Felszólalás adatai

A Ház a választ 195 igen szavazattal, 43 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Wittner Mária, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Erkölcsi igazságtétel" címmel. Parancsoljon, képviselő asszony!

WITTNER MÁRIA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A rendszerváltást megelőző kommunista elnyomás alatt elkövetett számtalan bűn és gaztett közül sajnos néhány büntetlen maradt. Azonban nem elég, hogy nem minden bűnös nyerte el méltó büntetését, de sokan tovább élvezhették mindazt az igazságtalanul szerzett vagyoni és társadalmi előnyt, amit a negyven év diktatúrája alatt megszereztek.

A parlament 2012. július 2-án döntött arról, hogy meg kell vonni a nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékot azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. Az érdemtelenségre rászolgáltak azok is, akik titokszolgálati tevékenységet folytattak, állami vezetők voltak, valamint a Magyar Kommunista Pártban, a Magyar Szocialista Munkáspártban vezető tisztséget töltöttek be.

A törvény alapján meg kell vonni a pótlékot többek között azoktól is, akik részt vettek az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk leverésében, valamint az azt követő megtorlásokban, abban a kádári megtorlásban, amely '57 és '61 között zajlott. A Kádár-korszak kezdetén több mint 200 embert juttattak bitóra, jeltelen sírokba temették az áldozatokat, és több ezer embert bebörtönöztek. 1985-ben maga Kádár János az, aki 280 halálos ítéletről beszélt Mihail Gorbacsovnak '56 kapcsán. Ez a szám különösen akkor tűnik tragikusnak, ha felidézzük, hogy az 1848-49-es szabadságharc után Haynau körülbelül 150 embert végeztetett ki.

Ez a kormány 50 százalékkal megemelte eddigi juttatásait azoknak a honfitársainknak, akiket munkatáborokba vagy a Szovjetunóba hurcoltak, ugyanígy azoknak is, akiket az '56-os forradalom miatt meghurcoltak. Ez a kormány nemcsak anyagi, hanem erkölcsi szempontból is törekszik arra, hogy kárpótolja az áldozatokat. A nyugdíjak felülvizsgálata legalább részben erkölcsi igazságot szolgáltat; természetesen nem azon a módon, ahogy annak idején Göncz Árpád vezetésével történt, hanem lelkiismeretesen és az igazság feltárására törekedve.

Kérdezem tehát miniszter urat, milyen eredménnyel zárult a nyugdíj-kiegészítések megvonását végző (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) bizottság munkája.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét Göndör István váltja fel.)

ELNÖK: Válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A parlament adott felhatalmazást egy ötfős szakértői bizottságnak, hogy végezze el azt a munkát, amelyet a rendszerváltás hajnalán, elején és mindazóta nem végeztek el; pontosan, hogy nézzék meg, hogy kik azok, akik mind a mai napig egyfajta előjogot élveznek, és erre az előjogra nem méltányos körülmények között tettek szert, hanem azáltal, hogy nemcsak hogy elviselői, hanem inkább azt mondom, hogy aktív építői voltak annak a rendszernek, amely diktatórikus önkényuralmi rendszer volt itt, Magyarországon negyven éven keresztül. Ez a bizottság történészekből, nyugdíj-biztosítási szakemberekből állt, akik maguk is a munka befejeztével - hiszen május végéig kellett ezeket a nyugdíjaktákat átnézni - a sajtó elé álltak, és beszámoltak az elvégzett munkáról, valamint a munka egyes nehézségeiről, összetettségeiről, mi okozta ezt a hosszadalmas munkavégzést.

Ha a számok nyelvén nézzük az eredményeket, akkor azt láthatjuk, hogy összesen 142 személytől javasolta ez a bizottság megvonni a nyugdíjpótlékokat. Ez egy kiegészítés, egy olyan többletjuttatás, amelyet valamilyen kitüntetésért, díjért és elismerésért kaptak az illetők, de nem azért, mert valamilyen emberfeletti vagy szakmailag kiemelkedő teljesítményt nyújtottak volna, hanem azért, amit képviselő asszony is felsorolt, valamilyen párthűség alapján járó, a demokratikus államrend ellen folytatott tevékenységük miatt kapták politikai elismerésként, nem pedig tartalmi, emberi munka- vagy szakmai elismerésként.

(14.20)

Nos tehát, ebből a 142 emberből nagyon sok volt az, aki több jogcímen is méltatlanná vált erre a nyugdíjpótlékra, egyszerre végzett több olyan tevékenységet, amely méltatlanná tette őt erre. Illetve a bizottság úgy döntött, hogy automatikusan, ha valakinél bármelyik ok ezen öt közül fennáll, abban az esetben tőle megvonja ezt a fajta pótlékot, nem mérlegel más szempontokat, hanem automatizmusként csak mondjuk, az '56-os forradalom leverését, csak mondjuk, Nagy Imre halálos ítéletében való részvételt értékeli és más későbbi vagy korábbi eseményeket nem vesz pozitívan figyelembe, hanem egyértelműen megvonja a nyugdíjpótlékot. Tehát itt arról beszéltünk, hogy sokaknak több jogcíme is fennállt, összesen 112 embernél volt titkosszolgálati tevékenység. Így egyértelműen bele kell érteni azokat is, akik maguk szerezték ezt a többletjuttatást, és azokat, akik özvegyként élvezik, általában a férjük után ezt a nyugdíjpótlékot.

A '45 és '49 közötti demokratikus államberendezkedés felszámolásában játszott tevékenység miatt három ember kapott méltatlanul mind a mai napig ilyesfajta nyugdíjpótlékot, az '56-os forradalom leveréséért 5-en kaptak ilyesfajta elismerést és mind a mai napig nyugdíjpótlékot. A '49 és '90 közötti állami vezetői tisztségért 20-an, illetőleg párttagságért, a Magyar Kommunista Pártban, a Magyar Dolgozók Pártjában, a Magyar Szocialista Munkáspártban, vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetségben összesen 20-an kaptak olyasfajta elismerést, ami mind a mai napig nyugdíjpótlékkal járt. Ezektől az emberektől a bizottság mind javasolta megvonni a nyugdíjpótlékot. (Novák Előd: És a többi 90 százalék?) A közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt a határozatot ki is küldte nekik, ezeket az elmúlt héten valószínűleg kézbesítették mindnyájuk számára, és ezután dönthetik el, hogy 30 napon belül bírósághoz fordulnak, vagy nem fordulnak bírósághoz, hanem elfogadják ezt. Ebben az esetben augusztustól kezdve a nyugdíjpótlékot nem folyósítja a nyugdíjfolyósító.

Igen nagy munka volt, ahogy mondtam. Körülbelül ezer emberből kellett ezeket a személyeket kiválogatni, és nem akarta a bizottság semmiképpen, hogy valódi teljesítményt nyújtóktól vonja meg ezt a fajta pótlékot. Ugyanakkor el kell mondjuk, hogy a társadalmi igazságosság ezt megkövetelte, és nagyon nagy igazságtalanság volt az, hogy '90-ben az ön által is említett Göncz Árpád vezette bizottság ezeket az embereket átengedte, és évtizedekig jogosulatlanul (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), igazságtalanul és méltánytalanul kaptak nyugdíjpótlékot (Novák Előd: Biszku Béla röhög a markába!), miközben a forradalom hősei nyomorogtak mellettük.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Válaszra megadom a szót a képviselő asszonynak.

WITTNER MÁRIA (Fidesz): Köszönöm szépen, államtitkár úr. Annál is inkább nagyon fontosnak tartom ezt, miután az előző, kvázi demokratikusan működő kormány elvonta a jogosan megszerzett emelést, amit az előző kormányok megadtak. Tehát egy tollvonással elsöpörték, és onnantól kezdve megállt az emelkedés. Azt próbálja a jelenlegi Fidesz-kormány pótolni, amit a szocialista kormány elvett az áldozataitól.

Köszönöm szépen, elfogadom az államtitkár úr válaszát. (Novák Előd: Biszku Béla is elfogadja?- Taps a Fidesz padsoraiból.)

Felszólalások:   37-43   43-48   49-55      Ülésnap adatai