Felszólalás adatai

CSATÁRI JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2001-2002. évi költségvetés XII. fejezetéhez, az agrárrészhez kívánok hozzászólni.

A XII. fejezet parlament elé terjesztett 2001-2002. évi költségvetési javaslata a nemzetgazdaság teherbírását figyelembe véve, kompromisszumok árán született. Figyelembe kellett vennünk azt a tényt is, hogy az elmúlt két évben a belvíz és az árvíz okozta veszélyhelyzet, ezt követően a súlyos aszálykárok évszázados rekordokat döntöttek, amelyeken a kormánynak gyors és hatékony intézkedéseivel, pénzeszközök átcsoportosításával sikerült csak úrrá lenni. Ennek is köszönhető, hogy a magyar mezőgazdaság, a hasonlóan vészhelyzettel küszködő szomszédos államokkal ellentétben, végül is talpon maradt.

Nem lehet pótolni egy-két év alatt azt a több mint 1000 milliárd forintos hiányt, ami az előző kormányok idején a mezőgazdaság fejlesztésében elmaradt.

(12.10)

Ha összehasonlítjuk, hogy mit tett a Horn-kormány a mezőgazdaságért, azt az alábbi számok jól illusztrálják. Az 1994. és '95. években az agrártámogatások együttes összege mindössze 80,1-80,6 milliárd forint volt, ami még az 1997. évben is csupán 89,6 milliárd forintra emelkedett. Az infláció mértékét sem követte a növekmény. Jelentősebb támogatási növekedés az 1998. évben tapasztalható, amikor az agrártámogatások együttes összege 123,2 milliárd forintra emelkedett.

Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári kormány első, 1999. évi költségvetése a terület- és vidékfejlesztési támogatások nélkül az agrártámogatások összegét 140,7 milliárd forintra növelte, és a 2000. évi költségvetés is hasonló szinten teljesül. A 2001. és 2002. évi költségvetési előirányzat bővülését többféle módon mérhetjük. A támogatások bővülése vagy a költségvetés összes lehetőségeinek növekedése lehet a mérés szempontja. A költségvetési támogatások bővülése alatt a tárca elsősorban a támogatások növekedését érti. A költségvetési támogatások a 2001. évben 85 milliárd forinttal nőnek, és ez a növekmény a 2002. évben is megismétlődik, és kiegészül még 5 milliárd forinttal. További bővülésként kell értékelni, hogy az ágazatunk fejlődése szempontjából fontos nemzeti földalap intézményrendszerének működéséhez 5 plusz 5, összesen 10 milliárd forint előirányzat lett a költségvetésbe betervezve. Összességében tehát a költségvetési támogatások a 2001. és 2002. évben 185 milliárd forinttal bővülnek.

Értékelhetjük a költségvetés bővülését a költségvetési keretek változásával is. Ha a 2000. és 2001. évi költségvetést vetjük egybe, a növekedés az előbb említett bővülésnél mintegy 30 milliárd forinttal kevesebb. Ennek az oka, hogy a tárca költségvetése nemcsak a költségvetési támogatásokat tartalmazza, hanem az úgynevezett egyéb bevételeket is. A 2000. évre olyan bevételeket is figyelembe vettek, nevezetesen olyan Phare-segélyeket, amely vonatkozó programok a 2000. év folyamán történő lezárásuk miatt a 2001. évben már nem ismétlődhetnek meg. Egyébként ezek a segélyek a 2000. évre is valószínűsíthetően, tehát feltételesen kerültek be a költségvetésbe. Ráadásul a tényleges folyamatok alapján a tervezett összegek nagy részének beérkezésére nem lehet számítani. Következésképpen a 2000. és a 2001. év közötti 85 milliárd forintos növekedés valójában nemcsak a költségvetési támogatások bővülését fejezi ki, hanem lényegét tekintve a valós költségvetési lehetőségek változását is jellemzi.

A fejezet 2001. és 2002. évi költségvetési javaslata a minisztérium és 60 önálló, valamint 77 részben önálló gazdálkodási központ, költségvetési intézmény előirányzatait, a fejezeti kezelésű előirányzatokkal, valamint az agrárgazdasági célú vállalkozásoknak folyó támogatást is tartalmazza. A minisztériumnak a 2001. és 2002. évben továbbra is kiemelt, fontos feladatai közé tartozik a szabályozott belső agrárpiac működtetése, az euro-atlanti integrációra való felkészítés elősegítése. Ennek keretében a kormány határozatai alapján korszerűsíteni kell a hatósági feladatokat ellátó intézményrendszerek megszervezését. Tovább kell folytatni a szakigazgatás színvonalának, feltételeinek javítását, jogi hátterének erősítését, az agrárigazgatási jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését. További alapvető fontosságú feladat az agrárágazat éves exporttervének teljesítése és ennek az elősegítése a támogatási rendszer hatékony működtetésével, valamint a szervezett információs és marketingmenedzser-rendszer kiépítésével.

A támogatások összehangolt, hatékony felhasználását segíti elő, hogy a fejezet költségvetése továbbra is tartalmazza a támogatási célelőirányzatokon túlmenően a vállalkozások folyó támogatásainak előirányzatait is. A fejezeti kezelésű előirányzatok között kerül megtervezésre a területfejlesztés és a vidékfejlesztés előirányzata, ennek megfelelően a fejezet költségvetése tartalmaz előirányzatot a gazdaság fejlődését szolgáló munkahelyteremtő, munkahelymegtartó, vállalkozóvá válást elősegítő fejlesztések megvalósítására, valamint a régiónak az Európai Unió strukturális alapjaihoz kötődő programjainak végrehajtására, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben foglalt feladatok végrehajtását biztosító előirányzatokra.

A fejezet keretszámai tartalmazzák továbbá a következő időszakban kiemelt programok előirányzatát, amelyek a következő években a fejlesztés súlypontjait képezik. Ezek a következők: vízkárelhárítás, vízhasznosítás, öntözésfejlesztés, öntözőrekonstrukció többletfeladatainak az ellátása, erdőtelepítés bővítése, a szőlő- és gyümölcsültetvények korszerűsítése, a zöldség- és gyümölcsszektor fejlesztése, a falugazdász-hálózat fejlesztése nagyobb léptékkel. A fejezet intézményhálózatának kiemelkedő feladata a tulajdonviszonyok rendezésében való közreműködés, az európai uniós előírásoknak megfelelő ellenőrzési, vizsgálati, minősítési rendszerek és módszerek alkalmazása, az állat- és növénybetegségek elleni védekezés, a járványok megelőzése, kutatási, szakoktatási, szaktanácsadási feladatok ellátása, az agrártámogatás szabályozott működtetése és ellenőrzése.

A kiemelt feladatok mellett a következő két évben mód nyílik a szakigazgatási intézmények megerősítésére, az agrár-szakigazgatás színvonalának emelésére, pénzügyi helyzetének stabilizálására. A fejezet támogatási előirányzata a 2000. évi 2,1 százalékos központi elvonással korrigált 171 milliárd forinttal szemben 2001-ben 255,9 milliárd forintra, a 2002. évben 260,8 milliárd forintra emelkedett. Az intézményi bevételek tervezését a tervezési tájékoztató előírásain túlmenően meghatározta a feladatok ellátásához szükséges források kiegészítőinek szükségessége is. A bevételi előirányzat-növekmény realizálása érdekében a díjtételek növelése azonban nem kerülhető el.

Külön kell szólnunk a Phare-segélyekről, amelyek összes tervezett bevétele 2001-ben 20,1 milliárd forint, 2002-ben 23,7 milliárd forint, mely összegekből az ágazati célelőirányzatok között 15,7 milliárd forint, 2002-ben 19,4 milliárd forint, a támogatási célelőirányzatok között pedig 2001-ben 4,5 milliárd forint, 2002-ben 4,3 milliárd forint kerül megtervezésre. A növekményből a legfontosabb tételek 2001-ben a következők: a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásai 25,3 milliárd forint, agrártermelés költségeit csökkentő támogatások 34,4 milliárd forint, erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás 3,4 milliárd forint, területfejlesztési célfeladatok 14 milliárd forint, vidékfejlesztési célfeladatok 3,5 milliárd forint, új címként szerepel az agrárlogisztika 1,5 milliárd forinttal. Az elkövetkezendő két év költségvetési előirányzatai lehetőséget biztosítanak a hagyományos agrártámogatási programjaink továbbfolytatására és fejlesztésére, továbbá az ez évben indított programok következő évekbeni kiteljesítésére, ilyen például a gazdahitel-programok, fiatal agrárvállalkozók, új típusú szövetkezések támogatása, az európai uniós csatlakozásra való fokozott felkészülés.

Az agrárköltségvetés korántsem teljes, vázlatos áttekintéséből is látható, hogy a 2001. évben az ágazat magasabb színvonalú működéséhez a korábbinál lényegesen nagyobb források állnak rendelkezésre. A következő időszak feladata, hogy lehetőségeink növelése érdekében a már beterjesztett és az agráriumot érintő törvényjavaslatokat az Országgyűlés mielőbb elfogadja. A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója a kétéves költségvetést teljes mértékben támogatja, hiszen így előreláthatóbb és kiszámíthatóbb viszonyok alakulnak ki, és így csak hasznára fog válni a társadalomnak, hogy előbb kerül elmondásra és előbb ismert.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(12.20)