Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kiszámíthatóság és a tervezhetőség jegyében a 2017. évi költségvetést az Országgyűlés tavaly a tavaszi időszakban fogadta el. Ez lehetővé tette, hogy minden érintett, a magyar családok, a vállalkozások, az állami intézmények kellő időben felkészülhessenek, fél évvel korábban látva a következő évi mozgásterüket.

A költségvetés tavalyi elfogadása óta a magyar gazdaság a vártnál kedvezőbben teljesít, stabil és fenntartható pálya mentén továbbra is dinamikusan növekszik. Azt gondolom, hogy ezt a megállapítást alátámasztja a mai nap megismert első negyedévi GDP-adat, amely a várakozásokat, szakmai előrejelzéseket meghaladó módon, 4,1 százalékos bővülést mutat, és azt gondolom, alátámasztja a kormányzat idei évre vonatkozó, az év egészére érvényes 4,1 százalékos növekedési prognózisát.

Magyarország gazdasági teljesítményét, a fegyelmezett költségvetési politikát és az államadósság csökkenő pályára állítását az említettek szerint a nagy hitelminősítők is elismerik, így 2016 folyamán a befektetésre ajánlott kategóriába emelték a magyar állampapírokat, és gyakorlatilag fáziskéséssel, de követték a piaci befektetők értékítéletét. Ezen pozitív eredmények alapján, valamint a magyar gazdaság növekedési képességének megerősítése érdekében tavaly novemberben a kormány kezdeményezte a hat évre szóló bérmegállapodás megkötését a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán.

A mérföldkőnek nevezhető béremelést és adócsökkentést célzó megállapodás egyrészt lehetővé tette 2017-ben és 2018-ban a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér, vagyis a garantált bérminimum emelését, ami összességében a legjelentősebb a rendszerváltás óta, másrészt a munkaadói terhek jelentős csökkentését és a társasági adókulcs egyszámjegyűvé tételét valósíthatta meg.

A költségvetés tavalyi elfogadása, illetve idén januári hatálybalépése óta most először beszélhetünk módosításról, amelynek célja a már említett bérmegállapodás fiskális hatásainak átvezetése, valamint a gazdaság teljesítményéből, illetve az egyszeri tételekből adódó többletbevételeknek köszönhetően az időközben meghozott kormányzati döntésekhez forrás biztosítása, illetőleg javaslattétel az Országgyűlés részére pluszforrások biztosítására.

Ezek alapján tesz a kormány javaslatot a költségvetési stabilitás megőrzése mellett az ország versenyképességét erősítő fejlesztések, valamint egészségügyi, oktatási és szociális többletkiadások finanszírozására.

Ezzel kapcsolatban is ki kell emelnem, hogy a törvényjavaslatban lévő kiadási és bevételi előirányzat-változások nullszaldósak, így a pénzforgalmi egyenleget nem érintik, az államadósság alakulását nem befolyásolják, az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél pedig a módosításokkal együtt is biztonságosan teljesíthető.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaság hosszú távú növekedése érdekében kiemelt jelentőséggel bír a nemzeti ipar erősítése, az infrastruktúra-fejlesztés, illetve a hazai vállalatok verseny- és exportképességének növelése. Engedjék meg, hogy a következőkben ismertessem a törvényjavaslat azon tételeit, amelyek a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági bővülés hajtóerejeként is szolgálhatnak.

Idekapcsolódik az állami beruházások előkészítési folyamatának támogatása a Beruházás-előkészítési Alap számára biztosított 25 milliárd forintos forrással. A beszállítói fejlesztési program életre hívása, amelynek célja a kis- és középvállalkozások bevonásának ösztönzése a nemzetközi nagyvállalatok beszállítói hálózatába.

A kormány a nemzeti ipar fejlesztését kívánja elősegíteni az Irinyi Jánosról elnevezett iparstratégiai terv részeként kezdeményezett millenniumi földalatti vasút járműparkjának megújításával. Erre a célra 1 milliárd forintot tartalmaz a törvényjavaslat.

Ezzel párhuzamosan 50 milliárd forintot kívánunk biztosítani az országos közúthálózatok felújítására és korszerűsítésére, ezen belül is célzottan azon gyorsforgalmi főúti és mellékúti szakaszokra, amelyek állapota indokolja a beavatkozást.

Tisztelt Ház! A magyar gazdaság erősödése lehetővé teszi további költségvetési források bevonását az egészségügyi, oktatási és szociális ágazat fejlesztéseire. A törvényjavaslat a költségvetésben külön előirányzatot hoz létre a települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak ellátására 74 milliárd forintos keretösszegben. Ezzel is hangsúlyozni kívánjuk a gyermekek ingyenes, illetve kedvezményes étkeztetésére szánt forrás célhoz kötöttségét, egyben elhatárolva a települési önkormányzatok további szociális és jóléti feladatainak finanszírozásától.

Az eredményes gazdaságpolitikának köszönhetően idén először nyílik lehetőség nyugdíjprémium kifizetésére, amennyiben a gazdasági növekedés jogszabályban foglalt mértéke és az államháztartás egyenlegcélja együttesen teljesül. A nyugdíjprémium, valamint az év eleji nyugdíjemelés finanszírozása összesen 50 milliárd forint rendelkezésre bocsátását jelenti.

Úgy látjuk tehát, hogy a törvényben foglalt mindkét feltétel teljesülni fog a nyugdíjprémium kifizetése tekintetében, 3,5 százalék fölött lesz a gazdaság bővülése, és a tisztelt Országgyűlés által meghatározott 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél is a számításaink, prognózisaink alapján tartható.

A törvénymódosítás tartalmazza a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza és a Budai Irgalmasrendi Kórház 2,7 milliárd forintos közös fejlesztéseit; tartalmazza a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet járóbeteg-szakellátást nyújtó kőbányai Egészségházának megújítását célzó beruházások 424 millió forintos finanszírozását, valamint a pestszentimrei új gyermekorvosi rendelő megépítésére 350 millió forint felhasználását.

Az egészségügy után az oktatási infrastruktúra fejlesztésére is tesz javaslatot a kormányzat. A törvényjavaslat 500 millió forintot biztosít a Márton Áron Szakkollégium Kunigunda útján található épülete teljes körű felújításának 2017. évi ütemére, 1 milliárd 85 millió forintot a révkomáromi Selye János Egyetem részére kollégiumi épület megvásárlásához, valamint 1 milliárd 153 millió forintot a váci munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő speciális fejlesztő központ létrehozásához.

A törvényjavaslat mindemellett lehetőséget teremt a demográfiai és munkahelyteremtési szempontból is fontos bölcsődei fejlesztésekre, illetve a bölcsődék finanszírozási helyzetének javítására. Így tehát ismét a rendelkezésre álló források fedezete mellett többletfinanszírozást kíván a kormányzat biztosítani a bölcsődei ellátáshoz.

A magyar filmek elmúlt években elért sikerei és fokozódó népszerűsége indokolja, hogy a filmágazat további 2,4 milliárd forintos támogatásban részesüljön, biztosítva a minél szélesebb körű műfaji sokszínűséget. Azt gondolom, itt is a kormányzati törekvések sikerét a nemzetközi elismerések mutatják.

Tisztelt Országgyűlés! Az említett tételeken kívül a kormány indítványt tesz az ország védelmi képességének megerősítésére is. Emlékeztetnék arra, hogy külön kormányhatározat értelmében a honvédelmi jellegű GDP-arányos kiadások évről évre bővülnek, így az idei költségvetés már eleve jelentős többletet tartalmaz a 2016. évhez képest, ezen többletek felett a kormány a tisztelt Országgyűlés részére javaslatot tesz a honvédség Mi-21-es típusú harci helikoptereinek felújításához 10 milliárd forint forrás biztosítására.

A nemzeti összetartozás operatív programja, a Határtalanul!-program továbbfejlesztéséhez és működtetéséhez 641 millió forint áll rendelkezésre. A program azt a célt szolgálja, hogy a magyarországi iskolák tanulói minél szélesebb körben látogathassanak el állami támogatással a szomszédos országok magyarlakta területeire, személyes tapasztalatokat szerezve a külhoni magyarságról. Ez a többlet tehát a most önök előtt lévő törvényjavaslatban szerepel, az eredeti számok feletti forrásbiztosítást mutatja.

Végezetül a benyújtott törvényjavaslat az Or­szág­védelmi Alap, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat 66 milliárd forintos emelését is tartalmazza annak érdekében, hogy az év közben felmerülő váratlan kiadások fedezete rendelkezésre álljon.

Tisztelt Országgyűlés! A jogszabályi garanciák betartása mellett a kormány a központi költségvetésről szóló törvény módosításának tervezetét véleményezésre megküldte a Költségvetési Tanács részére. A testület a törvényjavaslatot hitelesnek minősítette, azt végrehajthatónak és megalapozottnak tartotta. A tervezés alaposságát bizonyítja, hogy nem volt olyan alapvető ellenvetés, amely miatt a tanács kifogásolta volna a törvényjavaslat benyújtását. A tanács megerősíti, hogy az előirányzat-változások azonos összegben növelik a központi költségvetés bevételi és kiadási főösszegeit, vagyis nullszaldósak.

(16.20)

Az államadósság-szabályt és az államháztartás uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélját a magasabb kiadásokkal együtt is teljesíthetőnek tartja a tanács. A tanács mellett az Állami Számvevőszék is hasonlóan értékelte a kormány által benyújtott törvényjavaslatot. Engedjék meg, hogy ezúton is köszönetemet fejezzem ki a Költségvetési Tanácsnak és az Állami Számvevőszéknek a törvényjavaslat ellenőrzése során végzett munkájukért.

Tisztelt Elnök Úr!Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő 2017. évi költségvetés módosításával a kormány számos szakpolitikai területnek javasol többletforrást biztosítani, miközben nem növeli sem a hiányt, sem pedig az adósság mértékét. Az intézkedések a magyar lakosság, a magyar családok érdekeit szolgálják, tehát nem szólhat, azt gondolom, sem szak­mai, sem pedig társadalompolitikai érv amellett, hogy ne biztosítsa a költségvetés az említett célokhoz a szükséges fedezetet. A fedezet pedig nem adóemelésből származik, hanem azt a gazdaság korábbiakhoz képest látott nagyobb bővülése biztosítja, párhuzamban a foglalkoztatottak számának növekedésével.

Mindezek alapján kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot megvitatni, majd a későbbiekben támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)