Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/10594. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Rétvári Bence úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

Államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban történt jogszabályváltozásokkal, valamint az uniós adatszolgáltatási kötelezettségeink teljesítésével kapcsolatban szükségessé vált a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény felülvizsgálata.

Melyek is e törvényjavaslat legfontosabb módosításai? A törvényjavaslat elsősorban a népmozgalmi adatgyűjtésekre vonatkozó szabályokat érinti. A népmozgalmi statisztika egyik legfontosabb célja a népességszám meghatározása, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított népességadat képezi az alapját Magyarország uniós szavazati arányának megállapításához. Kiemelt érdek fűződik ezért ahhoz, hogy a lehető legszélesebb körben rendelkezésre álljanak az ország lakosságát érintő népmozgalmi adatok, tekintettel arra, hogy ennek alapján minőségileg jobb, pontosabb népességadatok állíthatók elő.

A népességszám tartalmát európai uniós jogszabály írja elő, ezért az abban foglalt követelményeknek a statisztikai adatgyűjtés során meg kell felelni. Az uniós szabályozás alapján a szokásos, lakóhellyel rendelkező népesség definíciója szerint azokról a személyekről kell a tagországoknak adatokat szolgáltatniuk, akik a referenciaidőt megelőzően legalább 12 hónapig folyamatosan az adott ország területén levő lakhelyükön éltek, vagy azzal a szándékkal érkeztek oda, hogy legalább 12 hónapot ott tartózkodjanak, függetlenül az állampolgárságuktól. Az előírásnak megfelelő sokaság összeállításához azonban népmozgalmi események adatgyűjtését szükséges országhatáron kívülre is kiterjeszteni, amelyek a magyarországi lakcímmel rendelkező népesség számát befolyásolják. Ezek a születésekkel és a halálozással kapcsolatos eredmények.

Az utóbbi években felerősödött migrációs folyamatok, valamint az országhatárokat egyre növekvő mértékben átlépő munkavállalással, illetve szabadidő eltöltésével kapcsolatos utazások során bekövetkezett váratlan halálozások miatt tehát nemcsak az ország területén történt eseményekről, hanem valamennyi magyarországi lakcímmel rendelkező személy külföldön bekövetkezett népmozgalmi eseményéről is szükségessé vált az adatok gyűjtése, függetlenül attól, hogy az itthon vagy külföldön következett-e be. Jelenleg a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtések ugyanakkor csak a Magyarország területén történt népmozgalmi eseményekre terjednek ki.

A törvényjavaslat mindezen túlmenően további módosításokat is tartalmaz a népmozgalmi adatgyűjtésekre vonatkozóan. Az átláthatóság javítása, az egyszerűsítési szándék indokolja, hogy egyes népmozgalmi adatok felsorolása helyett a törvény csak az adatgyűjtés adatkörét sorolja fel. Az adatkörök adattartalmát a statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet mellékletei részletezik, míg az egyes adathelyek, kérdések a statisztikai kérdőíveken szerepelnek.

Végül a törvényjavaslat egyértelműsíti a statisztikai tevékenység közhatalmi jellegét. A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi szervek és a közigazgatási szervek részére, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. E cél eléréséhez szükséges statisztikai tevékenységeket e törvénynek kell szabályoznia.

Tisztelt Országgyűlés! Az országnak kiemelt érdeke fűződik ahhoz, hogy minőségileg jobb, pontosabb népességadatok álljanak rendelkezésre. Ehhez szükséges a benyújtott törvényjavaslat elfogadása, amely összhangban van az európai uniós szabályozás követelményeivel.

Köszönöm a figyelmüket, és kérem a támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság álláspontjának és a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben. Megadom a szót Papcsák Ferencnek, a bizottság előadójának.

DR. PAPCSÁK FERENC, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a 2013. április 15-i ülésén megtárgyalta a statisztikáról szóló törvényjavaslat módosítását. Eszerint 19 igen szavazattal, 5 ellenében, 3 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát.

A bizottsági vitában a többségi véleményt megfogalmazó tagok kiemelték, hogy a módosításra elsősorban az uniós adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, illetve a demográfiára vonatkozó uniós előírások rendelettel összefüggő jogharmonizációja miatt van szükség. Külön üdvözölték, hogy a törvényjavaslat célja: kiterjeszteni szándékozik az egyes népforgalmi és népmozgalmi adatgyűjtéseket az országhatáron kívül történt eseményekre is. A bizottság ellenzéki tagjai aggodalmukat fejezték ki az adatvédelmi szabályok betartása miatt, de mi szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy a személyes adatokat a KSH csak addig használja és addig kezelheti, amíg az adatfeldolgozás és az adatátadás meg nem történik, amit egy másik törvény ír elő a hivatal számára. Onnantól kezdve a KSH az adatvédelmi törvényeknek megfelelően ezeket az adatokat törli. Az ellenzék egyes képviselői a közhatalmi feladatokkal összefüggő kérdéseket is vita tárgyává tették.

Összességében tehát azt mondhatom, hogy a törvényjavaslatot mind a szükségesség, mind a főbb célok tekintetében általános vitára alkalmasnak tartotta az alkotmányügyi bizottság, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat is, hogy tárgyalják meg és fogadják el az előterjesztést.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Most megadom a szót Lamperth Mónikának, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti. Öné a szó.

DR. LAMPERTH MÓNIKA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A statisztikai törvény módosításáról azt gondolná az ember vagy az a televíziónéző, aki megtiszteli érdeklődésével az Országgyűlés ülését, hogy ez egy száraz, unalmas, a politikától nagyon távol álló, tisztán szakmai törvény, és első ránézésre lehet, hogy ez valakit meg is téveszt. Én is majdnem így jártam vele, amikor először kézbe vettem ezt a törvényt és elolvastam a beterjesztett normaszöveget, az indoklást, ahol az európai uniós adatszolgáltatási kötelezettséghez való igazodást, az európai uniós szabályokhoz való igazodást jelölik meg célként, ami összességében normális és támogatható, nincs ezzel semmi probléma.

Igen ám, de lévén közjogász, amikor eljutottam addig a sorig, hogy a közhatalmi jellegét kívánja megerősíteni a statisztikai tevékenységnek ez a törvény, akkor bizony eltátottam a számat, mert a statisztikai tevékenység közhatalmi jellege, olyan nincs. Eddig sem volt, és nem tudom, mi az, amit erősíteni akar, mert a statisztikai tevékenység ugyan nagyon fontos sok tekintetben, majd részletesen el fogom mondani a hozzászólásomban, de a statisztikai tevékenységet különböző magyar jogszabályok nyelvtani és egyéb értelmezésével sem tudjuk közhatalmi jellegű tevékenységnek besorolni, és nincs is rá szükség.

Engedjék meg, kormánypárti képviselőtársaim, hogyha egy ellenzéki képviselő az önök tevékenységét, elmúlt hároméves tevékenységét figyelve aggodalommal figyeli, hogy egy ilyen szót megpróbálnak a törvénybe becsempészni; mert bizony ha a közhatalmi jellegét a statisztikai törvénynek, e tevékenységnek megpróbálják valahogy átszuszakolni és megalapozni, hát akkor onnan már csak egy lépés, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak, a KSH-nak olyan jogosítványokat adjanak, amire egyébként semmi szükség, mert közhatalmi jogosítványok.

(11.40)

Tehát azt gondolom, hogy amikor ezt az ellenzék kritizálja, akkor jó lenne először tisztázni azt - és erre kérem államtitkár urat és a kormánypárti képviselőtársaimat -, hogy miért akarnak közhatalmi jelleget adni, és az indokolásban megfogalmazott célt, hogy a közhatalmi jellegét erősíteni a statisztikai tevékenységnek. Amikor - és ezt államtitkár úrnak mondom, mert ön már lehet, hogy átnézte a jegyzőkönyvet, de személyesen nem volt jelen a bizottság ülésén - az ott jelen lévő KSH-szakemberektől megkérdeztem, hogy milyen közhatalmi tevékenységet gyakorol most a KSH, milyet lát el, és erre az a válasz érkezett, hogy törvényen alapuló adatgyűjtést. Hát én azt gondolom, ez a mi értelmezésünk szerint nem minősíthető közhatalmi tevékenységnek, és a Magyar Szocialista Párt vezérszónokaként részletesen ki fogok térni majd hozzászólásomban erre a kérdésre. Tehát összegezve: valóban, az alkotmányügyi bizottságban - ahogyan Papcsák képviselő úr is a többségi álláspont ismertetésekor megfogalmazta - az ellenzéki képviselők leginkább ezt a kérdést forszírozták.

A másik az adatvédelem ügye volt, ott is elmondtam, hogy az adatvédelmi hatóság elnökének küldtem egy levelet, és megkérdeztem őt arról, hogy milyen álláspontot fogalmazott meg; először is, hogy megkérdezték-e őt arról, hogy mi a véleménye erről a beterjesztett törvényről, másrészt pedig, hogy ha megkérdezték, akkor ha megismertetne a véleményével, megtisztelőnek tartanám. Ugyanis semmilyen internetes oldalon - sem a hatóság oldalán, sem a kormányzati oldalon - ezt nem lehetett föllelni. Azóta nem kaptam még választ, de nyilván ennek az az oka, hogy olyan borzasztóan rövid idő állt rendelkezésre a benyújtás és a tárgyalás között, hogy nem rovom föl, ha úgy tetszik, a hatóság elnökének, hogy egy-két nap alatt nem tudott erre érdemben válaszolni. Pedig, ha valahol szükség van, hogy a hatóság véleményt nyilvánítson adatvédelem tekintetében és a személyes adatok védelme tekintetében, hát akkor egy ilyen törvény, amikor adatokat gyűjtenek, és ezzel sok minden történik még - most nem mondom el hosszan -, akkor azt gondolom, nagyon fontos, hogy mi az adatvédelmi hatóság álláspontja.

Úgyhogy röviden ennyit a bizottságban elhangzott aggodalmakról, részletesen majd a frakció-hozzászólásban.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, köztük is elsőként Papcsák Ferencnek, a Fidesz képviselőjének.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek Lamperth Mónika képviselő asszonnyal abban, hogy valóban száraznak tűnhet ez a jogterület, száraznak tűnhet ez a törvény, illetőleg ennek a törvénynek a módosítása. Azt viszont nagyon fontos elmondani a tisztelt Házban, hogy a magyar statisztikai rendszer már 180 éves múltra tekint vissza. Én magam is büszke vagyok, hogy a Magyar Statisztikai Társaság tagja vagyok (Dr. Lamperth Mónika és dr. Rétvári Bence tapsol.), úgyhogy nagyon fontos területnek tekintjük, és egy nagyon stabil törvény az, amely meghatározza a Statisztikai Hivatalnak a munkáját. Olyan elődök fémjelezték a magyar statisztika történetét, mint Fényes Elek vagy Keleti Károly, vagy Teleki Pál, vagy Rónai András, a későbbiekben Andorka Rudolf, illetőleg Bibó István is ezen a területen dolgozott, vagy Kovacsics Józsefről is érdemes megemlékeznünk.

Úgy látom, hogy a pontos mérés, a Statisztikai Hivatal tevékenysége a pontos társadalomstratégia megalkotásában mindenképpen szükséges. Azonban a módosításról fontos elmondanunk, hogy ennek a törvényjavaslatnak a célja, hogy a statisztikáról szóló '93. évi XLVI. törvény módosítása annak érdekében vált szükségessé, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező személyekre vonatkozó egyes népmozgalmi adatgyűjtéseket kiterjessze az országhatáron kívül történt eseményekre is, az uniós adatszolgáltatási kötelezettségeinknek megfelelően. Ez nem csupán az uniós adatszolgáltatási kötelezettség miatt vált szükségessé, hanem a saját jogunk, tehát a magyarországi területre is fontos.

Az 1993. évi statisztikai törvény szerint ugyanis eddig a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtések kizárólag Magyarország területén bekövetkezett események - születés, halál, házasságkötés vagy a házasság felbontása - esetében történtek csak meg, a jelen törvényjavaslat a szabályozást módosítani kívánja. A statisztikai törvény módosítását tehát szükségessé teszik az uniós adatszolgáltatási kötelezettségek, a hazai jogszabályváltozások, valamint az Európai Parlamentben a szavazás előtt álló, a demográfiai statisztikákra vonatkozó európai uniós rendelettervezetre vonatkozó előírások. Ezek szerint a már jelenleg is hatályban lévő uniós rendelkezések szerint a tagországoknak részletes adatokat kell szolgáltatniuk a halálesetekről, köztük a külföldön elhalálozott személyek elhalálozásáról, a lakóhely szerinti ország statisztikájában. Szükséges továbbá a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldön történő születésének és halálozásának a számba vétele, illetve az állampolgárság és a születési ország szerinti adatszolgáltatás a rendszeres népmozgalmi statisztikában, és szükséges a demográfiai statisztikák harmonizációja is.

Volt egy olyan időszaka hazánknak, amikor nagyon pontos információkkal rendelkeztünk egyébként a külhoni országokban, nem csupán a külföldön vagy a határokon túl élő magyarok lakóhelyéről, illetőleg a népmozgalmi adatairól. 1920-22-ben még Teleki Pál volt miniszterelnök volt az, aki az Államtudományi Intézetet létrehozta; akkor Magyarságkutató Intézetnek hívták, illetőleg a magyarságkutatással foglalkozó Államtudományi Intézetnek, az elhalálozását követően pedig a Teleki Pál nevet viselte ez az intézmény. Fontos volt, hogy tudjuk, egészen Münchentől Montenegróig, illetőleg Constanţától Krakkóig pontosan ismertük az ottani magyarok helyzetét, de nem csak az ottani magyarok helyzetét, minden faluról mindent ismertünk. Ez azért is fontos, mert hiszen a gazdaságtervezésben, a társadalompolitikai stratégia megalkotásában nagyon fontos szerepet játszott az, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzünk a határokon túl élő honfitársainkról.

A mostani módosítás viszont szükségessé teszi, hogy a népességi adatokat az EU döntéshozatalával összhangba hozzuk, éppen ezért itt három területet tudnék megjelölni: a minősített többségi szavazással összefüggő kérdéseket; az államháztartási egyensúly fenntartásával összefüggésben nagyon fontos, hogy az Eurostat a népesség-előrejelzések alapján szokta elvégezni ezt a kérdést; illetőleg a fenntartható fejlődés stratégiájának a megalkotását.

Röviden szeretném tisztelettel figyelmükbe ajánlani a törvényjavaslat 1. §-át, amely pontosítja, illetőleg módosítja a statisztika feladatát és célját. Fontos, hogy kiemeljem ebből, hogy valósághűnek kell lennie a statisztikának, tárgyilagos képet kell adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek részére, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. A cél elérése érdekében a törvény az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételével, feldolgozásával, tárolásával, átadásával, átvételével, elemzésével, szolgáltatásával, közlésével, valamint a közzététellel kapcsolatos közhatalmi és egyéb tevékenységet szabályozza.

Úgy ítélem meg - és vitába szállnék képviselőtársammal, Lamperth Mónikával -, hogy fontos a közhatalmi szerep erősítése. Ez az intézmény, a KSH, a Központi Statisztikai Hivatal az államszervezetnek egy fontos eleme volt, amikor a Belügyminisztérium hatókörében működött egy ügyosztályként - ez az 1800-as évekre volt jellemző. Azt gondolom, jelen szakaszában a gazdaságunk tervezésének, illetőleg a társadalomstratégia megalkotásának át kell gondoljuk a szerepét.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és remélem, hogy képviselőtársaim támogatják majd a módosító javaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Lamperth Mónikának, az MSZP képviselőjének.

(11.50)

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Papcsák képviselő úr a hozzászólását azzal kezdte, hogy a szép magyar statisztikai hagyományokra utalt. Azt gondolom, erre joggal lehetünk büszkék, tehát a hozzászólásának ezzel a részével feltétlenül egyet kell értenem. Nemcsak az nyűgözött le, hogy a Statisztikai Társaságnak a tagja, bár ezt nem tudtam, ennyivel bölcsebb vagyok most, de kétségtelen, hogy a széles értelemben vett magyar közigazgatási hagyományok között sok olyan van, amire joggal lehetünk büszkék, ebbe tartozik a magyar statisztikai rendszer és intézményrendszer korábbi kiépítése, amelyet bölcs elődeink nagyon körültekintően tettek meg. Ezért is nagyon fontosnak tartom, hogy erre vigyázzunk, és a továbbfejlesztésénél csak olyan lépéseket tegyünk, és olyan döntéseket hozzunk meg, amelyek méltóak ehhez a hagyományhoz, és illeszkednek ahhoz a célkitűzéshez, hogy a megfelelő adatok jobb minőségben és nagyon sokféle célra felhasználható módon álljanak rendelkezésünkre statisztikai szempontból is.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat, ahogy az államtitkár úr is és fideszes képviselőtársam is utalt rá, valamint az indoklás is részletesen kifejti, az uniós adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelést szolgálja, valamint az elmúlt időben itthon megalkotott jogszabályok, hazai törvények és hazai jogalkotás változása miatt vált szükségessé. Az ezekhez való alkalmazkodás indította arra a kormányt, az igazságügyi tárcát, hogy ideterjessze ezt a törvényjavaslatot. Ez önmagában helyes, hiszen dolga is a jogalkotásnak, hogy a szükséges aktualizálást és a jogharmonizációt elvégezze.

A statisztikáról szóló törvény népmozgalmi adatgyűjtésre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása arra irányul, erről már volt szó, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező személyekre vonatkozó egyes népmozgalmi adatgyűjtéseket kiterjessze az országhatáron kívül történt eseményekre is. Ez is helyes, azt gondolom, hogy ez támogatandó. A népegészségügyre, a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács, valamint a Bizottság rendeletei alapján részletes adatokat kell szolgáltatni a halálesetekről, köztük a külföldön elhalálozott személyek halálozásáról a lakóhely szerinti ország statisztikájában.

Ezek a már érvényben lévő szabályok, amelyekről beszéltem, de ezen kívül most készült egy uniós rendelettervezet a demográfiáról, és ott is szerepel a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldön történő szülésének és halálozásának számbavétele, illetve az állampolgárság és a születési ország szerinti adatszolgáltatás a rendszeres népmozgalmi statisztikában. Tehát már látszott is, erről szó is volt a bizottsági vitában, hogy ezt is figyelembe vették, bár elhangzott kritikaként az is, hogy érdemes lenne megvárni, amíg megszületik ez a rendelkezés, és akkor nem kellene kétszer hozzányúlni a törvényhez. Hozzáteszem, ebben is van valami, van logikája ennek az érvelésnek, mert ez nem lenne annyira sürgős, és talán ésszerűbb lenne egyben hozzányúlni, és nem kellene finom hímezéssel ismét utána hozzányúlni a törvényhez.

Hogy miért fontos európai uniós szempontból, hogy kiterjesztően és a magyar érdekeknek megfelelően alakítsuk ezt a törvényt? Azért, erre az államtitkár úr is utalt, mert a népesség fogalmába tartozó személyek száma képezi az alapját a minősített többség meghatározásának, és egyáltalán nem mindegy Magyarországnak sem, hogy milyen adatok alapján számolják ki ezt. Az adatkörbe tartoznak az ország területén történt népmozgalmi eseményekről felvett adatok mellett a magyarországi lakcímmel rendelkező személyek külföldön bekövetkezett népmozgalmi eseményei is. A külföldön történt születés vagy halálozás esetében akkor kerül sor adatgyűjtésre, ha a magyar állampolgár ezt az anyakönyvi eseményt hazailag anyakönyvezteti, és a hazai anyakönyvezést végző hatóság pedig a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. A törvényjavaslat ezen túlmenően egyértelműsíti a statisztikai tevékenység közhatalmi jellegét. Ezzel van nekem bajom, majd még fogok erről részletesen beszélni. Gyakorlatilag ezeket tűzte ki, amiről beszéltem, a módosítás legfontosabb céljának.

Nézzük először ezt a közhatalmi jelleget! Úgy beszéltek a képviselőtársaim és a bizottsági vitában a KSH szakembere is erről a közhatalmi jellegről vagy közhatalmi tevékenységről, mint egy kész tényről, mint ami már megvan, és ezt csak erősíteni kívánja ez az új jogszabály. Hadd olvassam fel a módosító indítvány első szakaszát; azt mondja: "A cél elérése érdekében e törvény az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételével - tehát az adatok felvételével -, feldolgozásával, tárolásával, átadásával, átvételével, elemzésével, szolgáltatásával, közlésével, valamint a közzétett kapcsolatos közhatalmi és egyéb tevékenységeket szabályozza." Az összes többivel nekem semmilyen problémám nincs. A statisztikai tevékenységet gyakorlatilag leírja, és a tartalmát meghatározza azzal, hogy az adatok felvétele, feldolgozása - nem olvasom fel még egyszer. De ez nem ad semmilyen eligazítást arra nézve, hogy a Statisztikai Hivatalnak milyen tevékenységét tekinti most közhatalmi tevékenységnek. Magyar jogszabály, törvény precízen a közhatalmi tevékenységet nem definiálja, de azért a szakirodalom és egyes jogszabályok alapján lehet erre nagyon világosan következtetni, hogy mit tekintünk annak. Például, ha az adózás rendjéről beszélünk, megmondja világosan a jogalkotó, hogy a közhatalmi tevékenységet ellátó szervekre egészen más szabályok vonatkoznak, ezért ott felsorolja, hogy mit tekint ennek: jogalkotói, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, külügyi, igazságügyi igazgatási, közigazgatási, jogalkalmazói, hatósági ellenőrző, pénzügyi ellenőrző, törvényességi felügyeleti tevékenységek, államháztartási, európai uniós és egyéb támogatásokról döntést hozók tevékenysége. Azt gondolom, hogy sem hatósági, sem egyéb tevékenységet, végig lehet menni az egészen, kizárásos alapon nem tekinthetjük közhatalmi tevékenységnek, amelyet a KSH ellát.

Engedjék meg, kedves képviselőtársaim, hogy ellenzéki képviselő lévén gyanakodjak. Mert ha önök megpróbálnak kinyitni résnyire egy ajtót, az azért van, mert utána azon közlekedni akarnak. Hát miért akarja most a Fidesz beleírni a közhatalmi tevékenységet a KSH-ról szóló törvénybe? Rendeletalkotási jogot akar adni netán? Vagy olyan hatósági jogosítványokat, amelyek ma nincsenek, de jót tesznek bizonyos megrendszabályozásnak? Azt gondolom, hogy ez ellen tiltakozni kell. Módosító indítványt fogok benyújtani, amiben ezt a közhatalmi jelleget szeretném kivenni, ugyanis enélkül is kiválóan tud működni a KSH. Semmi tartalma nincs így, de ha ehhez hozzá akarnak csatolni olyan jogosítványokat, amelyek közhatalmi jogosítványok, azt gondolom, erre semmi szükség, és olyan többletjogosítványokat adna esetleg a KSH-nak, amivel a fene tudja, hogy mit akarnak kezdeni.

Azt is szeretném világossá tenni, hogy az indoklásból sem állapítható meg, hogy a közhatalmi jelleg erősítésére vagy annak megalapozására miért van szükség. Egyébként a nemzetközi gyakorlatban sem találtunk olyan példát, amely a statisztikai tevékenységet kvázi közhatalminak állítaná be. Az teljesen más kérdés, hogy a tevékenység maga jogszabályi rendelkezés alapján kötelező. Az nem alapozza meg a közhatalmi jelleget. Tehát az én megítélésem szerint ezt a törvényjavaslatból el kell hagyni.

Tisztelt Országgyűlés! A népmozgalmi statisztikai adatokról néhány gondolatot. Ez a statisztikai adatgyűjtés személyes adatokra is kiterjed. Ezen adatok közül a nevet, a lakcímet az ellenőrzést követően 8 napon belül törölni kell, hiszen a statisztikai tevékenységhez nincs szükség ezekre az adatokra, kezelésük az adatvédelmi szabályozással ellentétes lenne. Ugyanakkor nem világos, hogy a népmozgalmi adatgyűjtés miért terjed ki a lakcímre.

(12.00)

A népmozgalmi eseményeknél általánosan az anyakönyvi folyószám rögzítése alapján ellenőrzik a teljeskörűséget. Ez az azonosító a névvel együtt bármely esetlegesen szükségessé váló ellenőrzéshez elegendő. A lakcímadatot egy 2011-es törvénymódosítás alapján gyűjtik ebben a körben, de szeretném világossá tenni, hogy álláspontunk szerint ennek az adatnak a kezelése nem igazolható alkotmányos adatkezelési cél. Nem világos, hogy erre miért van szükség, hiszen enélkül is az az ellenőrzés, amiről az előbb beszéltem, elvégezhető. Nem világos, hogy az adatok törléséhez miért van szükség maximum 8 napos időtartamra, hiszen a személyes adatok az ellenőrzés után haladéktalanul törölhetőek lennének.

Nem világos a tervezetnek a 10. § (5) bekezdésébe beiktatott rendelkezése, amely szerint a KSH a halottvizsgálattal kapcsolatos eljárásra vonatkozó külön jogszabályok szerint jogosult a halottvizsgálattal kapcsolatos adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon átvenni és kezelni. A halottvizsgálati bizonyítvány a taj-számot, személyazonosító adatot is tartalmazza, többek között ennek átvételére is jogosult a KSH. A halottvizsgálati bizonyítvány esetében a halálok megjelölése fontos statisztikai adat nagyon sok szempontból. De semmi nem indokolja ennek az egyedi azonosításra alkalmas módon történő kezelését. Erre statisztikai szempontból van szükség, nem olyan szempontból, hogy az egyes személy konkrétan beazonosítható legyen.

A 8. § (4) bekezdés b) pontja jelenleg személyazonosításra alkalmatlan módon teszi lehetővé az egészségügyi állapotra és a kóros szenvedélyre vonatkozó adatok gyűjtését. Így az új és a hatályos rendelkezés között keletkezik egy ellentmondás. Úgy tűnik, hogy a most tervezett szabály a halottvizsgálattal kapcsolatosan a közeljövőben beterjeszteni tervezett törvényben rendezné ezeket a kérdéseket, tehát lehet, hogy itt már előrefutott ez a törvénytervezet, mivel az egyedi azonosításra alkalmas adatokról törvényben és nem egyszerűen jogszabályban kell rendelkezni. Erre tekintettel is valószínűleg idő előtti az az érv, amit az előbb elmondtam ehhez hasonlóan, a statisztikai törvény módosítása.

Már a bizottsági álláspont ismertetésekor utaltam röviden arra, hogy nem ismerjük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményét, azt sem tudjuk, hogy megkapta-e véleményezésre vagy sem. Mert ahogyan említettem, a hozzáférhető internetes oldalakon, ahol ezt meg lehetne találni, kezdve a hatóság internetes oldalától a tárca oldaláig, nem találtam erre utalóan semmit sem. Nem tudom, képviselőtársaim rábukkantak-e ilyenre, ügyesebben kerestek-e, mint én, de én lelkiismeretesen kerestem, és nem találtam, hogy mi a véleménye. Pedig ha valamilyen kérdésben, mondjuk, releváns és fontos lenne az adatvédelmi hatóság álláspontja, hát ez az a kérdés. Úgyhogy én ezt megírtam elnök úrnak, és kíváncsian várom, hogy miről fog majd tájékoztatni. De ha a kormánynak van ilyen információja, akkor az is hasznos lenne, ha itt a parlamenti vitában az államtitkár úr elmondaná, hogy az adatvédelmi hatóság miként vélekedett erről a módosításról.

A most benyújtott törvényjavaslat közigazgatási egyeztetésére és társadalmi egyeztetésére vonatkozóan ugyancsak nem találtunk a honlapon semmit. Pedig hát azt gondolom, az sem lenne mindegy, hogy azok a szervezetek, amelyek ezen kérdések iránt érdeklődést mutatnak, milyen véleményt fogalmaztak meg. Így aztán arról sincsen semmiféle információ, de hát ez már egy nagyon-nagyon, hogy mondjam, illuzórikus elvárás egy ellenzéki képviselőtől, hogy ez milyen feladatbővüléssel, milyen társadalmi és gazdasági hatásokkal jár. Ezt ki kéne mutatni minden törvénymódosításnál.

De nem ez a legnagyobb bajom, és nem ez a legsúlyosabb kritikám, hanem az, amit a közhatalmi tevékenységgel és az adatok egyedi kezelésével kapcsolatban elmondtam. Ezek kijavítására módosító indítványokat fogok benyújtani, és ajánlom államtitkár úr és a kormánypárti képviselők figyelmébe.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Rétvári Bence államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gyorsan reagálnék a képviselő asszony által elmondottak közül két dologra nagyon röviden. Az egyik ennek a jogszabály-módosításnak az indoka. Ez kifejezetten az európai uniós jogharmonizáció miatti módosítása ennek a statisztikai törvénynek, de terveink szerint a későbbiekben majd egy átfogó statisztikai törvénymódosítás is kerül a parlament asztalára. Ennek kifejezetten az európai uniós jog az oka.

A másik pedig, amit képviselő asszony is mondott már kétszer is, hogy közhatalmi vagy közszolgálati tevékenységet végez-e a Központi Statisztikai Hivatal. Azt hiszem, józan ésszel is könnyen belátható, hogy ez nem egy közszolgáltatás, hogy aki akarja, igénybe veszi, aki nem akarja, nem. Itt törvényi felhatalmazás alapján mind azok, akik eljárnak a KSH nevében, és adatot gyűjtenek, mind azok, akiknek adatot kell szolgáltatni, adott esetben akár pénzbírsággal is sújthatók. Tehát mindenképpen egy közhatalmi tevékenységről van szó, amikor mindkét fél tevékenységét, aki gyűjti, és aki adja az adatokat, törvények szabályozzák, törvényi kötelezettség írja elő, hogy ki-ki vegyen részt az adatgyűjtésben. Ha valamit törvény ír elő, akkor azt kötelező gyűjteni, és amit törvény ír elő, ott kötelező adatot is szolgáltatni. Gondolom, hogy ez a közhatalmi tevékenységi kör így könnyebben megérthető, szembeállítva egy közszolgáltatással, ha akarok, fölszállok a villamosra, ha akarok, nem, de ha bejön a népszámláló, akkor neki bizony adatot kell szolgáltatni, vagy ha céget vezetek, akkor a cég alkalmazottairól és más adatairól a KSH felé szintén adatot kell szolgáltatni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: A következő felszólaló Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője. Öné a szó, képviselő úr.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én azok közé tartozom, akiket a KSH feladataival kapcsolatban emlegetett közhatalmi jelleg nem igazán zavar, hiszen abszolút megállja a helyét az indoklás, hogy adott esetben nemzetstratégiai fontosságú kutatási eredmények, adatsorok születhetnek ezen munkafolyamatok által. Önmagában sokkal jobban zavar az a tény, hogy ma már harmadszor hangzott el az, hogy ami itt előttünk fekszik, az nem a kormányzat jól átgondolt munkájának eredménye, hanem bizony egy sürgős, ripsz-ropsz módosítás, amit az Európai Unió követel meg önöktől. És saját maguk is elismerik, hogy a későbbiekben majd egy saját csomagot kívánnak letenni az asztalra. A jelenlegi kormányzati felfogásról mindent elárul, hogy ez a saját csomag három éve nem készült el, hiszen brüsszeli megrendelésre előttünk fekszik egy olyan csomag, ami egyébként alapvetően és irányában támogatható. Hiszen Magyarország érdekét az szolgálja, hogy a jelenlegi határainkon túl is tudjunk olyan adatgyűjtésbe fogni, amelynek értelmében és amelynek alapján a teljes magyar nemzettest állapotáról, viszonyairól több információ nyerhető.

És erre bizony óriási szükség van; óriási szükség van azért, mert az általános vita kereteit kihasználva, de azokat nem túlfeszítve meg kell említsünk egy olyan állatorvosi lovat, amin 17 hónapig dolgoztak a hivatalok, ez pedig az utolsó népszámlálási adatsor. Ez az állatorvosi ló tökéletesen mutatja és demonstrálja az összes hibát, ami felmerülhet ezen kérdéskörrel kapcsolatban. Azt kell mondjuk, hogy ami előttünk fekszik a törvényjavaslat kapcsán, törvénymódosítás kapcsán, nem a KSH az, akin számon kellene kérni adott esetben a feladatok pontosabb és szélesebb körű elvégzését, hanem a mögöttük álló eszközrendszer hiányosságaira kell és lehet fogni azt, hogy bizony itt azért komoly hibák, komoly problémák lelhetőek fel.

A népszámlálási adatok tekintetében egészen elképesztő módon jutottunk el oda, hogy ma a KSH, az erre hivatott szerv, egyébként kiváló szakemberekkel ellátott szerv, lényegében két nagyon fontos kérdésre nem tud választ adni. Az egyik ilyen a magyar népességfogyás konkrét okai és az elhárítás lehetőségei, megoldási javaslatokkal együtt, tehát a milyensége. Nyilvánvalóan az általánosságokkal tisztában van a szakma, de a konkrét terápiás célokkal évtizedes kitekintésben nem. A másik, amire nem tudunk választ találni, az pedig a kivándorlási jelleg, a kivándorlási tendenciáknak azon kiteljesedése, ami az utóbbi években volt tapasztalható. Nagyon beszédes, hogy még a költségvetési tervezéskor is a kormányzat utoljára 2002-es kivándorlási adatsorokat használt fel. Tehát a költségvetést sem tudják a pontos és a mai napnak megfelelő, szükséges adatok fényében rendezni, hanem elavult adatok alapján, elavult módszerekkel dolgozik ma Magyarországon a kormányzat is.

Éppen ezért ezen népszámlálási adatsor, ami elénk került, olyan nagyon súlyos következtetéseket tartalmaz, amelyek megkövetelik azt, hogy a jövőben szélesebb körben, nagyobb hatékonysággal és több eszközzel lehessen mérni azokat az életviszonyokat, amelyek alapvetően határozzák meg a következő évtizedek történéseit. Való igaz, hogy egészségügyi tekintetben a halálok feltüntetése azonosítható jelleggel fölöslegesnek tűnik e tekintetben, viszont az, hogy statisztikai adatsorok erről mélyebben és nagyobb kiterjesztésben készüljenek, igenis követelhető, hiszen ez egy nagyon fontos tényező a közeljövőre nézve is.

(12.10)

Azt is látnunk kell ugyanakkor, hogy óriási hiányosságokkal rendelkezik a teljes statisztikai rendszer, és kevés az az ígéret, hogy a kormány azt mondja, hogy most elfogadja azt, amit Brüsszel megkövetel tőle, aztán majd valamikor lerak egy saját csomagot. Vélhetően ebben a ciklusban önök ezt már nem tervezik - bár ha igen, akkor cáfoljanak meg -, de ha egy következő kormányra hagyják ezt is, akkor elmondhatjuk azt, hogy egy nagyon fontos nemzetstratégiai feladatot halogatnak és odáznak el. Hiszen látnunk kell azt, hogy a népszámlálásból és egyáltalán a statisztikai sorokból sem derül ki az, hogy valójában mennyien mentek ki külföldre, de nem derülnek ki a kellő mélységben adatok az iskolához való hozzáférés tekintetében sem, az egészségügyi rendszerhez való tisztességes hozzáférés viszonyairól sem, a kivándoroltak hazatérési szándékait sem ismeri a kormányzat, hiszen nem is kutatja, nem is működik együtt olyan szervezetekkel kellőképpen, amelyek ezt kutatják. A tükörstatisztikák vizsgálatánál általában megáll a tudomány, és még ez is nagyon pontatlan, hiszen mi van azokkal a kivándorolt fiatalokkal, akik nem jelentették be magukat, kényszerből feketén dolgoznak, adott esetben a családi eseményeik is rendszeren kívül következnek be Nyugat-Európában vagy más országokban. És ami a legsúlyosabb, Magyarország kormányzata továbbra is csak akadémiai vagy egyéb tanulmányokból értesül a kivándorlási hajlandóság és kivándorlási szándék jövőbeli alakulásáról is, tehát fogalma nincs arról, hogy mi vár Magyarországra ezen a téren. Azért nincs fogalma róla, mert a kellő törvényi háttér kimunkálása híján sem a KSH, sem más szervezet nem képes, nem lehet képes fizikailag elkészíteni azokat a prognózisokat, amelyek alapján megállapítható, hogy bizony, a következő 4-8 évben katasztrófa vár ránk, vagy pedig megállítható a folyamat.

Az első nemzetstratégiai feladat az lenne, hogy a népesedési és kivándorlási katasztrófát ez a kormány és a következők is lassítsák, állítsák meg, végül fordítsák meg ezeket a trendeket. De látnunk kell azt, hogy önmagában jó irány és megszavazható, hogy a jelenlegi határokon kívül is folyjanak minél mélyebben vizsgálatok, de önmagában ezzel nem adnak választ a népszámlálásból kiderült problémákra sem. Vagy például az egyedülállók száma a 2001-es cenzushoz képest 30 százalékkal nőtt. Azt sem fejtették meg, még a '70-es éveket sem, amikor a halálozások tekintetében kinyílt az olló, és a szocialistának nevezett régió ettől kezdve szakadt le a nyugati területekről. Magyarország pedig ebben a folyamatban is élre tört, és sem a tudomány, sem a statisztika a mai napig nem találta meg az igényelhető korszerű válaszokat arra, hogy ez miért történt és hogyan történt, ahogy arra sem, hogy mondjuk, a Ratkó-gyerekek leszármazottainak a '90-es évek második felében vagy a 2000-es évek elején kellett volna gyermeket vállalniuk, és sajnos ez a gyermekvállalási boom elmaradt. Ennek az okait is meg kéne fejteni, nyilvánvaló, hogy korszerű statisztikai eszközökkel, rendszerekkel ez sokkal könnyebben menne. Először azt hitték a szakmabeliek is, hogy a szülés halogatásáról van szó, aztán kiderült, hogy tévedtek, közben pedig a gyermektelenek aránya például, ami nagyon beszédes, a 25-29 évesek esetében 2001-ben 44 százalék körül volt, 2011-ben már 65 százalék felett állt. Ezekre a jelenségekre választ kell találni. Nyilvánvaló, hogy nem az előttünk fekvő törvénymódosítás, ez a kis szeletet érintő törvénymódosítás talál rá választ, de az, hogy ezzel a magyar parlament nem is foglalkozik, egy részterületen megpróbál előrelépni, de az egész térképre egy pillantást sem vet, ez tökéletesen elfogadhatatlan.

És még egyszer ki kell hogy fejezzem, a leginkább aggasztó az, hogy Magyarország kormányának a jelenlegi statisztikai rendszer alapján fogalma sem lehet arról, hogy a népességfogyás milyen ütemű, az hogyan állítható meg, hogyan hárítható el ez a nemzetünket fenyegető katasztrófa, és ami még súlyosabb, azt sem látják, hogy a kivándorlási trendek hogyan alakulnak. Nem lehet azt pusztán munkaerő-piaci nyitási kérdésekre fogni, arra, hogy két-három uniós tagország megnyitotta teljeskörűen a munkaerőpiacát, hisz látható, akkora a baj, hogy többen mennek el Magyarországról, mint háborús időkben.

Tehát arra biztatom a kormányzatot, hogy jó, tegye meg ezt a mostani lépést, de semmiképp ne álljon le a továbbgondolkodással, ne mondja azt nekünk, hogy majd pár év múlva beterjeszt egy teljes körű statisztikaireform-csomagot, hanem igenis ismerje fel a feltárandó problémákat, és találja meg a válaszokat rá még ebben a ciklusban, még a hátra lévő egy év során, hiszen Magyarország legfontosabb nemzetstratégiai kérdéseire kellene válaszokat adni. Ne mulasszák el ezt!

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Szél Bernadett független képviselő asszonynak.

Képviselő asszony!

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A felszólalásom első részében alapvetően szakmai szempontokból fogok közelíteni ehhez a javaslathoz, utána viszont a Lehet Más a Politika is meg fogja fogalmazni a kritikáit, illetve kérdéseket fog feltenni a releváns minisztériumnak.

Ha szűkebben nézzük ezt a törvényjavaslatot, akkor azt látjuk, hogy a népmozgalmi adatgyűjtés keretében a jövőben a magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező anyák külföldi szüléseiről is számbavétel fog történni abban az esetben, ha a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezik. Tehát gyakorlatilag azt látjuk, hogy a magyarországi népesség számát bizonyos feltételek között külföldön született magyar csecsemők is gyarapítanák. Ha megnézzük az indoklást, akkor abban az olvasható, hogy ezzel a módosítással Magyarország csak egy készülő uniós rendeletet követ, és itt szándékosan hangsúlyoztam azt a szót, hogy készülő. Az indoklás szó szerint úgy szól, hogy "A most készülő, demográfiára vonatkozó uniós rendelet tervezetében is szerepel a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldön történt szülésének és halálozásának számbavétele. A tervezet jelenleg az európai parlamenti szavazásra vár."

A javaslatot benyújtó igazságügyi miniszter és az itt felszólaló államtitkár úr szerint a módosításhoz Magyarországnak kiemelt érdeke fűződik, hiszen a népességi adat képezi hazánk uniós szavazati arányának megállapítási alapját is, tehát ezért is fontos az, hogy a lehető legszélesebb körben gyűjtsünk adatokat. Azt is tudni kell, hogy a tagállami népességi adatokat az uniós döntéshozatali folyamat során is felhasználják, ez képezi alapját a minősített többségi szavazásnak az Európai Unió Tanácsában is, és azt is látjuk, hogy a jövőben még nagyobb jelentősége lesz annak, hogy pontos adataink legyenek. Jelenleg ugyanis az EU-tanácsi minősített többséghez opcionális a népességszám, ez azt jelenti, hogy bármely tagállam kérésére vizsgálandó, hogy legalább az össz EU-népesség 62 százalékát kiteszi-e az adott többség. Jövő novembertől azonban a népességi adatok jelentősége még jobban meg fog nőni, hiszen minden esetben nézni kell, hogy az adott többség mögött áll-e az EU népességének legalább 65 százaléka. Tehát még egyszer mondom, kiemelten fontos lesz Magyarország számára, hogy pontos adatokat tudjunk szolgáltatni.

Ha megnézzük ezt az európai demográfiai statisztikákról szóló rendelettervezetet, akkor abban az szerepel, hogy a szokásos lakóhellyel rendelkező népesség fogalma állampolgárságtól függetlenül méri az adott tagállam területén huzamosabban tartózkodókat. Tehát a népességre vonatkozó adatok személyi körét az Unió szempontjából állampolgárságtól függetlenül, valóban az adott tagállam területén tartózkodók alapján határozzák meg, de a minősített többség számolása ez alól viszont kivételt jelent, a tagállami súlyt kifejezetten a saját állampolgárok alapján mérik.

A magyar állampolgár gyermeke, akár az apa, akár az anya után, a születésével a törvény erejénél fogva automatikusan magyar állampolgár lesz, azaz a magyar állampolgárság keletkezése független a születési helytől, ezt mondja ki a vérségi elv. A külföldön született gyermekek azonban csak azt követően élhetnek állampolgári jogaikkal és kötelezettségeikkel, miután a születésüket Magyarországon anyakönyvezték. A fenti adatban is csak akkor jelennek meg, ha az anyakönyvezés ténye, azaz az állampolgárság úgymond aktiválása a KSH-nál megjelenik. A miniszter azt állította, hogy az uniós rendelettervezetben szerepel a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldön történő szülésének és halálozásának számbavétele. Mi a rendelettervezetben ezt explicit módon nem találtuk meg, a teljes népesség fogalmába ugyanakkor valóban beletartozhatnak ezek a népmozgalmi események is.

Alapvetően a Lehet Más a Politika egyetért azzal, hogy a külföldön született, de születésénél fogva magyar állampolgár, amennyiben Magyarországon is anyakönyvezik, beleszámítson a népesség körébe. Eddig a KSH valóban csak a Magyarországon történő népmozgalmi eseményeket vette számba, és nem történt adatgyűjtés a nem Magyarországon született, de itthon is anyakönyvezett gyermekekre vonatkozóan. Ha ezentúl ezen adatok is a KSH látóterébe kerülnek, azzal teljesebb képet fogunk tudni kapni a magyar népesség számáról, így az adatgyűjtés véleményünk szerint ilyen módon nem aggályos, ezzel nem látunk problémát.

A Lehet Más a Politika egyetért azzal, hogy a lehető legpontosabb és legjobb minőségű adatokra van szükség a népességszám, illetve a népmozgalmi események vonatkozásában; fontosnak tartjuk azt is, hogy megszülessen az európai demográfiai statisztikáról szóló rendelet, ami európai szinten egységes szabályozást ad a demográfiai csoportok gyűjtésére. Ami számunkra kérdés, az sokkal inkább az, hogy miért kell ezt a szabályozást, ezt a módosítást most elfogadni, miért nem lehet megvárni azt, hogy elkészüljön a rendelet végleges formája, és azt elfogadja az Európai Parlament. Mire ez a nagy sietség, tisztelt képviselőtársaim, illetve tisztelt miniszter úr, államtitkár úr? Egyszerűen nem emlékszem olyan esetre, hogy a kormány ilyen nagy buzgalommal, még a tényleges elfogadás előtt akarta volna harmonizálni a magyar jogot az európaival. Maga a szó is, hogy harmonizálni, az is azt mutatja, hogy egy már meglévő jogszabályhoz igazítunk egy magyar jogszabályt, tehát igazából itt egy fogalmi képtelenség zajlik: harmonizálni akkor lehetne, ha már megszületett volna az európai rendelet; ez még nem történt meg.

(12.20)

Akkor igazából mi nem harmonizálni akarunk, hanem megint kapkodni. A józan ésszel szembemegy az, hogy egy még készülőben lévő rendelet egyes, közelebbről egyelőre meg nem határozott rendelkezéseit ültetjük át a magyar jogba. Itt igazából kilóg a lóláb, ez az a pont, ahol meg kell állnunk egy pillanatra, és meg kell néznünk, hogy mi lehet a kormány politikai szándéka azzal, hogy most idehozta számunkra ezt a tervezetet.

A Lehet Más a Politika igazából azt látja, hogy itt a siralmas népesedési adatokat akarja a kormány minél előbb, minden lehetséges eszközt megragadva, statisztikai eszközökkel javítani. Mivel magam is statisztikával foglalkoztam, mielőtt politizálásra adtam a fejem, különösen háklis vagyok arra, ha azt látom, hogy a politikusok visszaélnek a jó minőségű statisztikákkal. Szűkebb szakterületemben, a foglalkoztatáspolitikában ezt nagyjából heti szinten érzékelem, és igazából felháborítónak tartom, hogy a kormány most láthatóan a születésszámokkal is ugyanezt tervezi tenni. Azt látjuk - és ezek KSH-adatok -, hogy 2013 januárjában kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban, a születésszám hosszabb ideje negatív tendenciát mutat; volt egy rövid emelkedés, utána pedig újra csökkenőbe fordult.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ha hallja, amit éppen mondok, akkor szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy ilyen adatgyűjtéssel nem lehet elkerülni azt a tényt, hogy egyre kevesebb gyermek születik ebben az országban, és azt a tényt sem lehet elfedni, hogy egyre többen kényszerülnek elhagyni Magyarországot annak érdekében, hogy boldogulást reméljenek maguk és családjuk számára. Attól még, hogy a külföldön született gyermekek, akiket itthon anyakönyveznek, a statisztika részét képezik innentől kezdve - ha elfogadják ezt a javaslatot -, Magyarország nem lesz élhetőbb, és nem lesz egy olyan ország, ahol a gyermekvállalási kedv javulni fog. Nem, ezek az adatok nem erről fognak tanúskodni, tisztelt államtitkár úr.

Még egyszer mondom, hogy régóta bosszant az a tény, hogy a kormány minden lehetőséget megtalál arra, hogy számmisztikával foglalkozzon. A Lehet Más a Politikának az a meggyőződése, hogy ahhoz, hogy több gyermek szülessen, munka kell ebben az országban. Van két kézenfekvő terület, ahol lehetne rögtön munkahelyet teremteni: az egyik az energiahatékonyság növelése - ehelyett kaptunk önöktől egy álságos rezsicsökkentést -, illetve a helyi gazdaság fejlesztése, hogy a belső tőkeképző képességet ez az ország végre meg tudja erősíteni, és végre helyben tudjanak az emberek munkát találni. Önök ezzel sem foglalkoznak, hiszen a szövetkezeti törvény átfogó módosítása rendre késik. Folyamatosan ígérgetnek, folyamatosan húzzák az időt, de nem lépnek se energiahatékonyság terén, se a szövetkezeti törvény kapcsán.

Két nagy ígéretük volt önöknek, tisztelt államtitkár úr: az egyik a munkahelyteremtés volt, a másik pedig az, hogy családbarát módon fognak kormányozni. Ehhez képest egyre kevesebb ember tud dolgozni ebben az országban, egyre több ember hagyja el magát az országot, és egyre kevesebb gyermek születik.

Tisztelt Államtitkár Úr! Azzal még, hogy ilyen törvényeket idő előtt idehoznak a Magyar Országgyűlés elé, egész egyszerűen nem fog a helyzet javulni Magyarországon, ez az ország nem lesz élhetőbb, és ettől önmagában nem lesz több gyerek ebben az országban. Kérem önöket, végre kezdjenek el a dolgukkal foglalkozni, és ne idejekorán hozzanak ide még el nem fogadott európai uniós határozatokat, hanem kezdjenek el munkahelyeket teremteni, és biztosíthatom önöket, hogy ez sokat fog segíteni abban, hogy a gyermekvállalási kedv ténylegesen megnövekedjen ebben az országban.

Köszönöm.

ELNÖK: Megadom a szót kettőperces reagálásra Lamperth Mónikának, az MSZP képviselőjének.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. A hozzászólásomban elmondott kritikákra részben reagált államtitkár úr, ami a közhatalmi tevékenységet illeti, bár én azt az érvelést nem fogadom el, nem értek vele egyet, és a módosító indítványunkban és a részletes vitában fogok még érvelni emellett. Arra a két olyan konkrét felvetésre azonban, ami az adatvédelemmel kapcsolatban elhangzott, nem érkezett reakció, pedig az általános vita meg persze majd a részletes vita is fontos terepe lenne annak, hogy ezeket a kérdéseket vagy aggodalmakat tisztázzuk.

Ezért azt várom a kormánypárti képviselőktől és államtitkár úrtól, hogy arról is váltsunk szót, hogy a népmozgalmi adatgyűjtés miért terjed ki a lakcímre, másrészt pedig a halálok megjelölésénél az egyedi azonosításra alkalmas módon történő kezelés is - amit igyekeztem bebizonyítani, hogy erre semmi szükség nincs - indokolást és érvelést kíván, hogy miért van erre szükség. A személyes adat nagyon érzékeny dolog. Minden egyes olyan beavatkozás, ami felveti annak a gyanúját, hogy ez a probléma előállhat, az nagyon fontos, és nagyon komoly érveket és indokokat igényel, ezzel még adós a kormányoldal.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: A következő felszólaló Staudt Gábor, a Jobbik képviselője. Képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sok minden elhangzott a statisztikáról szóló törvény módosításáról, talán olyan dolgok is, amelyek már túlmutatnak a statisztika és a törvényjavaslat e tárgykörén.

Onnan kezdeném, amit Z. Kárpát Dániel képviselőtársam már elmondott, tudniillik az európai uniós kötelezettségeink és az arra való állandó hivatkozás. Mindig nagy csodálattal hallgatom, hogy hogyan lehet az Európai Uniót dzsoli dzsókerként előhúzni, és bármilyen módosító javaslatot csupán azzal indokolni, hogy az európai uniós kötelezettségünk. Mindig el szoktam mondani - néha úgy tűnik, mintha meg is fogadnák, aztán nem látunk ebben semmiféle változást -, hogy önmagában az, hogy egy bizonyos kötelezettségünk fennáll, nem jelenti azt, hogy csak olyan formában lehetne azt megtenni, ahogy általában a kormány ezeket a javaslatokat a tisztelt Ház elé hozza. A jogharmonizációnak ugyanis a legtöbb esetben egyfajta tól-ig tartományban kell megvalósulnia. Nagyon is lehetőség van tehát arra, hogy az Országgyűlés és az előterjesztő - mondjuk, a kormány - meghatározza, hogy milyen körben szeretne átültetni bizonyos európai uniós jogi rendelkezéseket, illetőleg ezt mennyi idő alatt teszi meg, és sok esetben hivatkozhat egyéb olyan indokokra, amelyek akár ennek, akár egy részének a bevezetését akár még félre is tudják tenni. Önmagában tehát ezt nem tudom egy varázsszóként elfogadni. Mindig nagyon pontosan meg kell vizsgálni azokat az európai uniós normákat, amelyeknek meg szeretnénk felelni, és legalább abban a körben, amit megtehetünk a saját függetlenségünk fenntartására, a magyar szempontból a legjobbat kell kihozni ezekből a kötelezettségekből.

Amikor áttekintettem ezt a módosító javaslatot, elsőre úgy tűnt - és lehet ebben logika -, hogy az a változás az adatgyűjtésben, amit az Európai Unió ebben a formában valóban elvár Magyarországtól, hogy az itt élő, legalább 12 hónapja tartózkodási lakóhellyel rendelkező polgárokra is terjedjen ki ez a statisztikai adatgyűjtési kötelezettség, illetőleg azokra is, akik még nem élnek itt 12 hónapja, viszont azzal a szándékkal érkeztek, hogy huzamosabb ideig itt tartózkodjanak, ez egyrészről jelenthet lehetőséget, tehát lehet azt mondani, hogy ezáltal bővül az a kör, akiket mi a statisztikai adatgyűjtés körébe be tudunk vonni, viszont ha továbbgondoljuk azt a kört, ami az Európai Uniót egyfajta felfogásként uralja, hogy tulajdonképpen az adott országban lakó és lakóhellyel bíró népesség a meghatározó az adott ország népessége szempontjából, akkor eljuthatunk egy olyan következtetésre, hogy az Európai Unió bizony rossz irányba gondolkozik, hiszen meggyőződésem, hogy az állampolgárság és ezen keresztül a legtöbb esetben egy adott uniós állampolgárnak a nemzethez vagy uniós tagországhoz való tartozása az erősebb kapocs, amelynek meghatározónak kellene lennie.

Ha elindulunk a másik irányba, akkor pont azt a globális felfogást fogjuk erősíteni, hogy tulajdonképpen mindegy az, hogy egy állampolgár honnan származik, mindegy, hogy melyik országnak az állampolgára, egy a fontos, hogy ő éppen hol dolgozik, a huzamosabb tartózkodás folytán hol tartózkodik; legyen ez a meghatározó, és minden egyéb szempont másodlagos. Abból a háttéranyagból, amit megkaphattunk, számomra, és ezt én is így tudtam, egyértelműen kiderül, hogy az európai uniós szavazásoknál - és egyébként a minősített többségi szavazásnál is ez szerepel - egyértelműen az adott országoknak és az EU-n belüli szavazás esetén az EU népességének többségét, eddig a 62 százalékát, a jövőben, tehát 2014-től a 65 százalékát kell elérni. Ebben a körben is lakó népességről beszélhetünk, tehát egy országnak akár az uniós döntéshozatalban való részvétele és súlya is aszerint történik, hogy éppen abban az országban hányan tartózkodnak a folyamatos tartózkodás szándékával, hány állampolgár bír lakóhellyel, azaz ebben a körben is felülíródik az állampolgársági és ezen keresztül a nemzeti hovatartozásnak az elve.

(12.30)

Ez miért is lehet adott esetben veszélyes? Többek között azért, mert ha ez az egész tervezet átvezetésre kerül, és az új rendelettel, ami - és ez is többször elhangzott - az Európai Unió által még csak végszavazási stádiumban van, tehát elfogadásra nem került, hozzáteszem, hogy véleményem szerint, és ezt a bizottságban is elmondtuk, jobb lenne megvárni, amíg látjuk a teljes körét azoknak a kötelezettségeknek, amelyeknek meg kell felelnünk, hiszen egy általános indokolásban, ahogy ezt önök is szerepeltetik, csupán arra hivatkozni, hogy egy készülőben lévő rendeletnek is meg fog felelni ez a törvényjavaslat, amit beterjesztettek, de hogy abból végül is milyen rendelet lesz, és végső soron milyen kötelezettségeket vár el Magyarországtól, ezt még nem tudjuk. Ráadásul legalább egyszer, ha végső stádiumba kerül ez a rendelet, hozzá kell nyúlni a statisztikáról szóló törvényhez, hiszen önök nagyon szeretik belehelyezni a legfrissebb európai uniós elfogadott rendeleteket és az azokra való hivatkozást is, esetleg még egy kicsit toldozzák-foldozzák is, tehát én egészen biztos vagyok benne, hogy újra be fog jönni. Akkor viszont le kellett volna írni az általános indokolásban, hogy mi indokolja azt, hogy ezt megelőzően beterjesztésre kerül ez a módosítás, annál is inkább, mert lehet, hogy még bizonyos lehetőségeink lehettek volna, amelyeket mindenképpen meg kellett volna várni. Ahogy említettem, az indokot, ami miatt ez oly égetően sürgős, bár lehet, hogy van ilyen, de nem tüntetik fel az indokolásban, tehát tulajdonképpen azt kell feltételeznünk, hogy ilyen nincs.

Szintén a háttéranyagban szerepeltek - amit az országgyűlési képviselők megkaptak, erre részletesebben nem térnék ki - azok a gyalázatos statisztikai adatok, amelyek tulajdonképpen a 2011-es népszámlálásból indulnak ki, és egy az egyben kijelentésre kerül, hogy az 1960-as években mért szintre süllyedt Magyarország népessége, és még hozzá kell tenni a határon túlról való magyar népességnek a nagyarányú átáramlását, tehát a valós adatok ennél sokkal lesújtóbbak kell hogy legyenek. Viszont ha továbbmegyünk az Európai Unió kijelölt útján, nem fogalmazunk meg kellő kritikát, és mindent szolgai módon átültetünk, akkor sajnos eljuthatunk egy olyan helyzethez, hogy legalábbis statisztikailag, de sok esetben a nemzettest szempontjából is el fogunk veszíteni több százezer magyar állampolgárt, akik jelen pillanatban még csak munkát vállalva vagy végső kitelepedési szándékkal, vagy esetleg azzal a szándékkal, hogy visszatérnek, de ez olyan, mint a kutya vacsorája, vagy megtörténik, vagy nem, de bizony, Nyugat-Európában élnek, ott vállalnak munkát, és ha nem vigyázunk, akkor sok esetben statisztikailag nagyon rövid idő alatt elveszíthetjük őket. Sajnos az Európai Unió döntéshozó rendszerei kapcsán és Magyarország súlya kapcsán az mindenképpen elmondható, hogy gyengülni fog Magyarország érdekérvényesítő képessége, és az a több százezer magyar állampolgár, akik mondjuk, Angliában dolgoznak, statisztikailag, ami az európai uniós döntéshozatali eljárásokat illeti, bizony Angliát fogja erősíteni. Ezekkel a tendenciákkal mindenképpen szembe kellene nézni a magyar kormányzatnak, és nem csupán azt hangsúlyozni, hogy ennek a javaslatnak és annak az elképzelésnek milyen előnyei vannak, hogy a lakóhely szerinti statisztikai adatgyűjtésre térjünk át, ami - ahogy elmondtam - nem csak a statisztika tárgykörébe tartozik.

Mondok egy másik tisztázandó problémát, ami nekem nem volt egyértelmű, és attól tartok, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Az a hivatkozási alap, hogy Magyarország a magyar állampolgárokat és a magyar nemzethez tartozó honfitársainkat jobban nyilván tudja tartani, és ezáltal a nemzettesthez való tartozásukat erősíteni tudja, maximálisan támogatandó és a Jobbik által mindig is szorgalmazott volt. Papcsák képviselőtársam elmondta, hogy korábban, a két világháború között milyen jó kezdeményezések voltak, és a magyar állam tulajdonképpen minden állampolgáráról, és nemcsak az állampolgárairól, hanem minden, a magyar nemzethez tartozó személyről tudott, és számon tartotta őket.

Én ebben a javaslatban nem látom azt és azokat az esetköröket, hogy azok a magyar állampolgárok, akik esetleg az elmúlt időszakban vették fel az új törvényeknek köszönhetően - nagyon helyesen - a magyar állampolgárságot, mondjuk, Erdélyben, de a lakcímük továbbra is természetesen valamelyik erdélyi településen van, és ebben az esetben ők lakóhellyel Romániában rendelkeznek, ők statisztikai szempontból odatartozónak minősülnek. Viszont egyéb esetben, és ez viszont kiolvasható a javaslatból, az állampolgárságra vonatkozó adatokat is nyilván kell tartani. Tehát amennyiben Románia majd betartja a hatályos európai uniós rendelkezéseket, és nyilvántartja az ottani magyarok állampolgárságát is - gondolom, akkor ők ott kettős állampolgárként fognak megjelenni -, abban az esetben én nem látom azt a kötelezettséget, amely alapján ezek az adatok majd visszakerülnek a magyar hatóságok részére, és esetleg azt a nyilvántartást erősítik, hogy Magyarország valóban minden, a magyar nemzettesthez tartozó állampolgárról és személyről tudjon.

Ezt jó lenne tisztázni, és erre kérem is az államtitkár urat. Úgy gondolom, hogy ez nemcsak egy államközi történet, hanem egy szabályozási rendszer, én nem tudom, és ennek kellene utánanézni, hogy az Európai Unió esetleg még végszavazás előtt álló rendelete mennyiben teszi ezt kötelezővé. Mert azt hiszem, itt a kötelezőség egy fontos szempont lehet, nem elég lehetőséget teremteni, főleg ha a környező országoknak a magyarsághoz való hozzáállásáról beszélünk, hogy mennyire teszi kötelezővé az ő szempontjukból, hogy az ottani magyar állampolgárokról, sok esetben kettős állampolgárokról az információkat ugyanúgy eljuttassák Magyarország részére, ahogy az elvárható lenne, és ebben megragadható lenne a valódi előnye egy Európai Unióra kiterjedő statisztikai rendszernek. Ha ez nem történik meg, akkor tulajdonképpen abban nem léptünk előre, hogy valóban számba vegyünk minden magyar állampolgárt és a magyar nemzethez tartozó személyt. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor tulajdonképpen csak áttértünk egy új rendszerre, és az Európai Uniót kiszolgálva csupán annyi történt, hogy a jövőben a helyben lakáshoz és a lakóhelyhez kötjük a statisztikai adatok körét, ami, tudjuk, bármire vonatkozhat. Tehát egy bármilyen munkavállaló, aki Magyarországon vállal munkát, mondjuk, és több mint egy éve, 12 hónapja itt lakóhellyel rendelkezik, szintén ebbe a körbe tartozik. Persze ez nagyon jó, és lehetnek előnyei annak is, hogy az ilyen személyről az adatokat felvesszük és nyilvántartjuk, de én úgy gondolom, hogy a valódi cél nem ez, hanem egyrészt azt, amit Z. Kárpát Dániel képviselőtársam elmondott, a demográfiai csökkenésnek a megváltoztatása, a magyar nemzetnek a nyilvántartása. És itt nem csak a lakónépességről beszélünk, mert meg kell mondanom, hogy minket hidegen hagy, hogy esetleg hány tízezer vagy százezer bevándorló vagy itt dolgozó ember fog érkezni Magyarországra, attól még a magyarság nem fog növekedni, legfeljebb statisztikailag, de a magyar nemzet csökkenni fog, és a jövőben arra is tekintettel ezeknek a problémáknak a kikorrigálása lenne szükséges, hogy valóban a magyar nemzethez tartozó egyénekkel legyünk tisztában, és a statisztikai adatgyűjtésnek is ez kerüljön a középpontjába.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(12.40)

ELNÖK: A következő felszólaló Turi-Kovács Béla, a Fidesz képviselője.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Valaki azt mondta a beszéde kezdetén, hogy némileg meglepő, hogy egy olyan témához, mint a statisztikáról szóló törvény, mennyi felszólaló és mennyi vélemény hangzik el. Én nem osztom egészen ezt a véleményt. Az az álláspontom, hogy a statisztikáról szóló minden vita vagy pláne annak az erősítése, vagy annak a biztosabbá tétele, esetleges kiterjesztése szolgálja a gazdaságot, szolgálja a nemzetgazdaságot, de szolgálja adott esetben, azt gondolom, még a magyar nemzetet is.

Adott helyzetben ugyanis az a helyzet a meggyőződésem szerint, hogy itt nincs ellentét abban, s talán erre szeretnék rámutatni, hogy ha európai uniós adatgyűjtés történik vagy adatösszesítések lehetségesek, az a mi érdekeinket is szolgálja. Nem arról van szó adott esetben az én meggyőződésem szerint, hogy ez bármi módon is a magyar érdekeket sértené, ellenkezőleg, egy olyan helyzet adódik, amelynél egyértelművé válhat az egész világ előtt, hogy amiről mi egymás között beszélünk, arról a fajta nemzeti összetartozásról nyelv szerint, származás szerint és sok minden egyéb adottság szerint, az a statisztikában meg fog jelenni. Az egy olyanfajta statisztikai lehetőség, amelyet egy olyan ember, aki eddig úgy gondolta - sajnos Magyarországon is bőven van ilyen -, hogy ha ő átlépi a trianoni határt, akkor egy olyan másik világba kerül, ahol már nincs magyar, annak tudomásul kell vennie, hogy igen, még statisztikailag is létezik. Ezen belül az a fajta rendszer, amely Magyarországon erősíti meg ezeket a nyilvántartásokat, az meg kifejezetten a közös érdekeinket szolgálja.

Meggyőződésem, hogy lehetnek persze, mert mindig fölmerülnek olyan aggályok, hogy vajon ezek a fajta statisztikai adatok nem kerülnek-e valamiféle politikai felhasználásra. Ha ilyen hátsó gondolatokkal indulunk el, akkor azt kell mondanom, hogy egyetlen lépést sem tudunk a kedvező irányba megtenni. Világossá kell tenni ugyanis, hogy ha egységes nemzetben gondolkodunk, akkor egységesen tudnunk kell bizonyos adatokat egymásról. Ha ezeket nem tudjuk egymásról, ha ezeket nem ismerjük egymásról, téves következtetésekre jutunk.

Nagyon messzire megyek talán, amikor azt mondom, hogy még az is jobb, ha biztosan tudjuk például, hogy hányan vagyunk, mint ha illúziókba ringatjuk magunkat. Világosan kell látni, egyértelműen kellene látni, hogy mik azok a nemzeti erők, amelyek az egész magyarság számára rendelkezésre állnak, és erre lehet építkezni. És ha a statisztika más területeken, mondjuk, a gazdaság területén is egy objektív valóságot igyekszik megjeleníteni, pláne, ha ezt egy európai egységbe helyezetten is világosan lehet látni, akkor még egy nagyon fontos, azt kell mondanom, most különösen aktuális bajt, hibát elkerülhetünk. Azt a helyzetet, amikor erősen kételkednek egymás statisztikai adataiban az egyes államok, amikor olyan helyzetek adódnak, ahol a statisztikai adatokat mások másként megpróbálják fölülbírálni, fölülvizsgálni és ebből következtetéseket levonni. Az én meggyőződésem tehát, hogy e tekintetben, amit néhányan a kormány szemére hánytak, hogy talán egy kicsit előresiettek az európai uniós változásokhoz képest, jól teszi, ha ezt teszi. Nekünk ugyanis az az érdekünk. Nekünk az az érdekünk, hogy egy olyan világos, átlátható rendszer legyen, amelyen belül nem azt kell vitatni, nem arról kell majd beszélnünk, hogy miért van igazunk, hanem egyértelműen statisztikai adatokkal tudjuk ezeket igazolni.

Én tehát a magam részéről még talán, ha többet is látok bele ebbe a kis, rövidke módosításba, mint amennyi valójában benne van, egy irányba szeretném, ha haladnánk és gondolkodnánk, azaz ha a statisztika a következő időszakban úgy szolgálná az országot, a nemzetgazdaságot, az egész magyarságot, hogy ez egyben Európa felé is egy kimutatást, Európa felé is egy felmutatást jelentene. Ha ezt el tudjuk érni, akkor már önmagában ez a kicsi lépés megérte.

Én tehát a magam részéről azt gondolom, hogy jó szívvel támogathatja mindenki ezt a módosító indítványt. Nincsenek ebben rejtett bombák, ellenkezőleg, ebben kifejezetten olyan kezdeményezések vannak, amelyek mindannyiunk érdekét és célját szolgálják.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kettőperces reagálásra következik Lamperth Mónika, az MSZP képviselője.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársam! Amit ön elmondott, azokkal az érvekkel, amelyekkel alátámasztotta, hogy miért fontos a statisztika és miért fontos ennek az európai uniós dimenziója is, azzal maradéktalanul egyet lehet érteni. Tehát azt gondolom, hogy aki felelősséggel és alaposan megnézte ezt a törvénytervezetet, azzal, hogy az európai uniós határozatokhoz igazítjuk a belső jogot, hogy az adatgyűjtést ehhez igazítjuk, hogy a határon túli népmozgalmi adatokat becsatoljuk ebbe a rendszerbe, szerintem ezzel a világon semmi probléma nincs.

Csak szeretném megerősíteni, hogy két olyan problémát idéztem a hozzászólásomban, amivel érdemes lenne foglalkozni, és amit érdemes lenne kijavítani. Az egyik ez a közhatalmi jelleg, amit szerintem ki lehet beszélni akár bizottsági vagy más formában, ahol mélyebben lehet jogászkodni ekörül, hogy erre miért van szükség, és ha egyáltalán szükség van rá, akkor miért van szükség erősíteni, ahogy írja a tervezet. A második pedig bizonyos statisztikai adatoknál az egyedi, egyéni beazonosíthatóság, illetve annak a kockázata. Mindösszesen ennyi a kritika.

Ha ezt a módosító indítványok kapcsán ki lehet tisztázni, akkor mi is tudunk pozitívan viszonyulni ehhez a módosításhoz. Ha nem, akkor megmaradnak az aggályok és megmarad a gyanakvás. Ne haragudjon, képviselő úr, ez soha nem személyes. Ez a gyanakvás annak szól, ami itt a jogalkotásban eddig történt.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: A következő felszólaló Kiss Sándor, a Jobbik képviselője. Képviselő úr!

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselők! Amikor ezt a rövid előterjesztést átnéztem, akkor nekem az első volt, ami szembeötlött, hogy a statisztikai adatok egyrészt amellett, hogy nyilvánosak és mindenféle következtetést lehet belőlük levonni, egyfajta állambiztonsági tényezők is. Úgy gondolom, hogy az 1. §-ban erősebben kellett volna utalni arra, hogy ezeket a statisztikai adatokat kik és milyen módon ismerhetik meg. Én hiányolom belőle a biztonságra vonatkozó utalást. Szerintem szerencsésebb lett volna, ha erősebben megjelenik.

A következő két pont, ami számomra fura volt, az a 2. §-ban, ami egyébként nagyon lényeges és nagyon fontosnak tartom, hogy a népmozgalmi események körében meg kívánja figyelni a kormányzat a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldön történő szülését is, amennyiben az esemény anyakönyvezésre kerül Magyarországon is. Szeretném megkérdezni: és mi van az apával? Az apa miért marad ebből ki? Azért lenne ez fontos, mert minél több adatot ismerünk, esetleg annál több következtetést lehet levonni a statisztikai adatokból. Szerencsésnek tartanám azt, ha a magyarországi lakcímmel rendelkező apáknak külföldön megszületett gyermekeit is figyelné a statisztika, már csak azért is, mert ezek a gyermekek Magyarországon is anyakönyvezésre kerülnek. Nem értem, hogy az apákat miért veszik ki ebből. Akár még hátrányos nemi megkülönböztetésnek is lehetne ezt értelmezni.

A 2. § (2) bekezdésében az előterjesztő a népmozgalmi adatok során úgy gondolja, hogy a munkahelyre vonatkozó adatokat nem kellene nyomon követni. Én ezt nem tartom helyesnek. Ha egyáltalán figyelünk a lakcímre, az állampolgárságra, a családi állapotra, foglalkozásra, gazdasági aktivitásra, igenis tudnunk kellene azt, hogy a migráció következtében a népcsoportok, ha mondjuk, Magyarországra kerülnek, akkor ha egyáltalán dolgoznak, akkor hol dolgoznak. Miért ne tudjuk azt, hogy milyen munkahelyeken, milyen ágazatokban és hol helyezkednek el? Nem értem, hogy az előterjesztő - bár gondolom, és többször hallottuk, hogy az uniós jogszabályoknak kíván megfelelni ez a törvénymódosítás, de ha már ennyi adatot összegyűjtünk, akkor miért nem gyűjtjük azt össze, hogy ezek a migránsok, ezek a bevándorlók hol dolgoznak, milyen munkahelyeken? Nem tartom helyesnek azt, hogy erre - és még egyszer mondom, úgyis annyi adatot gyűjtünk és dolgozunk fel a migránsokról, de hogy hol és milyen munkahelyen dolgozik, hogy ez miért nem lényeges, ezt nem értem. Kérem az előterjesztőt, hogy fontolja meg ezt a két javaslatomat.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(12.50)

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen, kíván. Megadom a szót Aradszki Andrásnak, a KDNP képviselőjének.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ígérem, hogy rövid leszek.

Erről az előttünk levő törvényjavaslatról, függetlenül attól, hogy európai uniós, még hatályba nem lépett normák alapján egészíti ki a hatályos statisztikai törvényt, azt el lehet mondani, hogy az élet valóságából indul ki. Megpróbál olyan dolgokat, azt célozza meg, hogy a magyar statisztika tudja kezelni azokat a migrációs népmozgási tevékenységekből vagy aktivitásokból származó adatokat, amelyek kizárólag a Magyarországon lakcímmel rendelkező személyek vonatkozásában állnak fenn, és csak abban az esetben, ha egyébként azt a népmozgalmi eseményt - esetünkben a születést meg a halálozást - Magyarországon is anyakönyvezik. Ebből következik számomra, hogy minden egyéb elképzelésnek, minden egyéb itt elhangzott különböző nemzeti kérdéseknek az előtérbe helyezése, a munkaerő-piaci helyzetnek a megvitatása nem ennek a törvényjavaslatnak a tárgya, hanem egyértelműen egy olyan statisztikát, a statisztika megalkotását segítő intézkedésről van szó, amely teljesebb képet ad arról, hogy mi történik a Magyarországon lakcímmel rendelkező személyekkel, azokkal, akiknél különböző népmozgalmi események - esetünkben a születés és a halálozás - történnek.

Hozzá kell tennem, hogy Lamperth Mónika képviselő asszony érzékenységét én ilyen hajánál előhozottnak, megcibáltnak tekintem, ugyanis a jelenleg hatályos statisztikai törvény azt mondja, hogy a különleges statisztikai adatokat anonim módon lehet felhasználni. Részletesen leírja a törvény, mik ezek a különleges statisztikai adatok. Értelemszerűen ez általános megközelítés. Ennek az adatkezelési módszernek a hatálya kiterjed a népmozgalmi adatok szempontjából is.

A másik része, hogy nagyon fontosnak tűnik, bár szerintem igazából a mindennapi élet gyakorlatát nem érinti az 1. § módosítása, amely kimondja, hogy ez a törvény a közhatalmi és egyéb tevékenységeket is magában foglalja. Ez eddig nem volt benne az 1. §-ban, de önmagában véve a Statisztikai Hivatal tevékenysége normatív tevékenység, tehát szabályokat eddig is jogosult volt a Központi Statisztikai Hivatal meghatározni az érintett statisztikában részt vevő személyek, magánszemélyek, természetes személyek és más, a törvényben részletesen leírt, statisztikában szereplő személyek részére. Tehát eddig sem volt a gyakorlatban idegen az, hogy a KSH, a statisztikai törvény közhatalmi feladatokat is ellát, és ehhez megfelelő hatáskört biztosított a Központi Statisztikai Hivatalnak. Tehát itt nem erősödik a közhatalmi jelleg.

Hozzá kell tenni, ezen az alapelvi szinten megfogalmazott módosításon kívül más egyéb közhatalmi jellegű módosítást a törvényjavaslat nem tartalmaz, hanem inkább ilyen koherenciazavarnak tudom értékelni az 1. § módosítását.

A másik része a dolognak, hogy felvetődött itt a vitában, hogy a lakcímet miért kell beemelni a módosított szakaszba. Kérem tisztelettel, ez egy árulkodó felvetés volt, ez azt jelenti számomra meg azt jelzi számomra, hogy aki ebben a vitában megszólalt, és ezt a hiányosságot vitatja, kérem, az nem olvasta el a statisztikai törvény hatályos rendelkezéseit, mert a népmozgalmi adatok között jelenleg is szerepel a lakcím mint figyelendő, illetőleg statisztikai adatként kezelendő információ.

Én úgy látom, hogy függetlenül attól, hogy mit ír elő az Európai Unió vagy mit fog előírni a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatban, ez a törvény a sajátos magyar viszonyokat is tükrözi, mert - ahogy az elején is elmondtam - az is látszik, hogy a migrációs folyamatok miatt a pontosabb tervezés, a társadalom képének jobb ismerete érdekében szükséges ilyen népmozgalmi adatjelleg erősítése és annak pontosítása. Én nem látok semmiféle antidemokratikus, semmiféle olyan választási eljárást manipuláló tendenciát ebben a törvényben, hanem a magyar valósághoz és az európai valósághoz igazodó szabályozásnak ad teret.

Csak megjegyzem, hogy igazából olyan nüánsznyi dolgokra is ügyel a törvény, ami kimaradt a felsorolt adatok listájából, a kapcsolódó népmozgalmi esemény, mert ez például, amit törölt az előterjesztés, ezt a kapcsolódó népmozgalmi eseményt, ennek a definíciója egyébként nincs meg az eddigi hatályos statisztikai törvényben, amely inkább adott jogbizonytalanságra okot, mint az, hogy ez éppen kikerült belőle. Viszont pontosabban és tételesen le van írva, hogy az adott népmozgalmi események mit jelentenek, és azon belül milyen körben kell vizsgálódnia és kérhet adatokat a statisztikával foglalkozó illetékes szervezet.

Mindezek figyelembevételével talán meglepő, de kellő bizonyossággal tudom mondani, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a törvényjavaslat elfogadását, nagyon előremutatónak tartja, és a jövőt illetően is úgy gondolja, hogy kellő pontossággal képes lesz a statisztikát szolgáltató szervezet ezen törvényi felhatalmazás birtokában teljesebb képet adni a magyar társadalmi mozgásokról, a Magyarországot érintő, a magyar lakosságot érintő változásokról, és ehhez a KDNP-s támogatáshoz kérem a tisztelt Ház támogató szavazatát is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Megadom a szót kettőperces időkeretben Szél Bernadett független képviselőnek.

DR. SZÉL BERNADETT (független): Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem tudom elfogadni Aradszki képviselőtársunknak azt az észrevételét, hogy kvázi irrelevánsnak minősíti a Lehet Más a Politika által megfogalmazott aggályos részeket. Egész egyszerűen itt nem egy olyan kormányról van szó, amely rendszeresen, még az európai rendelettervezetek elfogadása előtt kiáll bizonyos ügyekért. Több mint meglepő az, ami itt történik, ugyanis rendszeresen az uniós irányelveket nemhogy az elsők között nem szoktuk átvenni, de sokszor csak a fő szabálytól eltérő kivételeket használják ehhez hivatkozásként.

Tehát önök most itt nagyon előreszaladtak egy bizonyos folyamatban, felszólalásomban meg is világítottam, hogy emögött milyen vélt, általunk megalapozottnak vélt politikai szándékok húzódnak meg. De másrészt pedig világosan látszik az is, hogy kétszer fog dolgozni a parlament, mert most harmonizálunk egy még nem létező európai rendelettervezethez, és amikor az majd megszületik, akkor majd újabb kört fogunk futni annak érdekében, hogy teljes mértékben harmonizálni lehessen a magyarországi jogszabályt az európaihoz.

Egész egyszerűen az a szó, hogy harmonizálunk valamit, azt jelenti, hogy már egy létező, elfogadott rendelethez harmonizáljuk a magyar jogszabályt. Önök ezt most megfordították. Előbb csináljuk meg a magyarországi jogszabályt, mintsem az Európai Unió megcsinálta volna az uniós rendeletet. Ez mindenképpen egy szokatlan eljárás, hogy finoman fogalmazzak, és mint a felszólalásomban is elmondtam, erősen kilóg a lóláb, hogy önök itt a romló születési statisztikákat próbálják meg majd kozmetikázni.

ELNÖK: Mivel több felszólalót, jelentkezőt nem látok, megkérdezem Rétvári Bence államtitkár urat... (Dr. Rétvári Bence jelzésére:) Igen, válaszolni fog a vitában elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen mindenkinek a vitában elmondott véleményét. Többek inkább szerintem kicsit a túlzott üldöztetési hajlamukról adtak tanúbizonyságot, mintsem a hatályos szövegek ismeretéről és a módosítás ismeretéről.

Éppen ezért csodálkozva hallom itt az elmondottakat, hogy a magyar kormány nem szokta teljesíteni az uniós jogalkotását. Mivel tudja ön ezt alátámasztani? Tehát míg Magyarországnak alig kéttucatnyi kötelezettségszegési eljárása van az európai jog implementálásának hiánya miatt, addig Olaszországnak vagy Németországnak többszöröse, más országnak százas nagyságrendben van ilyesfajta kötelezettségelmulasztása. Esetleg náluk indokolt föltenni ilyesfajta javaslatokat, de nálunk, itt, Magyarországon az uniós jog végrehajtásával konkrét ügyek nincsenek.

(13.00)

Nyilvánvalóan önök nem tudnak az általános politikai hisztériakeltési hangulatból kizökkenni, és ezért vetítik rá erre a javaslatra is.

Ami az egyeztetéseket illeti, bár Lamperth Mónika képviselőtársam nincs itt, hogy ezt hallja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal történt egyeztetési javaslattal kapcsolatban: a NAIH észrevételt nem tett.

Ami a különböző eddigi becslések helyetti pontosabb adatokat illeti, az Eurostat számára eddig is kellett adatokat szolgáltatnunk, de mostantól kezdve nem vagyunk becslésekre kárhoztatva, hanem pontos, mért adatokat tudunk majd szolgáltatni európai szinten is. Az expozéban kitértem rá, hogy ez miért fontos. A KSH nem kezeli senkinek a lakcímét, csupán rögzít, és majd utána töröl adatokat, de ezek is a lakóhelyre vonatkoznak és nem az utca-, házszámra. A halottak egyedi adatait nem tárolja a Központi Statisztikai Hivatal, csupán továbbítja az illetékes egészségügyi államigazgatási szervhez. Ez a mostani harmonizáció nem egy jövőben elképzelt jogszabályhoz történő harmonizációt jelent, mert a népesség definíciója, amit nekünk használni kell, és amit e törvény után elfogadandó kormányrendelet is tartalmazni fog, az az 1338/2008. és a 862/2007. migrációra vonatkozó EU-s rendeletekben szerepel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan kifogásokkal élnek, amelyek a jelenleg hatályos törvényben is szerepelnek, illetőleg amelyek teljesen egyértelműek és már elfogadott EU-normákban szereplő, az Unió mind a 27 tagállamára kiterjedő előírások, ezért kérem önöket, hogy fontolják meg, hogy a vitában elhangzottak és a zárszó után tudják-e támogatni ezt a törvényjavaslatot. Úgy gondolom, ez tipikusan olyan javaslat, amit mindenki által könnyű támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszait. Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/10590. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Budai Gyula úrnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Államtitkár úr, öné a szó.

Felszólalások:   19-33   33-65   65-111      Ülésnap adatai