Felszólalás adatai

A szellemi alkotásokkal összefüggő törvényeket 2011 novemberében, aztán 2013 februárjában már átfogóan módosították. Az új szabályok többnyire életbe is léptek 2012. január 1-jén, 2013. április 1-jén, augusztus 1-jén, szeptember 1-jén már hatályba léptek, illetve van még egy hátralévő határidő 2014. január 1-jével. A módosítások céljaként akkor is a jogharmonizációt jelölték meg indoklásként, mint ahogy most is a kormány törvényalkotási programjában is ezt teszi, amelyben szerepel a törvényjavaslat az őszi ülésszakra benyújtandó törvényként.

Egy kicsit az előterjesztés háttere mögé is hadd nézzek hozzászólásomban, noha a módosításokkal érintett rendelkezések között csupán egy átfedés van, úgy tűnik, hogy még egy közös elem mindegyik javaslatban megtalálható. Ez pedig az, hogy minden új szabályozás növeli a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala bevételeit, vagyis az ügyfelek költségeit. A hivatal honlapját megnézve azt látjuk, hogy a saját éves jelentésük szerint 2012-ben a kiadási főösszegük 3,8 milliárd forint volt, tehát nem millió, milliárd, pontosan 3863 millió forint volt, a bevételeik pedig 4,3 milliárd forintot tettek ki, ilyen mértékig teljesültek. A maradványt, mintegy 500 millió forintot befizették a költségvetésnek.

A hivatal saját beszámolója örvendetesnek tartja, természetesen a saját megközelítésében, hogy a kormányzat hozzájárult az egyes eljárási és fenntartási díjak 10 százalékos emeléséhez. A jelen törvényjavaslat alapján nyilvánvalóan újra emelkednek az eljárási díjak.

(17.00)

Az újdonságkutatás 2012-es áron, áfával együtt 190 ezer forint volt kereken, a gyorsított eljárás mostani bevezetésével ez a díj a duplájára emelkedik. Úgyhogy most fordulnék Gruber Attila képviselőtársamhoz, aki nagyon ékesen szólt a szellemi alkotások, találmányok segítéséről és az oltalom megszerzésének kormányzati támogatásáról. Na ez a pont, hogy ilyen díjakat kell fizetni, úgy gondolom, ellentétes azzal a nemes céllal, amit ön kifejtett. Az is igaz persze, hogy a hivatalnak be kell szednie valahonnan az ingyenmunkája árát is. A 2012-es éves jelentés ugyanis azt is rögzíti, hogy a hivatal mintegy 10 ezer munkaórányi szakértői munkát végzett mindenfajta ellentételezés nélkül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Erről a jelentés 83. oldalán számolnak be.

Tehát kérdéses, hogy egy kormányzati munka, kormányzati célra elvégzett 10 ezer órányi szakértői munkát miért terhel rá a kormányzat jelen keretek között azokra a támogatni kívánt szabadalmakra, szakmai teljesítményekre, amelyek igazán megérdemelnék a támogatást. Tehát nemhogy támogatják, hanem annak bevételét fordítják a kormányzat, jelen esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára ellenszolgáltatás nélkül végzett 10 ezer munkaórányi szakértői munka fedezetére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem csupán a díjemelési szándékkal van baj. Probléma az is, hogy a törvényjavaslat kodifikációja eléggé gyenge színvonalú. A belső hivatkozások sokasága a szabályozást rendkívül nehezen értelmezhetővé teszi, nemcsak számomra, hanem a jogász kollégák számára is. Ugyanis például a 3. §-ban lévő módosítás egyik bekezdésében összesen öt belső hivatkozás van. Most ehhez listát kell vezetni, ha valaki követni akarja, hogy miről is szól a 3. §-ban lévő módosítás. A rendelkezés értelmezése így rendkívül nehézkes, még a digitalizált világban is.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! Abból a szempontból is kérdéses, hogy mennyire sikerült ez a törvényjavaslat, illetve kétségtelenül rosszul sikerült, hogy a Fidesz-KDNP egypárti alaptörvényével is ellentétes. A 7. § átmeneti szabályáról van szó. Eszerint az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés iránti kérelem benyújtására a hatályos szabályok szerint nyitva álló rövidebb határidő eltelte esetén is alkalmazni kell az új rendelkezéseket. Az is jó, hogy a határidőt a törvényjavaslat meghosszabbítja. Az átmeneti szabály azonban csak látszólag kedvező. A törvény 115. § (3) bekezdésének módosítása alapján az ügyfelet nem kell majd hiánypótlásra felszólítani például az újdonságkutatási jelentés iránti kérelemnél, ha az előírt díjat a kérelem benyújtásakor nyomban nem fizette meg. Ez a változás a kérelmezők számára kedvezőtlen, így a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik nem is annyira burkoltan ez a rendelkezés. Tehát javasoljuk, hogy ez korrekcióra kerüljön. Ennek kiküszöbölésére módosító javaslatot nyújtottunk be, amit - a szokásos kormánypárti magatartástól eltérően - szeretnénk javasolni, hogy érdemben fontolják meg, mert a hirdetett szándékaikkal ez a leírt változat ellentétes. Javasoljuk ezt korrigálni.

Képviselőtársaim! A törvényjavaslat egészét az MSZP nem támogatja, még akkor sem, ha a jogharmonizációs kötelezettségeken alapuló módosítások egy része előnyös az érintettek számára. Az egésze viszont nem előnyös - hátrányos. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kormányhivatal, tevékenységét a kormány irányítja, a közigazgatási és igazságügyi miniszter felügyeli. Úgy tűnik, hogy a kormány ezt a hivatalt is bevételszerzésre használja fel, de az eddigi módosítások jó lépései ellenére továbbra sem áll érdekében, hogy egy áttekinthető, koherens szabályozást alakítson ki. Nagy kár! Nagy kár, képviselőtársaim, a szellemi tulajdon nagyobb támogatást, jobb szabályozást igényel, ezért kérem, legalább az alaptörvénybe ütköző problémát módosító javaslatunkat vegyék figyelembe, fogadják meg, és az egészet, ha egy jobb szerkesztésben hoznák ide, lehet, hogy tudnánk támogatni, ebben a formában viszont nem.

Köszönöm figyelmüket.