Felszólalás adatai

Azt gondolom, egyet lehet azzal érteni, hogy ezen szakaszok ne vesszenek el, amelyek a kommunista diktatúrával kapcsolatosan hozott rendelkezések, az egyházakkal kapcsolatos előírások, a nemzetiségként történő elismerés feltételeinek sarkalatos törvénybe való utalás, illetőleg az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek az a joga, hogy az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki az ügyek tárgyalására, illetve az ilyen bíróságok előtti vádemelésre adjon utasítást.

Számunkra, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőinek számára nem érdektelen az, hogy az alaptörvény rendelkezései közé emelődjön, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében a kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek, mondhatjuk, bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak a II. világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért, a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért, a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért. Ezeknek a rendelkezéseknek az alaptörvény részévé kell válniuk.

A tervezett módosításnak vannak egyéb rendelkezései is, illetőleg olyanok, amelyeket szeretnénk, ha megjelennének. Ki nem ért azzal egyet ebben a Házban, hogy a családi kapcsolat a házasságon alapul, amely férfi és nő között jön létre, illetőleg a szülő-gyermek viszonyt jelentse? Fontos számunkra, hogy a kampányköltségek csökkentése és a jelölő szervezetek számára az egyenlő feltételek biztosítása érdekében a közszolgálati médiában minden politikai szervezetnek egyenlő feltételekkel és ingyenesen kerüljön biztosításra a választási hirdetések közzététele. Más választási politikai hirdetések közzétételét viszont a sarkalatos törvény korlátozhatja.

Fontos számunkra, hogy az egyetemi kutatási és oktatási autonómia sérelme nélkül a tervezet beépítse a közpénzekkel való hatékony gazdálkodást, amely a kormány feladatává teszi, hogy az állami költségvetésből finanszírozott felsőoktatási intézmények gazdálkodását a kormány felügyelje. Azt gondolom, egyet lehet érteni azzal is, hiszen minden magyar állampolgár forintjával hozzájárul a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló hallgatók tanulmányi költségeihez, hogy azok a hallgatók lennének jogosultak felsőfokú tanulmányaik állami támogatására, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezését követően bizonyos ideig Magyarországon, magyar munkáltatónál vállalnak munkát.

És fontosnak tartjuk, én mint zuglói polgármester, különösen érzékeny vagyok erre a területre, a hajléktalankérdés megoldását. Nem gyakran hangzik el itt a parlamentben a többség érdekeinek védelme, hiszen a többséget is megilletik emberi jogok. A tervezet értelmében az állam és a helyi önkormányzatok kötelezettsége, hogy valamennyi hajléktalan személy számára törekedjenek szállás biztosítására. Ebből következően viszont arra is lehetőséget ad, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében megtiltsák a közterületek egyes részeinek életvitelszerű, rendeltetésellenes használatát. Ez egy nagyon fontos passzusa az alaptörvénynek. Remélem, hogy az önkormányzatok élni fognak azzal a lehetőséggel, hogy ezen szakaszra hivatkozással, ez már az önkormányzati törvényben meg is jelenik bizonyos szempontból, a többség érdekeit védjék. Ma Magyarországon a hajléktalankérdés szociális és közegészségügyi probléma is, több szálláshely áll rendelkezésükre, mint ahány hajléktalan a közterületeket életvitelszerűen használja.

(9.40)

Az Alkotmánybírósággal összefüggésben is számtalan rendelkezést kívánunk az alaptörvény részévé tenni. Fontos a számunkra az Alkotmánybíróság mint jogintézmény, fontos a számunkra a véleményük, minden alkalommal frakciónk tiszteletben is tartja az Alkotmánybíróság védelmét, illetőleg a véleményét. (Dr. Bárándy Gergely: Viccelsz, ugye?) Én azt gondolom, hogy a későbbiekben is tiszteletben fogjuk tartani (Dr. Bárándy Gergely: Rossz vicc!), de fontos, hogy az alaptörvény legyen az, amely alapján az ítéleteit, a rendelkezéseit meghozza.

Lényegében a tervezet rögzíti, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatokat és azok indokolását az alaptörvény értelmezése során nem lehet figyelembe venni, tekintettel arra, hogy az alaptörvény szövegösszefüggései eltérnek a korábban meghozott alkotmányétól. Ez a rendelkezés azonban nem jelenti azt, hogy a korábbi határozatokkal megsemmisített jogszabályok újra életre kelnek, sem pedig azt, hogy az Alkotmánybíróság valamely konkrét ügyben ne juthatna ismételten ugyanarra a következtetésre, amire az előző alkotmány szövege alapján is jutott. Azt viszont jelenti, hogy az Alkotmánybíróság nem utalhat vissza korábbi határozataira egy egyszerű kereszthivatkozással, hanem részletesen le kell vezetnie immár az alaptörvény alapján a jogi érveket. Ez bizonyos értelemben bővíti is az Alkotmánybíróság mozgásterét, hiszen szabadságában áll felülvizsgálni a korábbi gyakorlatát.

A tervezet Alkotmánybírósággal összefüggő rendelkezései eljárási alapelveket is meghatároznak, így például meg kell hallgatni kérelmére a feleket, és egy úgynevezett indítványhoz kötöttség elve is megjelenik, sőt még bővül az Alkotmánybírósághoz fordulók jogosulti köre is.

Azt gondolom, hogy a tervezett alaptörvény negyedik módosítása nagyon fontos rendelkezéseket tartalmaz. Arra kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák majd szavazataikkal az alaptörvény negyedik módosítását.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)