Készült: 2020.08.11.23:06:32 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 20 2009.03.24. 1:54  9-108

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitának ebben a szakaszában több képviselőtársam is felvetette, hogy jó lenne közelebb kerülni egy konszenzusos dologban, több módosító indítvány vonatkozásában. Teljes mértékben egyetértek ezzel, ez egy szakmai törvény, meg kell próbálnunk kapcsolódó indítványokkal az eddigi konszenzushoz közeli állapotot még közelebb vinni a konszenzushoz.

Nem egyszerű a feladat, mert hisz azt látjuk, hogy mind a Natura 2000, mind a természetvédelem keretein belül vannak olyan viták, amelyeket ebben a vitaszakaszban az erdőtörvény kapcsán nemigen tudunk tisztázni. De mindenképpen el kell érni egy olyan állapotot, amiből az erdő ügye, a természetvédelem ügye kerül ki győztesen, és azt gondolom, hogy a következő tervezett időszakban, ami körülbelül két hét, lesz időnk arra, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzuk, és közelebb kerüljenek egymáshoz az álláspontok.

Eddig is volt erre példa, a természetvédelmi szervezetekkel sikerült több dologban megállapodni, és ezt a törvénybe módosító indítványként beemelni, de azt gondolom, további egyeztetések után közelebb tudunk kerülni egymáshoz mind az üzemmód, mind pedig a természetvédelem és egyéb kérdések vonatkozásában.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 34 2009.03.24. 1:59  9-108

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hezitáltam, hogy hozzászóljak-e. Igazából azt szeretném itt elmondani, hogy erre a passzusra azért van szükség, amit a törvény szándéka kifejez, mert azok a tulajdonosok, akik most érintettek, azok nem első szándékból lettek erdőtulajdonosok. Így aztán olyan mértékű birtoktestek, szaktudások, kötelességtudatok, törvényismeret van egymás mellett, hogy kénytelen valamilyen irányba az erdőért felelősséget érző szakma ezt a kérdést szabályozni. Valószínűleg nem ide tartozik, de egy másik témában, a szabad rendelkezésű erdők témájában meg pont egy ellenkező álláspontot képviselnek, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim. Úgy gondolom, hogy ha majd valaki tényleg saját maga akarja művelni az erdejét, akkor telepít erdőt, és vállalja az azzal járó, az erdőgazdálkodással, az erdőgazdálkodás anyagi, jogi következményeivel kapcsolatos összes feltételt.

Egyébként meg Czerván képviselő úr módosító indítványát, amit Velkey képviselő úr is megemlített, hogy ne csak magánszemély, hanem esetleg jogi személy is bekapcsolódhasson ebbe a tevékenységbe, mi támogatjuk, és azt gondolom, hogy az erdőgazdálkodók és az erdő érdekében Jakab képviselő úrnak is támogatnia kellene ezt.

Köszönöm szépen.

(10.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 56 2009.03.24. 2:07  9-108

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az erdőtörvény tárgyalásának egy olyan szakaszában vagyunk, amikor már nehéz arról beszélni, amiről Ángyán képviselő úr szólt, hogy közelebb kell hozni egymáshoz a természetvédelem és az erdészek ügyét. Talán az előkészítés egy másik szakaszában kellett volna közelebb kerülniük az erdészeknek a természetvédőkhöz, meg a különböző kormányzati szerveknek, amelyek más-más felelősséggel közelítettek ehhez a törvényhez. Azt gondolom, hogy mi értjük egymást. Az erdészek jó természetvédők, és tudják, hogy elsősorban a gazdasági célú erdőkben kell maximális hozamra törekedni úgy, hogy közben a természetvédelem, az erdők érdekeit is védjék.

De igazából nem is ehhez akartam hozzászólni, hanem szeretném tovább erősíteni Medgyasszay képviselő urat abban, hogy az Országos Erdő Tanács összetétele úgy, ahogy a törvénytervezetben meg van határozva, nagyon jó, hisz ha végigolvassuk, hogy mi a feladata az Országos Erdő Tanácsnak, akkor azt látjuk, hogy szinte az erdő életének minden mozzanatába beleszólhat globális szinten. S akik ezt a törvényt előkészítették, szerették volna megelőzni a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának azt az igényét, hogy a természetvédő szervezetek ügyfélként kerüljenek beemelésre a törvénybe, hiszen gyakorlatilag beleszólhatnak azokba a fontos ügyekbe, amelyek később eldöntik az erdőtelepítés, az üzemmód, a használat s a többi kérdését. Bár képviselő úr nyilván az erdészeket szerette volna erősíteni, de jó így, ahogy van.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 62 2009.03.24. 2:10  9-108

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Teljes mértékben vagy legalább is 80-90 százalékban egyetértek az előttem szóló képviselőtársaimmal a Natura 2000 vonatkozásában. A törvény elfogadásának ebben a szakaszában azokat a nagy feszültségpontokat, amelyeket Ángyán képviselő úr is említett, nemigen lehet tisztázni. Azt gondolom azonban, hogy a környezetvédelmi bizottságnak, illetve a mezőgazdasági bizottságnak egy későbbi időszakban ezeket a kérdéseket mindenképpen tisztáznia kell.

Most azt javasolom, hogy fogadjuk el az előterjesztőknek azt az álláspontját, amiben a két felelős minisztérium a törvény-előkészítés időszakában meg tudott egyezni, és amit alapvetően mi is el tudunk fogadni, mert látjuk egyébként, hogy nagy feszültségpontot jelent a Natura 2000 témája. A természetvédelem egyéb vitái az erdőgazdálkodókra nem olyan súlyosak, mint ez a kérdés. Ennek elsősorban az az oka, amit Ángyán képviselő úr megemlített, hogy nem kellő körültekintéssel, elfogadottsággal készítették elő ezeknek a területeknek a kijelölését, és azóta sem folyik olyan munka, ami az emberek tájékoztatását, a lehetőségeket, kötelezettségeket és nem utolsósorban az ellenszolgáltatást biztosította volna.

Ez egy nagyon nehéz kérdés, és igaza van a képviselő úrnak, ebben a szakaszban ezt a rdést biztos, hogy nem tudjuk rendezni. Az előttünk álló időszak egy más ügy kapcsán, az AKG kapcsán talán valamilyen szinten rendezhető, de az, hogy haladjunk, hogy ne legyen bizonytalanság az erdőtörvény, az erdőgazdálkodók ügyében..., szerintem fogadjuk el azt, ami ebben a törvényben előkészítés alatt van.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 92 2009.03.24. 2:01  9-108

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, Tasó képviselő úr rosszat álmodott, mert olyanokról beszélt, ami egyáltalán nincs napirenden. A vagyontörvény ugyanis rendezi, hogy az erdőgazdasági részvénytársaságok száz százalékig állami tulajdonúak. A forgalomképtelenséget pedig nem rögzíti tulajdonképpen semmilyen törvény. Tehát az erdők forgalomképtelenségét nem rögzíti semmi. Itt éppen ezért került be a korlátozott forgalomképesség, és ennek a szabályait - gyakorlatilag nagyon korlátozottan engedve csak - leírja a törvény, hogy mely esetekben lehet, és milyen feltételekkel.

Tehát azok az elképzelések - vagy nem tudom, rossz álmok -, amelyekről a képviselő úr itt beszélt, azok egyáltalán nincsenek az asztalán ennek a kormánynak. Nem akarok rosszmájú lenni: remélem, hogy nem is lesznek semmilyen kormánynak az olyan irányú elképzelések, amiről a képviselő úr beszélt.

Egyébként amit V. Németh Zsolt képviselő úr mondott, azt pedig szerintem a vagyonátadáskor lehetett volna rendezni, akkor, amikor 1991-92-93-ban sok mindenről... (Hadházy Sándor közbeszól.) Jó, de sok mindenről rendelkezett a vagyonátadó bizottság. (Hadházy Sándor közbeszól.) Tudom, de akkor lehetett volna ezt a témát megnyitni, ma már szerintem erről elég nehéz beszélni. Egyébként meg erdőt telepíthet az önkormányzat, erdőt kezelhet vagyonkezelési megállapodással az önkormányzat, úgyhogy ilyen szempontból semmi akadálya nincs az elképzelésnek.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 84 2009.05.12. 4:09  83-87

HERBÁLY IMRE (MSZP), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A T/9434. számú képviselői önálló indítványommal a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. számú törvény módosítását javasolom a tisztelt Háznak. A módosítás mindössze két paragrafus terjedelmű. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény előírta a közhasznú szervezetek társasági szerződésének 2007. július 1-jét követő módosítását és azt, hogy a továbbiakban nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhetnek tovább. Az átalakulást a cégbíróságnál 2009. június 30-ig kötelesek bejelenteni és a nyilvántartásbavételét kérni, vagy a jogutód nélküli megszűnését bejelenteni.

(12.30)

Javaslatom szerint az 1997. évi CLVI. számú törvény 27. §-át kívánom kiegészíteni egy új 5. §-sal, amelyben a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség nem vonatkozik az állami tartalékgazdálkodási feladatokat ellátó szervezetre, ez az 1. §. A 2. § pedig e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát is veszti. Mindezt azért kell megtenni, mert a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Korlátlan Felelősségű Társaság bejegyzési kérelmét elutasította a cégbíróság, mivel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 27. §-a alapján köteles lett volna közhasznúsági nyilvántartásba vételét kérni, azonban a közhasznúsági nyilvántartásba vétel ellenkezik az ország érdekeivel. A TIG Kht. egy olyan társaság, amely olyan készleteket kezel, amelyek nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak, illetve egy részük államtitoknak minősül, éppen ezért nem lenne célszerű a közhasznúsági nyilvántartásba vétel. Ezért javasolom a kivételt, hogy ha 2009. június 30-ig ezt elfogadja a tisztelt Ház, akkor nem áll fenn annak a veszélye, hogy a TIG Kht.-nak be kell jelenteni a megszűnését.

Bízva abban, hogy tisztelt képviselőtársaim megértik ennek a rövidke, de nagyon lényeges módosításnak a lényegét és fontosságát, nem húzzuk el a vitát, és 2009. június 30-áig kihirdetésre is kerülhet a javaslatom.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 22 2009.05.19. 4:36  13-31

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság május 12-ei ülésén vitatta meg az előttünk lévő törvénymódosító javaslatot.

El kell mondanom, hogy a bizottság ülésén vita bontakozott ki a tervezet időszerűségéről és tartalmáról. Mi, a többséget biztosító képviselők is felvetettük a közreműködő szervezetek együttműködésének fontosságát, a törvénymódosítás fontosságát, azonban annak relatív megkésettségét is jeleztük, vagyis azt, hogy erre a törvénymódosításra már korábban is szükség lett volna, akkor talán az együttműködés az említett szervezetek és a rendőrség között javította volna azt a személy- és vagyonbiztonságot, amelyre, úgy gondolom, ebben a mai korban szükség van. Mi, azt remélve, hogy ami késett, az nem múlik, támogattuk ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságát.

A többség részéről elhangzó támogató megszólalások mellett bíráló szavak is elhangzottak. Mi, akik elsősorban a vidék közrendjéért, közbiztonságáért érzünk felelősséget, kifogásoltuk ugyanazt, amit a környezetvédelmi bizottság ülésén is kifogásoltak - anélkül, hogy összebeszéltünk volna -, a hivatásos vadász, vadőr, a halőr, valamint az erdőőr jogosítványainak erősítését, bevonását jobban megjelenítő szabályozást. Bár tudjuk, hogy az ő munkájukat az úgynevezett szakmai törvények, a vadászatról, a vadgazdálkodásról, a vad védelméről, a halászatról és a horgászatról szóló törvények, valamint az erdőtörvény szabályozzák, ezekhez hozzányúlni ilyen ügyben, miután az utóbbi időben kétszer-háromszor megnyitottuk az imént említett két szakmai törvényt, és az erdőtörvényt nemrégen fogadtuk el, meglehetősen nehézkes lett volna, mégis szükségesnek tartjuk a vadőrök, halőrök és az erdőőrök jogosítványainak a mezőőr-területfelügyelő szintjére történő emelését. Ahogyan Orosz Sándor képviselőtársam elmondta, mi is keressük a megoldás lehetőségét. Egyébként ezt kérik ezeknek a szervezeteknek az érdekvédelmi képviseletei is, ugyanis érzik a felelősséget abban, hogy nem választható külön a vad védelme az egyéb mezei tulajdon, erdei tulajdon védelmétől.

Még egy dolog, amit szeretnék megemlíteni. A bizottság ülésén azt mondta a minisztérium, a kormány képviselője, hogy igazán azért nem lehet ezt így szabályozni, mert ezeket társadalmi szervezetek, magáncégek tartják fenn, ami véleményünk szerint nem teljesen fedi a valóságot, hiszen a vad, a hal egyrészt a magyar állam tulajdona, másrészt pedig vannak olyan állami tulajdonú cégek, amelyek szintén állományban tartanak vadőrt, halőrt és erdőőrt, így azután azt gondoljuk, hogy ezek megjelenítése mindenképpen fontos a törvénymódosításban, de leginkább az együttműködésben.

Mindezekkel együtt - még egyszer hangsúlyozom - 12 igen és 10 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az előttünk lévő törvénymódosítás-tervezetet, és a szükséges és lehetséges módosításokkal minden bizonnyal elfogadásra is javasoljuk az Országgyűlésnek az előttünk lévő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

(10.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 144 2009.06.22. 1:58  143-150

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Mint valamennyien tudjuk, nemrégiben, hosszú egyeztetés után elfogadtuk az erdőtörvényt, amely sok vonatkozásban szabályozza az erdő és az ember kapcsolatát, és jelentősen eltér az előző erdőtörvény szabályaitól. Az utóbbi időben, amikor a falopások egyre több kárt okoznak az erdőnek, az erdőgazdálkodónak, arra késztettek bennünket, hogy szigorú szabályokat vezessünk be ebbe az erdőtörvénybe. Ez vezetett oda, hogy az erdővédelmi szolgálatról, a kitermelt fa útjával kapcsolatos ügyekről építettünk be paragrafusokat a törvénybe.

Most, amikor tárgyaljuk a közrend védelmében a rendőrség és a vagyonvédelemmel foglalkozó különböző szervezetek együttműködéséről szóló törvényjavaslatot, nagyon fontos, hogy lássuk, mikor indulhat meg az erdővédelmi szolgálat tevékenysége. Mert úgy gondoljuk, hogy akkor válik kerek egésszé ez az együttműködés, ha nemcsak a mezőőr, nemcsak a vadőr, hanem az erdővédelmi szolgálat is segíti a rendőrség munkáját, illetve inkább az erdő védelmét. Tisztelettel kérdezem államtitkár urat, mikortól várhatjuk a szolgálat felállítását.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 148 2009.06.22. 1:00  143-150

HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Azt gondolom, hogy időarányosan az az előrelépés, ami ebben az ügyben történt, megfelel a lehetőségeknek. Arra szeretném felhívni a figyelmét államtitkár úrnak és annak a szervezetnek, amely a további szervezőmunkát végzi, hogy az erdészeti részvénytársaságokkal, a magán-erdőtulajdonosok szövetségével felvéve a kapcsolatot, segítsék a még jobb együttműködést, mert azt gondolom, hogy az erdőt igazán az erdész az erdővédelmi őrszolgálattal és a természetvédelmi őrszolgálattal karöltve tudja megvédeni, és ha ebbe még bekapcsolja a falusi, vidéki lakosságot, akkor még eredményesebb munkát végezhetnek.

Köszönöm szépen az eddig végzett munkájukat és a válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 223 2009.06.22. 0:23  216-224

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság június 16-ai ülésén a politikai klíma rendkívül kedvező volt, úgyhogy egyhangúlag támogattuk általános vitára az éghajlati kerettörvény előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
219 223 2009.06.29. 3:42  222-232

HERBÁLY IMRE (MSZP), a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint mindannyian hallották, az elmúlt években elsősorban az élelmiszer-termékpálya ellenőrzése során sok-sok anomáliára derült fény a termékek minőségét, a kereskedelem és az élelmiszer-gazdaság együttműködését illetően. Ennek nyomán az elmúlt év decemberében egy ötpárti országgyűlési határozat született a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekkel kapcsolatos etikus kereskedői magatartás kidolgozásáról. Ennek a tartalma azt jelentette, hogy vagy egy megegyezéssel, vagy egy törvénnyel rendezzük a kapcsolatokat.

Az FVM az elmúlt évben hosszas tárgyalások után április 9-én aláírt a termékpálya szereplőivel egy etikai kódexet, amelynek az életbe léptetésére július 1-jével került volna sor. Május 20-án azonban a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított az ügyben, és ennek nyomán kérdésessé vált az etikai kódex életbelépése. Mi, az öt párt képviselői úgy gondoltuk, hogy lépjen életbe a második döntés, készüljön törvény az etikus kereskedői magatartásról, és a hozzá kapcsolódó törvényeket is módosítsuk. Ennek nyomán adtuk be 10056. számon az élelmiszer-termékpálya működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatunkat, illetve a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmazásáról szóló 10057. számú törvényjavaslatunkat. Az ötpárti egyeztetés lezajlott, a mezőgazdasági bizottság teljes mértékben támogatja az elképzelésünket és a javaslatainkat.

Ezzel a két törvénnyel gyakorlatilag mindazokat a formákat előhoztuk, amelyek az eddig szokásos polcpénz- és belistázási ügyeket szabályozza, és csak a szolgáltatásokkal arányban álló kifizetéseket tesz lehetővé a termelők részéről a kereskedelemnek. A célunk az volt, hogy a termőföldről, az istállótól ellenőrzött módon egészséges, megfelelő minőségű termékek kerüljenek az élelmiszer-gazdaságból a kereskedelmi láncokhoz, ezzel is segítve a magyar élelmiszer-gazdaság fejlődését. Úgy gondoljuk, a meglévő érdekellentétek után a következő hetek, hónapok eldöntik, megértik-e a magyar kereskedők, termelők és feldolgozók, hogy mindannyiuk érdeke ennek a két törvényjavaslatnak a betartatása, amennyiben a tisztelt Országgyűlés elfogadja azokat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
219 231 2009.06.29. 0:35  222-232

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. (Az elnök ismét csenget.) Köszönöm a hozzászólást. Köszönöm az öt párt támogató hozzáállását a törvényjavaslatok elkészítéséhez. Köszönöm a mezőgazdasági bizottságnak azt a két módosító indítványt, amelyet benyújtott a törvényjavaslatunkhoz.

Azt is bejelentem, hogy mi, előterjesztők támogatjuk a módosító indítványokat, és javasoljuk a tisztelt Országgyűlésnek, hogy ezek után fogadja el a törvényjavaslatot. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 257 2009.09.21. 5:01  246-264

HERBÁLY IMRE (MSZP): Igen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném ezen a békés kora esti órán az időt húzni, csak szeretném jelezni, hogy különleges, érdekes pillanat tanúi vagyunk, aminek jó lenne, ha percei, sőt órái lennének; na, nem ennek a vitának, hanem annak a folyamatnak, ahogy az agrár-érdekképviseletek felfedezték ezt a problémát, és ahogy a parlament pártjai hovatartozásuktól függően rárepültek - hogy ilyen szlengben fogalmazzak - ennek a problémának a kezelésére, és tényleg egy olyan törvénymódosító önálló indítványt nyújtottunk be, amelyről úgy gondoljuk mi, szocialisták is, hogy ennek a kiskapunak a bezárására megfelelő lesz. De hogy ezt több képviselőtársam is említette, több ilyen kiskapu megnyitásával próbálkoznak azok, akik ácsingóznak a magyar földre.

Ezeket jó lenne minél korábban, még ebben a parlamenti ciklusban bezárni. Mivel felvetődött a moratórium kérdése és több más, a magyar földtörvény hiányosságainak a kérdése, én kénytelen vagyok felvetni anélkül, hogy ezt a békés pillanatot megpróbálom, mondjuk, elmérgesíteni, hogy volt egy időszak, amikor lehetőségünk lett volna egy olyan földtörvényt előterjeszteni a Magyar Köztársaság parlamentjében, amely kezelhette volna ezeket a problémákat. Meg is egyeztünk, és sajnos valami szétvitte ezt az akkor körvonalazódó konszenzust. Én azt hiszem, hogy nem kerülhető meg egy olyan földtörvény beterjesztése, amely nemzeti konszenzuson alapul, és megértve az európai gazdák törekvéseit, védve a magyar érdekeket, védve a magyar mezőgazdaság érdekeit, elfogadjon a parlament.

(20.00)

Erre azonban, azt gondolom, nem megoldás az, hogy ebben a ciklusban, mondjuk, egy parlamenti vitanapon előjöjjünk, és felkavarjuk a magyar mezőgazdasági közvéleményt. De mivel én a következő ciklusban már nem indulok, azt kérem - s ezt talán a szocialista képviselők nevében is kérhetem -, gondolja meg a következő parlament, hogy szüksége van a magyar agráriumnak egy olyan földtörvényre, amiről itt többen a vágyainkat fejeztük ki.

Én is azon a véleményen vagyok, hogy a magyar mezőgazdaság nem attól lesz jó, ha ide nem engedünk be egyetlen külföldit sem. Ismereteim szerint a reformkor idején nagyon sok olyan külföldi került be a magyar agrárgazdaságba, aki új technológiát, fejlődést hozott, és magyarrá vált itt. Azokat a spekulánsokat kell kiszűrni, akik csak arra játszanak, hogy még drágábban adják el a földet, hogy kizsákmányolják a magyar földet, hogy a magyar embereknek, az itt gazdálkodóknak kárt okozzanak.

Azt kérem a parlamenttől, hogy miután elfogadjuk ezt a nyúlfarknyi törvénymódosító javaslatot, üljünk le, és zárjuk be azokat a leendő kiskapukat, amelyek a hátralévő időben megzavarhatják a magyar földpiacot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 34 2009.10.05. 2:33  33-38

HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A 2008 második félévétől kezdődő és fokozatosan elmélyülő pénzügyi-gazdasági válság a magyar gazdaságot, de a különösen kitett mezőgazdaságot is érzékenyen érintette. Hatására csökkent az élelmiszer iránti kereslet, romlott a költségvetési egyensúly, és az amúgy is nehéz likviditású termelők helyzete tovább romlott, a hitelhez jutás megnehezedett, és megdrágult a vállalkozások számára. Veszélybe került a termelés és a termelés finanszírozása.

A válság okán jelentősen megváltozott banki hitelezési magatartás mellett kérdéses, hogy az agrárvállalkozások likviditását hitelek segítségével lehet-e tovább biztosítani. A pénzügyi-gazdasági válság hatására több mezőgazdasági ágazatban krízishelyzet alakult ki. Áll a gabonapiac, súlyos a tejpiaci helyzet nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.

(14.20)

A tejpiacon jelenleg a legnagyobb problémát az okozza, hogy számos tagállamban, így Magyarországon is a nyers tej ára alacsonyabb, mint az önköltség, ezért hosszabb távon a termelés veszteséges és veszélybe is kerül. A Bizottság eddigi magatartása arra utal, hogy a tejpiaci problémák megoldását a tagállamokra kívánja hárítani, és nem hajlandó az Unió költségvetéséből ennek a problémának a megoldására áldozni.

Az EU-s szintű intézkedések így nem elégségesek a problémák kezelésére. Látni kell, hogy a szarvasmarha-ágazat a magyar mezőgazdaság nehézipara, ahol az elhalasztott döntések nemcsak a szarvasmarha-ágazatban, de a gabonaágazatban is súlyos problémákat okozhatnak, és megoldásuk hosszú, 8-10 éves időtávlatot vehet igénybe.

Miniszter úr, mit tesznek önök annak érdekében, hogy a tragikus helyzetben lévő termelőkön segítsenek? Alkalmaznak-e olyan jogi eszközöket, amelyek megoldást nyújtanak a problémákra?

Kérem szíves válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 38 2009.10.05. 1:03  33-38

HERBÁLY IMRE (MSZP): Államtitkár úr, köszönöm a válaszát. A válaszból látszik, hogy az FVM igyekszik mindent megtenni a problémák megoldására. A kifizetések gyorsítását megköszönjük, de azt kérjük, hogy továbbra is tekintsék ezt fontos feladatnak, hisz a jelenleg folyó vetések, a hitel-visszafizetési kötelezettség, a fejlesztések finanszírozása mind-mind olyan követelmény, ami pénzt kíván a gazdáktól.

Köszönjük szépen a tejpiac védelmére várható intézkedéseket, és e helyről kívánunk miniszter úrnak sikeres tárgyalásokat. Bízom benne, hogy az Unió megérti azt, hogy az uniós szarvasmarha-ágazat elvesztése tovább mélyíti azt a gabonaválságot, ami eddig is jelentősen sújtott bennünket.

Köszönöm a válaszát. A választ elfogadom. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 10 2009.10.09. 1:16  1-163

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság a 2010-es költségvetéssel egy időben megtárgyalta a 10679. számon benyújtott, a 2010-es költségvetést megalapozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A tárgyalás során a 41 javaslatból 3-4 olyan indítványt találtunk, ami a bizottság hatáskörébe tartozik.

Rövid vita, de inkább a feltett kérdésekre adott válaszok után a kormánypárti képviselők, kiegészülve az SZDSZ képviselőjével, attól a felelősségtől vezérelve, hogy a költségvetés végrehajtásához, bevételi oldalának biztosításához szükség van a költségvetést megalapozó egyes törvények módosítására, 12 igen szavazattal, 10 ellenében általános vitára alkalmasnak találta, és ajánlja a Háznak is megvitatásra.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 98 2009.10.09. 6:10  1-163

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék az előre elhatározott mondandóm elmondásához, engedjék meg, hogy egy-két alapvetést tegyek. Azt gondolom, hogy nem vagyok az igazságtól távol, ha azt mondom, hogy a költségvetés nem a kívánságok összessége, summája, sokkal inkább az ország lehetőségeihez, a belső és külső gazdasági igényeihez, rövid és hosszú távú célok megvalósításához alkalmazkodó számbavétele a bevételeknek és a kiadásoknak. Más-más a lehetőség itt, kormánypárti oldalon és ott, a velünk szemben ülő ellenzék padsoraiban.

Nekünk, kormánypártiaknak a bevételeket megalapozottan kell tervezni és azokat megfelelő törvényekkel elérhetővé tenni. A mai parlamenti ülésnek éppen az a feladata, célja, hogy ezeket a törvényeket vitassuk meg, és próbáljuk meg úgy alakítani, hogy a célokat is elérjük, meg azért legyenek olyan törvények, amelyek megalapozzák ezeknek a céloknak az elérését. A kiadásokat a szükségletekhez igazítottan, a lehetőségeknek megfelelően a lehető legigazságosabban kell elosztanunk. Ez, azt hiszem, világos, hisz a hiányt nem léphetjük túl, nem azért, mert kőbe van vésve, hanem egyszerűen mert annyiszor túlléptük már, hogy nincs további lehetőségünk.

Az adósságot nem növelhetjük, ezt közösen határoztuk el. Ellenzéki oldalon felelősség nélkül, mondhatnám úgy is, hogy bátran lehet a kívánságokat sorolni, nincs ebből semmi probléma, csak az lenne a jó és az lenne az igazi, ha a kívánságok mellé megpróbálnánk összefogni - mint más-más törvények esetében -, hogy hogyan is érjük el a céljainkat, mit, honnan és miből.

Kékkői képviselő úr az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentésből idézett. Azt gondolom, hogy ennek az időszerűsége csak annyi, hogy majd kedden jól kivitatjuk ezt, de azért szeretném jelezni, hogy a termőföldvédelem és az a szabály, amit most itt mi be akarunk vezetni a megalapozó törvények között, azt gondolom, közös érdek, és nincs benne az a veszély, amivel fenyegetőznek, képviselő úr, hogy most aztán garmadával vonjuk ki a termőföldet. Ráadásul nem is a kormány kezében van a termőföldkivonás lehetősége, csak részben, mert a helyi önkormányzat is bele tud szólni abba, hogy most hová menjenek a beruházók, barna- vagy zöldmezős legyen az a beruházás. Azt gondolom, hogy amikor az a veszély lép majd fel, hogy tényleg olyan tömeges lesz a kivonás, hogy már ezen a kedvezményen változtatni kell, akkor lesz ereje a parlamentnek, hogy ezt megtegye.

A másik dolog, hogy többen és állandóan fölvetik az "Út a munkához" program visszásságait, pedig ha jól emlékszem, közösen törtük a fejünket azon, hogy jó lenne valamit tenni azoknak az érdekében, akik a húsz év alatt, ami a rendszerváltás óta eltelt, kikoptak a munkából. Azt gondolom, hogy nem elsősorban szocialisták, nem elsősorban fideszesek találták ki, hogy merre induljunk. Közösen fölvettük a kesztyűt, és megpróbáltunk elindulni egy úton.

(12.20)

Tudjuk, látjuk, érezzük, hogy vannak problémák. De alapvetően, azt gondolom, az, amit megléptünk, hogy megpróbáljuk első lépcsőben az embereket visszaszoktatni a munkába, a következő lépcsőben lépünk a vállalkozások felé, és könnyítjük a mezőgazdasági alkalmi munkavállalás szabályait is, ez ellen senkinek semmiféle kifogása nem lehet. Úgyhogy vitatkozom azokkal, akik azt mondják, hogy a közfoglalkoztatás helyett a versenyszférát kellene szorgalmazni. Nem azért, mert nem értek egyet ezzel, hanem azért, mert ha csettintésre lehetne a versenyszférában munkahelyeket teremteni, akkor azt mondanám, hogy hagyjuk ezt az "Új a munkába" programot - elnézést kérek - a francba, menjünk a versenyszférába.

Csak hát, amíg a versenyszférában kellő számú munkahelyet tudunk teremteni, ráadásul egy ilyen helyzetben, amiben ma van a világ, Európa, Magyarország, addig is kell nekünk valamit tenni, és az a javaslatom, hogy keressük közösen a megoldást. Keressük közösen a megoldást, mert egy kormánypárti képviselőnek kötelessége, egy felelős ellenzéki képviselőnek pedig a jó szándékán múlik, hogy megtaláljuk azokat a módosítási lehetőségeket, javaslatokat, amelyekkel segítjük az ország költségvetésének megalapozottságát.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 28 2009.10.13. 20:16  17-35

HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mielőtt az MSZP-frakció véleményét kifejteném, egy-két sommás megjegyzést tegyek az elmúlt esztendőről.

Azt mindannyian érzékeljük, látjuk, tudjuk, hogy 2008 az átlagosnál sikeresebb esztendő volt az ágazat számára. Azt is örömmel érzékeljük, hogy az ágazatban nyugalom uralkodott, amennyiben mégis valahol idegeskedés állt elő, azt sikerült tárgyalásos úton rendezni. Én mindenképpen pozitív folyamatnak tartom azt, hogy a parlamentben egymással szemben ülő pártok több esetben közösen léptek fel az ágazat érdekében, a leglényegesebb kérdésben azonban - ezt Farkas képviselő úr is említette -, a földkérdésben a biztató kezdet ellenére sajnos nem sikerült eredményt elérnünk. És ami még ennél is sajnosabb véleményem szerint, éles szembenállás alakult ki a mi értelmezésünk szerint az ágazati támogatást kiszámíthatóbbá tévő SPS-törvény tárgyalása kapcsán, és az is nagyon sajnos, hogy ez a törvény már majdnem egy esztendő óta az Alkotmánybíróság asztalán hever.

Tisztelt Képviselőtársaim! A világgazdaságban kialakult helyzet, a magyar gazdaság helyzete, a válságkezelő kormány döntése alapján a 2010. évi költségvetés tárgyalását a kormány előrehozta. Az FVM az agrárgazdaság helyzetéről szóló, az agrárágazat fejlesztéséről szóló törvény alapján kellő időben benyújtotta az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentést, amelyet immár 11. alkalommal tett meg. Én a frakció vezérszónokaként harmadik alkalommal ismétlek: mindig elmondtam, most is megteszem, miközben tudom, hogy a jelentés korábbi benyújtásának objektív akadályai vannak, a történésekhez túl távoli időpontban tárgyaljuk az előző évi agrárvonatkozásokat. Az ágazat éghajlati kitettsége, az agrár-élelmiszerpiac hektikus volta, a világgazdaság helyzete, alakulása jelentős fordulatokat hoz évről évre, és az előző év tárgyilagos értékelésétől még a legavatottabb szereplőket is eltéríthetik ezek a változások.

(9.40)

Az előző esztendő jó, alkalmas időjárást, kedvező agráreredményeket hozott, még az azt megelőző év árainál kedvezőtlenebb árak után is, 2009-ben azonban, most, amikor tárgyaljuk ezt az anyagot, rendkívüli szélsőségek, aszály, kis termések, alacsony felvásárlási árak, de még inkább egy alig működő piac jellemzi az ágazatot. Nekünk azonban mégis tárgyilagosnak kell maradnunk, el kell ismernünk, ami siker, fel kell tárnunk a hiányosságokat, el kell különítenünk az objektív okokból következő hibákat a szubjektív mulasztásoktól.

E rövid bevezető után a jelentésről talán még rövidebben. A jelentés 128 oldalon táblázatokkal, írott elemzésekkel három nagy fejezetben - aktuális helyzet, intézkedések, finanszírozás, hazánk agrárgazdasága és az Európai Unió - foglalja össze az ágazat fő folyamatait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a jelentés számszaki adatainak részletes ismertetésétől eltekintsek, azokat megtette miniszter úr, s a bizottsági ajánlások is sok esetben elég részletesen tartalmazták azokat. Akit érdekel, az megtekintheti az anyagot az FVM honlapján és az Országgyűlés honlapján is. Én, de mi szocialisták is azon a véleményen vagyunk, hogy ez egy olyan részletes, tanulságos anyag, amelyet minden, az agrárgazdasággal magasabb szinten foglalkozónak - ha a vitát nem is, de az anyagot - kötelező olvasmánnyá nyilvánítanánk. Talán ezeknek a jelentéseknek a folyamatos elemzése, összehasonlítása ráébresztené a különbözőképpen gondolkodókat az együttműködés fontosságára, a közös teendőkre.

Ezek után néhány fontos számot én is megemlítenék, egyrészt azért, mert az ismétlés a tudás atyja, másrészt azért, hogy a későbbiekben a tanulságot ezekből levonjuk. Miniszter úr is említette, én is elmondom, hogy a mezőgazdaság teljes kibocsátása 2008-ban 1933 milliárd forint volt, ami 27 százalékos volumennövekedést jelentett az előző évhez képest.

Ezt nyilván elősegítette a fejlesztés volumene, amely az előző esztendőhöz képest 24,4 százalékkal nőtt, és mindezek jelenthették azt, hozták azt, hogy a GDP növekedése elősegítette az ország gazdasági növekedésének a pozitív tartományba való fordulását.

Sajnos, de talán közgazdasági szempontból nem annyira, a foglalkoztatás csökkent, tehát valamit növekedett a termelés intenzitása, hatékonysága, hisz kevesebb munkaerővel több terméket sikerült előállítani. Persze - még ha figyelembe vesszük az egyéb tényezők hatását is - a munka intenzitása feltehetően még nem éri el azt a szintet, amit el kellene. Erre a későbbiek során még egy számadatot majd említek.

Kedvező az, hogy a növénytermesztés eredményei növekedtek, sajnos - ez kedvezőtlen - az állattenyésztés és növénytermesztés aránya azon túlmenően is, hogy a növénytermesztés eredményei nőttek, az állattenyésztés jelentősége tovább csökkent, és ez a folyamat az ország agrárgazdaságának a helyzetét tekintve nagyon kedvezőtlen lehet, hisz tovább növeli az esetleges piaci zavarokat, gondokat okozhat.

Agrár-külkereskedelmünk 2008-ban jelentősen erősödött, ennek köszönhetően mintegy 1,9 milliárd eurós exporttöbbletet hozott az országnak, a legnagyobb partnerünk mind a kivitelben, mind a behozatalban Németország, és nagyon érdekes, hogy a kivitelben Románia jelentős szerepet foglal el.

Nem tudom, hogy pozitív vagy negatív eredményként említsem-e meg, így is lehet, úgy is lehet, nézőpont kérdése: a mezőgazdasági vállalkozások száma 1048-cal csökkent. Ez olyan szempontból, hogy ha esetleg csődbe mentek, rossz, más szempontból viszont azt jelenti, hogy van egyfajta koncentráció, ami a mi véleményünk szerint a hatékonyság növekedésének az egyik forrása lehet.

Kedvezőtlenek azok a folyamatok, amelyek az agrárolló romlását eredményezték. Most azért nem a nyílást mondom, mert itt értelmezési problémák is előfordulhatnak. Ezek között is mi nagyon kedvezőtlennek tartjuk a műtrágyaár rendkívüli mértékű növekedését. Elgondolkodtató, hogy meddig lehet ezen a téren elmenni, milyen intézkedésekre van szükség, hogy visszatérjünk egy normális helyzetbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! A támogatások vonatkozásában képviselőtársaim elmondták, többnyire nehezményezik - mi sem örülünk annak -, hogy a hazai támogatáscsökkentést végre kellett hajtani, azonban azt gondoljuk, hogy az egész ország gazdaságának a helyzete egy ilyenfajta szolidaritást megkövetel, egy ilyen realitást elfogadhatóvá tesz, legalábbis a mi számunkra. Az nyilvánvalóan más kérdés, hogy az agrárágazat szereplői, ha számolják, hogy mennyi lett volna, ha, akkor ők ezt nem nagyon értik. Úgy gondolom, hogy egy kedvezőbb gazdasági helyzetben vissza tudunk térni ahhoz a szinthez, ami mindenki számára elfogadható lesz.

Még egy számot mondanék: a mezőgazdaság hitelállománya 2008 folyamán mintegy 14,5 százalékkal növekedett, 327 milliárdról 375 milliárdra. Milyen jó lenne, ha most is növekedne! Most elég nehezen növekedik, mert nehezen jutnak hitelhez a magyar gazdák.

Tisztelt Képviselőtársaim! A számok ismertetése előtt az együttműködés fontosságáról szóltam. Erre visszatérve ismételten elmondom, hogy 2008-at előremutató évnek tartom. Nagyon sok közös fellépésünk volt, a mezőgazdasági bizottságban az FVM szakgárdájával, vezetésével együttműködve sikerült kisebb-nagyobb törvénymódosításokat közösen benyújtanunk az agrárágazat érdekében, az agrárágazat gondjai csökkentésének az érdekében. Szándékosan csökkentést mondok, hisz az agrárium egy olyan ágazat, ahol a politikai tényezők, a törvényi tényezők mellett az éghajlati, globális és egyéb tényezők is determinálóak. Mindezekkel együtt a számok és folyamatok ismeretében megállapíthatjuk, hogy 2008 az agrárgazdaság szempontjából sikeres év volt. Sajnos, még nem mondhatjuk, hogy ez a folyamat stabil. A trendek folyamatosan változnak, az ágazat még nem érte el a trendek befolyásolására alkalmas szintet.

(9.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az agrárágazat helyzetéről szóló jelentést tárgyaljuk, akkor nagyon fontos, amit az előzőekben mondtam, hogy kötelezővé tenném a jelentés folyamatos tanulmányozását, az arról való gondoskodást minden, az ágazatban szereplő számára.

De az Agrárgazdasági Tanács jelen ajánlásait pedig minden képviselő számára, minden érdekképviselet számára, mert úgy gondolom, hogy teljesen pártatlanul, minden hátsó szándék nélkül fogalmazza meg azokat a feladatokat, amelyeket nekünk, részben a törvényhozás szereplőinek, másrészt a gazdálkodóknak és végül, de nem utolsósorban az érdekképviseleteknek is figyelemmel kell kísérniük a munkájuk során és közreműködni a megoldásban.

Ha ezeket kellő intenzitással, figyelemmel megtennénk, akkor azokat a hitvitákat, amit mondjuk, a hatékonyságról, intenzitásról, versenyképességről folytatunk sokszor, ezeket elkerülnénk. Csak szeretném megemlíteni: a jelentés is tartalmazza, de csak azért, hogy mindenki hallja, elgondolkodtató, hogy egy hektár mezőgazdasági területre jutó termelési áron számított kibocsátás az uniós régi országokban, tehát a 15-ök vonatkozásában egy hektárra vetítve 2232 euró, az új tagországok átlagában 1179 euró. Magyarország egy kicsit ennél jobb, 1312 euró a kibocsátás egy hektárra, de gondoljuk csak el: ha nem tudjuk növelni az intenzitásunkat, ha megmaradunk azon a tudás-, technikai és gondolkodásmódban - és elnézést kérek, hülyítjük a gazdákat, bocsánatot kérek a kifejezésért -, akkor nem tudunk erről a szintről előrelépni, és lemaradunk a versenyben. Márpedig akárhogy is nézzük, az ágazaton belül is van verseny, az egyes országok között is van verseny, még az Európai Unióban is, de természetesen világvonatkozásban is.

Visszatérve: azt gondolom, hogy nagyon nagy figyelmet érdemel az Agrárgazdasági Tanácsnak az a 14 pontja, amellyel felhívja a figyelmünket a teendőinkre - mindjárt meg is találom, meg is van -, ezek közül szerencsére az Agrárgazdasági Tanács ajánlásai közül az 1. pontot remélem, hogy sikerül kivédenünk. Tegnap elfogadtuk a rövid nevén az etikus kereskedői magatartásról szóló törvényt, és én bízom benne, hogy ezzel egy normális szintre hozzuk a termelők, a feldolgozók és a kereskedők közötti kapcsolatot, és azok a túlkapások, amelyek a visszatérítések körül alakultak ki, normális szinten be fognak állni. Természetesen tovább kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, és a vevői erőfölény ügyében, azt gondolom, a terméktanácsoknak, a termelőknek is vannak még teendőik.

A magyar állattenyésztés leépüléséről szóltam, úgy gondolom, hogy ezzel a kérdéssel még nagyon sokat kell foglalkoznunk.

A harmadik az állami kockázati tőke megteremtése. Én ezzel nagyon egyet tudok érteni. Azt gondolom, hogy az intervenció visszahozása a gazdálkodásba, és a mezőgazdaságnál továbbgondolva azt a megoldást, amikor egy közös kockázati alapot hoztunk létre az éghajlati visszásságok rendezésére, a kockázati tőkealap megteremtését kell célul tűznünk.

A földkérdéssel többen foglalkoztunk, sajnos ebben nem sikerült eredményt elérnünk.

A túlzott mértékű földkivonás veszélyeire is felhívja az Agrárgazdasági Tanács a figyelmet. Talán ez az egyetlen olyan kérdés, ahol egy nagyon enyhe vitát tudnék én generálni, de úgy gondolom, hogy hosszú távon igaza van az Agrárgazdasági Tanácsnak, rövid távon jó lenne, ha a barnamezős beruházások mellett jelentős mértékű zöldmezős beruházások segítenék a magyar gazdaság, a magyar mezőgazdaság, a magyar élelmiszer-gazdaság fejlődését.

A vízfelhasználás jelentőségére, a termelésbiztonság fokozására is felhívja a tanács a figyelmünket. Egy ilyen helyzetben lévő országnak, ahol keresztülrohan a víz, azt gondolom, hogy nagyon el kell gondolkodni ennek a megszívlelésén.

Ami hosszú évek óta vita közöttünk, a termelői szerveződéseknek az ügye. Ez érdek-képviseleti, törvényhozási és egyéb feladatot jelöl ki számunkra.

Többen szóltak a halgazdasági támogatás kérdéséről, én is meg kell hogy ezt említsem, és az anyag felhívja a figyelmet a hazai favagyon jobb kihasználására, valamint az agrárkutatás és -oktatás területén meglévő hiányosságok felszámolására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy végül, de nem utolsósorban megköszönjem az FVM vezetésének, dolgozóinak, az FVM-hez tartozó hálózat dolgozóinak a gondos munkáját, odafigyelését, a gazdáknak azt a munkát, amelyet az előző esztendőben is végeztek a magyar gazdaság érdekében, és mindenkinek figyelmébe ajánljam az anyagot azzal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja elfogadásra ajánlja az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentést.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 170 2009.10.13. 2:00  135-215

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbálom gyorsan mondani, nem azért, hogy ne értsék, hanem azért, hogy a két percben minél többet elmondhassak. Arra kérek mindenkit, hogy ne egymás ellen politizáljunk, hanem a magyar agrárgazdaságért. Van miről beszélnünk. Mielőtt rátérnék, szeretném mondani Bodó képviselő úrnak, hogy a vízgazdálkodási társulatok nem szolgáltatási díjat szednek, hanem érdekeltségi hozzájárulást. Ez egy olyan szervezet, amelyik nem a tagoknak szolgáltat, hanem a tagok érdekei érdekében végez fejlesztési és fenntartási munkákat.

Beszélhetnénk arról és beszélni is kell, hogy egy új nemzeti agrárprogramra van szükség. Célok, eszközök, törvények; élni és élni hagyni, együtt, egymásért dolgozni. Új termőföldtörvényre van szükség. Az érdek-képviseleti szervezetek új együttműködésére lenne szükség, új szerepvállalására. Új szövetséget kell kötni az agrárpolitikai szereplők között. Meg kell érteni, hogy egy országban kis-, közép- és nagyüzemekre van szükség. Meg kell érteni, hogy integrációra, kooperációra van szükség. És beszélnünk kell arról, hogy minőségi, versenyképes magyar áruk előállítására van szükség. Miért nem erről beszélünk?

Azt mondják képviselőtársaim, hogy a jelentést nem tudják elfogadni. Közben a jelentés teljes őszinteséggel feltárja az összes problémát. Azt is, hogy a magyar kormány nem tudta vállalni a hazai támogatási rész teljes kifizetését. Teljes őszinteséggel feltárja! Akkor ezt miért nem lehet elfogadni? Azt kellene írni, hogy mindent kifizettünk, mi vagyunk a legjobbak? Nem! Képviselőtársaim, legyünk tárgyilagosak; ezt mondtam a vezérszónoki beszédemben és most is ezt kérem. S ne csináljunk vihart abban a bizonyos edényben.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 194 2009.10.13. 1:57  135-215

HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Én itt a vita vége felé először is elnézést szeretnék kérni, hogy néha nem a parlamenti szabályok szerint reagáltam dolgokra, hanem egy kissé idegesen, ingerülten, bekiabálással. Mentségemre szóljon, hogy időnként az volt az érzésem, mintha a képviselőtársaim egészen más esztendőt vitatnának meg, egészen más országról beszélnének, mint a magyarországi agrárgazdaságról és annak a 2008-as évéről.

Én megértem, hogy több helyen nem tudták kellőképpen megszervezni, segíteni azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a magyar agrárirányítás az európai uniós kezdeményezésekre kiírt. De most nem csak erről van szó, itt egy ország agrárgazdaságáról van szó. Azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy itt a vége felé térjünk vissza arra, hogy mi az a legkisebb közös többszörös, amit mi közösen tovább tudunk vinni úgy, mint ahogy az utóbbi időben sok mindent megtettünk.

Ne legyünk telhetetlenek, legyünk realisták és legyünk együttműködők! Ami nem a kormány hibája, azt ne kenjük a kormányra! Ami az érdekképviseletek gondja, azt vállalják fel az érdekképviseletek. És ami a mi ügyünk, azt pedig mi vállaljuk magunkra, és vigyük előre a magyar agrárgazdaság ügyét.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(17.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 96 2009.10.19. 2:10  95-102

HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! A termőföldért életjáradék programot a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az NFA-törvény és a 255/2002. (XII. 13.) kormányrendeletben foglaltak alapján első ízben 2003 januárjában hirdette meg. Az első körben 3178 szerződést kötött az NFA, a második ütemben, 2004 elején 9818 szerződés került megkötésre, a harmadik ütemben, 2004 második felében 6163 szerződés köttetett. A negyedik ütem kiírására 2006 februárjában került sor, ennek során 6400 szerződés köttetett meg.

Az első három ütemben tehát összesen 24 475 darab pályázatot nyújtottak be, amiből sajnos 5316-ot szerződés nélkül visszautasítottak. Az összes megkötött szerződésre az első három szakaszban 51 263 hektár termőföld került átadásra a Nemzeti Földalapnak. Az átlagéletkor 70 év volt, a folyósított életjáradék-összeg 31 400 forint/hó. A negyedik ütem kiírására 15 216 pályázat érkezett, ebből csak 6590 volt érvényes.

Fontosnak tartom, hogy a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó, idős termőföld-tulajdonosok életkörülményeinek és szociális helyzetének javulása érdekében - mintegy a választék növelésére - meghirdetésre kerüljön az ötödik üteme a programnak. Ezért kérdezem a miniszter urat: várható-e ez?

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 100 2009.10.19. 1:02  95-102

HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát. Sajnos, az évek múlásával az emberek öregednek, és a magyar mezőgazdaságban dolgozó idős emberek egyre többen vannak, akik a kárpótlási tulajdonszerzés után fel kívánnak hagyni a termeléssel, és jobban bíznak ennek a programnak a végrehajtásában, mint a szabadpiacon való értékesítésben.

Most, hogy az MNV Zrt. szervezete már kialakult, úgy gondolom, hogy alkalmas arra, hogy ezt a programot lebonyolítsa. Bízom benne, hogy ezzel a programmal tovább gyarapszik a Nemzeti Földalap területe, és az állampolgárok elégedetten veszik magukhoz azt az életjáradékot, amellyel az életkörülményeik, a szociális helyzetük is javulhat. Kérem a mielőbbi indítást.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 178-180 2009.11.11. 12:19  165-183

HERBÁLY IMRE (MSZP): Nem.

ELNÖK: Akkor szóljon hozzá!

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én igazán egy hosszú hozzászólással készültem, de előterjesztő képviselőtársam gyakorlatilag elmondta, amit én a hozzászólásomban el akartam mondani. Így aztán átváltok egy másik szalagra.

Sok víz lefolyt folyóinkon, sok belvíz és sok aszály történt azóta, mióta a rendszerváltás elindult, és itt megbomlott sok minden, ugyanis változott a földhasználat, földtulajdon, és változott a vízgazdálkodás rendszere emiatt. És aztán a politika és egyéb más szereplők meg a kényszerek hatására megbomlott az a rendszer, ami a helyi vízgazdálkodást, a vízgazdálkodási társulatok és a földhasználók együttműködését meghatározta.

1995-ben megszületett egy törvény, ami alapján úgy-ahogy működtek a társulatok. Aztán észrevettük, mi, akik ott élünk, benne vagyunk a dologban... - én indíttatásomnál fogva hallom azoknak a parasztembereknek a szavát, akik ágálnak az érdekeltségi hozzájárulás ellen. Amikor nincs aszály, akkor azok, akiknek belvize van, amikor aszály van, akkor azok, akiknek nem jut öntözővíz, és aztán hallom azoknak a szavát is, akik a vízgazdálkodásért felelős vízgazdálkodási társulati vezetőként, intézőbizottsági tagként, küldöttként azt vetik a szemünkre - persze a gazdák szemére -, hogy te jó isten, hát nincs pénz, nem tudjuk biztosítani a víz odavezetését, nincs pénz, nem tudjuk megoldani a víz elvezetését, ha kell. Úgyhogy mi úgy gondoltuk, hogy tenni kell valamit annak érdekében, hogy sokkal plasztikusabban, sokkal érthetőbben legyen meghatározva a vízi társulatok szabályrendszere, hogy értse mindenki, hogy mit kell tennie, ha vízitársulati vezető, és mit kell tennie akkor, ha a szolgáltatásokat igénybe vevő érdekelt.

Most azért vitatkoznék Balogh képviselő úrral, aki persze állítólag bizottsági többségi véleményt mondott el. Azt mondta, hogy ő benyújtotta azt a képviselői indítványát, hogy csökkenjen vagy töröljék el az aszályos területeken az érdekeltségi hozzájárulást, és mivel ez nincs benne, például ezért se támogatják. Képviselő úr, ha elolvasta volna ezt a javaslatot, akkor olvashatta volna benne, hogy benne van, hogy lehet méltányos esetekben csökkenteni, sőt az érdekeltségi hozzájárulás a javaslat szerint többszintű. Van egy alap-hozzájárulás a javaslatunk szerint, és van egy emelt hozzájárulás abban az esetben, ha fejlesztenek az adott területen, többletmunkát végeznek, csak ehhez persze demokratikus döntést kell hozni, mint ahogy mi is itt a parlamentben demokratikus döntést hozunk - a küldöttek hozzák meg a küldöttgyűlésen az intézőbizottság javaslatára a döntésüket.

A küldötteket egyébként küldöttválasztó fórumokon kellene megválasztani. Nem akarok én most a részletekbe belemenni, csak azért szeretném azt elmondani, és megértetni legalább itt a Házban azokkal, akik érdekeltek a vidéki vízgazdálkodás biztosításában, hogy a vízi társulatokra az érintettek és feladatok végrehajtása érdekében szolidaritási alapon szükség van, és az nem megy, hogy akinek dombon van a földje, az nem fizet érdekeltségi hozzájárulást, mert oda nem tudnak vizet vezetni, mondjuk, adott esetben, meg onnan nem kell vizet elvezetni. És hogy ezt nem értik a vidéki emberek, abban bizony nekünk, politikusoknak nagy szerepünk van, mert mi butítjuk le őket arra a szintre, hogy ne vegyék észre a saját érdekeiket. Mert ha nem fizetnek érdekeltségi hozzájárulást, akkor jövőre se, meg aztán se, meg aztán se lesz lehetőség arra, hogy oda- vagy elvezessék a vizet, vagy akár visszatartsák a vizet, mint amit Orosz képviselőtársam megemlített nagyon helyesen.

Egyébként itt csak hadd jegyezzem meg, hogy tűzoltókocsit sem akkor szoktunk venni, amikor tűz van, hanem előre felkészülünk arra, hogy ha esetleg tűz lesz, akkor legyen tűzoltókocsink. Nos, ezért kell érdekeltségi hozzájárulást fizetni, meg ezért szeretnénk, ha az állam is arányosan részt vállalna a költségvetésben meghatározott szintig, mértékig a vidéki mezőgazdasági önkormányzati belvízkárok elhárításáért való munkában.

Egyébként az a kifogás, hogy 2010-ben már nem lesz költségvetési elhatárolás, normatíva, szerintem - most kimondom, de lehet, hogy ezért megköveznek majd, ha hazamegyek - nem olyan nagy gond, eddig sem volt igazából. Majd lesz 2011-re, amikor majd jön a Fidesz, és akkor majd ő mindent megold. Egyébként, képviselőtársaim, nevetséges az, hogy tulajdonképpen azt mondják, hogy előrántottuk az utolsó pillanatban, és most a végén akarunk megoldani dolgot. Ha elolvassák, akkor látják, hogy négypárti önálló képviselői indítványként került be a Ház elé: egy MDF-es, egy KDNP-s, egy SZDSZ-es és egy szocialista képviselő adta be.

(15.40)

Milyen érdekes, egyszer csak a KDNP-s képviselő megvilágosodik és kilép ebből az egyezségből, s most a Fidesz azt mondja, hogy ő ezt majd megoldja. Hogy oldja meg? Majd ad pénzt külön a parasztoknak azért, hogy fizessék az érdekeltségi hozzájárulást? Vagy a költségvetésből úgy, hogy elvesz a városi emberektől több pénzt adó címén, és majd azt adja oda normatívaként? Vagy hogy? Hát ezt nem lehet így megoldani!

Azért vagyunk itt, hogy próbáljunk megoldásokat keresni olyan problémára, ami fontos a magyar gazdaság, a magyar biztonság érdekében. S mivel én azt látom, hogy az állami vízügyi szolgálat a vízi társulatok nélkül a feladatok megoldásában sem lenne olyan hatékony, mint persze ahogy a vízi társulatok se lennének hatékonyak az állami vízügyi szolgálat nélkül, ezért mindent meg kell tenni, hogy megfelelő törvénnyel és megfelelő támogatással biztosítsuk ennek a szerveződésnek - ami persze nem gazdasági társaság, úgyhogy én ezt vitatom, de ha ez lenne a megoldás, akkor szerintem keressük erre is a megoldást - a működését, mert nekünk közös feladatunk, hogy a vízi társulatok működését minden módon segítsük.

Én már tegnap is, amikor a bizottsági ülésen a kormány képviselője azt mondta, hogy kodifikációs problémák miatt nem támogatja ezt, akkor bele akartam szólni, de ott túl sokan voltunk, és nem mondtam el. Könyörgöm, négy képviselő adta be! És amikor a kormány a háta mögött hatalmas jogi apparátusokkal ad be törvényjavaslatokat - most a legszélsőségesebb irányba megyek -, azokat a többség megszavazza, majd az Alkotmánybíróság visszaadja? Ugyan már! De van ennél rosszabb is: amikor a minisztérium beadja a javaslatát, majd utána jön rá, hogy húha, ki kéne javítani, adjátok már be. Ez nem megoldás! Miért kellett várni idáig, hogy kodifikációs problémákat vessünk fel, miért nem lehetett tavalytól idáig ezt a problémát rendezni? S még ezután is lehet szerintem; mi készen állunk arra, hogy a problémákat kijavítsuk.

Egyébként azt látom, nem az a legnagyobb gond a javaslatunk elfogadásában, hogy mi külön akartuk választani ezt a témát, és önálló törvénnyel kívántuk a vízi társulatok munkáját szabályozni, mert ha csak ez lenne, akkor nyugodtan lehetne azt mondani, hogy emeljük be a vízgazdálkodásról szóló törvénybe önálló fejezetként, és menjen a dolog tovább. Én azt gondolom, hogy inkább hatásköri viták vannak: kihez tartozzék, ki legyen a gazdája a területnek? Ennek eldöntése persze nem a mi feladatunk, nem a volt MDF-es képviselőé, nem az SZDSZ-es képviselőé, nem a szocialista képviselőé, hanem a kormány feladata. Döntse el a kormány, és mi tudomásul vesszük. Nem ez a leglényegesebb pontja a javaslatunknak, hanem az, hogy biztonságos alapokra helyezzük a vízi társulatok munkáját, hogy beemeljük a közbeszédbe, a köztudatba, hogy miért van erre szükség, hogy az együttműködés a vízügyi szolgálat és a vízi társulatok között azok érdekében, akikért a törvényjavaslatot benyújtottuk, jó legyen.

Azt kérem mindenkitől, a kormánytól, képviselőtársaimtól, azoktól is, akiket esetleg megsértettem, hogy fontolják meg a törvényjavaslatunkat, és segítsenek abban, hogy ez a javaslat önállóan vagy a vízgazdálkodási törvénybe beillesztve, de tartalmát, a lényegét tekintve elfogadásra kerüljön. Ezt kérem önöktől, és kérem, hogy értsék meg az indokaimat.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 180 2009.11.23. 2:07  177-213

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Enyhén szólva túlzásnak tartom, hogy a józan észnek ellentmondónak tartja képviselőtársam azt, hogy mi nem fogadtuk be ezt a módosító indítványukat. Én a bizottsági ülésen is elmondtam, bizottsági üléseken is elmondtam, hogy mind a módosító javaslattal, mind pedig a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának felvetéseivel elvileg és részben egyetértek.

Jelen pillanatban azonban mindannyiunk biztonsága érdekében a tározók megépítése vagy meg nem építése forog kockán, és bizony sajnos a gazdáink nem úgy gondolkodnak, mint Ángyán képviselő úr vagy Bencsik János képviselő úr, akik javaslatot tettek, vagy Nagy Andor képviselő úr. Úgyhogy mi azt gondoljuk, hogy valahol a kettő között lenne az igazság, ha azt meg tudnánk találni. Azt szokták mondani, hogy a folyón akkor kell átmenni, amikor odaérünk. Én meg úgy gondolom, hogy a tározókkal kapcsolatos korlátozásokat akkor kellene életbe léptetni, amikor a tározók megépülnek, és elkövetkezik az elárasztás, aminek az időpontját nem is tudjuk, és akkorra ki kellene dolgozni egy olyan, a tározókra vonatkozó támogatási rendszert, ami a gazdák számára elfogadható lenne.

Egyébként az, hogy azért a támogatásért, amit egyébként is megkapnak, de nem engedélyezzük nekik a különböző termelési, technológiai munkákat, az nem kielégítő indok.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 212 2009.11.23. 3:28  177-213

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen ezt az általánosnak tűnő részletes vitát. Úgy érzékeltem, hogy nagy érdeklődés kísérte ezt a kezdeményezésünket, amivel szerettük volna megkönnyíteni az árapasztó tározók építésével kapcsolatos munkát, a minél gyorsabb lebonyolítását segítő gazdai hozzáállást. Jó bonyolult a mondat, de azt hiszem, világosan érthető, mit akartam mondani. Többen víztározásról szóltak. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt árapasztó tározók építéséről van szó. Lehet ezen változtatni a későbbiek során, én is egyetértenék vele, ha itt tartanánk a vizet. Csak most nem erről van szó - ez az egyik.

A másik, ami a kompromisszumkészséget illeti: több bizottsági ülésen is elmondtam, képviselőtársaim is egyetértenek ezzel, hogy részben és elvileg igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy nem kellene kidobni azokat a korlátozásokat, amelyeket az eredeti Vásárhelyi-tervbe beépítettünk. Azonban jelen pillanatban nem arról van szó, hogy most milyen elven, milyen technológiával termelünk, mit telepíthetünk. Egyelőre arról van szó, hogy ezek a tározók megépülhessenek. Czomba képviselő úr pontosan tudja, hogy mi történt a Beregben, mi történt a Kraszna-Szamos-közben. Azt szeretnénk megelőzni, hogy ezek ne történjenek meg. És amikor majd odaérünk, addigra kellően felkészítik az ott élő gazdákat, akár meg is teremtik a földcsere lehetőségét. Akár még az is felmerülhet, hogy az állam megvásárolja az adott területeken a földeket, és akkor nem árapasztó tározókat, hanem víztározókat épít azon a területen. De most nem erről van szó.

Megköszönve a képviselő urak hozzászólását, módosító indítványaikat, ha megismerkedünk azzal a módosítóval, amit Orosz képviselő úr nyújtott be, mérlegelni fogjuk, hogy azt támogatjuk-e. Kérem a tisztelt képviselő urakat, hogy folytatva ezt a polémiát, amit most elkezdtünk, fogadjuk el az általunk tett javaslatot, és aztán egy későbbi időpontban konszenzusra jutva, amikor odaérünk a folyó partjához, majd keljünk át rajta, és akkor újra gondoljuk át azokat a korlátozásokat, amiket most kiemelni javasolunk a törvényből.

Még egyszer köszönöm a munkájukat, és kérem, hogy a törvényjavaslatot szavazzák meg. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 74 2009.11.24. 4:59  73-83

HERBÁLY IMRE (MSZP), a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselőtársnőmmel benyújtott törvényjavaslatnak az az indoka, hogy a 2008 óta eltelt időben bekövetkezett változásokat, a változások megoldásával kapcsolatos munkát segítse az élelmiszerlánc-felügyelet vonatkozásában. Az előterjesztésből világosan kiderül, hogy többnyire rövid, inkább technikai jellegű módosításokat javasolunk, annak érdekében, hogy az élelmiszerlánc-felügyelet a munkáját zavartalanul, az ágazat és a fogyasztók érdekeinek megfelelően tudja végezni.

Nem kitérve minden részletre, szeretném jelezni, hogy előterjesztésünkben foglalkozunk az élelmiszert ionizáló energiával, a kezelés problémáival, szabályaival, az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozásával kapcsolatos szabályokkal, foglalkozunk a felügyelet hatáskörében folytatandó iskolarendszerű és hatósági jellegű képzések, illetve vizsgáztatás szabályaival, valamint a továbbképzések és a hatósági szakemberek képzésével kapcsolatos ügyekkel. Az állat-egészségügyi, állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi méretű előállításával, azok gyakorlati kipróbálásának a szabályaival, s az országba történő behozatalának és kivitelének szabályaival kapcsolatos szabályokat is rögzíteni kívánjuk.

A továbbiakban az állatgyógyászati termékek és az engedélyezett mikrocsipek ügyében teszünk javaslatot az élelmiszertörvény 38. § (1) bekezdésének o) pontja helyébe. Ezenkívül az állatgyógyászati termékek laboratóriumon kívüli kipróbálásának, gyártásának, ideiglenes felhasználásának és a forgalomba hozatal engedélyezésének és megújításának a határnapjait is rögzíteni kívánjuk. Ez utóbbival kapcsolatban a döntést 210 napon belül kell meghozni. Rögzíteni kívánjuk továbbá az állat-egészségügyi, állatjárványügyi intézkedések keretében a védőkörzet és a megfigyelési körzet fogalmát.

A mindössze tizenhárom paragrafusból álló törvénytervezet a 12. §-ában olyan technikai jellegű kiegészítésekről, pontosításokról rendelkezik, amelyek az élelmiszertörvény egyes paragrafusait pontosítják, így például a 23. § (1) bekezdésében a "nyilvántartásba vétel" szövegrész helyébe a "bejelentés" szövegrész, a (2) bekezdésben a "nyilvántartott" szövegrész helyébe a "bejelentett" szövegrész behelyettesítését javasoljuk.

Azt kérem tisztelt képviselőtársaimtól, hogy az élelmiszer-biztonsági lánc zavartalan működése érdekében ezt a rövid, elsősorban technikai, pontosító jellegű törvénymódosító javaslatunkat vitassák meg és aztán fogadják el.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 82 2009.11.24. 2:15  73-83

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen megértem Kékkői Zoltán képviselő úr elégedetlenségét, felvetését, de még mindig jobb utólag pótolni, amit elmulasztottunk közösen, mert nyilván Kékkői képviselő úr akkor is ismerte az Európai Uniónak ezt a normatíváját, és akkor is felvethette volna. Azt gondolom, építő kritikára, észrevételre azért általában mi, képviselőtársak mindig, a kormány meg időnként vevő szokott lenni. Ettől függetlenül a bírálatot megköszönöm. Kérném, hogy azért a szavazás során gondolják át azt az elhatározásukat, hogy ha a dadogós törvényalkotás miatt nem támogatják ezt a törvénymódosító javaslatot, a végcélt vegyék figyelembe és támogassák.

Köszönöm szépen Velkey Gábor képviselő úrnak a támogatását, és azt az enyhe bírálatát. Mi igyekeztünk pótolni azt az űrt, ami a törvényalkotásban keletkezett. Nem biztos, hogy nem fogunk még találni olyan teendőt, ami a törvény további tökéletesítését fogja segíteni. Nyilván előbb vagy utóbb - remélem, azért inkább utóbb - egy új, egységes szerkezetbe foglalt, minden részletre kiterjedő törvény is fog majd születni, addig is azonban működni kell az élelmiszerlánc-felügyeletnek, mindannyiunk biztonsága és egészsége érdekében.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 84 2009.11.24. 3:20  83-97

HERBÁLY IMRE (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A szóban forgó 2007. évi XVII. törvényt javasoljuk módosítani a tisztelt Háznak. Indokunk röviden a következő.

Magyarország a közösségi jogszabályokban előírt rendnek megfelelően előzetesen bejelentette az Európai Unió Bizottságának, hogy 2010-ben egyes kiemelt válságágazatok - tej, zöldség, gyümölcs - esetében élni kíván a 73/2009/EK tanácsi rendelet 68-69. cikkeiben foglaltak szerinti különleges támogatási lehetőséggel. A válságágazatként kezelt termékkör bővítése részben a közösségi pénzügyi keretek, részben egyéb közösségi jogi szabályok figyelembevétele mellett a későbbiekben indokolttá válhat. Miután a közösségi jogi szabályok értelmében termeléshez kötött támogatás nem vagy csak szűk körben nyújtható - még az előzőekben foglalt különleges eszköz alkalmazása esetén is -, előzetes elképzelések szerint Magyarország mind dohány-, mind pedig zöldség-gyümölcs ágazatban olyan szerkezetátalakítási programokat kíván elindítani, amelyek a munkavállalók foglalkoztatására koncentrálnak.

Figyelemmel arra, hogy a vonatkozó közösségi jogszabályok értelmében a nemzeti programnak önállónak kell lenni, így nem teljesítés esetén a szankciórendszer sem épülhet a közösségi forrásból nyújtott támogatás visszatartására, szükségessé vált egy program megvalósítását segítő önálló szankciórendszer kialakítása, amit tulajdonképpen két paragrafusban javasolunk a tisztelt Háznak elfogadásra. Az 1. §-ban az előbb említett törvényt javasoljuk kiegészíteni egy alcímmel és egy 73/A. §-sal, és tulajdonképpen a 2. §-t pedig azzal, hogy 2010. január 1-jén lépjen hatályba, de a következő napon - miután átvezetésre került - hatályát is veszítse.

Kérem a tisztelt Házat, hogy - megértve a szükségességét ennek a törvénytervezetnek - miután azért a támogatásért, amit a szerkezetátalakítási programban részt vevők kapnak, azért bizonyos feladatokat el kell végezni, az elmaradás esetét nem is feltételezve, legalább egy olyan szankciórendszert kínáljunk, ami elrettenti az esetleges mulasztásoktól a gazdatársainkat.

Kérem a tisztelt Házat, hogy törvénymódosító javaslatunkat vitassa meg, és aztán fogadja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)

(12.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 96 2009.11.24. 2:30  83-97

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönöm a vitában való részvételt, és jelezni szeretném Kékkői képviselő úrnak, hogy a forintos szankció megjelenítését a mezőgazdasági bizottság észrevette, és tudomásom szerint egy bizottsági módosító indítvány van előkészítésben, és több helyen igyekszik pontosítani az előterjesztésen.

Köszönöm az észrevételeket, köszönöm Gőgös Zoltán államtitkár úrnak a vitában kisegítő részvételét, és azt kérem a képviselő uraktól, hogy lehetőleg a célt tekintve ne csak tartózkodással, hanem igen szavazatukkal is támogassák majd a szavazáskor a törvényjavaslatunkat.

Egyébként azt a kívánságát képviselőtársamnak, hogy ne ilyen sűrűn változzon a leánykori nevén MVH-törvény, azt elég nehéz teljesíteni, erre államtitkár úr is kitért. Azt gondolom, a következő időszakban, ha pontosan és ütemesen kívánjuk a kifizetéseket, a pályázatok elbírálását végezni, akkor bizony hozzá kell nyúlni az MVH-törvényhez, mert a nagyszámú résztvevő és az MVH mint intézmény rendelkezésére álló kapacitás bizony sokszor ellentmondásba kerül egymással, és a Ket.-ről szóló törvény alapján bizony súlyos zavarokat okozhat a támogatásra rendelkezésre álló alapoknál, a költségvetésnél, ha ehhez nem nyúlunk majd hozzá. De ez egy másik történet. Én azt kérem, hogy ezt a javaslatunkat támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 245 2009.11.30. 0:33  242-246

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kékkői képviselő úr indokolta a módosító indítványát, de kitért arra is, hogy a mezőgazdasági bizottság talált a módosító indítványánál egy jobb, szerintem minden tekintetben jobb módosító indítványt, amelyet támogatunk, és megköszönve Kékkői képviselő úr fáradozásait, azt javasoljuk majd az Országgyűlésnek elfogadásra.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 253 2009.11.30. 2:20  246-254

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az imént, most is megköszönöm Kékkői képviselő úr szorgalmas részvételét a törvényjavaslat javításában. Igazából csak azért nem az ő javaslatát támogattuk, támogatjuk, mert egy kicsit jobb a Kis Péter által benyújtott módosító indítványsor. Ami pedig a bírálatát illeti, az általános vitában is elmondtuk, most is elmondom, van egy fáziseltolódás az EU-irányelv, EU-rendelet és a magyarországi törvényhozás között. Hibákat is követünk el közösen, mert amikor az előző törvénymódosítás volt, bizonyos dolgokat nem vettünk észre, más dolgokat pedig fáziskéséssel most tudtunk beépíteni a törvénybe.

Nem akarom itt a zárszó kapcsán ijesztgetni képviselő urat, de feltehetően a következő időszakban, nemsokára sort kell hogy kerítsünk a törvénymódosításra, hiszen olyan változások vannak Európában, a világban, hogy bizony nekünk reagálni kell azokra a történésekre, amik az élelmiszer-biztonság, élelmiszerlánc, támogatás és egyebek vonatkozásában kialakulhatnak. Azt gondolom, hogy elsősorban nem mulasztás, hanem reagálás történik a változásokra, és ebben a munkában van feladatunk.

Még egyszer megköszönve a munkában való részvételt, azt kérem, hogy azt a módosító indítványsort támogassa az Országgyűlés a módosító javaslatok szavazásakor, amit mi is támogattunk. Ezek elsősorban a Kis Péter László által benyújtott módosító indítványok.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)