Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Köszöntöm önöket mai ülésnapunkon. Köszöntök mindenkit itt, az ülésteremben és a médiumok nyilvánossága előtt.

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 32. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Török Zsolt és Hende Csaba jegyző urak lesznek segítségemre. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ne mulasszák el csipkártyájuk olvasóba helyezését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy ma kezdődő ülésünkre a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja Szabóné Müller Timea képviselő asszonyt és Gál Zoltán képviselő urat, a Fidesz képviselőcsoportja pedig december 11-ére, azaz a holnapi napra Aszódi Pál képviselő urat frakcióvezető-helyettesnek megválasztotta. A megválasztott frakcióvezető-helyetteseknek megválasztásuk időtartamára kívánok sikeres és eredményes munkát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma van az emberi jogok napja. Minden emberi lény szabadon születik, egyenlő méltósága és joga van. Az emberek ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek. Ezek a szavak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikkéből valók.

Ma, az emberi jogok napján szerte a világon megemlékeznek arról, hogy az ENSZ közgyűlése 1948. december 10-én fogadta el ezt a nyilatkozatot. A nyilatkozatban a világszervezet tagállamai hitet tettek az emberi személyiség méltósága, sérthetetlensége és értéke mellett, és kötelezettséget vállaltak az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, illetve annak előmozdítása mellett.

Ma, több mint fél évszázad távlatából, nem csak az emlékezés a feladatunk ezen a napon. A nyilatkozat ma is figyelmeztet valamennyiünket az emberi jogok nemzetközi és hazai védelmének tennivalóira. Ezért is tartottam magam is fontosnak azt, hogy felhívjuk a figyelmet arra: nem engedhető meg és nem hagyható szó nélkül ma hazánkban egyetlen kisebbség vagy népcsoport ellen irányuló rasszista megnyilvánulás és semmilyen erődemonstráció.

Köszönöm a figyelmüket, tisztelt képviselőtársaim. (Taps.)

Rátérünk a napirend előtti felszólalásokra. A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter asszony: "Az emberi jogok napja" címmel. Öné a szó, miniszter asszony.

DR. LAMPERTH MÓNIKA szociális és munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! 1950 óta, amikor is az ENSZ közgyűlése december 10-ét az emberi jogok napjává nyilvánította, világszerte nemcsak megemlékezünk az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadásáról, hanem fejet hajtunk azok előtt, akik életüket áldozták az emberi jogok érvényesüléséért.

Gondolunk azokra, akiknek még nem adatott meg a szabadság, az igazság és a béke, s persze számot vetünk azzal, melyek a dokumentum azon célkitűzései, amelyek megvalósulásáért naponta küzdenünk kell. Mert igaz, hogy az európai népek nagy családjában biztonságban és szabadságban élünk, és a jog biztosítja, hogy senkit sem lehet rabszolgaságban, szolgaságban tartani, kínvallatásnak, embertelen büntetésnek alávetni, alkotmányunk és törvények biztosítják az alapvető jogokat, de csak mi magunk vagyunk a garancia arra, hogy ez visszafordíthatatlan legyen.

Mert hány évtized kellett ahhoz, hogy hazánkban is kimondassék: az emberi élet és az emberi méltóság elválaszthatatlan egységet alkot, és minden mást megelőző legnagyobb érték? Mennyi küzdelem vár még ránk, hogy elmondhassuk, amit a 2. cikk tartalmaz, amely szerint: mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül gyakorolhatja a jogait?

Mit kell tennünk, hogy oktatási rendszerünk alkalmassá váljék az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, hogy elősegítse a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoport közötti megértést, türelmet és barátságot? Ha egy 2006-os európai uniós felmérés során a megkérdezett magyar válaszadók véleményét nézzük, miszerint hátrány cigánynak születni, fogyatékkal élőnek lenni, milyen eséllyel lehet idősebb korban munkát találni, nőként elhelyezkedni, vezetővé válni és a férfiakkal azonos bérezésben részesülni, nos, akkor sem büszkék, sem elégedettek nem lehetünk.

Hazánkban az alkotmányban és a törvényekben rögzített garanciák érvényesítésére, az emberi jogok védelmére szerteágazó intézményhálózat jött létre. Beleértem természetesen azokat a társadalmi és civil szervezeteket is, amelyek meghatározott csoportok érdekében lépnek fel, s amelyek együttműködése nélkül nem születhetett volna meg a "Roma évtized" program, az új fogyatékosügyi program, a foglalkoztatási rehabilitáció új rendszere, amelyek mind az esélyek kiegyenlítését szolgálják.

Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban a 2005 óta működő Egyenlő Bánásmód Hatóság mára a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem fontos intézményévé vált. Eljárásai alátámasztják, hogy sem a cigány kisebbséghez tartozók, sem a fogyatékossággal élők, sem a nők egyenlő méltóságú személyként kezelése nem valósult még meg, különösen a foglalkoztatás és a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés terén.

Számos törvényt alkottunk és intézkedést tettünk, hogy a jogérvényesítés lehetőségei kiszélesedjenek, az ezekkel való élni tudás képessége azonban még gyenge. Az emberi jogok kérdése azonban nem egyszerűen jogi kérdés, mivel e jogok érvényesülése a legközvetlenebbül összefügg az emberi méltóság tiszteletben tartásával vagy éppen annak semmibevételével vagy sérelmével.

A jogi eszközökön túl a társadalmi hátrányok kiegyenlítését célzó intézkedések szükségesek, a tudatformálástól az előnyben részesítésig egyaránt. A 2007. évet az Európai Parlament az "Egyenlő esélyek mindenki számára" európai évvé nyilvánította, amelynek középpontjában hazánkban is a jogok megismertetése és a társadalmi előítéletek csökkentése áll.

A társadalmi megújulás operatív program keretében számos lehetőség adódik majd a hátrányos helyzetű csoportok, települések helyzetének széles összefogáson alapuló javítására. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása ugyanakkor nem csak emberi jogi kérdés, versenyképességi feltétel is. Csak a jogaikat ismerő, öntudatos polgárok közössége képes felismerni a változások szükségességét és előnyeit, csak így képesek élni a lehetőségekkel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és elérni, hogy e változások sohase járjanak az emberi méltóság sérelmével, hogy ne engedjenek teret a hatalmaskodásnak, sőt...

ELNÖK: Miniszter asszony!

DR. LAMPERTH MÓNIKA szociális és munkaügyi miniszter: ... erősítsék az emberek közötti szolidaritást.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A frakcióknak a Házszabály 51. § (2) bekezdése értelmében lehetőségük van kétperces felszólalásokra.

Elsőként megadom a szót Szabóné Müller Timea frakcióvezető-helyettes asszonynak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, frakcióvezető-helyettes asszony.

(13.10)

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az emberi jogok szavatolása nem csak jogi kérdés. Kulturális, gazdasági, filozófiai jellemzői mellett súlyos politikai vonatkozásai is vannak. A fogyatékosok gondjai, etnikai, nemzeti, nemi, szexuális és egyéb kisebbségek jogai, problémái, hol végződik az egyik, hol kezdődik a másik joga, borzasztóan összetett kérdés, és hosszú a sor. Az MSZP e tekintetben igen jól teljesített és teljesít most is, miközben nem kívánom a szemben ülő pártok korábbi érdemeit kisebbíteni.

Az emberi jogok napján különösen elgondolkodtató, minek köszönhető, hogy nálunk ezek az alapkérdések oly sokszor vitatottak, például az előítéletek, az ezekből következő konfliktusok ahelyett, hogy csökkentek volna, inkább nőnek. Nem érdemes a fejünket a homokba dugni az évforduló kedvéért sem, inkább valljuk be magunknak: baj van. A feszültségeket oldó közösségi, társadalmi viták generálásában, a megoldásokra való törekvések megjelenítésében a politika, a politikusok felelőssége is óriási. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, és elnézést, ha most érzékenységet sértek, de szándékosan teszem, hogy éppen az emberi jogok, a kisebbségek szólás- és véleménynyilvánítási szabadsága tartozik ahhoz a kérdéscsoporthoz, amelyből a politika oly szívesen merít, amikor aktuális politikai érdekei úgy kívánják.

Éppen ezek a legkényesebb kérdések, amelyekkel embereket egymás ellen lehet heccelni, amelyekkel a társadalomban meglévő feszültségeket tovább lehet borzolni. Olyan nézeteltéréseket és ellenszenveket képesek egymással szembefeszülő politikai csoportok az emberi jogok területén megvívni egymással, amelyeknek ott semmi keresnivalójuk nincs. Ezzel szemben vitákra, méghozzá türelmes, pártpolitika-mentes, a megoldásokat célzó vitákra van szükség.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető-helyettes asszony. Felszólalásra következik Herényi Károly frakcióvezető úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából.

Frakcióvezető úr!

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma, az emberi jogok napján két dologról is szót kell hogy ejtsünk. Az egyiknek külpolitikai vonatkozása van, a másiknak pedig kemény belpolitikai következményei lehetnek. Az egyik dolog az, hogy most már talán hónapok óta fekszik a parlament asztalán egy politikai nyilatkozattervezet, ami a kubai ellenzéki politikusok védelmében kíván akaratunk szerint megszületni. Hiszen azt a kezdeményezést, amit Dávid Ibolya elnök asszony megtett, három másik pártelnök aláírta, és minden párt arról biztosította a kezdeményezőt, hogy ebből a nyilatkozatból valami lesz, valami megszületik. Azóta kenjük, azóta nem tudunk állást foglalni, pedig a rendszerváltást megelőzően bizony az akkori ellenzéki politikusoknak nagyon nagy erőt adott a külföld támogatása. Egy ilyen kérdést nem lehet a kubai szivar importjának és exportjának, vagy a magyar turisták kiutazásának vonatkozásában megítélni. Ez kőkemény politikai kérdés, amiben a magyar parlamentnek állást kell foglalni.

Ugyanilyen súlyos kérdés a tegnapi nap eseménye, a Magyar Gárda megjelenése. Nem az az ijesztő a Magyar Gárdával kapcsolatban, hogy milyen a bakancsuk, meg milyen ruhájuk van, milyen fekete ingjük és milyen karszalagjuk; aki a képeket látta, az a tekintet, ami ránk néz. Minden politikai erőnek, demokratikus, tisztességes politikai erőnek el kell határolódni az ilyen megnyilatkozásoktól, hiszen egy népcsoportot, a cigányságot nem lehet rémületben tartani saját hazájában, hiszen több mint 800 ezren vannak.

Minden demokratikus politikai erőnek hitet kell tenni, el kell határolódni, és ha a jog eszközei hiányosak, ha az alkotmány lehetőségei kifogásolhatóak ebben az ügyben, a politikai akarat, a tisztességes politikai szándék nem visszafogható, nem visszatartható, elvárható minden tisztességes magyartól.

Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes urat illeti a szó, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából.

Frakcióvezető-helyettes úr!

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A jogalkotásnak nagyon fontos feladatai vannak sokféle területen, amelyek az emberi jogokat érintik. Hiszen kell foglalkoznunk azzal a kérdéssel, hogy a siketek és nagyothallók emberi jogait tudjuk-e azzal biztosítani, hogy a jelnyelv megfelelő oktatását lehetővé tesszük, adott esetben létrehozunk olyan oktatási intézményeket, ahol integráltan történik az oktatás.

A családon belüli erőszak áldozatainak kérdése, a női esélyegyenlőségi kérdések, vagy éppen az életformák szabadságának kérdése mind-mind olyan kérdések, amelyekkel a jogalkotásnak foglalkoznia kell. És hogy helyes volt az előző ciklusban antidiszkriminációs törvényt alkotni, azt visszaigazolja mindaz, amit miniszter asszony az imént elmondott.

És vannak természetesen a pártoknak is nagyon komoly feladataik ezekben a kérdésekben a parlamenten kívül is, a mindennapi politizálásban. Hiszen a tegnapi napon, az elmúlt napokban azt láthattuk, hogy egy militáns és külsőségeiben, formaságaiban - és itt egy pillanatra vitatkoznék Herényi Károllyal - szándékoltan félelemkeltő, félkatonai szélsőjobboldali alakulat akarja megfélemlíteni Magyarország legnagyobb kisebbségét. E mögött az alakulat mögött áll egy politikai párt, amely szegregálást követel, amely genetikai alapú bűnöző hajlamról beszél, és ezzel a párttal más pártok együttműködnek ebben az országban az önkormányzati hatalom megszerzése és megtartása érdekében.

Bőven van mit tenniük tehát a pártoknak is a politika parlamenten kívüli terepein, kevés már az elhatárolódás, azt gondolom. Konkrét tettekre lenne szükség, az együttműködés azonnali felszámolására mindazon önkormányzatokban, ahol az e mögött a szélsőjobboldali alakulat mögött álló politikai erőkkel, párttal együttműködnek magukat jobbközépnek, polgárinak tartó erők ebben az országban.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető-helyettes úr. Kétperces felszólalásra megadom a lehetőséget Lukács Tamás frakcióvezető-helyettes úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából. Frakcióvezető-helyettes úr!

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! II. János Pál pápa az emberi jogokkal kapcsolatban a következőképpen fogalmazott: "Az emberi jogok megsértése a közösségi és társadalmi élet eltorzulásához vagy egyenesen megsemmisüléséhez is vezet. Sőt, jelentős és történelmi tapasztalatok által többszörösen megerősített tény, hogy az emberi jogok megsértése mennyire együtt jár a nemzetek jogainak megsértésével."

Tisztelt Elnök Asszony! Méltó, hogy e Ház falai között az emberi jogok napján megemlékezzünk az emberi jogokról, de azt hiszem, akkor őrizzük meg méltóságunkat, ha nem az elérni kívánt eredményeket hangsúlyozzuk, hanem azokat a hiányosságokat, amelyek sajnos, a mai napig fennállnak demokráciánkban. Felteszem a kérdést: vajon a fogyatékkal élő embertársaink, állampolgárok valóban úgy érzik-e, hogy a kormányok - sorozatban 1990 óta - mindent megtettek értük, vagy vajon a mozgássérült állampolgárok ma megközelíthetik-e megfelelő módon bármelyik közintézményt? Eleget tettünk-e ennek érdekében? Eleget tettünk-e? És Gusztos Péter képviselő úrnak köszönöm, amikor a hiányosságokat sorolja fel.

De ugyanilyen hangsúlyosan fel kell tenni a kérdést, hogy vajon a demokrácia 18. évében elégséges-e az, amikor gumilövedékkel lőnek rendőrök tömegoszlatáskor, vagy elégséges-e az emberi jogok helyzete Magyarországon, amikor újságírókat tartóztatnak le, és az igazságügyi miniszter ezt jogszerűnek minősíti.

Tisztelt Ház! Nem azért soroltam fel ezeket, mintha bárkire mutogatni kellene, hanem azért, hogy ez legyen mindnyájunk közös önvizsgálata, mert akkor leszünk méltóak az emberi jogokhoz, ha nem büszkélkedünk...

ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes úr!

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): ...nem próbáljuk magunkat jobbnak mutatni, hanem olyannak, amilyenek vagyunk. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Balog Zoltán frakcióvezető-helyettes úr kért ugyancsak kétperces időkeretben felszólalásra lehetőséget. Öné a szó, frakcióvezető-helyettes úr, a Fidesz képviselőcsoportjából.

BALOG ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Miközben egyetértünk azokkal az aggodalmakkal, amelyek itt, ebben a Házban elhangoztak, mégis határozottan vissza kell hogy utasítsam, hogy bárki, akár a nevünk kimondásának elkerülésével is a rasszizmussal kapcsolatos ügybe belekeverje a Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget. Itt most Gusztos Péterre gondolok, akinek a célzásai egyértelműek voltak. (Közbekiáltások az MSZP soraiból.)

Mi adtunk ki először a parlamenti pártok közül nyilatkozatot ezzel az üggyel kapcsolatban, sajnálom, hogy elkerülte a figyelmüket. A nyilatkozat így hangzik: "Öt éve tartó MSZP-SZDSZ-kormányzás egyre mélyülő gazdasági és szociális válságot okozott Magyarországon, a magyar emberek mindennapjait kiábrándultság, frusztráltság, gyűlölködés, a bűncselekmények elszabadulása árnyékolja be."

(13.20)

Ebben a helyzetben különösen fontos a türelem, az emberek egymás közötti szolidaritásának erősítése, az érzelmi, indulati reakciók felelős kezelése, kordában tartása.

A mi frakciószövetségünk minden törvénysértés következetes, jogállami keretek között történő üldözését szorgalmazza és várja el a hatóságoktól, ugyanakkor mélységesen elítél minden etnikai alapú diszkriminációt, gyűlöletkeltést, az ellen minden alkotmányos eszközzel fellép.

A frakciószövetség elnöksége kifejezi meggyőződését, hogy a jelenlegi gazdasági, társadalmi válsághelyzetből, a reménytelenség időszakából csak egy mélyreható szolidaritás és összefogás eszméjére épülő politikai váltás jelenthet kiutat.

S akkor lenne igazán hiteles a felszólalásuk az etnikai kisebbségek ügyében, hogyha a magyar vidéket nem taszítanák intézkedések kiszolgáltatott helyzetbe, hiszen miközben tudjuk, hogy nem helyes és nem jó cigánybűnözésről beszélni, de azért azt is tudjuk mindannyian, hogy vannak települések Borsodban, Szabolcsban és másutt, ahol egyébként a többségi magyar is kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe a roma kisebbségekkel szemben. Az emberi jogok nemcsak a kisebbséget, hanem a többséget is megilletik, mert aki most többség, az még lehet kisebbség is egyszer.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető-helyettes úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettes úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából: "Továbbra is a fogyasztók védelmében" címmel. Öné a szó, frakcióvezető-helyettes úr.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az esélyegyenlőség napján talán helyénvaló erről a témáról is külön szólni napirend előtti felszólalásban, hiszen egy olyan témakörről van szó, amely szintén érint nagyon súlyosan bizonyos társadalmi csoportokat, akik jobban kiszolgáltatottak a fogyasztóvédelem területén, ilyenek a gyermekek, az idősek vagy akár a beteg emberek.

Az elmúlt időszakban, hál' istennek, többször esik szó a fogyasztóvédelemről, úgy is, mint fontos témáról, de úgy is, mint adott esetben botrányok sorozatáról, bár ezek a botrányok, paradox módon azt kell mondjam, hogy jó hírek a fogyasztók számára. Azért jó hírek, mert egyrészről tájékozódnak a fogyasztók arról, hogy hol milyen termékkel mi történt, másik oldalról pedig azt mutatják be, hogy a hatóságok teszik a dolgukat, hiszen mennek előre, és folyamatosan újabb és újabb ügyeket göngyölítenek fel. Éppen ezért fontos azt is megjegyezni, hogy ebben az államnak ezen a területen kiemelt szerepe van, és kiemelt fontossággal bír az a tevékenység, amit a hatóságok végeznek. Hiszen nagyon fontos az, hogy az állam az ellenőrzések területén lépésről lépésre haladjon előre, tájékoztassa a fogyasztókat, hiszen ettől tudnak tudatosabb fogyasztóvá válni, és erősítsük a civil szektort, hiszen ők multiplikátorként segíteni tudják ezt a tevékenységet.

Ha ellenőrzésekről van szó, akkor meg kell jegyezni, nagyon fontos, hogy négy jellemzőnek megfeleljenek ezek az ellenőrzések. Az egyik az, hogy partneri viszonyra törekedjenek a hatóságok a gazdaság szereplőivel, kiszámítható legyen ez az ellenőrzés, de egyben határozott és szigorú is, hiszen csak ebben a kontextusban képzelhető el az, hogy hatékonyan tudunk fellépni, és előre tudunk lépni ezen a területen, nem csak a bírságolásban, hiszen nem az a fő cél, hogy megbírságoljuk a gazdasági vállalkozásokat, hanem az, hogy megelőzzük a fogyasztók átverését és becsapását. Ehhez viszont azért szükség van egy határozott állami fellépésre.

Ezen a területen az elmúlt időszakban is sikereket könyvelhettünk el, hiszen megszűnt az úgynevezett kettős irányítás, egy egységes irányításban a fogyasztóvédelmi hatóság az, amely irányíthatja ezen a területen az állami hatóságot. Ez egy nagy előrelépés, 16 éves várakozása, kérése volt a szakmának és a civil szervezeteknek. Ezen túl fejleszteni fogjuk az ellenőrök tevékenységét, a létszámát. Hozzáteszem: ez egyébként 2000 óta kormányzati célkitűzés, az akkori kormány is nagyon helyesen tűzte ki célul, ezt a mostani kormányzat megvalósítja, illetőleg megvalósul egyre inkább a hatóságok közötti együttműködés is, ami továbbra is a hatékonyságot növeli és javítja.

Az elmúlt évben jóval több ellenőrzést hajtottak végre a hatóságok, több mint 20 ezer ellenőrzést, amibe természetesen nemcsak egyszeri, hanem többszöri ellenőrzés is belekerült. Ez azért fontos, hogy ne érezhessék úgy a vállalkozók, hogy adott esetben, ha egyszer már ellenőrizték őket, akkor elkerülhetik a következő időszakban az újabb ellenőrzést. Ez pontosan a jogkövető magatartásra próbálja ösztökélni a nem tisztességes kereskedőket.

De természetesen az is figyelembe veendő, hogy nagyon sok kereskedő, így például az Országos Kereskedelmi Szövetség is egy nagyon jó partnere a kormányzatnak ebben a munkában, hiszen nagyon sok konstruktív javaslattal próbálják segíteni mind a kormányzat, mind pedig a hatóságok tevékenységét. Ez jelzi azt, hogy a kereskedők is, a szolgáltatók is érdekeltek abban, hogy egy jobb, tisztább kereskedői kultúra valósulhasson meg Magyarországon.

Eközben az eszközök is bővülnek, hiszen nem olyan régen történt egy olyan módosítás, amely a hatóságok eszköztárát bővíti, pontosan egy fideszes és egy MSZP-s közös indítvány. Koszorús László képviselőtársammal közösen kezdeményeztük, hogy a hatóságnak lehetősége legyen bezárni azon üzleteket, ahol 18 év alattiaknak alkoholt vagy pedig cigarettát adnak el. Ennek az intézkedésnek a statisztikák alapján már meg is vannak az eredményei, csökkent az utólagos, többszöri ellenőrzések alapján azon üzletek száma, ahol ezzel próbálkoznak a kereskedők, hiszen azt kockáztatják, hogy hosszú távra zárják be az üzletüket.

De fontos arra is felhívni a kormányzat figyelmét, hogy tovább kell lépni, előre kell menni ezen az úton. Ebben van egy olyan dinamikusan növekvő szektor, amit úgy hívnak, hogy a szolgáltatói szektor. Ma Magyarországon a fogyasztók a fogyasztásuknak több mint az egyharmadát a szolgáltató szektorban költik el, ebből kifolyólag azt szeretném kérni a kormányzattól, hogy erre a területre a következő időszakban kiemelt figyelmet fordítsanak, illetőleg az is nagyon fontos, hogy újabb eszközökkel bővítsük a hatósági eszköztárat. Itt miniszter asszony figyelmébe ajánlanék egy-két ilyen lehetséges irányt. Ez a minél nagyobb nyilvánosság megteremtése, hiszen az egyik legerősebb eszköz a fogyasztóvédelem területén a nyilvánosság, ezt követően tovább kellene lépni ebben. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmannak is voltak nagyon jó javaslatai; illetőleg fontosnak tartom például a bírságolási gyakorlat egységesítését; illetőleg azt, hogy fontolja meg a kormányzat, hogy a bírságolás mértéke jobban kötődjön vagy kötődjön egy-egy adott cég és szolgáltató árbevételéhez, hiszen más egy multinacionális cégnek a százezres bírsága, és más egy helyi kis vegyesbolté.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány részéről Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter asszony fog reagálni. Miniszter asszony, öné a szó.

DR. LAMPERTH MÓNIKA szociális és munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Nagyon fontos kérdésről beszélt napirend előtt frakcióvezető-helyettes úr, különösen a mostani időszakban, amikor decemberben hagyományosan a fogyasztók jóval többet vásárolnak, mint általában, a karácsonyra vásárlással is készülve. Ilyenkor különösen fontos a fogyasztóvédelem célja, hogy a fogyasztók biztonságát javítsuk. A fogyasztók biztonságát és biztonságérzetét; az embereknek, amikor vásárolnak, tudniuk kell, hogy van egy hatóság, amelyiknek az a dolga, hogy felügyel arra, és legalábbis mindent megtesz annak érdekében, hogy a vásárlók a pénzükért azt kapják, amit megfizettek.

Abban az időszakban, amikor az iszonyú nagy tömegű reklám- és árudömpingben nem könnyű eligazodni, különösen fontos, hogy hozzáértő civil szervezetek is segítsenek a hatóságnak ebben a tevékenységben. A fogyasztóvédelem társadalmasításának tehát nagyon fontos szerepe van abban, hogy a társadalom önvédelmét erősítsük, és ezért csak egy példát hadd mondjak: a közelmúltban hoztam olyan döntést, hogy a nyugdíjasok fogyasztóvédelmét erősítendő, a nyugdíjas civil szervezeteknek képzést hirdettünk, amely ingyenes, és a nyugdíjas civil szervezetek által delegált embereknek segít megtanulni és eligazodni a fogyasztóvédelem szabályaiban, illetve segítséget nyújt ahhoz, hogy meg tudják szervezni hatékonyan a saját hozzájárulásukat a civil fogyasztóvédelmi tevékenységhez. Alapvetően azonban természetesen a hatóság dolga és feladata a fogyasztóvédelem. 2007. szeptember 1-jétől a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egy egységes fogyasztóvédelmi rendszerben működik, erről frakcióvezető-helyettes úr is nagyon világosan és egyértelműen beszélt. És csak szeretném megerősíteni a nyilvánosság előtt azt, hogy a kormánynak szándékában áll a szankciórendszert átalakítani, mégpedig oly módon, hogy legyen erős visszatartó hatása a szankcióknak.

Szeretném itt is világossá tenni, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrzésnek nem az a célja, hogy úgymond, feleslegesen zaklassa azokat a kereskedőket vagy azokat a cégeket, szervezeteket, amelyeket az ellenőrzés megtalál, hanem kifejezetten az a célja, hogy segítsen is, ha erre szükség van, és szankcionáljon, ha nyilvánvaló, hogy gazdasági érdekből valamelyik szervezet a fogyasztókat megkárosítja, nem olyan minőségű vagy, ne adj' isten, veszélyes terméket hoz forgalomba.

(13.30)

Ezekben a napokban különösen fontos ez a kérdés. (Zaj. - Az elnök csenget.) Láthatják a nyilvánosságon keresztül, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság koncentráltan ellenőriz, de nemcsak a fogyasztóvédelmi hatóság, hanem más hatóságok is. Teszik mindezt azért, hogy a fogyasztók nagyobb biztonságban legyenek, és azok a garanciák, amelyeket a jogszabályok ezen a területen megteremtettek, érvényesüljenek egy ilyen intenzív vásárlási időszakban.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)