Felszólalás adatai

ELNÖK: Mivel más képviselőcsoport nem állított vezérszónokot, a vezérszónoki felszólalás végére értünk.

Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.

Soron következik a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/10526. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/10526/1-4. számokon ismerhették meg.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak.

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat három törvényt kíván módosítani a nemzeti vámjogi jogalkotás keretében. Elsőként a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítását említeném, amelynek alapvető indoka a jogharmonizációs kötelezettséggel összefüggő jogalkotás.

A közösségi vámjog egyik újítása, hogy a több tagállamra kiterjedő egységes engedélyezés az úgynevezett helyi vámeljárások engedélyezésére is alkalmazhatóvá válik. Helyi vámkezelés alkalmazásával a gazdálkodó a saját nyilvántartásaiba való bejegyzéssel maga végzi el a vámkezelést, majd a székhelye szerint illetékes vámhivatalhoz nyújtja be a vámáru-nyilatkozatát és a kísérő okmányokat. Ez független attól, hogy a gazdasági vámeljárás vagy szabad forgalomba bocsátás céljából behozott áru melyik tagállam területén érkezett az Unió vámterületére, illetve hol kerül felhasználásra. Ennek különösen a szabad forgalomba bocsátás céljából behozott árukör esetén van kiemelt jelentősége. Így a vámtartozás a székhely szerinti tagállamban keletkezik, míg az egyéb adók - áfa, jövedéki adó, energiaadó - viszont továbbra is az áru fizikai helye szerinti tagállamban fizethetők meg.

A szabályozás szükségessége éppen abból adódik, hogy a behozatal helye szerinti vámhivatal számára biztosítani kell az importhoz kapcsolódó nemzeti adó kivetéséhez szükséges adatokat. A tervezet ezért adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a gazdálkodóknak, illetve szabályozza az elmulasztása esetén alkalmazható szankciót. Emellett a nemzeti adók megfizetésének biztosítására szolgáló adóbiztosíték nyújtásáról is rendelkezni kellett ebben az összetett rendszerben.

A közösségi vámjog másik új jogintézménye a gazdasági szereplők nyilvántartására szolgáló új közösségi nyilvántartási szám. A gazdálkodók és a vámhatóság adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében ilyen célra a vámhatóságnál már évek óta használt regisztrációs szám kerül alkalmazásra.

Tisztelt Országgyűlés! A jogharmonizációs kötelezettségek végrehajtásán túl a javaslat tartalmaz a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel szükségessé vált módosításokat is. Mindenekelőtt a vámhatóság általi visszafizetési kötelezettség teljesítése alaki követelményeinek szabályozása, azaz a pénzügyi bizonylatként használható határozathozatala és a vámhatóság általi kamatfizetési kötelezettség pontosítása történik meg ezúttal. A vámigazgatási bírsággal kapcsolatban pedig tisztázásra kerül, hogy a vámáru-nyilatkozat adatainak az okot adó bizonylat kézhezvételétől számított határidőn belüli javítása vámigazgatási bírság kiszabásával nem jár.

A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvényt érintően a javaslat kimondja az adópolitikáért felelős miniszter felügyeleti jogát a vámhatóság rendvédelmi tevékenységét illetően. Emellett felhatalmazást ad arra, hogy a vámhatóság mint rendvédelmi szerv által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésére miniszteri rendelet készüljön.

A javaslat tartalmazza továbbá a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítására irányuló rendelkezéseket is. Ennek célja, hogy a folyamatban lévő, uniós pénzeszközöket is felhasználó, úgynevezett egyablakos ügyintézés kialakítására irányuló fejlesztési projekt kapcsán a műtárgy kivitelére vonatkozó, jelenleg kétségtelenül túlzottan bürokratikus szabályok felülvizsgálata és újraszabályozása még a projekt befejezése előtt megtörténhessen.

Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve figyelmüket, kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tájékoztatom önöket, hogy a bizottságok nem kívánnak előadót állítani, ajánlásaikat írásban nyújtották be.

Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Keller László képviselő úrnak.

(20.10)

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A szocialista frakció természetesen támogatja a benyújtott törvényjavaslatot, amely - úgy, ahogy az államtitkár úr is elmondta - lényegében két nagyon fontos célkitűzést valósít meg, egyrészt a közösségi jogharmonizációs kötelezettségeinket kiteljesítjük, teljesítjük. E témakörben lényegében nagyon sok végrehajtást, értelmezést segítő szabályrendszer került befogalmazásra a törvényjavaslatba. Más tekintetben pedig a vámhoz kapcsolódó behozatali adók megállapításával kapcsolatos rendelkezések kerültek meghatározásra.

A másik fő célkitűzéssel is egyetértünk, amely az egyablakos vámügyintézéshez kapcsolódóan a műtárgykiviteli engedélyezési rendet szabályozza. Ha valaki elolvassa a törvényjavaslat szövegét, akkor először nem nagyon érti, hogy miért kerül a vámtörvényekkel összefüggésbe a kulturális örökség védelme, de az egyablakos vámügyintézés, úgy gondolom, mindenki számára egy fontos célkitűzés megvalósítása.

Néhány dologra szeretnék kitérni részleteiben is. Természetesen sok újat az államtitkár úrhoz képest nem fogok tudni mondani, hiszen teljesen szinkronban vagyunk a támogatást illetően. Azt fontosnak tartjuk, hogy az új közösségi nyilvántartási szám magyarországi alkalmazása olyan rugalmasan került megfogalmazásra, ahogy arról az államtitkár úr is szólt, hiszen a gazdasági szereplők új közösségi nyilvántartási száma megegyezik a korábbi vámazonosító számmal, és a külföldi gazdálkodók esetén pedig a vámhatósági adóztatási ügyben megmarad a VPOP száma, illetve ők hozzák magukkal a saját székhelyükön az ő nyilvántartási számukat. Plusz hozzá kell tenni, fontosnak tartjuk azt, hogy az adószám is a külföldi gazdálkodók esetében magyarországi relációban megjelenik.

A másik ilyen részletkérdés az egyszerűsített vámeljárások engedélyezése. Egyetértünk azzal, hogy miután eltér a Ket. szabályaitól, ezt szükséges egy külön törvényben szabályozni, mert ha egyébként a Ket.-tel megegyezően lennének megjelölve a határidők és a játékszabályok, akkor erre nem lenne szükség. Mivel azonban ez eltér, ezért így szükséges ebben a törvényben ezt rögzíteni. Egyetértünk azzal is, hogy a 90 napos határidő, illetve az engedélyezett gazdálkodók esetén a 60 napos határidő került megfogalmazásra.

A több tagállamra kiterjedő egységes engedélyezés hazai végrehajtásával kapcsolatos szabályrendszer viszonylag hosszabb terjedelemben foglalkozik ezzel a kérdéssel. Fontosnak tartjuk azt, hogy az adóeljárási jellegű rendelkezések beillesztésre kerülnek, a magyar adószám megkövetelése indokolt, és abban az esetben, ha nem erről van szó, hanem Magyarországon kívüli gazdálkodóról, ott pedig lényegesnek tartjuk, hogy legyen megállapodás a visszatartott nemzeti beszedési költségek megosztásáról.

Fontos, hogy a megbízhatósági kritériumok pontosításra kerülnek. Erről részletesebben nem kívánok szólni. Egyébként is a törvényjavaslat erről röviden beszél.

Az adóbiztosíték, a mentességi rendelkezések pontosítása szintén a gazdálkodók számára fontos, illetve az állam számára is, hiszen a vámtörvény gondoskodik a nem közösségi adók biztosításának kötelezettségéről. Ma a felmentés az áfa- és a termékdíj-biztosításra vonatkozik, most a javaslat kiterjeszti ezt az energiaadó biztosítására is.

Ami a visszafizetési kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezéseket illeti, a vállalkozók számára szerintem az egy jó dolog, hogy a vámhatóság határozata megfelelő bizonylat lesz a gazdálkodók könyveléséhez. Azt is a gazdálkodók számára kedvező fejleményként lehet értékelni, hogy a 30 napon belüli visszafizetés ugyan kamatmentes, ugyanakkor ha határidőn túl történik a visszafizetés, akkor az kétszeres jegybanki alapkamattal történik.

Ha a vámhatóságnak azért kell visszafizetni, mert a határozata jogszabályt sértett, akkor a befizetés napjától a visszafizetés napjáig a kétszeres jegybanki alapkamat időarányos részének megfelelő kamatot kell fizetni. Úgy gondolom, ez is teljes mértékben vállalkozó- és gazdálkodóbarát szabályrendszer.

Végül, ami közvetlenül a vámmal, vámigazgatással kapcsolatos rendelkezés, a vámigazgatási bírságnál új jogcím az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatti szankció bevezetése.

A vámszempontból való megbízhatóság vizsgálatánál új kedvezménynek számít, hogy az importáfa alapján a tévedésből keletkező tartozást nem kell figyelembe venni. Végül a gazdálkodók számára kedvezően alakul a vámigazgatási bírság új szabályozása is.

Ami pedig a műtárgykivitel új rendszerét illeti, szerintem a szabályozással a jogalkalmazást mindenképpen megkönnyítjük, és egyértelműbb lesz a szabályozás az ügyfelek számára. Ma a jelenlegi gyakorlat meglehetősen életszerűtlen és bonyolult, és nem tölti be a jelenlegi szabályozás azt a szerepet, amit egy szabályrendszernek be kellene töltenie. Jónak tartjuk azt, hogy törvényi szinten elkülönülnek a különböző jelentőségű ügyek, amelyek a műtárgykivitellel kapcsolatosak. Egyrészt fontos, hogy a kulturális örökség szempontjából kiemelkedő jelentőségű műtárgyak esetében a kivitel egy hatósági eljárás keretében legyen dokumentált és engedélyezett. Ott, ahol nem védett, de legalább ötvenéves kulturális javakról van szó, a műtárgykísérő igazolás egy dokumentált, de mégis kevésbé bürokratikus megoldást tesz lehetővé, ugyanakkor a hatósági engedély nélkül kivihető kulturális javaknál pedig egy teljes, szabad mozgásra van lehetőség ezt követően, amit a törvény is ezek után garantál és kiszámíthatóvá tesz.

Ezekkel az észrevételeinkkel, pontosabban ezekkel a kiemeléseinkkel, még egyszer szeretném mondani, támogatjuk a törvény elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr.

ELNÖK: Tállai András következik.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretném az előttem szóló államtitkár úr és képviselő úr szavait megismételni, hiszen elég részletesen ismertetve lett, hogy a törvényjavaslatra, amely három törvényt módosít, lényegében ugyanazok vonatkoznak, mint az előző törvénycsomagra, olyan szempontból, hogy közösségi jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget az Országgyűlés, amikor el fogja fogadni a három törvény módosítását. Azt tudom mondani, hogy a Fidesz-frakció támogatni fogja a törvény elfogadását. Egyetértünk azzal, hogy a 312/2009. és az 1192/2008/EK bizottsági rendelet előírásai kerüljenek be a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvénybe, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvénybe és a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényjavaslatba.

Annyi megjegyzésem lenne, hogy a tartalmát, hangsúlyozom, elég részletesen hallhattunk itt a törvényjavaslatnak; időszerűnek tartjuk a kulturális örökségek védelméről szóló törvény módosítását. Egyetértünk azzal, hogy újra kell szabályozni a műtárgykiviteli engedélyezési rendszert, hiszen az már nem tölti be a szerepét, a rendeltetését. A 2004-es EU- és a 2007-es schengeni csatlakozásból eredően Magyarországon megszűnt mindenfajta rendszeres ellenőrzés a belső határokon.

(20.20)

Ugyanakkor pedig a műtárgyforgalom jelentősen megélénkült és felgyorsult, tehát lényegében az ellenőrzési rendszer így nem működik; ugyanakkor pedig a jogszabályok nagyon bürokratikusak, hosszadalmasak és nagyon költségesek, semmiféle előny nem következik a jogkövetésből. Ez a törvényjavaslat megpróbálja ezt helyére tenni. Úgy gondolom, hogy ez támogatandó javaslat az elmondottak szerint.

Még egyszer hangsúlyozom, tehát frakciónk támogatni fogja a törvényjavaslat elfogadását, olyannyira, hogy módosító javaslatot sem kívánunk benyújtani a törvényjavaslathoz.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Mivel több jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom. Az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, részletes vitára bocsátásra és magára a vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Magyar Bálint, Sándor Klára, Szabó Zoltán, Deák Istvánné képviselők önálló indítványát T/10508. számon megismerhették.

Az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Magyar Bálint képviselő úrnak.