Készült: 2024.04.26.08:01:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

31. ülésnap (2018.10.17.), 4. felszólalás
Felszólaló Domokos László
Beosztás az Állami Számvevőszék elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 29:45


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Magyarország Alaptörvénye szerint az Országgyűlés fogadja el a központi költségvetést és hagyja jóvá annak végrehajtását. Az Alaptörvény azt is rögzíti, hogy a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával kell végrehajtani.

(9.40)

A költségvetési gazdálkodás szabályszerűségét meghatározó alapelveket az Alaptörvényen és a stabilitási törvényen túlmenően elsősorban az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet, valamint a számviteli törvény rögzíti.

Eszerint a költségvetés fenntarthatóságát, a tervezhetőséget és az államadósság alakulását befolyásoló alapvető szabály, hogy a rendelkezésre álló előirányzat keretein belül lehet kötelezettséget vállalni. Ez jelenti a felelős közpénzgazdálkodás alapjait. A központi alrendszer intézményei jelentős hatást gyakorolnak a költségvetés szabályszerű végrehajtására, a költségvetési egyensúly fenntarthatóságára. Emiatt fontos, hogy közpénzfelhasználásuk szabályos, átlátható és elszámoltatható legyen. Az előirányzatokkal való gazdálkodás, a visszatervezéssel ahhoz igazított feladatok kijelölése az alapfeltétele a gazdaságosság érvényesülésének és a gazdálkodás átláthatósága növelésének.

Az Állami Számvevőszék a törvényi előírások alapján évente ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadást és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak pénzügyi beszámolóját, valamint az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadást. A központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat szerkezetét, tartalmi elemeit és az összeállításának logikáját az államháztartásról szóló törvény határozza meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék zárszámadási ellenőrzése megállapította, hogy a 2017. évi központi költségvetés végrehajtása szabályszerű volt, a hiány és az államadósság alakulása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, valamint az uniós feltételeknek. A zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak.

A 2017. évi zárszámadási törvényjavaslat összeállítása során a Pénzügyminisztérium a jogszabályok és a vonatkozó belső szabályzatok előírásait betartotta, a törvényjavaslat tartalma, szerkezete megfelelt a jogszabályi előírásoknak.

Az államháztartás központi alrendszerében a pénzforgalmi hiány alakulása megfelelt az államháztartásról szóló törvény és a 2017-es költségvetésről szóló törvény előírásainak, a pénzforgalmi hiány a GDP 4,8 százaléka, 1833,4 milliárd forint volt.

A stabilitási törvény szerinti államadósság  amelynek összege 2017-ben 27 977,3 milliárd forint volt  teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a 2016. évi 74 százalékról a 2017. évre 72,9 százalékra csökkent, alakulása megfelelt az Alaptörvény és a stabilitási törvény előírásainak.

A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiányának mértéke a stabilitási törvény előírásainak megfelelően alakult. A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti adóssága, ahogy erről miniszter úr is szólt, valóban 2017. év végén a GDP, 73,3 százaléka volt, csökkent a 2016. évi, ugyanennek megfelelő értékű vagy számítási módszerrel számolt 75,9 százalékhoz képest. Az uniós kritériumok szerinti adósságcsökkentési követelmény is teljesült a 2017. évben.

A 2017. évi zárszámadási törvényjavaslatban a központi költségvetés egészének, ezen belül a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok, a költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítási alapok bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítési adatai megbízhatóak.

A törvényjavaslat valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A zárszámadási ellenőrzésünk fő célja, hogy támogassuk az Országgyűlést a törvényjavaslat elfogadhatóságával kapcsolatos döntéshozatalban, és erősítsük az átláthatóság, valamint az elszámoltathatóság biztosítását a közpénzekkel való gazdálkodásban. Jelentésünk összeállítása során ezúttal is törekedtünk a közérthetőségre és a felhasználóbarát szerkesztésre, a terjedelem megfelelő mértékének a meghatározására, amivel azt kívánjuk elérni, hogy széles körben hasznosíthatóak legyenek a számvevőszéki jelentésben bemutatott ellenőrzési megállapítások.

A zárszámadás ellenőrzésének módszertanát a vonatkozó törvényi előírásokkal összhangban úgy alakítottuk ki, hogy az alkalmazott ellenőrzési eljárások alapján megalapozott véleményt mondhassunk a költségvetés egészének végrehajtásáról. Az ellenőrzés átfogó és objektív képet ad a 2017. évi zárszámadási törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságáról.

Az ellenőrzés a központi alrendszer bevételi és kiadási főösszegére, ezen belül öt fő területre terjedt ki: a központi kezelésű előirányzatokra, a fejezeti kezelésű és azon belül az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó előirányzatokra, a központi költségvetés intézményeire, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira és az elkülönített állami pénzalapokra.

Ezen az öt ellenőrzési területen a bevételek és kiadások adatainak megbízhatóságát, valamint a bevételi és kiadási előirányzatok teljesítésének, a költségvetési számvitellel készült beszámolók és az azok részét képező költségvetési, jelentések és maradványkimutatások összeállításának szabályszerűségét ellenőriztük.

Ezen túl az Országgyűlés felé beszámolásra kötelezett intézményeknél és a társadalombiztosítási alapok kezelő szerveinél a pénzügyi számvitellel készített beszámolók és az azok részét képező mérleg- és eredménykimutatás összeállításának szabályszerűségét ellenőriztük. Az ezzel kapcsolatos megállapításaink a törvényjavaslatról adott véleményünket nem érintik, attól elkülönülten értékeltek.

Az Állami Számvevőszékről szóló törvény szerint a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást az ÁSZ ellenőrzi. A központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat szerkezetét, tartalmi elemeit és az összeállításának logikáját az államháztartásról szóló törvény határozza meg. Ez alapvetően behatárolja az Állami Számvevőszék által a zárszámadás ellenőrzésére alkalmazható módszertant is.

E kereteken belül a 2017. évi zárszámadási ellenőrzésünk során is immár negyedik alkalommal alkalmaztuk azt a 2015-ben megújított módszertant, amelynek eredményeként a számvevőszéki ellenőrzés lefedte a központi alrendszer kiadásainak és bevételeinek 100 százalékát.

Az Állami Számvevőszék a zárszámadás ellenőrzése során statisztikai mintavételi módszereket alkalmazott, annak szabályai szerint járt el, ennek megfelelően a kiválasztott tételek ellenőrzése alapján vonta le megállapítását a teljes sokaságra. A mintavételezés módszere biztosította, hogy az ÁSZ megalapozott értékelést tudjon adni a zárszámadás minden lényeges területére vonatkozóan a törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságáról.

Tisztelt Országgyűlés! A számvevőszéki ellenőrzés a zárszámadási törvényjavaslat megalapozottságát nem befolyásoló szabályszerűségi hibákat is tárt fel az ellenőrzött szervezetek mintegy harmadánál, amelyek szabályozási hiányosságokhoz, a gazdálkodási jogkörök nem szabályszerű gyakorlásához kapcsolódtak. Több egészségügyi intézmény esetében a minősítést nem befolyásoló hiba volt, hogy az államháztartási törvény előírásainak megsértésével, a szabad előirányzat mértékét meghaladóan történt kötelezettségvállalás. A lényegességi szintet meghaladó összértékű megbízhatósági hibát a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatai terhére végrehajtott kifizetéseknél azonosított az ellenőrzés.

A 2011-ben hatályba lépett számvevőszéki törvény értelmében az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat, illetve a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében úgynevezett figyelemfelhívó levéllel fordultunk az ellenőrzött szervezetek vezetőihez.

(9.50)

A figyelemfelhívó levélben foglaltakat az ellenőrzött szervezet vezetőjének 15 napon belül el kell bírálnia, a megfelelő intézkedést meg kell tennie; a megtett intézkedéseiről pedig az Állami Számvevőszéket értesítenie kell.

A Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy a figyelemfelhívásban érintett szervezet a vállalt intézkedést végrehajtotta-e. A figyelemfelhívó levéllel a Számvevőszék szintén változást, javulást tud generálni a közpénzügyek rendezettségében.

Ez alapján a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében az Állami Számvevőszék ezúttal is intézkedésre szólította fel az érintett szervezeteket. Megállapítottuk továbbá, hogy az egy évvel ezelőtt, a 2016-os költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során megfogalmazott figyelemfelhívásokban foglalt hiányosságok döntő többségét már pótolták a címzettek.

Összességében elmondhatjuk, hogy a szervezetek a figyelemfelhívó levélben kezdeményezett intézkedési kötelezettségeiknek eleget tettek. Több év tapasztalata alapján kijelenthetjük, hogy a számvevőszéki ellenőrzések által feltárt szabálytalanságok, hiányosságok döntő többségét az érintett szervezetek már megszüntették, ezáltal hasznosult az Állami Számvevőszék ellenőrző munkája.

Az Országgyűlés döntéshozatali munkájának hatékonyabb és eredményesebb támogatása érdekében a jelentésünk függeléke tartalmazza az Országgyűlés felé beszámolásra kötelezett intézmények zárszámadási ellenőrzésének eredményéről készült rövid összefoglaló értékelést. Egy-egy szervezetről az összefoglaló értékelést azzal a céllal készítettük, hogy a szervezetek elszámoltatása kapcsán az országgyűlési képviselőket tájékoztassuk az adott szervezet beszámolójában szereplő pénzügyi gazdálkodási adatok megbízhatóságáról, hiszen a szervezetek beszámolói tartalmazzák a szervezet gazdálkodására vonatkozó információkat is.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években az országgyűlési képviselők és a szakmai közvélemény részéről igény fogalmazódott meg aziránt, hogy a Számvevőszék a makrogazdasági folyamatok mélyebb összefüggéseiről is adjon visszajelzést. Ezt mérlegelve öt esztendővel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy jelentésünk mellett egy elemzést is készítünk az adott esztendő költségvetése végrehajtásának összefüggéséről. Ezt a munkát idén is elvégeztük, és ezt önök meg is kaphatták írásos formában, illetve elektronikusan is hozzáférhető.

Az elemzést a jelentéssel együtt benyújtottuk az Országgyűlés részére, ezzel is eleget téve az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatának, hogy feladatkörében készített elemzésekkel, tanulmányokkal is támogassa a jól irányított államot, valamint a Költségvetési Tanács munkáját.

Az Állami Számvevőszék makrogazdasági elemzése rámutatott: a 2017. évben Magyarország gazdasági növekedése a vártnál kedvezőbben alakult; a GDP növekedése az elmúlt évhez viszonyítva 4,1 százalékos volt, ami 1 százalékponttal, tehát mintegy 30 százalékkal volt magasabb a 2017-es költségvetési törvényben előre jelzettnél. Talán azért is fontos itt egy pillanatra megállni, hiszen láthatjuk, hogy másfél évvel egy költségvetés teljesülése előtt mennyire bizonytalan a becslése akár az üzleti szférának is. Ha visszaemlékszünk a két évvel ezelőtti vitára, akkor az egy optimista költségvetési előirányzata vagy alapfeltételezése volt a törvénytervezetnek, hogy 3,1 százalék lesz. Voltak olyan érték-előrejelző nemzetközi szervezetek, amelyek 2 százalékos vagy az alatti növekedést is prognosztizáltak, és azóta hatszor változtatták meg  egyre pozitívabban  a végleges eredményt.

Ezt a körülményt azért érdemes a 2019-ről szóló költségvetési vita véleményező anyagával kapcsolatban is megemlíteni (Felmutat egy iratot.), amelynek a dilemmáit ebben az évben is, a mostani Országgyűlésnek is számításba kell vennie, meg kell becsülnie, és végül is ez alapján kell majd meghoznia a törvénytervezetről szóló döntéseit évről évre, a következő évi költségvetési keretek szempontjából.

Visszatérve magához a zárszámadáshoz: a gazdasági növekedés fő hajtóerejét a kollégáink értékelése alapján a beruházások képezték. A nemzetgazdasági beruházások volumene 2017-ben 18,2 százalékkal nőtt, az építési beruházásoké 21 százalékkal, a gép-berendezés beruházásoké 13 százalékkal. 2017-ben az ipari kibocsátás hozzáadott értéke 3,9 százalékkal haladta meg a 2016. évit. Jelentős mértékben nőtt az építőipar  31,6 százalékkal  és a szolgáltatások hozzáadott értéke  3,3 százalékkal , viszont a mezőgazdaságé 9 százalékkal visszaesett. Az építőipari termelés bővüléséhez a lakásépítések, valamint az uniós társfinanszírozásból megvalósuló infrastruktúra-fejlesztések is hozzájárultak.

A fellendülést a lakásépítés utáni adó-visszatérítések, a családi otthonteremtési kedvezmény, valamint a kedvező hitelezési környezet és az elhalasztott beruházások pótlása támogatta, amelyhez nyilvánvalóan fedezetet teremtett a megnövekedett lakossági vásárlóerő.

A pozitív makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságát erősítő tényező volt 2017-ben a január 1-jétől életbe lépett hatéves adó- és bérmegállapodás, mivel a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős megemelésének és az egyéb béremeléseknek köszönhetően a munkavállalók jövedelme megnövekedett, míg a szociális hozzájárulási adó, illetve a társasági adó csökkentése következtében a munkáltatói terhek alacsonyabbak lettek.

A bérek nominális emelkedésén túl a reálbérek is jelentősen nőttek: az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete 2016-ról 2017-re 12,9 százalékkal emelkedett, a reálkereset 2017-ben 10,3 százalékkal nőtt. A megállapodáshoz kapcsolódó intézkedések a munkahelyteremtést és a munkaerő megtartását is ösztönözték.

A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2,9 százalékponttal nőtt, míg a közszféra létszáma  a közfoglalkoztatás tudatos csökkentésének következtében  3,5 százalékkal csökkent, a foglalkoztatási ráta pedig növekedett, elérte a 68 százalékot.

A kormányzat adópolitikai intézkedései közül kiemelkedő a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentése és a 9 százalékos társaságiadó-kulcs bevezetése, amely közvetetten hozzájárult a belső kereslet növekedéséhez, a foglalkoztatás növeléséhez, valamint az export további növekedéséhez.

Az intézkedés a magas hozzáadott értéket előállítani képes, magas tőkeigényű beruházások megtelepedésére is ösztönzőleg hatott. Ezt támasztja alá, hogy 2017-ben rekordmennyiségű, mintegy 1000 milliárd forintnyi külföldi működő tőke érkezett hazánkba a Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint.

2017-ben az adórendszer továbbra is a fogyasztási forgalmi típusú adókat részesítette előnyben, a jövedelmeket terhelő adók súlya csökkent. A módosított előirányzathoz képest nagyobb összegben teljesült többek között a társasági adó, a személyi jövedelemadó, azonban több adónemnél a bevételek nem érték el a módosított előirányzat összegét, például egyszerűsített vállalkozói adó, reklámadó, jövedéki adó. Jóllehet az áfabevételek előirányzatától a bevételek 0,5 százalékponttal elmaradtak, azonban a 2016. évi bevételeket 235 milliárd forinttal meghaladták.

Egyes alapvető élelmiszerek és az internet áfájának csökkentése hozzájárult a háztartások fogyasztásának növekedéséhez, ami a GDP ütemét meghaladta 4,7 százalékkal, másrésztől viszont az áfabevételek növekedését mérsékelte. Ennek hátterében a reálbérek és ezzel együtt a belső kereslet növekedése áll.

Azt gondolom, itt kell feltennünk azt a kérdést, hogy ezek a folyamatok fenntarthatóak-e, mi a feltétele a továbblépésnek, milyen következtetésre juthatunk. A Számvevőszék is megpróbálta ezt megtenni, hiszen a következő időszak értékeléséhez hozzá kell járulnunk, ezért engedjék meg, hogy erre is kitérjek.

Itt szeretném hozzáfűzni, hogy a pozitív makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságát a 2018. évről szóló elemzéseink is alátámasztják. Nőnek a bérek és a fogyasztás, megbízhatóan érkeznek a költségvetésbe az adóbevételek.

(10.00)

Meggyőződésem ugyanakkor, hogy az elmúlt években végbement pozitív költségvetési és makrogazdasági folyamatok fenntarthatósága alapvetően három fő ponton nyugszik. Egyrészt folytatni kell az adóbeszedés hatékonyságát fejlesztő programokat, amelyekre támaszkodva lehetőség nyílik a munkát terhelő közterhek további csökkentésére, s így a gazdaság további élénkítésére. Ezt hívom én fenntartható kifehérítésnek.

Az elmúlt években lezajlott adópolitikai intézkedéseink folytatása  vagyis a munkát terhelő adók konzekvens csökkentése és a forgalmi típusú adók hatékony beszedése  kulcskérdés a fenntarthatóság szempontjából. Ráadásul a környező országokkal való versenyképességünkben itt javítási kihívásokkal kell szembenéznie a magyar gazdaságnak továbbra is. Meggyőződésem, hogy a magyar adórendszer, így a magyar gazdaság alapját a forgalmi típusú adóbevételek jelentik, amit minden eszközzel meg kell védeni.

A fenntarthatóság erősítése és a jól irányított állam fejlesztése szempontjából másodsorban egy tágabb értelemben vett kérdéskörre is érdemes odafigyelni, ez pedig a digitális megoldások alkalmazása. A digitalizációban rejlő lehetőségek széles körű kiaknázása nemcsak a gazdaság, a lakosság, de az állam számára is lehetőségeket teremt a működés hatékonyságának a növelésére, a jobb minőségű állami szolgáltatások nyújtására.

Harmadrészt szeretném kiemelni, különösen nagy jelentősége van a mérésnek, hogy az állam eredményességi célokat tűzzön ki minden közpénz felhasználásával indított projekt elé, hiszen a beruházások hatékonysága, egyáltalán a közpénzek elköltése csakis ezek révén állapítható meg. Tehát: a fenntarthatóságnak összességében három pillérét szeretném figyelmükbe ajánlani: a kifehérítés, a digitalizáció és az eredmények mérésének a kérdésköreit.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2017. évi makrogazdasági folyamatokról szóló elemzésünk is rámutatott, hogy a tavalyi év végén az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya az eredeti törvényi előirányzatnál lényegesen nagyobb lett, részben az európai uniós bevételek alulteljesülése, részben a kormány tudatos  miniszter úr által is kihangsúlyozott tényezője, az államháztartási jogszabályokkal egyébként összhangban lévő  döntései következtében.

Az uniós források hazai költségvetési megelőlegezése és ezáltal a pályáztatás felgyorsítása a pénzforgalmi hiányt időszakosan megnövelte, mégis célszerű, az anticiklikus költségvetési politika mozgásterét bővítő lépésnek tekinthető. A 2017. évet és napjainkat jellemző konjunkturális időszakban ugyanis az üzleti szféra vállalni tudja a pályázatok többletkövetelményeit, így például a foglalkoztatás bővítését vagy az exportnövekedést, egyáltalán az árbevétel-bővülést, következésképpen az uniós források esetében a pályáztatás felgyorsítása a vállalati szféra beruházásait dinamizálta.

Ha visszatekintünk a 2008-2012-es jóval nehezebb időszakra, az üzleti szféra ezt nem tudta akkor megtenni, sőt inkább a visszafejlődéses döntések voltak inkább előtérben, legalábbis a kivárás egyértelmű volt. Tehát hosszú távon kedvezőnek ítéli meg a Számvevőszék, illetve a magam részéről én is, hogy ez az előfinanszírozási képessége az országnak erősíti a fenntarthatóságot hosszabb távon is.

A megelőlegezés miatt szükséges többlet állampapír-kibocsátás költségei pedig 2017-ben ráadásul lényegesen alacsonyabbak voltak a korábbi években tapasztaltaknál. Ugyanakkor az uniós források megelőlegezése tartalékképzésként is szolgált  amire egyébként a Költségvetési Tanács is külön felhívta a figyelmet, illetve az ÁSZ az elemzésében , mivel a megelőlegezett összeget a későbbi években az EU megtéríti Magyarország számára. Az uniós források megelőlegezésével lényegesen tompítani lehetett az uniós forrásfelhasználás 2007-2013 közötti támogatási ciklusra jellemző hullámzását, a kényszerekből adódó nehézségeket, az esetlegesen elkövetett hibákat, és a vállalkozásokat érdekeltté lehetett tenni a forrásfelhasználásban jelenleg.

A makrogazdasági elemzések arra is rávilágítottak, hogy az állami feladatellátásra fordított források mindegyik fő funkció esetében növekedtek 2016-hoz képest, egyedül az államadósság kezelésének a költségei esetében történt csökkenés, ami egy pozitív folyamat. 2017-ben védelemre, a terrorcselekmények megelőzésére, a rendvédelemre és a közbiztonság javítására, valamint a migrációs nyomás kezelésével kapcsolatos fejlesztésekre fordított jelentősen többet a kormány. Oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra 2017-ben az államháztartás kiadásainak 55,2 százalékát fordították, ami az előző évhez képest 860,4 milliárd forinttal több. 0,3 százalékponttal emelkedtek a lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított összegek, miközben az államadósság-kezelés kiadásai a 2016. évi összegnél 0,7 százalékponttal kedvezőbbek lettek.

Itt kell azt a makrogazdasági kérdést föltenni, hogy mekkora államot szeretne Magyarország, hiszen most kerül az a kérdéskör előtérbe, hogy az-e a pozitív, hogy mindig többet költ minden területen az állam, vagy pedig egy kisebb állam, kisebb adórendszerrel, de kevésbé gondoskodó környezetet teremt. Úgy gondolom, ezt a kérdést a mindennapi gazdaságpolitika homlokterébe kell helyezni, hiszen ez határozhatja meg, hogy hosszabb távon Magyarország milyen pályát jelöl ki, hiszen a V4-országokban, akár a környező országokban egy sokkal kisebb méretű állam a jellemző, kisebb az újraelosztás mértéke, kisebb az adóbeszedés aránya, és ennek megfelelően egy más állami gazdasági működés makrogazdasági környezete alakul ki.

Arról is szólni kell, ha már az aktuális adatokról szólt a pénzügyminiszter úr, éppen a versenyképességi értékeléseknél, hogy azt láthatjuk, hogy korábban jellemzően az állam minőségét, az állam működésének a milyenségét értékelték plusz vagy mínusz arányban egy versenyképességi kérdésben, és ahogy láthatjuk, ez bizony időben változik, akár a nemzetközi megítélésben is. Tehát én úgy gondolom, van egy kényszerektől kevésbé szorított gazdaságpolitikai környezet, amelynek keretében érdemi hosszabb távú vitát is lehet folytatni, hiszen a 2016-17-es évek jó alapot teremtettek arra, hogy konszolidálódott, egy növekedő pályára helyeződött a kormányzati politika hatására és a külső gazdasági környezet együttes hatására, mind a fogyasztás, mind pedig a beruházás oldaláról fűtve, támogatva ezt. De hogy merre tovább, úgy gondolom, ennek a kérdésnek igazából ott van meg a helye és szerepe, hogy akkor végül is milyen méretű állammal szeretnénk versenyképesek lenni a következő években Magyarországon.

Tisztelt Képviselők! Meggyőződésem szerint munkánkkal  az október 5-én nyilvánosságra hozott és az Országgyűlésnek, illetve a Költségvetési Tanácsnak is átadott jelentésünkkel és elemzésünkkel  hozzájárulunk a kedvező költségvetési folyamatokhoz, és támogatjuk, hogy az Országgyűlés a zárszámadási törvényjavaslat elfogadásáról megalapozott döntést hozhasson. Munkánk hasznosul, hiszen tapasztalataink hozzájárulnak a megalapozott és a hosszú távú gazdasági növekedést eredményező költségvetési politika alkalmazásához.

Végezetül engedjék meg, hogy ezúton is megköszönjem egyrészt a beszámoló összeállításában részt vevő különböző intézmények gazdasági vezetőinek, a tárcának és a Kincstárnak a munkáját, hiszen egy hatalmas beszámolási adminisztrációs feladatként jelenhetett ez meg az elmúlt időszakban, de másik részről az ellenőrzésben részt vevő kollégáknak is, illetve akik az elemzésben a Számvevőszék részéről részt vettek, az ő erőfeszítéseiket is innen is szeretném megköszönni. Önöknek pedig a következő órákra tartalmas szakmai vitát kívánok. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai