Készült: 2024.04.26.10:40:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

61. ülésnap (2007.04.02.),  174-176. felszólalás
Felszólalás oka Tárgysorozatba vétel
Felszólalás ideje 16:28


Felszólalások:   172-174   174-176   176      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, sürgős tárgyalásba veszi-e a T/2615. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 279 igen szavazattal, 12 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett sürgős tárgyalásba vette.

Tisztelt Országgyűlés! Most tárgysorozatba-vételi kérelemről fogunk dönteni. A KDNP képviselőcsoportja a Házszabály rendelkezése alapján kérte, hogy az Országgyűlés döntsön az alkotmányügyi bizottság által elutasított, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/2072. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről.

Megkérdezem Salamon László képviselő urat, kívánja-e a tárgysorozatba-vételi kérelmet indokolni ötperces időkeretben. Kérem, hogy gombnyomással jelezze ezt! (Dr. Salamon László: Lukács Tamás képviselő úr és én a viszontválaszt!) Lukács Tamás képviselő úr. Értem, megosztják. Akkor Lukács Tamás képviselő úré a szó öt percben. Parancsoljon!

(17.00)

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A rendőrségről szóló törvény módosítására tett indítványunk dátumából és időpontjából látszik, hogy a KDNP képviselőcsoportja olyan időben kereste a megoldást egy alkotmányosan aggályos helyzetre - hogy a köztársasági elnök úr szóhasználatát idézzem -, amikor ez a helyzet politikai vihart kavart; politikai vihart kavart, mert korlátozottnak nem jó lenni, bármelyik oldalán állunk a korlátnak.

Az egyik oldalról nyilvánvaló, hogy alkotmányos kérdésként vetődik fel a gyülekezési jog nem megengedhető korlátozása, de van ennek a korlátnak egy másik jelentősége is, amire a történelem sok példát szolgáltatott: egy parlamenti demokráciában nem megengedhető, hogy egy kormány alá rendelt vagy felügyelete, ellenőrzése alatt lévő tisztviselő, adott esetben egy rendőrkapitány olyan döntést hozhat, amivel a parlament tevékenységét is korlátozhatja. Nem megengedhető alkotmányos szempontból, hogy egy rendelet szabályozzon olyan kérdést, amely kérdéssel kapcsolatban komoly alkotmányos aggályok fogalmazhatók meg.

Tehát mi ebben a helyzetben nyújtottuk be a Háznak ennek a törvénynek a módosítását, és azt gondolom, hogy az eltelt idő bár bizonyos szempontból igazolt minket, de a megoldást nem hozta meg, tehát a mai napig a megnyugtató megoldás érdekében a törvényjavaslatunkat fenn kell tartani. Utalok itt arra, hogy időközben tárgyalásos úton, valamilyen módon a Parlament előtti tér a parlament használatába került, ennek ellenére ez a kérdés, hogy ennek a térnek a lezárásáról, korlátozásáról ki rendelkezhet a parlament jóváhagyása nélkül, továbbra is alkotmányos kérdésként felteendő.

Azt gondolom - az alkotmányügyi bizottság indokolását ugyan nem ismerve -, ha elvárják az ellenzéki csoportoktól és ellenzéki képviselőktől, hogy konstruktív módon gondolkozzanak, akkor ezzel a törvénymódosítással mi ezt megtettük. Nem azt állítjuk, hogy ez a biztos és egyetlen lehetséges megoldás arra - még egyszer idézem a köztársasági elnök úr szavait -, hogy az alkotmányosan aggályos helyzetre választ adjunk, azonban a parlament mindkét oldalának kötelessége ezt az alkotmányos kérdést valamilyen módon megoldani. Állításunk szerint ez egy alkotmányos és lehetséges válasz, és a rendőrségi törvény ezen módosításával megoldanánk azt, hogy törvényi módon legyenek szabályozva a Parlament és a képviselőház környéke elkerülésének szabályai, másrészt megoldanánk azt, hogy a parlament tudta nélkül és a parlament akarata ellenére egy rendőr-kapitánysági intézkedéssel vagy utasítással ne lehessen korlátozni a parlament munkáját.

Hölgyeim és Uraim! Szeretném önöket emlékeztetni, hogy akár az angol, akár a magyar történelemben tudunk példákat arra, hogy milyen intézkedések történtek, vagy a parlament munkáját mivel korlátozták. Ezzel a szavazással eldönthetik azt is, hogy önök elkötelezett hívei-e a parlamenti demokráciának, vagy egy másfajta demokráciaképük van.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint a független képviselő kettőperces időtartamban felszólalhat.

Kérdezem, hogy kíván-e élni valaki ezzel a lehetőséggel. Aki igen, az gombnyomással jelezze! (Senki sem jelzi hozzászólási szándékát.) Három, kettő, egy... Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő, így akkor nincs is mire válaszolni.

Tisztelt Országgyűlés! Most határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszi-e a Lukács Tamás és Salamon László KDNP-s képviselők által előterjesztett T/2072. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 126 igen szavazattal, 183 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba az előterjesztést.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. számú törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Önök az előterjesztést T/1917. számon, az egységes javaslatot pedig T/1917/43. számon kapták kézhez. Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, záróvitára is sor kerül. A benyújtott indítványról az alkotmányügyi bizottság ajánlást készített T/1917/46. számon, amelyet kézhez kaptak.

Kezdeményezem, hogy a vitában a nyelvhelyességi és jogszabály-szerkesztési javaslatokat összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel a javaslatommal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez jól látható többség.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés a javaslatomat elfogadta.

Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1-4. pontjaira. Kérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. Aki igen, kérem, hogy gombnyomással jelezze! (Senki sem jelzi hozzászólási szándékát.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő. (Dr. Kondorosi Ferenc: Köszönöm, nem.) Az államtitkár úr már nem kíván szólni, így a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az előterjesztést és az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatait az ajánlás 1. pontjának alpontjai, valamint a 2., 3. és 4. pontok szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatokat 316 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Felhívom a figyelmüket, hogy az egységes javaslat 89. § (5) bekezdésének elfogadásához az alkotmány 40/A. § (4) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők legalább kétharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

(17.10)

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/1917. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezését az egységes javaslat szövege szerint. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a minősített többséget igénylő rendelkezést 318 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő rendelkezésről fogunk dönteni. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/1917. számú egységes javaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 316 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit az egységes javaslat szerint elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Önök az előterjesztést T/2158. számon, az egységes javaslatot pedig T/2158/8. számon kapták kézhez.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat nem érkezett, a határozathozatal következik. Felhívom a figyelmüket, hogy az egységes javaslat 4. és 5. §-ainak, valamint a 12. § (4) bekezdésének elfogadásához az alkotmány 50. § (5) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők legalább kétharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/2158. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit az egységes javaslat szövege szerint. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályainak megfelelően! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 319 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő rendelkezésekről döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/2158. számú egységes javaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 319 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit az egységes javaslat szerint elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő indítványozta az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e ezzel. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 314 igen szavazattal, 0 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy az Országgyűlés elnöke kéri a köztársasági elnököt a törvény sürgős kihirdetésére.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatokról történő határozathozatal. Az előterjesztést T/1101. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/1101/6. és 8. számon kapták kézhez. Emlékeztetem önöket, hogy az előterjesztői zárszó már elhangzott, így most a határozathozatal következik.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő az alapajánlás 1. és 2. pontjait, valamint a kiegészítő ajánlás 1., 2., 3. és 4. pontjait támogatja. Az ezekről szóló előterjesztői tájékoztatást valamennyi frakció megkapta. A támogatott javaslatok közül a Fidesz képviselőcsoportja külön szavazást kért az ajánlás 1. és 2. pontjairól.

Most a támogatott módosító javaslatok határozathozatala következik, a külön szavazásra kért indítványok kivételével. Ennek megfelelően kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az előterjesztő által támogatott pontokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatokat 322 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a külön szavazásra kért javaslatokról döntünk. Az ajánlás 1. és 2. pontjaiban Podolák György és Kálmán András a törvény évszámát, valamint a melléklet módosítását kezdeményezik. Az előterjesztő és a bizottságok támogatják, de a Fidesz kérésére külön döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 205 igen szavazattal, 112 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A zárószavazásra következő ülésünkön kerül majd sor.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatokról történő határozathozatal. Az előterjesztést T/2425. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/2425/32. és 46. számon kapták kézhez. Emlékeztetem önöket, hogy a miniszteri válasz a részletes vitát követően már elhangzott, így most a határozathozatalok következnek.

Most felkérem Kis Zoltán jegyzőt, ismertesse a határozathozatallal kapcsolatos információkat. Öné a szó, jegyző úr.




Felszólalások:   172-174   174-176   176      Ülésnap adatai