Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Miután többször is felszólítást kaptam, természetesen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok érdekes hozzászólást hallhattunk, a tegnap esti vitát is folytatjuk részben, ugyanis egy alaptörvény-módosítás kapcsán már előkerültek ezek a kérdések a múltbeli kérdésekkel együtt.Hogy néhány dologra, ami közösen is szerepelt a képviselőtársak észrevételei között, válaszoljak: elhangzott, hogy itt koherenciazavar lenne, legalább fele a paragrafusoknak arról szólna, hogy ezt feloldja. Miután egy egységes szabályozási rendszerről beszélünk, az általános közigazgatási rendszerről és a közigazgatási eljárásról, a közigazgatási perrendtartásról, és ehhez kell igazítani a szervezeteket, egy teljesen átfogó szabályozásra van szükség, pontosan azért, hogy ne legyen koherenciazavar.

Elhangzott, hogy rövid idő az, ami alatt véleményezni lehet. Úgy látom, hogy egyes képviselőtársaimat a Soros által finanszírozott Amnesty teljes mértékben felvértezte, és az Indexen, HVG-n és egyéb helyeken megjelent szakvéleménynek feltüntetett irományból folyamatosan idéztek. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki oldalról.  Az elnök csenget.) Ezek szerint nem szükséges a frakciók egy részének már külön szakértői háttér, mert elegendő, ha egy olyan bázisra támaszkodnak, amely nyíltan politikai és nem szakmai alapon támadja a kormányt. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki oldalról, köztük Arató Gergely: Politizálnak a frakciók! Botrány!) A frakciókkal semmi baj nincs, én ezekről az NGO-król beszélek, akik ezek szerint a szellemi hátteret jelentik, pedig fordítva kellene talán lenni, hogy önöknek kellene politikai itinereket adniuk és nem máshonnan meríteni.

Ami a fellebbezések számát illeti és ott a százalékos arányokat, természetesen már 2018. január 1-je óta megnyílt a bírói út ezekben a közigazgatási ügyekben, úgyhogy ez a rendszer teljesen bemérhető, felmérhető, kalkulálható. Újabb bírósági helyeket hoztunk létre, amelyek lehetővé teszik majd ezeknek az ügyeknek a bírósági kezelését.

Ugyanakkor a fellebbezés kapcsán a kormányhivataloknál megszűnik ugyan a fellebbezés, tehát mint másodfok, de az a jogköre megmarad, hogy a járási első fok által hozott döntéseket megváltoztathatják. Tehát ilyen értelemben nem fog minden ügy eljutni a bíróságokra, tehát ez is az ügyteher csökkentését szolgálja.

Varga László képviselőtársam ugyan érintette az „iaszosok” bérrendezését és feltett ezzel kapcsolatban egy kérdést. (Jelzésre:)  köszönöm, megtaláltam jegyző urat. Tehát gyakorlatilag korábban is, amikor volt a háromszor 5 százalékos, a 16,5 százalékos bírói béremelés, akkor is időben eltért természetesen  miután nem ugyanarról a besorolási témáról beszélünk  az iaszosok, tehát az igazságügyi dolgozók bérrendezése. Ez majd külön téma lesz, amit majd külön vizsgálunk.

Ugyanígy a bértáblával kapcsolatosan: azt nem hihetjük komolyan, hogy ma miniszter asszony bejelentette, és ezt nem egy komoly előkészítő munka előzte meg, egyeztetve a bírósági szervezetekkel, amit ő is említett az expozéjában, illetve az ügyészségi szervezetekkel. Az is látszik, hogy már a jövő évben kiegyenlítődik az az eltérés, ami a legutóbbi bérrendezésnél született. Azt hiszem, hogy ezt a hétfői egyik felszólalásra adott válaszban is tisztáztuk, hogy azt tekintjük célunknak, függetlenül attól, hogy nem jogállamisági kritérium, hiszen Európában is több olyan, jogállamnak tekinthető hely van, ahol az ügyészek bérezése eltér és adott esetben magasabb, mint a bíráké.

Szó volt arról, hogy az alkotmányjogi panasz miért illeti meg az állami, közhatalmat gyakorló szervezeteket. Azért, mert ezekben az ügyekben a hatalmi ágak szétválasztása miatt nem gyakorolnak közhatalmat, tehát a tisztességes eljáráshoz való jog az államot is megilleti. Gondoljunk arra, hogy akkor a polgári, örökösödési, kisajátítási vagy bármilyen ügyben, ami az államra anyagi terhet róhat, nem lenne korrekt egy olyan eljárásrend, ahol ne illetnék meg ugyanazok a jogosítványok, vagy ne hallathatná a hangját ezekben az eljárásokban.

Felmerült, hogy a közigazgatási bíróságokat megszüntetjük a KNB-kkel kapcsolatban, és ezzel akkor egy olyan szervezetet hozunk létre, ahol megint csak a kormányzat befolyása érvényesül. Könyörgöm, ugyanazok a bírók maradnak, ugyanazok fognak eljárni ugyanazokban az ügyekben, senki nem cseréli le a bíróságot, tehát a bírói függetlenség nem sérül. Akkor hogyan vizionálnak ilyeneket? Tegnap ugyan tisztáztuk, hogy a paranoia nem egy alkotmányellenes jelenség, tehát nyugodtan lehet gyakorolni, csak azt ne igazságként akarjuk feltüntetni, amikor a tárgybeli vagy ténybeli alapjai hiányoznak.

Az alkotmányjogi panaszt szintén Arató Gergely képviselőtársam is említette. Az Alkotmánybíróságnál nem azt vizsgálják, hogy ki az, aki az alkotmányjogi panaszt benyújtotta, hanem alkotmányose az a döntés, ami odakerült a bíróság elé. Szó volt arról, hogy milyen az Alkotmánybíróság összetétele. Nem tisztem több évtizedes jogászi pályát maguk mögött tudó alkotmánybírók megvédése, szerintem az ő életpályájuk önmagában megvédi őket, vagy a konszenzusra való utalás. 2016-ban is választottunk meg úgy alkotmánybírókat, amikor nem volt kétharmada éppen a kormányzótöbbségnek, tehát ellenzéki támogatással kerültek be. Tehát ezeknek a fajta felvetéseknek… (Zaj, közbeszólások az ellenzéki oldalról.)

Vagy utalhatnék 2010-re, amikor Stumpf Istvánt megválasztotta a parlament alkotmánybírónak. Emlékszem, mekkora politikai felhördülés volt, hogy egy korábbi kancelláriaminiszter, aki a Fidesznek oszlopos tagja, és akkor na most aztán olyan fideszes döntések jönnek. Majd utána pajzsra emelve hordozták évekig a vállukon, hogy végre egy kemény alkotmánybíró, aki mindig a kormánnyal kemény. Kérem szépen, aki letesz egy bírói esküt, egy alkotmánybírói esküt, az ahhoz alkalmazkodik, amit ott vállalt, nem ahhoz, hogy korábban hol dolgozott, mert az nem jelent hivatásrendi kötöttséget, míg az alkotmánybírói eskü igen. Ilyen értelemben függetlenül attól, hogy a kormányzatnak kedvező vagy nem, mi üdvözölni tudjuk ezeket a magatartásokat, mert éppen a bírói függetlenség kifejezése. Hogy mondjuk, tartalmilag mivel értünk egyet vagy mivel nem, az egy olyan kérdés, ami egy szakmai vita keretei közé tartozik, és nem egy politikai ügy.

Szó volt arról, hogy hogyan került benyújtásra a törvény. A parlamenti szabályoknak megfelelően került benyújtásra, szeretnék mindenkit megnyugtatni. Szó volt a nemzetbiztonsági vizsgálatról a bíróságoknál a bírók esetében. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy igazgatási feladatokat ellátó bírókról van szó, és csak abban a körben zajlik a vizsgálat. Ez jelenleg is így van, ha ott most szigorodnak is a szabályok. Ha ezen a vizsgálaton valaki nem megy át, az a bírói jogállását nem érinti, legfeljebb azt a munkakört, illetve azt az igazgatási feladatot nem láthatja el.

A felkészülési időről szó volt. Nagyobb felkészülést igényelt volna egyébként az eredeti javaslat átvitele, ami az önálló közigazgatási bíróság megteremtését jelentette volna, hiszen ott nem csak szervezetében, infrastruktúrájában, informatikájában és egyéb vonalon is elkülönültek volna ezek a bírósági szervezetek. Szerintem felkészültek, és ezzel kapcsolatban nem számítok semmiféle olyan problémára, ami a normál menetrend mellett fordulhat csak elő.

Hogy hogyan lehet alkotmánybíróból kúriai bíró? Kérem szépen, az lehet ma Magyarországon alkotmánybíró, aki legalább a 45. életévét betöltötte, 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Éppen az alkotmányjogi panasz intézményéből látjuk, ahol konkrét bírósági ügyekben járnak el alkotmánybírók 12 éven keresztül, mert 12 év a megbízatási idejük, és ha mondjuk, valakinek 63 évesen lejár az alkotmánybírói megbízatása, bármilyen kiválóan gyakorolta ezt a tevékenységet, ez nem újítható meg.

(10.50)

Hogy utána átmehet a Kúriára kúriai bírónak? Gondoljunk csak bele, hogy hány fős az Alkotmánybíróság, hány ember az, aki a 70. életéve előtt kerül ilyen helyzetbe! S ha valaki végzett  hogy úgy mondjam  a maga 12 évével, akkor menjen el valahova jogtanácsosnak? Szakmailag is és az életpályát tekintve is egy nagyon méltatlan helyzet állna elő, ha ezt a lehetőséget nem tartanánk fenn az alkotmánybírók számára.

Szó volt arról, hogy az eljárások ideje hosszabb lenne. Ezt nem értettem pontosan, mert a fellebbezési szakasz kiiktatása éppen azt célozza, hogy ennyivel is rövidülhessenek az eljárások.

A nemzetiségi szószóló úr részéről elhangzott egy észrevétel. Ebben természetesen szívesen egyeztetünk, mert az IM részéről úgy látjuk, hogy ezek az aggályok megnyugtatóan rendezhetők.

Turi-Kovács Béla képviselőtársam a földforgalmi szabályozás kapcsán tett észrevételeket. Szerintem ennek a keretbe való beillesztése is a gyorsabb és megnyugtatóbb ügyrendezést szolgálja.

Köszönöm szépen mindenkinek a figyelmét, és kérem majd mind a bizottsági viták, mind a részletes vita és a szavazás során a javaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)