Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr.

Tisztelt Ház! Szabó Timea, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a közigazgatási és igazságügyi miniszternek: "Tervez-e a kormány jogszabályi módosításokat kezdeményezni, hogy a családon belüli erőszak áldozatai valós védelemben részesüljenek?" címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem a képviselő asszonyt, elfogadja-e a válaszadó személyét (Szabó Timea: Elfogadom.), vagy ragaszkodik a miniszter úrtól a válaszhoz. (Szabó Timea: Nem ragaszkodom.) Köszönöm szépen. Képviselő asszonyt illeti a szó. Parancsoljon!

SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Lassan a végéhez közeledik a "16 akciónap a nők elleni erőszak ellen" elnevezésű, globális megmozdulás, ami november 25-én, a nők elleni erőszak világnapján kezdődött, illetve december 10-én, az emberi jogok nemzetközi napján ér véget.

Két héttel ezelőtt napirend előtti felszólalásomban beszéltem arról, hogy a nők elleni erőszak a mai napig számos formában fejti ki romboló hatását a magyar társadalomban. Hazánkban sajnos évről évre egyre nő azok száma, akik családon belüli erőszak következményeként meghalnak. A helyzetet nehezíti, hogy az otthon falai mögött folyó erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran láthatatlan, ami az áldozat számára jelentősen megnehezíti a segítségkérést, a környezet számára pedig a segítségnyújtást.

Napirend előtti felszólalásomra adott válaszában Répássy államtitkár úr hosszasan sorolta azokat a jogszabályokat, amelyek e témát érintik, tudjuk azonban, hogy sajnos a jelen jogszabályok vajmi kevéssé védik meg az effajta erőszak áldozatait, még ha anno az is volt a jogalkotó szándéka, hogy ezt tegye; arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nem szorítják vissza a családon belüli erőszakot.

Tisztelt Államtitkár Úr! Rengeteg kérdés merül fel ebben a témában, aminek felvetésére és átbeszélésére sajnos itt nincs idő, ezért most csak a következőt kérdezném. Tervezi-e a kormány, hogy készít egy önálló, a hozzátartozók közötti erőszakot átfogóan szabályozó törvénytervezetet? Vagy támogatna-e egy ilyen indítványt, ha az összhangban áll a kormány célkitűzéseivel? Illetve a sok közül csak egyetlen konkrétumot hadd említsek, hadd kérdezzek: tervezi-e a kormány a távol tartás jogi szabályozását átalakítani úgy, hogy az valóban védje az áldozatokat, különös tekintettel például a távol tartás maximum 30 napra való elrendelésének egyszerűsített eljárással való meghosszabbítására? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Vagy ha nem közvádas bűncselekményről van szó, a sértett indítványozására is viszonylag akadálymentesen megszülethessen egy távol tartó határozat, ez utóbbi ugyanis jelen hatályos jogszabály szerint a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen.

Válaszát előre is köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A válaszra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Már hasznos volt, hogy figyeltem az ön felszólalására, megtudtam, hogy a születésnapom az emberi jogok világnapja; ez nekem már egy öröm itt a mai napból. Ezen túlmenően pedig arra hívnám föl a figyelmét, hogy pont, amikor én jártam a jogi egyetemre - ahol egyik képviselőtársánál is vizsgáztam azon évek alatt -, épp akkor kellett megtanulnunk büntetőjogból, hogy immár az ilyesfajta erőszakos cselekmények nemcsak a nők sérelmére elkövethetők, hanem a férj, a gyerekek sérelmére, s a többi, tehát itt a nemiség már nem egyoldalú irányt jelent ebben a körben.

De komolyra fordítva a szót, ön is utalt arra, hogy itt azért elég sok jelenlegi tényállás is alkalmas arra, hogy különböző, háztartáson belüli erőszakos eseményekre jogi válasz legyen: testi sértés, gondozás elmulasztása, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, magánlaksértés, zaklatás, kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, veszélyeztetése, szemérem elleni erőszak, csalás, rablás, kifosztás, rongálás, garázdaság, és még jó pár szabálysértési alakzat.

Ezekből is látszódik, hogy ez alapvetően nem egy anyagi jogi kérdés, hanem inkább eljárásjogi, és még inkább társadalmi kérdés, hiszen maga a szóhasználat is, ez, hogy családon belüli erőszak, azt sugallja, mint ha a család az erőszak terepe lenne. Ezzel szemben jól tudjuk, hogy mégiscsak a család egy erőszakos magatartást alapvetően távol tartó intézmény, tehát ha azt akarjuk, hogy kevesebb erőszak legyen a társadalomban, akkor a családokat kell megerősítenünk, ebben szerintem egyetértünk. Jól látható a kormány politikájában is az, hogy a családokat erősíteni kívánja, egy olyasfajta együttműködés, egymásra figyelés, szolidaritásérzés a társadalomban csökkentheti az erőszakot.

De természetesen előfordulhat, ha kisebb arányban is, mint az egyedül élők körében, de előfordulhat, hogy közös háztartásban élők között is előfordulnak ilyen erőszakos cselekedetek, viszonyok. Erre ön is mondta a különböző jogintézményeket, amelyek már most is élnek, főleg a távol tartást, az ideiglenes megelőző, illetőleg a megelőző távol tartás jogintézményét. Ezeknél ön a gyorsított meghosszabbítást javasolta, de ön is tudja, hogy például az illetékek csökkentése akár a gyámügyi törvényben már elősegíti az itt levő nehézségek megoldását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és a 2011-es büntető eljárásjogi reformban természetesen erre is ki fogunk térni, hogy itt mit lehet változtatni.

Majd folyatom a viszontválaszban.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszontválaszra megadom a szót Szabó Timea képviselő asszonynak. Parancsoljon, képviselő asszony!

SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a választ. Pont arra utaltam egyébként államtitkár úr válaszával ellentétben, hogy bár számos jogszabály van ebben a témában, ezek nem alkalmasak arra, hogy megvédjék. Köszönöm a felsorolást, ezt megkaptam anno Répássy államtitkár úrtól, de pont azért tettem föl a kérdést, mert úgy gondoljuk, hogy ezek nem védik meg.

Mondok egy példát: a férj megveri a gyereket vagy a feleséget - ön is említette itt a gyereket -, jó esetben történik egy előállítás 8 órára, ami meghosszabbítható maximum 4 órával, tehát 12 óra múlva a legjobb esetben is a bántalmazó visszakerül a bántalmazotthoz. Ha nem áll fenn bűncselekmény alapos gyanúja, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény alapos gyanúja, akkor előzetes vagy őrizet sem rendelhető el.

(15.30)

Tehát azért vannak itt olyan dolgok, amelyek igenis javításra szorulnának. Ugye, itt van, 30 napra elrendelheti az ügyész a távol tartást, de megint 30 napon túl ez nem hosszabbítható meg egyszerűsített eljárásban, újra kell kezdeményezni (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) az egészet. Tehát azért itt lennének olyan jogszabályok, de én várom akkor a 2011-es Btk.-módosítást, illetve arra nem kaptam választ, hogy tervezi-e, akár hozzátartozók (Leül.) közötti erőszak vagy a családon belüli erőszak önálló bűncselekményként...

ELNÖK: Képviselő asszony, ne haragudjon, van egy időkeret, és ha leül, azzal nem fejeződött be, ha továbbmondja. (Derültség. - Taps.) Ez egy ilyen műfaj.

Most egyperces viszontválaszra megadom a szót az államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mi úgy gondoljuk, az egy látványos intézkedésnek mondható, de inkább látszatintézkedés lenne, hogyha az összes általam felsorolt és fel nem sorolt különböző büntetőjogi tényállásnál bevezetnénk a hozzátartozók közötti és a nem hozzátartozók közötti tényállást. Tehát igazából az csak nehezítené a bizonyítást a bírósági eljárásban, hiszen nemcsak azt kellene bebizonyítani, hogy mondjuk, történt egy kifosztás vagy történt egy bármiféle erőszakos bűncselekmény, hanem azt is bizonyítani kellene, hogy ez a hozzátartozók között történt. Tehát önmagában ez nem segítené, ez a kérdés sokkal inkább eljárási kérdés. Ahogyan ön is mondta, sokkal inkább félnek, nem mernek ezzel előállni, tényleg nehéz megtalálni a határát annak, amikor a családon belül levő véleménykülönbségek átcsapnak akár becsületsértésbe, akár a tettlegességig fajulnak.

Abban az esetben, amit ön mondott példaként, hogy a tettlegességig fajul, és legalább egy könnyű testi sértés van, ott viszont már megvan a szabadságvesztéssel büntetettség fenyegetettsége, tehát onnan kezdve azok a szankciók, amelyeket ön is említett (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), már alkalmazhatók.

Úgy érzem, ezt a későbbiekben még folytatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)