Felszólalás adatai

DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Pokorni Zoltán képviselő úr talált egy felsőoktatási egyesületet, egy egyesületet, amelyik egy nyilatkozatban kifejezte véleményét, hogy nem tetszik neki az új felsőoktatási törvény tervezete, és egyből ki is nevezte a magyar felsőoktatás képviselőjének ezt az egyesületet.

Nem tudom, hogy a képviselő úr hallott-e már a Magyar Rektori Konferenciáról; hallott-e a képviselő úr a Főiskolai Főigazgatók Konferenciájáról (Egy hang a Fidesz soraiból: Szerényebben!); nem tudom, hogy a képviselő úr hallott-e már a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsról; nem tudom, hogy hallott-e a képviselő úr a Magyar Akkreditációs Bizottságról (Felzúdulás az ellenzéki padsorokban.); nem tudom, hogy a képviselő úr hallott-e a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájáról; nem tudom, hogy hallott-e a képviselő úr a Doktoranduszok Országos Szövetségéről és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetéről. Ugyanis hét olyan egyesületről, szakmai szervezetről van szó, amelyek legitim képviselői és átfogói a magyar felsőoktatásnak. Természetesen a képviselő úr hallott ezekről, de miután ezeknek a szervezeteknek a véleménye gyökeresen ellentétes az ő véleményével - hiszen ez a törvényjavaslat, amelyet ma a parlament el kíván fogadni, az az ő egyetértésükkel és az ő alkotómunkájukkal született -, ezért ezt a memóriájából a Fidesz törli, hiszen nem a nép hangját közvetíti, hiszen a nép hangját csak az olyan egyesület tudja közvetíteni, amelyik egyetért a Fidesszel. (Felzúdulás a Fidesz soraiban.) Régi technika ez, kérem szépen, a rendszerváltás előtti korszakból: keressünk egy olyan szervezetet - és kinevezzük a nép hangjának -, amelyik velünk egyetért, de ha vannak olyan legitim szervezetek, amelyek nem értenek egyet velünk, akkor azokról elfeledkezünk. (Közbeszólások.)

Az irányító testület nem csökkenti az egyetemi autonómiát, hanem bővíti. Az irányító testülethez kerülnek olyan jogosítványok, amelyeket korábban a miniszter, a minisztérium vagy a kormányzat gyakorolt.

Az a nagy autonómia, amiről Pokorni Zoltán beszél, nem engedte meg egy felsőoktatási intézménynek, hogy az előirányzatai között átcsoportosítson; az nem engedte meg egy felsőoktatási intézménynek, hogy a saját gazdasági igazgatóját kinevezze, ehhez miniszteri jóváhagyás kellett; az nem engedte meg egy felsőoktatási intézménynek, hogy kart alapítson vagy megszüntessen, mert ehhez kormányengedély kellett; az nem engedte meg egy felsőoktatási intézménynek, hogy a saját intézményfejlesztési tervéről dönthessen, mert ehhez minisztériumi jóváhagyás kellett; az nem engedte meg egy felsőoktatási intézménynek, hogy a saját szervezeti és működési szabályzatát elfogadja, mert ahhoz miniszteri jóváhagyás kellett; az nem engedte meg egy felsőoktatási intézménynek, hogy bármilyen vállalkozásba léphessen, nem engedte meg, hogy vállalkozásban szerepelhessen és vállalkozásban kockázatot vállalhasson. És jó néhány más dolgot nem engedett meg: a felsőoktatási intézmények gazdálkodási szempontból a kiskorúság állapotában voltak tartva.

Ez a törvény nagykorúsítja ezeket az intézményeket, és az intézményekhez delegálja ezeket a jogokat, egy olyan irányító testülethez, ahogy Szabó Zoltán képviselőtársam is mondta, amelynek az egyetem által kinevezett többsége saját maga dönt egyetlenegy kérdés kivételével bármilyen más kérdésről.

Pokorni Zoltán azt állította, hogy kevesebb szegény fiatal kerülhet be majd a magyar egyetemekre, mert ezt így szabályozza a törvény. (Közbekiáltások az MDF és a Fidesz soraiból: Így van! Sajnos! - Az MDF padsorai felé fordulva:) Olvastad a törvényt? Nem valószínű! (Derültség a kormánypárti padsorokban. - Felzúdulás az ellenzéki padsorokban. - Közbekiáltás ugyanonnan: Több tiszteletet!) Mert a törvényben az szerepel, hogy azt a jelenlegi arányt… (Révész Máriusz: Egy kicsit szerényebben! - Zaj. - Az elnök csenget.) Nincs időkorlát, megvárom, amíg elhallgatnak a képviselők. Azt a felvételi arányt, amely az érettségizők és a felvettek között van, a törvény rögzíti, hogy ezt az arányt tartani kell. Lényegében ez az arány az, ami a későbbiekben is érvényesülni fog a felvételiknél. Ez azt jelenti, hogy miután ma egy adott korosztálynak körülbelül 60 százaléka érettségizik, és a jövőben ez folyamatosan növekedni fog, még akkor is, ha demográfiai apály van, ez azt jelenti, hogy a felvettek aránya az adott korosztályból, az érettségiző korosztályból javulni fog.

Ami a PPP-programot illeti: természetesen a Fidesz olyan javaslatot nem tud letenni, amely révén 160-170 milliárd forintnyi beruházást a magyar felsőoktatásba be lehet vinni a következő három-négy évben. Alternatív javaslat ezzel kapcsolatban nincs. Nem tudom, jól kell-e érteni, hogy 40-50 Nemzeti Színház-programot hirdet meg a Fidesz, magyarul azzal fenyegeti a választókat, hogy ha 2006-ban hatalomra kerül, le fogja állítani ezeket a beruházásokat vagy nem, amelyek a magyar felsőoktatás szinte összes intézményében elindultak. (Derültség és közbeszólások az ellenzéki padsorokban.) Hiába nevetnek, képviselőtársaim, az, amit annak idején, ‘98-ban csináltak, annak látszik az eredménye, hogy mennyire színvonal alatti volt!

Ami a bolognai folyamathoz való csatlakozást jelenti: pár nappal ezelőtt fejeződött be Bergenben ’99 után, 2001 után és 2003 után a negyedik konferenciája a bolognai folyamathoz csatlakozó országoknak. Magyarország egyetlenegy területen nem teljesített megfelelően, egyetlenegy területen maradt alul egyébként a többiekhez képest, nevezetesen a bolognai rendszerű képzésben részt vevő diákok arányát illetően.

Természetesen az átállás a bolognai folyamatra felmenő rendszerben pont azt szolgálja, hogy ez az átállás lehetővé tegye, hogy a magyar felsőoktatás kompatibilis módon illeszkedni tudjon az addigra szintén velünk együtt átalakuló európai felsőoktatáshoz, alapvetően a diákok érdekét szolgálja, hiszen az átjárást könnyíti meg a különböző külföldi egyetemekre, és a diákok érdekét szolgálja az egyetem és főiskola elvégzése után is, amikor világossá válik majd a diplomájukban, hogy ténylegesen mi is az, amit egy diploma révén megszereznek.

Természetesen vannak a magyar felsőoktatásban olyan területek - és ezt Pokorni Zoltán is nagyon jól tudja -, ahol a bolognai osztott képzés nem valósul meg. Ilyen a jogi vagy az orvosi képzés. Vagy vannak olyan területek, ahol az átlagos és szokásos 180 kredites képzéssel szemben 240 kredites képzés, tehát négyéves képzés valósul meg; ilyen a mérnöki képzés jelentős része.

Tehát nem arról van szó, hogy gondolkodás nélkül egy sablonra próbáltuk ráhúzni a magyar felsőoktatást, hanem a Nemzeti Bologna Bizottság elvégezte ezt a feladatot, egyeztetve a felsőoktatási intézményekkel, kialakította azt a rendszert, ami a felsőoktatási intézmények számára elengedhetetlen.

Végezetül azt mondanám, hogy a Fidesz számára a nemzeti konzultáció valójában ezt jelenti: válasszál ki valakit a társadalomból, aki egyetért veled, mondd azt, hogy az a társadalom véleménye, és akkor úgy gondolod, hogy mások véleményével már nem kell törődnöd. De önök ne hagyják magukat befolyásolni! A magyar felsőoktatás hét legátfogóbb szakmai szervezete támogatja ezt a felsőoktatási törvényt, úgyhogy kérem a parlamentet, támogassa ő is.

Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps a kormánypártok padsoraiban.)