Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gondolkodtam, hogy a vita ezen szakaszába bekapcsolódjak-e, de azt gondolom, hogy attól lesz vita (Mesterházy Attila: Ez egy új megközelítés.  Arató Gergely: Így!), hogyha én is megszólalok. Ezért aztán engedjék meg, hogy néhány mondattal reflektáljak az eddig elhangzottakra, és aztán folytassuk a vitát.Egyrészt kezdeném én is azzal, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitája kísértetiesen emlékeztet a törvényjavaslat néhány héttel ezelőtti, talán két héttel ezelőtti általános vitájára, és egy csomó olyan kérdést megnyitunk, amiről akkor is beszéltünk egymással.

Rögtön itt kezdenem kell Csányi képviselő úr felszólalásával, akinek, azt gondolom, hogy az interpellációra is válaszoltam, az ön interpellációjára is válaszoltam hétfőn, illetve a legutóbbi törvényi vita kapcsán is ezt a kérdést kiveséztük a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti jogviszony változása kapcsán. Mindenkit érint. Aki szakképzésben tanít és a szakképzési törvény hatálya alá tartozó intézményben dolgozik, ott mindenkit érint természetesen. Nem fordulhat elő, hogy egy intézményben két típusú jogviszony jöjjön létre.

Alapvetően többször előfordult és több hozzászólásban fölmerült a munka törvénykönyvére való átállás. Ez olyan, mint hogyha valami furcsa dolgot hoznánk létre, miközben a szakképző intézmények jelentős részében most is a munka törvénykönyve alatt vannak foglalkoztatva a pedagógusok, hiszen az egyházi vagy alapítványi intézmények esetében most is a munka törvénykönyve alá tartoznak az ott dolgozó és tanító kollégák.

(19.20)

Ráadásul mégiscsak egy furcsa helyzet lenne, hogy a diákok duális képzésben vesznek részt, munkabért kapnak, és a tanáraik pedig nem a munka törvénykönyve alá tartoznak. Tehát itt, azt gondolom, hogy ez is alátámasztja azt, hogy ez a változás szükséges.

Felmerült a béralku kérdése, mi hiszünk abban, hogy az egyéni teljesítmény alapján érdemes a pedagógusok bérét megállapítani, és jelentősen megemelni, hiszünk az autonómiában, és hiszünk abban, hogy a szabadság és a felelősség együtt jár, és a béralku keretében jelentős szabadságot kapnak az intézmények és egyébként a pedagógusok, hogy egy korrekt megállapodás születhessen. Ráadásul ez lehetővé teszi, hogy a bérek a piaci viszonyokhoz közelíthessenek, és a lehető legjobb szakembereket is a piacról be lehessen vonni az oktatás világába. Én azt gondolom, hogy ez már önmagában is szintén kellő érv ahhoz, hogy ezt a változást elvégezzük.

Szintén elhangzott, hogy nem teszünk bele pénzt. Hát, azt gondolom, hogy 35 milliárd forint jelentős mennyiségű forrás és jelentős mennyiségű pénz. Ez átlagosan, ahogy ez már többször elhangzott, 30 százalékos emelést tesz lehetővé.

Jól mondta képviselő úr, ha nem szavazzák meg ezeket a törvényeket, akkor valóban nem járulnak hozzá a béremeléshez, nem járulnak hozzá egy rugalmas és XXI. századi szakképzési rendszer kialakításához, és nem járulnak hozzá egy, a fiatalok jövőjét biztosító és elősegítő intézkedésnek a meghozatalához, és nem járulnak hozzá ahhoz, hogy míg idén 33 500 diák kap ösztöndíjat, addig ez 2021-ben már 110 ezer fő felett legyen. Erre mondtak és erre mondanak nemet a két szakképzési törvénynek a nem támogatásával.

A szocialista frakció esetében is jelentős kérdések merültek föl. Kunhalmi képviselő asszony azt mondta, hogy ez a törvény visszatérés a 2010 előtti időszakhoz, valami hasonlóan fogalmazott. Ehhez két kommentem lenne: egyrészt remélem, nincsen igaza, mert akkor valamit elrontottunk volna, ha ez így lenne, másrészt pedig  és ilyen szándékunk nem is volt , másrészt pedig akkor miért nem támogatják. Tehát én itt ezt most nem teljesen értem. Valószínűleg az állítás önmagában nem fedi teljesen a valóságot.

Tankötelezettség kérdése merült fel. Én azt gondolom, hogy nem a tankötelezettség időpontja a fontos, nem a kor számít, hanem a végzettség. Erről szól az a javaslat, ami egyébként a szakképzési törvénybe be is került. Azt gondoljuk, hogy szakképzettségre van szükség, és eziránt nemcsak az államnak, hanem egyébként a családnak, a szülőknek is van felelőssége. Éppen ezért jó az a szabályozás, amit a tisztelt Ház már egyébként el is fogadott.

Ráadásul itt még felmerült egy kérdés a szakképzés minőségével kapcsolatban. Az a helyzet, hogy vannak olyan technikumok, ahonnan 90 százaléka a diákoknak az egyetemen tovább tud tanulni. Most jelenleg ezek, ugye, még szakgimnáziumok, erre büszkék vagyunk, és éppen ezért azt gondoljuk, hogy egy megszólalásban sem jó irány egyébként a szakképzést vagy akár a technikumokat a leszakadással azonosítani.

Híd-programok kapcsán valóban kivezetésre kerülnek a Híd-programok, de ez azért történik, mert a Dobbantó-program hatékonyabb és eredményesebb, ez viszont bevezetésre és megerősítésre kerül.

A magánintézmények kapcsán is sok félreértést hallhattunk. Itt még egyszer el kell mondanom, hogy az egyszerűsítés volt a cél, volt egyeztetés, ahogyan ez ma már itt el is hangzott a Waldorffal és az alternatív intézményeket képviselőkkel. Megállapodás is született, és ma ez meg is jelent a sajtóban, hogy mindenki megnyugodhatott, és nincs itt semmifajta probléma, és nincs itt semmifajta kockázat. A törvényhez még lehet, hogy két apró technikai módosítás, hogy megnyugtatóbb legyen, benyújtásra kerül, de alapvetően most sincsen érdemi kockázat semmilyen intézmény számára. Ezt már csak az is megerősíti, hogy nemcsak a Waldorf Szövetség vett részt ezen a megbeszélésen, hanem az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete részéről Horn György szintén jelen volt, aki mondjuk, azért nem vádolható konzervatív elhajlással. És ő is megnyugtatónak nevezte egyébként a kialakult helyzetet.

Azt is vissza kell utasítanom, és meg kell védenem az állami intézményeket, hogy nem csak a magánintézményekben lehet megtanulni írni és olvasni, és nem is hiszem, hogy ezt bárki komolyan gondolta.

Arató képviselő úr is sok kérdést feltett, és érdekes megjegyzései voltak. Az a helyzet, hogy a kormány tiszteli az Országgyűlést, itt vitatkozunk ma este is önökkel, és ha szükséges lett volna, hogy módosítsuk ezt a javaslatot, akkor ezt is megtettük volna. Őrült rohanó tempóról pedig nem beszélnék, hanem inkább arról, hogy szeretünk és tudunk is dolgozni.

A szakképzés leválasztása is felmerült, ezt versenyképességi szempontok indokolják, és ne feledkezzünk meg arról, hogy a szakképzésben nemcsak 18 év alatti diákok, hanem például évente több mint 50 ezer felnőtt is tanul a szakképzés rendszerében. Tehát azt gondolom, hogy a köznevelés rendszeréről történő leválasztás mögött komoly szakmai indokok is felsorakoztathatóak. Illetve azt is vissza kell utasítanom, hogy bármifajta tárcaharc lenne az egyes tárcák között. (Derültség az ellenzék soraiban.) Látszódik a szoros együttműködés, amikor egyébként a köznevelési területtel együttműködve nyújt be egy közös előterjesztést az innovációs tárca. Tehát én azt gondolom, hogy itt nincsen semmifajta olyan dologról szó, amit képviselő úr vélelmez. És már csak azért sem lehet tárcaharc, mert utána a következő pontban, amit jelzett, ott pont az EMMI miniszterének hozunk létre abban a javaslatban, ami most az Országgyűlés előtt fekszik, újabb jogköröket.

A szakképzés, felnőttképzés és felsőoktatás pedig köszöni szépen, jó helyen van egy helyen, merthogy ezek a területek szorosan kapcsolódnak a gazdaság területéhez, a „hogyan tudjuk versenyképesebbé tenni Magyarországot” kérdéshez, és éppen ezért azt gondolom, hogy jó helyen van annál a tárcánál, amelyik az innováció és technológia mellett a gazdasági kérdések jelentős részéért is felel.

Hohn Krisztina képviselő asszonyt is mindenképpen meg szeretném nyugtatni. Itt már szó volt az alternatív és magánintézmények helyzetéről. Ha megnézzük az ame.hu weboldalt, ott fönt van az egyesületnek a közleménye, idézném: „Minden fél részére megnyugtató megállapodás született.” Akkor rendben vagyunk, azt remélem.

Alapvetően a többi részre a hozzászólásában, arra még egy-két reakciót engedjen meg! A felnőttképzési törvény és a szakképzési törvénnyel való erőteljes kapcsolódás miatt szükséges az egyszerre történő módosítás. Emiatt került ide a felnőttképzési törvénynek a módosítása is a szakképzési törvény mellé, másrészt pedig a kompetenciamérés kapcsán szeretném azt csak gyorsan elmondani, hogy itt ez egy segítő szándékú történet, anonim és mindenféle ajánlatot ad a diákoknak, nemcsak technikumot, nemcsak szakképző intézményt, hanem gimnáziumot is akár. Tehát ez egy ajánlás, és alapvetően támogatási szolgáltatás a diákok számára.

Az a helyzet, hogy Tordai képviselő úr felszólalására nehéz reagálni, merthogy mégiscsak próbáljunk a szakmai kérdéseknél maradni egy szakmai javaslat vitájánál. Egy kicsit furcsán éreztem magamat, hogy miközben ócsárol bennünket  mondjuk, szokásától ez nem áll távol , aközben utána mintha elkezdene minket védeni a többi ellenzéki képviselőtől azzal kapcsolatban, hogy mi is van a pontos szabályozásban, és az a javaslatom, hogy azokat a személyeskedő jellegű vitákat pedig hagyjuk máskorra, amik még itt megjelentek a felszólalásában.

(19.30)

A mi javaslatunk, ami arra vonatkozott, hogy hogyan tudjuk az alternatív intézmények számára a jogszabályi környezetet megteremteni, az egyszerűsít, nagyobb mozgásteret biztosít és deregulál, ezt, ahogy a kezdő felszólalásomban is elmondtam, újra csak megerősíthetem.

Amikor pedig egy törvényt módosítunk, és itt ugye, ebben a törvénymódosítási csomagban megjelenik a köznevelési törvénynek a módosítása, akkor rendszeresen megnézzük azt, hogy az adott területen milyen más módosításra van szükség, megnézzük, hogy milyen egyéb kérdéseket érdemes kiemelni. Ezért kerülnek ide ilyenkor a köznevelési törvényhez kapcsolódó módosítások is annak érdekében, hogy például önt is megkíméljük a fölösleges munkától, ahogyan ezt a felszólalásában is kérte.

A nemzetiségi szószóló úr felszólalását köszönjük, értékes gondolatokat hallhattunk, és annyit szeretnék csak jelezni, hogy amennyiben nem is jogszabály lesz az irányelv, attól még ki fogjuk kérni a nemzetiségek véleményét természetesen. Ezt most nem jogszabályi szinten fogjuk tartani, deregulálni szeretnénk ezt is, mint sok egyéb kérdést is. Ugyanakkor viszont ugyanúgy számítunk a nemzetiségek véleményére, mint ahogy az eddig is megtörtént.

Mesterházy képviselő úr felszólalására csak egy mondattal reagálnék. Itt a lányok pályaválasztásához kapcsolódó kérdést hozta elő, erről Gurmai képviselő asszonnyal folytattunk legutóbb egy érdekes…  nem is vitát, mert alapvetően egyetértettünk, ahogy én azzal is egyet tudok érteni, hogy fontos, hogy egyébként a lányok számára vonzóvá tudjunk tenni olyan szakmákat is, amiknél jelenleg kevesebben jelentkeznek. Erre számos programunk van, egyébként ezt múltkor is elmondtam: „TEK-csajok” rendezvénysorozat, „Lányok Napja”, robotika szakkör lányok részvételével, „Mi a pálya?” Tehát számtalan olyan intézkedésünk van, amelyik pontosan ezt a kérdést akarja kezelni.

Kunhalmi képviselő asszonynak pedig csak annyit mondanék válaszul, hogy változik a világ, ugyanakkor most is, mint mindig, munka- és tudásalapú társadalomról beszélünk, egész egyszerűen azért szükséges hozzányúlni a szakképzés rendszeréhez, mert megváltozott a gazdasági környezet, javultak a munkanélküliségi adatok, gyakorlatilag munkaerőhiány van, a foglalkoztatási helyzet egészen más ma Magyarországon, mint korábban. Ehhez kell idomítani az oktatási rendszerünket, és ennek megfelelően kell a szakképzési rendszert is tovább erősíteni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)