Készült: 2020.02.19.14:42:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

98. ülésnap (2011.06.14.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Gulyás Gergely (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:55


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokféle interpretációját hallhattuk már itt a 2010-es választásoknak, de az egész biztos, abban talán mindenki egyetért, hogy 2010-ben a választópolgárok döntő többsége a gyökeres változtatásra szavazott, az elmúlt 8 év sikertelen politikájával való teljes szakítást várta el azoktól, akiket a kormányzás feladatával megbízott.

Úgy gondoljuk, hogy ezen elmúlt egy év tekintetében a kormány mind gazdasági téren, mind pedig a kifejezett jogi, alkotmányos berendezkedéssel kapcsolatos területen igyekezett eleget tenni, és olyan eredményekről is beszámolhatunk, amelyek az elmúlt húsz évben ugyan gyakran voltak különböző politikai erők célkitűzései, de mégsem valósultak meg. Ilyen az új alaptörvény elfogadása és az ennek kapcsán szükséges sarkalatos törvények folyamatban lévő, illetve az őszi ülésszakban várható elfogadása.

Nagyon fontos az, hogy kereteket adjunk a vitának, és szocialista képviselőtársaink is helyesen tudják külföldi partnereiket informálni, hogy két tévedést kerüljünk el. Az egyik az alaptörvény szabályozásának a mélysége. Az semmiben nem tér el a korábbi alkotmányétól, talán az igazságszolgáltatás területétől eltekintve, minden más területen legalább ugyanolyan pontosan és mélyen szabályoz az új alaptörvény, mint ahogy a még hatályos alkotmány tette. Ezért a sarkalatos törvényeknek ugyan nagy jelentősége van, de nem nagyobb, mint amilyen korábban a kétharmados törvényeknek volt.

A másik ilyen tévedés pedig a sarkalatos törvényekkel szabályozott törvényhozási tárgykörök számának a növekedéséről szól. A valóság ezzel szemben az, hogy míg eddig összesen 28 tárgykörben írta elő az alkotmány a kétharmados többséggel elfogadandó jogszabályok elfogadását, addig az új alaptörvény mindösszesen 26 tárgykörben kívánja ezt meg. Tény, hogy van egy elmozdulás; úgy gondoljuk, hogy az alapjogi védelmet az Alkotmánybíróság a jövőben megfelelő módon tudja garantálni, ezért itt a kétharmados garanciára már nincs szükség. Ugyanakkor bizonyos gazdasági és állami berendezkedéssel kapcsolatos területeken pedig indokolt az, hogy a stabilitásra sokkal inkább képes szabályozás kétharmados, sarkalatos törvények formájában is megvalósuljon.

Azt egyértelműen szeretnénk rögzíteni, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok egyelőre csak azt mutatják, hogy ezen a területen az ellenzék nem tudott eredményeket felmutatni. Az Európai Bizottság a múlt héten egyértelműen nyilatkozott arról, hogy az alkotmányozás területe nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért az Európai Bizottságnak ezen a területen semmilyen feladata nincs.

(13.30)

Az Európai Parlamentben ugyan a csapatok harcban állnak, de azt mondhatjuk, hogy ott a magyar politikai életben megtalálható ellentétek leképeződését láthatjuk, és attól tartunk, hogy ha ott sikerül is valamilyen határozatot elfogadni, annak az alaptörvényhez komolyabb köze nem lesz, csupán azt a politikai ellentétet vetíti ki Európára, ami Magyarországon hosszú idő óta látható.

A velencei bizottság jelentéstervezetét pedig ugyan még nem ismerjük, de különböző hírportálokon ez már ismert, sőt Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő már a múlt heti európai parlamenti vitában is csodák csodájára ismerte és ezt lobogtatta. Minden információ szerint megerősíti a velencei bizottság jelentéstervezete is, hogy a magyar alkotmány a hatalommegosztás alkotmányos elvének és a jogállamiság elvének maximálisan megfelel. Ehhez képest néhány konkrét kritikájában lehet, hogy eltérő lesz az álláspontunk, de lényegét tekintve ez is az ellenzéki álláspontok cáfolatát adja.

Úgy gondoljuk, hogy mindezeknek a fényében érdemes lenne leszámolni most már azzal a gondolkodással, amely a Magyarországon elvesztett belpolitikai meccseket külföldön szeretné megnyerni, mert ennek az eredménye nem az lesz, hogy a szocialistáknak sikerül Magyarországot lejáratni az Európai Unióban, hanem az Európai Uniót fogják Magyarországon lejáratni, ezt pedig mi nemkívánatos következménynek tekintenénk. Ezért mindenkit arra kérünk, hogy a belpolitikai vitákat itt, az Országgyűlés nyilvánossága előtt vívjuk meg, most már önök is készen állnak arra, hogy ebben a vitában részt vegyenek. Várjuk önöket és várjuk a javaslataikat, és szeretnénk, ha a magyar nemzet egységes képviselete, úgy, ahogy az alkotmány következtében a magyar nemzet egysége reményeink szerint meg fog valósulni, úgy a magyar nemzet egységes képviselete kifelé a jövőben biztosított lehetne.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai