-én és 23-án, ami 500 ezer alkalmazottat és vállalkozót érintett , ami azt jelentette több millió embernek és több száz ezer vállalkozásnak, hogy nem kell megfizetnie a hitelintézettel, bankokkal szembeni kötelezettségét, amennyiben év végéig úgy dönt, és nem kell a kisvállalkozásoknak, a katásoknak adót fizetniük, és a súlyosan, azonnal súlyosan érintett ágazatoknál nem kell járulékot fizetni. Azt gondolom, hogy a kormány első lépésként ezt tehette meg, és ezt meg is tette március hónapban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm. A szavait vissza kell utasítanom és cáfolnom kell, hiszen a kormánynak éppen az a célja, hogy az embereken segítsen, azokon az embereken, akiknek a munkahelye most veszélybe került. De a segítség, az valóságos legyen valóságos pénzből! Ezért hoztuk létre a gazdaságvédelmi alapot 1345 milliárddal és a járványügyi alapot 663 milliárddal. Gulyás Gergely miniszter úr tételesen elmondta, hogy ez miből áll: ez meglévő, a magyar költségvetésben lévő pénz. De amit ön mond, hogy az Európai Uniótól  és már megvan a neve, csak még pénz nincs benne  érkező, járvány elleni támogató alapba 2000 milliárd forint érkezett volna, az egyszerűen nem igaz, hiszen ön olyan pénzeket emleget az Európai Unióval együtt, amit Magyarország egyszer már megkapott és lényegében felhasznált, ez nem valós pénz. Magyarország, mint ahogy eddig is, most is saját magára számíthat, a koronavírus elleni védekezésben is. (Varju László: Önök nem költenek semmit az emberekre!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.40)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A válaszom előtt elmondom önnek, hogy nyolc évig én is voltam polgármester, 2002-2010 között, legalább nyolc költségvetést csináltam Mezőkövesd városának és még sok más intézménynek, többcélú kistérségi társulásnak. A szakmám is ez egyébként, üzemgazdász, közgazdász, ezért elmondom önnek, hogy amikor egy önkormányzati költségvetés készül, az első és legfontosabb dolog, hogy tartalékot képezünk, ugyanúgy tartalékot képezünk, mint ahogy egyébként az ország is tartalékot képez. Közel 500 milliárd forint tartalék van a 2020. évi költségvetésében az országnak. Amikor tartalékot képezünk, akkor nyilván olyan célokra, amelyek nem várt célok. Egy önkormányzatnál, való igaz, hogy nem ezek a nem várt célok, hogy jön a koronavírus, és az embereket meg kell segíteni, szájmaszkot kell biztosítani, védőeszközt kell vásárolni az intézményben dolgozóknak. Azt gondolom, hogy igenis, egy felelősen elkészült önkormányzati költségvetésnek  márpedig el kell hogy készüljön mind a 3200 önkormányzatnak Magyarországon  tartalmaznia kell tartalékokat, és a tartalékok pontosan ezt a célt szolgálják most, mert év eleje van, egy negyed év után jött a koronavírus. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatoknak is áldozni kell, arról nem is beszélve, hogy az önkormányzatok most tudják megmutatni azt, hogy milyen jó önkormányzatok, hogy tudnak a saját embereiken, a szociálisan rászorult embereken segíteni.

Ami pedig a gépjárműadó-bevétel hányadát illeti, elmondta Kocsis Máté, hogy az ő költségvetésükben nem érte el az 1 százalékot. Én Mezőkövesd viszonylatából tudok számokat mondani, 1200 helyi adóhoz viszonyítottan 40 millió forint a gépjárműadó. (Sic!) Jelentős tétel, ez igaz, de kigazdálkodható, és nem hat ki a város működőképességére. Én azt gondolom, hogy ez a legfontosabb, hogy ezt tudja egy önkormányzat biztosítani. (Dr. Rétvári Bence tapsol.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Azt gondolom, hogy ilyen helyzetben, amiben van a világ, van Európa és benne Magyarország, a közös teherviselés, és ha önnek tetszik, vagy nem, az összefogás kell hogy jellemezzen bennünket, mert egyébként nem fogunk túl lenni ezen a világjárványon, és sokkal nagyobb bajokat és problémákat is okozhat, és akkor nem ilyenről fogunk vitatkozni, hogy egyébként kinek nehezebb, az állami költségvetésnek vagy az önkormányzatinak, mert mindannyiunknak nehéz, egy vállalkozásnak is nehéz, a turisztikában, a vendéglátásban, és sorolhatnánk tovább az ágazatokat. Itt panaszkodni persze lehet a parlamentben, meg máshol is, az a dolog lényege, hogy felelősen kell gondolkodni, és átgondolni, hogy mit tehetünk, és nem pedig a kezünket nyújtani a kormánynak. Önöknek most lett egy főpolgármestere, lett egy önkormányzata, és azt gondolják, hogy innentől kezdve csak egy megoldás van, hogy jövünk a kormányhoz, és a kormánytól kérünk, kérünk, kérünk. Nem! Felelősen gondolkodunk, gazdálkodunk és működtetünk, ezt ajánlom önöknek is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdése, amely szerint jöne a segítség, azt tudom válaszolni, hogy igen, jön. Jött is, az elmúlt tíz évben is, 2010 óta, amióta önök átadták a Fidesznek a kormányzás lehetőségét. Azt gondolom, most akkor egy kicsit azért tekintsünk vissza, mert érdekes az ön számonkérő szava, miközben egyébként, mikor önök ugyanebben a helyzetben voltak, vagy talán ez a helyzet még, ahogy elhangzott, egy kicsit gazdasági szempontból rosszabb is, önök a mélybe taszították a magyar embereket a devizahitelekkel, a bérek megvonásával, a közalkalmazottak elbocsátásával (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.  Az elnök csenget.), a 13. havi nyugdíj elvonásával.Azt gondolom, hogy ekkor öntől azt hallani, hogy a vírus kirobbanása  mert március 4-én találták meg az első vírusos beteget, a vírus tüneteit Magyarországon, ennek most kettő nappal múlt egy hónapja, és ön most számonkér bennünket, hogy mit teszünk azokért a családokért, akiket ez negatívan érint. Ha ön figyeli a kormány ez irányú tevékenységét, láthatja, hogy most már harmadik hete, harmadik alkalommal jelentette be a kormány azt, hogy mit tesz és mire készül.

A mai bejelentés, a miniszterelnöki bejelentés egy makroszintű bejelentés volt, meghatározta az irányait, hogy milyen támogatás, segítség várható a gazdaságnak, a munkavállalóknak. Nyilván annak részleteit a későbbiek során fogjuk megismerni. Elhangzott, hogy egy különleges magyar forma kerül bevezetésre, Európában is egyedi. Tisztelettel kérem képviselő urat, hogy várja ezt meg; azt gondolom, már csak néhány órát kell várni erre. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak egy dologban cáfolnám a képviselő úr szavait, hogy mindig konstruktívak voltak, hiszen a törvény elfogadásában, ami meggyorsította az intézkedéseket, nem voltak konstruktívak. (Zaj.) Sőt, éppen nagyon is, hogy szembenálltak a kormánnyal, nemhogy csak önök, hanem egész Európát fölajzták amiatt, hogy támadja a magyar kormányt, Orbán Viktor miniszterelnököt. Pedig, ha figyelte volna az eddig meghozott intézkedéseket, az első intézkedés az volt, hogy több millió családnak megadta azt a lehetőséget, hogy ne kelljen a hitelintézeteknek, pénzintézeteknek törleszteni a tőkerészt és a kamatokat. Ez az első döntése a kormánynak a teljes magyar családokat érintette, és az, aki ezzel élni kíván, december 31-éig élni is fog. Azt gondolom, hogy ez az első döntés már önmagában egy jelentős segítség volt a magyar családoknak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megtisztel azzal, hogy a pénzügyminiszterhez tesz föl kérdést „Mi folyik itt?” címmel, és ezt követően pedig a római pápát idézi, majd szociális biztonságról, alapjövedelemről, a katások adóztatásáról, majd aztán később kétmillió embernek a jövedelemnélküliségéről, majd válságról kezd el beszélni  jóindulattal mondom azt, hogy beszélni. A végén önmaga sem tudja, hogy mit szeretne megkérdezni a pénzügyminisztertől, vagyis a kormánytól.Én viszont azt mondom önnek, hogy válsághelyzet idején, veszélyhelyzet idején talán megfontoltabban és komolyabban kellene venni a parlamenti munkát. Azt gondolom, hogy alapvetően az a kérdés, hogy az ország mikor tud túl lenni ezen a vírushelyzeten, a világjárványon, megtesze mindent a kormány, megteszneke mindent a közösségek, az emberek, az önkormányzatok, a vállalkozások, a családok azért, hogy Magyarország kis áldozattal, kevés áldozattal ezen túl legyen. A kevés áldozatot az egészségügyi állapotunkra értem és természetesen a gazdasági következményekre is.

Azt gondolom, hogy a kormány megtette a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az embereknek biztonságot adjon. Ilyen volt például, hogy nem kell a hiteltörlesztésüket, tőke- és kamattörlesztésüket megtenni december 31-éig. Megtette a lépéseket azzal, hogy segített az önfoglalkoztatókon, a katásokon, hogy ne kelljen nekik adót fizetni. Megtette azon vállalkozások irányába, ahol nem kell járulékot, vagyis szociális hozzájárulási adót fizetni, és megtette azok irányában is a megfelelő lépést, akiknél az az érdek, hogy a munkahelyüket ne veszítsék el, és hogy a vállalkozásuk az állammal megosztva tudja fizetni az alkalmazottak bérét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, képviselő úr. Ha megengedi, mégis maradjunk a parlamentáris viszonyok között, ön kérdezi a kormányt, és a kormány válaszol annak érdekében, hogy ebben a helyzetben, amiben az ország van  és egyébként a pápa is azt szeretné, hogy minél hamarabb legyünk túl rajta , ebben az országban mi közösen együtt tegyünk meg mindent. Ön lehet, hogy most a pápát hívja politikai céljai eléréséhez, politikai üzenetei megvalósításához, véleményem szerint ez nagyon rossz irány. Önnek  ha ön minősítette az én válaszomat, én minősítem az ön kérdését  azzal kellene foglalkozni, hogy ez az ország ebből a bajból, ebből a világjárványból, ennek a gazdasági következményeiből hogyan tud kijönni, hogyan tud túl lenni. Ehelyett ön újra csak politizál, politizál, politizál. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy a Pénzügyminisztérium szempontjából válaszoljak a feltett kérdésekre, és leginkább a Pénzügyminisztérium által megtett intézkedésekről beszéljek.Nagyon fontos, hogy az ország a költségvetési egyensúlyát megtartsa. 1 százalékos hiány helyett 2,7 százalékra emeltük a hiány mértékét, amely még most is 3 százalék alatt van, és azt gondolom, hogy ezt a befektetők értékelni fogják, várhatóan a gazdasági nehézségek elmúlta után.

Több adóintézkedés is született. Ahogy azt ön is mondta: nem fizetnek adót a nehéz helyzetbe jutott katások  több mint 80 ezren , csökkentett kivát kell fizetni több mint 10 ezer vállalkozásnak; nem kell régi nevén járulékot, szociális hozzájárulási adót megfizetni azokban az ágazatokban, ahol az árbevétel nem biztosított. Az ön által is említett adóvégrehajtások  tehát adóvégrehajtások, hangsúlyozom  felfüggesztésre kerültek. Ezen vállalkozások türelmi időt kaptak arra, hogy teljesítsék az állammal szembeni kötelezettségüket. De fizetési könnyítések is jönnek, lehetségesek a vállalkozások szempontjából. A kormány elvárja, hogy a NAV méltányosan bírálja el ezeket a kérelmeket.

Folytathatnám, folytatom is az áfa-visszatérítés könnyítésével, hiszen 75 napról 30 napra csökkent az áfa-visszatérítés határideje  megbízható adósoknál 30 napról 20 napra , jelentős likviditási könnyebbséget okozva ezzel ezen vállalkozásoknak.

Azt gondolom, hogy egy percben folytatva, kerek képet kapunk arról, hogy mit tett a kormány a költségvetés, illetve az adókönnyítések terén. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Azért egy dologban, ha összehasonlítjuk a 2008-9-es válságot a jelenlegivel, egy dologban biztosan különbözik a két válság, hiszen akkor az állam, lényegében a kormány fizetésképtelenné vált, ezért kellett azonnali hitelt fölvennie.Jelenleg viszont bajban vannak a munkavállalók, az emberek, családok, bajban vannak a vállalkozások, a munkáltatók, de az állam, a költségvetés nincs bajban. Hiszen ebben a nehéz időszakban sem azt mondjuk, hogy hitelt szeretnénk fölvenni és abból szeretnénk finanszírozni a gazdaság újraindítását, hanem költségvetési átcsoportosítással vagy olyan egyedi adókivetéssel, ami a bankokat és a multinacionális cégeket fogja sújtani. Tehát az akkori válságkezelést és a mostani válságkezelést nem lehet összehasonlítani.

Erre egy példa van. A Gyurcsány-Bajnai-kormány elvonta a 13. havi nyugdíjat, a Fidesz-kormány pedig pont most, a válság idején kezdi azt visszaépíteni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőnő! Köszönöm szépen, hogy a pénzügyminiszter urat tisztelte meg a kérdésével, hogy hogyan alakul az áram és a gáz ára a jövőben, de szeretném önnek elmondani, hogy a kormányzati statútum értelmében ez nem a pénzügyminiszter feladata, hanem az innovációért és technológiáért felelős miniszteré. Ha megengedi, a minisztériummal egyeztetett választ tudom önnek adni.A kormány minden rendelkezésre álló eszközzel arra törekszik, hogy a kedvező piaci árkörnyezetből fakadó lehetőségeket maximálisan kihasználja a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása érdekében. Szükséges azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a hazai végfogyasztói energiaárak alakulását csak kismértékben befolyásolja a kőolajárak változása. Kiemelendő, hogy a végfogyasztói árak jelentős részét az energetikai infrastruktúra fejlesztési, működtetési, karbantartási, az elmúlt években folyamatosan növekvő költségeinek fedezetét biztosító úgynevezett rendszerhasználati díjak teszik ki. A termékárak vonatkozásában pedig a földgázárképletben alacsony súlyozással szerepel az olajtermék indexált ára, így a kőolaj árának csökkenése kis hatással van a földgáz egyetemes szolgáltatás indokolt költségeire.

A földgáz, a villamos energia egyetemes szolgáltatásra és a távhőszolgáltatásra vonatkozó ágazati szabályozás értelmében a hatósági árak megállapítása az indokolt költségek alakulásán alapul. Az indokolt költségek rendszeres, részletes felülvizsgálata, valamint az ez alapján végzett árelőkészítés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatáskörébe tartozik, és a kihirdetendő végfogyasztói árakra ez a hivatal tesz javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném felhívni az ön figyelmét, hogy 2013-14-ben a magyar kormány európai szinten is jelentős rezsicsökkentést hajtott végre, amelynek a mértéke meghaladta a 25 százalékot. Ennek egyébként az a következménye, hogy amit most elmond ön árakat  hiszen ha a földgáz árát hasonlítjuk, akkor azt kell mondanunk, hogy ez most is Magyarországon a legolcsóbb, a vásárlóerő-paritáson is az előkelő ötödik helyen áll , tehát az ön követelése és kinyilvánítása ebben a tekintetben nem valós és nem igaz, mert a földgázár tekintetében igenis Magyarország a legolcsóbb. És azt gondolom, a magyar kormánynak nincs szégyenkeznivalója a tekintetben, hogy az elmúlt tíz évben milyen rezsicsökkentéseket hajtott végre, mert a rezsicsökkentés mértéke európai összehasonlításban is az elsők között van. Köszönöm szépen.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egy mondattal el tudnám intézni a dolgot. Nem lett volna szükség deviza-államkötvény kibocsátására, ha nem jön a világjárvány. Akkor most megindokolom önnek részletesebben, hogy miért van erre szükség. A világjárvány Európára, Magyarországra is hat. Hat nem csak egészségügyileg  első a védekezés természetesen, az emberek egészsége és élete , gazdaságilag is hat. A kormány meghozta első körben a szükséges lépéseket. Ennek az eredménye a következő. Létrehozott két alapot, egy gazdaságvédelmi alapot és egy egészségvédelmi alapot, amely több mint 2000 milliárd forintot mozgatott meg a költségvetésben. Ennek a következménye az, hogy a tervezett 1 százalékos költségvetési hiány mértékét 2,7 százalékra kellett emelni. Nyilvánvalóan itt finanszírozási igény is fellép. Figyelembe kellett venni azt is, hogy a piacon milyen helyzet alakult ki.

A kormánynak az a célja  és a mai napig nem mondott le róla , hogy a devizakitettséget csökkenteni szükséges. Ennek eredménye a következő eddig: 2011-ben 53 százalék volt, most pedig 20 százalék alatt, 17,7 százalék. Egyébként ezzel a kibocsátással jelentősen nem növekszik a kitettség, nem növekszik a százalékos arány. Tehát amikor finanszírozási igény lép fel, figyelembe kell venni azt, hogy a magánszemélyek az államkötvényt nem vásárolják, vagy csökkentett értékben. Ezért volt szükség végiggondolni azt, hogy kilépünk a nemzetközi piacra mindenféle európai uniós banki támogatás nélkül, és egyszerűen megnézzük azt, hogy a magyar gazdaság elfogadottsága milyen, a magyar állam hitelessége milyen, a magyar költségvetésben bíznake a nemzetközi befektetők, és mi lesz az eredmény. Az eredmény az lesz, hogy 2 milliárd kötvényt jegyeztek le. A válasz az, hogy igen, bíznak.

És folytatom azzal, hogy miért volt ez még ráadásul pénzügyileg is kedvező az állam számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Gyenge lábakon akkor állna a magyar gazdaság, ha nem jegyezték volna le a kötvényt. Pontosan az ellenkezője történt, pontosan a piacon lévő nemzetközi befektetők ebben a helyzetben is, egy világjárvány idején, gazdasági válság idején is bíznak a magyar államban, és ezért jegyezték le a 2 milliárd euró értékű kötvényt. Egyébként pedig a magyar államnak, a költségvetésnek igenis euróban is vannak kiadásai. Tehát nyilvánvalóan ez egy biztonsági tartalék, a finanszírozás több lábon állását bizonyítja és biztosítja. Ön akkor állhatott volna itt fel jogosan, ha a magyar állam megjelenik a piacon az eurókötvény-kibocsátási lehetőséggel, és azt egyébként nem jegyzik le. Akkor felállhatott volna, és mondhatta volna, hogy gondolkodjunk el, hogy mi is történik. Most egyébként, ha végiggondolja, a kötvénykibocsátás, a finanszírozási több lábon állás szükséges volt, és ez nem jelenti azt, hogy a magyar állam lemond a devizakitettség csökkentéséről és az államadósság csökkentéséről is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, a kormány időben hozott hathatós döntéseket azzal kapcsolatosan, hogy mit lehet tenni a járvány elleni védekezés kapcsán. Egyrészt egészségügyi szempontból a kormány létrehozta a járvány elleni védekezési alapot, másrészt pedig a gazdasági kihatásait is vizsgálta, és első körben létrehozta a gazdaságvédelmi alapot. Itt szeretnék megnevezni még egy, nevében létező alapot, ez az Európai Uniótól érkező, járvány elleni támogatás alapja, amelyre szívszakadva várjuk a pénzt az Európai Uniótól. És ha megengedi, mondanék egy negyedik alapot is, ez pedig az adócsökkentés által a vállalkozásoknál maradt pénzforrás összege. Tisztelt Képviselő Úr! A költségvetés hiányát a kormány 1 százalékról 2,7 százalékra emelte fel. Fontos, hogy jelenleg is 3 százalék alatt maradt a kormány, így megfelelünk az Európai Unió elvárásainak, és remélhetőleg a nemzetközi befektetők is tolerálják ezt az erőfeszítését a kormánynak.

A kormány 630 milliárd forint összeggel hozta létre a járvány elleni védekezési alapot, amelynek jelentős részét védőeszközök beszerzésére már elköltötte. Mindemellett az Országvédelmi Alapot, amely a költségvetés jelentős része, egy úgynevezett járvány elleni védekezési központi tartalékká alakította át.

Végveszély esetén, amennyiben a meghozott döntések nem elégségesek, akkor a járvány elleni védekezés központi tartaléka az, amely további finanszírozást biztosít a védekezés ellen. Mert ne feledjük el: még mindig a járvány elleni védekezés szakaszában vagyunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Folytatnám a gazdaságvédelmi alappal, amelyet szintén létrehozott a kormány; 1345 milliárd forint van benne jelenleg. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételei egy az egyben átkerültek, és más költségvetési átcsoportosítások is növelik 1345 milliárdra a gazdaságvédelmi alapot. (14.30)

A költségvetés által  mert van más gazdaságvédelmi lehetőség is  öt programot finanszíroz. Ezek közül kiemelkedik a munkahelymegőrző program, amely azt jelenti, hogy a rövidített munkavégzés bevezetése esetén, amely 15 százaléktól 75 százalékig terjedő munkaidő-csökkentés esetén kerül támogatásra a kormány által, mégpedig a kieső bérnek a 70 százalékát finanszírozza közvetlen módon a kormányzat.

Itt szeretném elmondani, hogy július 1-jétől tovább csökken a szociális hozzájárulási adó további 2 százalékponttal, és tudnám folytatni, de mivel az egy perc letelt, így most ezt a felsorolást be kell hogy fejezzem. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy összehasonlítsam két kormány nyugdíjpolitikáját. Az egyik az önöké volt, akik nyolcéves kormányzásuk ideje alatt több évben nem tudták biztosítani a nyugdíjak reálértékét, és a nyugdíjasok  bár többen nem úgy érezték, mégis  lényegesen rosszabbul jártak, hiszen a nyugdíjuk nem tudta követni az infláció, az áremelkedés mértékét.Ugyanakkor a polgári kormány 2010-től azt ígérte, hogy meg fogja óvni a nyugdíjak vásárlóértékét, legyen bármilyen nehéz gazdasági helyzet. És ezt a kormány teljesítette. Teljesítette, hiszen 2011 és 2019 között a nyugdíjak 34,2 százalékkal nőttek, és a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig a vásárlóerejük közel 10 százalékkal javult, tehát nemhogy megőrizte, hanem 10 százalékkal javította a kormány. Ha az általános fogyasztói árindex alapján nézzük, 10,3; ha a nyugdíjasinflációt vesszük figyelembe, 9,8 százalék ez a szám.

Azért az összehasonlítás része az is, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt 2005 és 2010 között 10 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke. Azt gondolom, hogy ez a gondolkodás kifejezi a jelenlegi nyugdíjpolitika lényegét is. A jelenlegi kormány nem ígérget ötvenezreket, százezreket; azt ígéri, hogy bármilyen helyzet lesz  tehát ebben a gazdasági helyzetben is, ami még nem tudjuk, mit hoz , meg fogja óvni a nyugdíjak vásárlóértékét. És nemhogy meg fogja óvni, hanem ahogy bejelentésre került, 2021 februárjától folyamatosan, négy év alatt vissza fogják kapni azt az egyhavi plusznyugdíjat, amit éppen az önök kormánya vett el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Azért az ellenzéki képviselőt semmi nem gátolja abban, hogy meghallgassa azt, amit a kormánypárti képviselő mond. Meg kellene hallgatni, és utána kellene indulatosan vagy esetleg indulat nélkül válaszolni, hiszen ön azt gondolja, hogy a kormánynak most át kellene állni az ön által elmondott nyugdíjpolitikára. Amíg önök kormányoztak, 8 év alatt 10 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, most pedig javaslatokat tesz, hogy emeljük 50 ezerrel meg 150 ezer forinttal a nyugdíjakat egyszeri módon.Szeretném elmondani, hogy az egyszeri juttatások sem ismeretlenek a jelenlegi kormány számára, hiszen nyugdíjprémiummal, az Erzsébet-utalvánnyal vagy a rezsiutalvánnyal ugyanezt a módszert követte azzal, hogy az alapelv az, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke nem szabad, hogy csökkenjen. És ugyanez igaz az alultervezett inflációra. Higgye el, hogy a jelenlegi nyugdíjemelés-számítási módszer biztosítani fogja a nyugdíjasok számára azt, hogy ne csökkenjen a nyugdíjak vásárlóértéke.

Kérem, ezt jegyezze meg, hogy ez a kormány meg fogja őrizni a nyugdíjak vásárlóértékét, bármilyen ilyen népszerű javaslatot tud ön tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ami a járvány miatti elhalálozást illeti, folytassuk a környező országokkal. Tehát Magyarországon 1 millió emberből 46 halálozott el sajnos, viszont Szlovéniában 49, Romániában, ha már a környező országokról beszélünk, 56, Ausztriában pedig 71. Ennyit az önök statisztikájáról és félrevezetéséről. Egyébként az ön napirend előtti felszólalásának a címe is azt próbálja sugallni, amit önök tettek a kormányzásuk ideje alatt. Ön is államtitkár volt 2004 és 2010 között, tudja, hogy mi a pénzszórás, tudja, hogy milyen volt a válság 2008-ban, és azt is tudja, hogy a válságot önök hogyan kezelték. Önök a válságot megszorítással kezelték. Elvettek először az emberektől, a családoktól, hogy rosszabb legyen nekik, hogy rosszabbul éljenek. Önöknek az fáj, hogy ez a kormány a válságot nem úgy kezeli, mint ahogy önök szeretnék. Nem úgy kezeli, és azért nem úgy kezeli, mert az önök idején csődbe jutott az egész ország, a gazdaság, az emberek, a családok és maga a költségvetés, az állam is. Az a különbség, hogy ebben a válságban az állam, az állam költségvetése nincs csődben, hanem pontosan hogy egyensúlyban van.

Önöknek az fáj, hogy az ország nem állt le, nem szűntek meg a beruházások, és nem váltak működésképtelenné az országban az állam által irányított szervek. Mondok egy példát. Önök ugyanilyen válsághelyzetben elvettek a közalkalmazottaktól egyhavi bért. (Arató Gergely: Miért nem adtátok vissza?). A jelenlegi kormány pedig mit tett? A pedagógusok ugyanúgy megkapták a bérüket, az óvónők ugyanúgy megkapták a bérüket. Az önök idején viszont elvettek. De a nyugdíjasokat is említette. Pontosan fordított volt a helyzet, hiszen önök úgy gondolkodtak a válság idején, hogy el kell venni; el kell venni a már nem dolgozó, otthon élő nyugdíjasoktól is. El is vettek egyhavi nyugdíjat. A jelenlegi kormány mit mond? Azt mondja, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét ebben a nehéz helyzetben is meg kell őrizni, de nemcsak hogy meg kell őrizni, hanem vissza kell adni az önök által elvett 13. havi nyugdíjat, és ez a jövő év elején meg is kezdődik egyheti nyugdíj visszaadásával.

Azt gondolom, az, hogy a jelenlegi kormány megteremtette a védekezés forrásait, egy kormánydöntéssel egy nap alatt, mert a költségvetés ezt megalapozta, és megteremtette a járványból adódó gazdasági nehézségekre adandó választ, a Gazdaságvédelmi Alapot, ellentétben áll az önök logikájával, az önök gondolkodásával. Önöknek az fáj, hogy az ország ebben a helyzetben sem fog eladósodni, hogy nem kell hitelt felvenni, mint az önök válságkezelése idején, nem kell beruházásokat leállítani, nem kell európai uniós forrásokat leállítani és átcsoportosítani, hanem az az eredeti célkitűzés szerint kerül felhasználásra. Önöknek az fáj, hogy mi nem két kézzel szórjuk a segélyeket, hogy a kormány népszerű legyen, hanem azt mondjuk, hogy bértámogatást adunk azoknak a cégeknek, amelyek megtartják az alkalmazottjaikat, de erre most csak csökkentett munkaidőben képesek. 90 ezer ember kapott már eddig ilyen támogatást. S az fáj, hogy nem segélyt adunk, hanem munkahelyteremtésre adunk támogatást, amit tegnap hirdetett meg a kormány, mintegy 70 ezer embernek 80 milliárd forintot. Ha regisztrált munkanélkülit fog alkalmazni a jövő évben valamely munkáltató, az ebből a támogatásból tud részesülni.

(9.30)

És egyébként ön el van tévedve a pluszforrásokat illetően is, amiket fölsorolt: az egyházak semmilyen többletforrást nem kapnak; a kézilabda-szövetség csak azt a működési támogatást kapja meg, ami egyébként is a költségvetésnek a része  én elhiszem, hogy önnek fáj az, hogy egy sportszövetség ebben a helyzetben is működik -; és nem kap többletforrást más egyéb szervezet sem.

A legfontosabb az, hogy ez a kormány a költségvetés tekintetében is a helyén áll, és az egyensúlyt (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), a költségvetési egyensúlyt a jövőben is tudja biztosítani, ebben a nehéz válsághelyzetben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Ez a felszólalás is egybecseng az előző DK-s felszólalással. De nem is lehet más kicsengése, hiszen önök teljes egészében együtt gondolkodnak, egy párt is voltak, együtt is kormányozták az országot. Nyilvánvalóan együtt gondolkodtak, amikor kormányoztak, a válságról, ismerjük, hogy milyen módon, és természetes, hogy együtt gondolkodnak, amikor ellenzékben vannak immár tíz éve, és újabb nehézség van az országban, az ország előtt, és újra véleményt kell alkotni. Nem is lehet az önök véleménye más, mint amit akkor mondtak több mint tíz évvel ezelőtt. Igen, azt mondják ma is, hogy az embereknek segély kell, az emberek akkor érzik jól magukat, ha egyébként nem is kell nekik azon gondolkodni, hogy hogyan fognak tudni elhelyezkedni, mert megkapják a segélyt, abból úgy-ahogy el tudnak élni.

A jelenlegi kormány nem így gondolkodik, tisztelt képviselő úr. Nem így gondolkodik, nem abban gondolkodik, hogy az embereknek hogy legyen kényelmesebb, jobb, hanem úgy, hogy hogyan tud munkából megélni. Azt gondolom, hogy ezt a féle gondolkodást a munkavállalók, a magyar emberek, a magyar családok teljesen elfogadták, és eszerint éltek és élnek mind a mai napig.

A válság, a járvány okozta gazdasági válság bizony nagy nehézség az ország számára, nagy nehézség a családok számára. Jelenleg 163 ezer munkanélkülit ismerünk és tudunk, hogy az országban már létezik, ennek jelentős részét sajnos ez a világjárvány okozta. Azonban a kormány meghozta a megfelelő döntéseket. Az első döntések között van annak a hitelmoratóriumnak a kihirdetése, ami az egész világon mind a mai napig egyedülálló. Azt gondolom, ez azonnal egy olyan üzenet volt a magyar családoknak, a magyar vállalkozásoknak, hogy számíthatnak a kormányra, számíthatnak a kormány segítségére. Ez így is volt, hetente, lépésenként kerültek bejelentésre az intézkedések.

Még mondanék egy csomagot, az adócsökkentés csomagját. Hihetetlen, hogy a jelenlegi helyzetben a kormány úgy gondolkodik, hogy nem adókat kell emelni, hanem adót kell csökkenteni. Ezek közül kiemelkedik a szociális hozzájárulási adó 2 százalékos csökkentése, amely ezáltal július 1-jétől 15,5 százalékra fog csökkenni, ugyanúgy a krízishelyzetben lévő ágazatoknál a járulékcsökkentés, az önfoglalkoztatóknál, a katásoknál pedig az adónak a három hónapra való elengedése. A kormány gyors lépésként megteremtette a Gazdaságvédelmi Alapot, amelybe 1345 milliárd forint forrást csoportosított át.

(9.40)

Itt is megjegyzem, mint az előző válaszomban is, hogy nem hitelből, nem nemzetközi bankokhoz, nem az IMF-hez, nem az Európai Unióhoz kellett fordulni, mint önöknek, hanem igenis a költségvetés forrásai megfelelő forrást, megfelelő hátteret, garanciát, biztonságot adnak arra, hogy a Gazdaságvédelmi Alapban lévő jelentős, 1345 milliárd forintos forrás odakerüljön, ahol a legnagyobb a gond és a nehézség. És hogy az hol a legnagyobb? Ott, ahol meg kell őrizni a munkahelyeket, meg kell őrizni, és itt 70 százalékos támogatást tud adni a kormány a vállalkozásoknak  egyébként ezzel élnek is; mindenféle kommunikáció, ellenzéki kommunikáció és üzenet ellenére élnek ezzel a vállalkozások, meg kívánják tartani a dolgozóikat; igaz, hogy nem tudnak úgy termelni, mert jelentősen visszaesett a megrendelésük. Én a választókörzetemben 10-15 céget kerestem fel, és ismerem, hogy sajnos mi a helyzet, de minden cégnél azt mondták, hogy szeretnék megtartani a munkavállalóikat, és ezért élni fognak a csökkentett munkaidős állami támogatási lehetőséggel; megvárják ezt a pár hónapot, megvárják a június, július hónapot, hogy a megrendelésállományuk merre fog billenni, és azt követően fogják meghozni a gazdasági döntéseket.

Egyébként mindenhol, minden cégnél elfogadták és üdvözlik a kormány döntését, és egyetlenegy helyen nem követelték azt, amit ön is a felszólalásában, hogy az embereknek adjunk támogatást, adjunk segélyt (Az elnök csenget.), hogy az embereket tartsuk otthon, és majd a postás viszi a pénzt. Nem kérték ezt, és a kormány nem is így gondolkodik ebben a kérdésben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)