Felszólalás adatai

ELNÖK: Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Vona Gábor frakcióvezető úr, a Jobbik részéről. (Zaj.) Mi a probléma, tisztelt képviselőtársaim? (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen. Vona Gábor frakcióvezető úr "Kormányzati cinizmus kontra álszent demokráciaféltés" címmel fogja elmondani a mondandóját.

Parancsoljon!

(13.30)

VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Van egy örömhírem így első kézből. Rájöttem, hogy egy dologban egyetértünk, ez pedig az, hogy választóvonalához érkezett a magyar közélet. Az ürömhír az örömhírben pedig az, hogy ezen kívül semmi másban nem fogunk egyetérteni a mai napon, azt gyanítom. Ugye, arra a kérdésre kéne választ adnia végre a politikának és az Országgyűlésnek, hogy mi folyik ebben az országban jelen pillanatban. Mi történik a kormányoldal részéről? Úgy látszik, hogy a kormányoldal elkezdte fölépíteni azt a szép új világot, amely talán majd a történelemben viktoriánus korszakként fog bevonulni a magyar történelemkönyvekbe. (Derültség az MSZP soraiban.) Úgy látom, hogy az önök forradalmi hevülete most már egyre inkább kezd átlépni a jakobinus szakaszába. A forradalmaknak vagy egy evolúciós története, most már kezd a jakobinus szakaszra hasonlítani, a racionalitást egyre inkább átveszi az irracionalitás.

Mit tesz ebben a helyzetben az ellenzék? Az MSZP elkezd rikoltozni és félteni a demokráciát, ami körülbelül olyan, mintha Hófehérke felfalná a farkast. (Derültség.) Ebben a helyzetben az LMP az MSZP mellé áll, és nagy csinnadrattával közösen kilépnek az alkotmányozásból, ami körülbelül olyan helyzet, mint ha valakinek fájna a füle, és azt mondaná, hogy akkor inkább kinyomom mind a két szememet is. Ugye, elképesztően rossz lépés. Mi ott leszünk az alkotmányozásban, mert ott valakinek képviselni kell a magyar embereket. Önök ugyanis a saját szavazóikat köpték szembe azzal, hogy kiléptek az alkotmányozásból. Mi azért maradunk benne az alkotmányozásban, mert nem szeretnénk, ha a jövendő magyar alkotmány két mondatból állna. Az első mondat úgy szólna, hogy mindenben igaza van a Fidesznek, a második pedig úgy, hogy amennyiben nem, akkor az első mondat lép érvénybe. (Moraj, derültség, közbeszólások.)

Az MSZP-t pedig arra kérném, hogy a demokráciát egyáltalán ne féltse, hiszen az önök kormánya nemrégiben még emberekre lövetett, az önök kormánya nemrégiben a gazdaságpolitikájával csődbe vitte ezt az országot, az önök kormánya milliókat tett földönfutóvá, megszüntetve munkahelyeiket. Önök egyáltalán örüljenek annak, hogy még szabadlábon vannak, ami nem köszönhető másnak, mint annak, hogy jelen pillanatban a kormányoldal részéről egy látszatelszámoltatás folyik (Taps a Jobbik soraiban.), ami az elmúlt húsz év közös mutyijainak köszönhető, és ha majd Gaudi-Nagy Tamás fogja vezetni az elszámoltatást, akkor önöket nem a nevükön, hanem a számukon fogják majd szólítani. (Derültség a kormánypártok soraiban. - Taps a Jobbik soraiban.)

És ebben a helyzetben az LMP összeáll az MSZP-vel. Arra kérem az LMP-t, gondolja újra ezt a lépést, mert tudják önök is, hogy ha a korpa közé keveredik valaki, annak mi lesz a sorsa.

A kérdés az még továbbá, hogy a Fidesz miért vállalja ebben a kisebb csinnadrattával is megoldható problémában ezt a nagy, akár baráti tüzet is, ami a Magyar Nemzet vagy akár a Heti Válasz hasábjairól is megnyilvánul. Nem gondolják, ugye, hogy elhisszük, hogy pusztán a társadalmi igazságérzet motiválja önöket? Arra kérem a Fideszt, a kormányoldalt, hogy legyenek őszinték: mondják meg, hogy önök valójában nem a végkielégítéseket féltik igazán az Alkotmánybíróságtól, hanem gazdaságpolitikájuk két alapvető elemét, a különadót és a magánnyugdíjrendszer átalakítását. Attól félnek, hogy ezt az Alkotmánybíróság elmeszeli. De akkor miért nem mondják meg őszintén? Ha már Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr is bólogat, mondják el őszintén! Az emberek erre várnak, őszinte, tiszta politikai beszédre. (Derültség.)

Ha vitatott kérdésekről hallunk, akkor önök mindig azt mondják, hogy az emberek felhatalmazása, az emberek akarata nyilvánult meg, és az önök programjára szavaztak az emberek. Nem tudom, ki szavazott Magyarországon az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésére, a népszavazás kiherélésére.

Lassan az önök programjával kapcsolatban olyan érzésem van, mint Colombo feleségével kapcsolatban - mindenki erről beszél, csak még senki nem látta. Önök ebben a helyzetben nem pusztán cinikusak. Ugye, Orbán Viktor, emlékezzünk vissza, az önök miniszterelnöke, illetve a jelenlegi miniszterelnök úr azt mondta, hogy a cinizmustól óvni szeretné a közéletet, a politikát Magyarországon. Amit önök most művelnek, az egyértelműen cinizmus. És ráadásul önök már nemcsak cinikusak, hanem annak is látszanak. Tehát már a látszatra sem ügyelnek. Ez sajnos az ember megérzése.

És még mielőtt önök elkezdenek majd csúsztatni, mert a jobbikos felszólalásokat mindig úgy szokták a tévénézők előtt devalválni, hogy kiforgatják, majd a kiforgatott verziót megsemmisítik. Elmondanám, hogy valójában mit féltünk. Nehogy azt gondolják, hogy mi azt féltjük, hogy ez a végkielégítések megadóztatásával kapcsolatos intézkedés átmenjen. Sőt! Mi azt szeretnénk, ha a végkielégítések kapcsán nem 2010. január lenne a visszamenőleges hatály, hanem 1990. Ez volna az igazságos. Remélem, Rétvári Bence majd fölolvassa az Orbán-kormány végkielégítéseit is. (Derültség a Jobbik és az MSZP soraiban.)

Nem a további különadókat akarjuk megakadályozni vagy a magánnyugdíjrendszer átalakítását, hiszen ez a mi programunkban volt benne. Nem is a jelenlegi alkotmányt akarjuk védeni, mert önök húsz éven keresztül védték mind ez idáig, az MSZP meg az LMP még most is védi. Nekünk egyértelmű a véleményünk az alkotmányról: ez egy kommunista maradvány, csökevény a magyar jogrendszerben, szemeteskukába való.

Egyértelműen úgy gondolom, hogy át kellene adja a történelmi jogfolytonosságnak a helyét. Ez a véleményünk a jelenlegi alkotmányról. (Taps a Jobbik soraiban.) Amit jelen pillanatban mi védünk, az az őszinte, tiszta politikai beszéd joga az emberek és a politika számára. Az embereknek nyugalomra, biztonságra, rendre és kiszámíthatóságra van szüksége ilyen nyolc év után, és önök ezekben a kérdésekben jelen pillanatban bukásra állnak.

Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Mielőtt megadnám a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak, engedje meg, frakcióvezető úr, hogy figyelmeztessem arra, hogy a parlamenten kívüli népgyűlésen elmondott szavak stílusa különbözhet, sőt bizonyos értelemben különböznie is kell attól, amit ebben a Házban elmond. Ez a Ház ugyanis a demokrácia intézménye, és azt gondolom, tartózkodnia kell olyan megjegyzések megtételétől, amelyekkel lehet, hogy morálisan még magam is egyetértenék, csak éppenséggel ebbe a Házba nem valók. (Taps a kormánypárti padsorokban.) S ezek egyébként nem a kormányra vonatkozó megjegyzései voltak, hanem az ellenzéki társaira vonatkozó megjegyzései, amelyek legalábbis a demokrácia értelmezéséből kiindulva félreértésre adhatnak okot. (Közbeszólások a Jobbik soraiból. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ez nem a Politikai Bizottság!) Novák Előd képviselő urat pedig megkérem, hogy türtőztesse magát. Tudom, hogy ez önnek nehezen megy, de nyomatékosan kérem erre. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Cserében megígérem, hogy a Piroska és a hét törpe problematikájába nem bonyolódom bele. (Derültség.)

Államtitkár úr, parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Sokféle dolgot mondott frakcióvezető úr, szerintem néha egymásnak ellentmondóakat is, akár az alkotmány betartásával vagy annak szemétbe dobásával, akár más kérdésekkel kapcsolatban. De hadd világítsam meg önnek azt, hogy mi nekünk a legfontosabb kérdés itt a 98 százalékos különadónál. Ilyen szempontból valóban lehet azt mondani egy volt miniszterelnökkel, hogy útelágazáshoz érkeztünk, de mindenképpen egy választóponthoz érkeztünk, ahol el fog válni az előző kormány politikája és ennek a kormánynak a politikája. Ez a szavahihetőség. Ha mi most azt mondanánk, hogy feltesszük a kezünket, és valóban nem lehet 98 százalékos különadót kivetni a végkielégítésekre, ha azt mondanánk, hogy majd jövőre hozunk valami jogszabályt, de akik az előző hónapokban, januárban, májusban, augusztusban kaptak valamilyen égbekiáltó, mondjuk, 49 millió forintos juttatást a munkaviszony megszűnésekor, mint ahogy a Duna TV-ben ez megtörtént, akkor felemeljük a kezünket, hát azt a 49 milliót már vigyék, majd jövőre megfogjuk a következő ilyesfajta juttatásokat.

Akkor önök azt kérnék számon rajtunk, teljes joggal, hogy miért nem tartja be a Fidesz a választási ígéreteit; a Fidesz-KDNP-kormány ugyanolyan kormány, mint az előzők, mert csak ígér, és aztán nem tartja be. Azt mondanák a választóink: kétharmados parlamenti többséget adtunk a Fidesz-KDNP-nek, hogy ezzel éljen, és utána azt mondja, hogy az Alkotmánybíróság döntése után visszakozik, és ezt a társadalmi igazságosság szerint teljesen elfogadható 98 százalékos különadót - hiszen ön is tudja, ön is emberek között mozog, látja, hogy az emberek nem tartják igazságosnak, hogy valakit, teszem azt, ismételten egy MÁV-os példát mondanék, 2009. szeptember 11-én fölvesznek, majd most elbúcsúzik a kormányváltás után 8 millió 50 ezer forinttal. Nem tart szerintem senki sem igazságosnak ilyesfajta rövid pályafutások után egy ilyen óriási összeget! Nos, azt mondanák, hogy hiába van kétharmados többségünk, ugyanúgy nem értünk el semmit, mint azok a pártok, amelyek csak feles többséggel bírtak az előző időszakban.

Nekünk ez hitelességi kérdés, nekünk ez a választókkal szembeni bizalmi kérdés, hogy igenis ezt a törekvésünket véghez vigyük. Olyan dolgokat vállaltunk a kormányprogramunkban, amelyek végrehajthatók, nem ígérgettünk olyan dolgokat, amelyek végrehajthatatlanok, szemben más pártokkal, de azt mindenképpen meg is akarjuk tartani.

A cinizmussal kapcsolatos vádjait pedig teljes mértékben visszautasítanám. Nem akarok személyeskedni, de hát ön volt az, aki néha mellényben, néha zakóban volt itt, a jogi kiskapukra játszott a parlament nyitóülésén is. Úgy gondolom, a kormány felemelt sisakrostéllyal áll itt is, és elmondja, hogy mi a célja, mi a pontos szándéka a különadók bevezetésével: a társadalmi igazságosság szolgálata. És ez egyáltalán nem egyezik az alkotmánybírósági döntés szellemével. Szeretnék idézni ebből pár mondatot.

"A közerkölcs védelmének szükségességét a legfontosabb nemzetközi emberi jogi dokumentumok kivétel nélkül elismerik." Ugye, az erkölcs túlmutat a jogszabályokon, éppen ezért azt kell figyelembe vegyük. "A visszaélések megakadályozását célzó, a társadalom igazságérzetét érvényesítő törvény nem alkotmányellenes önmagában." És ismét egy helyen az Alkotmánybíróság külön felhívja figyelmet "a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben" - tehát ez lényegében a januárig terjedő visszamenő hatály - "az alkotmány 70/I. §-ának új (2) bekezdéséből eredő lehetőség."

(13.40)

Teljes mértékben lehetősége van a kormánynak vagy a kormánypárti képviselőknek, hogy egy ilyen javaslatot benyújtsanak az adott adóévben. Senki más nem állt elő a parlamentben semmilyen más javaslattal, hogy hogyan lehet ezeket az igazságtalan és mindenki számára erkölcsileg elfogadhatatlan, 20-30-40-50 milliós vagy 100 milliós végkielégítéseket visszavenni. Ezért van a javaslatunkban az adóoldalról történő elvonás, mert ezt tartottuk kizárólag elfogadhatónak vagy keresztülvihetőnek. Mi ezért fogjuk a választóink előtt ezt az ígéretünket végrehajtani, és négy év múlva, mikor elszámolunk előttük azzal a kétharmados megbízással, amit kaptunk tőlük, akkor nem fogjuk azt mondani, mint az előző kormányok, hogy sajnálom, megpróbáltuk, de nem tudtuk végrehajtani, hanem mi végre is fogjuk hajtani azt, amire példátlanul nagy támogatottsággal felruháztak minket a választók. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)