Felszólalás adatai

ELNÖK: Több felszólaló nem jelentkezett, ezért a vita ezen szakaszát és a vita egészét is lezárom. Megkérdezem Balsai István képviselő urat, hogy kíván-e válaszolni. (Dr. Balsai István: Köszönöm szépen, nem.) Nem kíván a vitában elhangzottakra válaszolni. A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/579. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/579/8. számon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat három szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem jegyző urat, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

DR. TARNAI RICHÁRD jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő. Az első vitaszakaszban a törvényjavaslat 1. §-ához érkezett módosító javaslat található az ajánlás 3. pontja szerint. Az alaprendelkezés a bírósági titkár egyesbírókénti eljárását teszi lehetővé.

A második vitaszakaszban a 2., 4. és 5. ajánláspontok megvitatására kerül sor. Ezek alaprendelkezése a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek adóztatásának lehetőségét tartalmazza.

A harmadik vitaszakaszban a preambulum módosítása található, az ajánlás 1. pontja szerint.

ELNÖK: Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.)

Oda sem merek nézni az előző megjegyzésem után, de továbbra is töretlen a bizalom az elnöki javaslatok iránt.

Tájékoztatom önöket, hogy az alkotmánymódosítás esetén a Házszabály 50. § (5) bekezdése értelmében vitaszakaszonként 10 perc áll a felszólalók rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 3. pontjára. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. Megadom a szót Szilágyi Péter képviselő úrnak, LMP, tízperces időkeretben.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az ajánlás 3. pontjához szeretnék hozzászólni. Tegnap örvendetesen fogadókészséget találtunk Répássy államtitkár úr személyében, amikor a bírósági titkár ítélkezési jogáról volt szó. Mi benyújtottunk ehhez egy módosító javaslatot, ami tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy a bíróság függetlenségét, pártatlanságát az alkotmány is garantálja.

Miért volt erre szükség? Az eredeti szövegben az szerepel, hogy a titkár egyesbíróként járhat el, szerintünk azonban ez jogilag nem precíz megfogalmazás, hiszen a titkár nem rendelkezik bírói kinevezéssel, mivel azonban ítélkezési gyakorlatot fog ellátni előreláthatóan, ezért úgy gondoljuk, hogy az alkotmányban szükséges garantálni a pártatlanságát, illetve a befolyásolhatatlanságát, ezért kértük, hogy egészítsék ki az alkotmány szövegét. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy ez elutasításra került.

ELNÖK: Megadom a szót Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak, Jobbik.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. A bírósági titkárok szabálysértési ügyekbe történő bevonásáról van szó igazából, hiszen a másik előterjesztés, ami a közbiztonsági törvények módosítását irányozza elő, ezt mutatja meg, bár felhatalmazást jelent ez az alkotmányos rendelkezés, amikor erről beszélünk, márpedig a vitaszakaszban a 3. ajánlási pontról van szó, akkor ez nem precizírozza, hogy milyen típusú ügyekben.

A mindenkori jogalkotó, azaz jelen esetben a kétharmados többség bármikor dönthet arról, hogy bírósági titkárok milyen típusú ügyekben járhatnak el. Tehát nagyon aggályosan és nagyon alaposan kell eljárni. Én ezért tartom jónak egyébként ezt a 3. ajánlási pont szerinti javaslatot, hiszen nem árt hangsúlyozni azt a státust, amit a bírósági titkár élvez. Tehát ha már egyáltalán hozzányúlunk ehhez a kérdéshez, hogy egyáltalán bírósági titkárok kezébe ítélkezési feladatokat adunk, ami szerintem egyébként helytelen, tehát a bírósági titkár maradjon meg csak olyan ügyekben... Lehet bővíteni a bírósági titkárok feladatkörét olyan körben, amikor nem kell konkrétan szabálysértési vagy büntető- vagy polgári jogi felelősség tárgyában döntenie, de adott esetben rengeteg ügyelőkészítő vagy - úgymond - tucat döntést hozhat, például peren kívüli vagy tárgyaláson kívüli, nemperes eljárásban végzéseket, fizetési meghagyásokat, sok más egyebet, mert ezt most is csinálják. Azonban valóban eddig volt egy formális alkotmányos akadálya, mert nem szabályozták, ezt belátom; tehát nyilván szabályozzunk.

Viszont az, hogy egyesbíróként járhasson el nevesített módon a bírósági titkár, tényleg abszurdum, hiszen nem szakvizsgával rendelkező vagy kinevezett bíróról van szó helyesebben.

Nagyon fontos ez a rendelkezés, ami itt hozzákerül, mégpedig az, hogy függetlennek kell lennie és törvénynek van alárendelve.

Ugyanis éppen a mai alkotmányügyi bizottsági ülésen bukott ki az, hogy lényegében a bírósági titkárok jogállására vonatkozó részletszabályokat tulajdonképpen egy módosító javaslattal építi be a jogalkotó a közbiztonsági törvényjavaslatba. Tehát úgy szabályozzuk most az alkotmányban ezt a bírósági titkárokkal kapcsolatos részt, hogy közben az előterjesztés pillanatában nem is tudta senki, hogy igazából milyen részletszabályok fognak vonatkozni a bírósági titkárokra, akik részt vesznek majd az igazságszolgáltatás munkájában. Szerintem ez egyébként nem is házszabályszerű, erről volt egy kis vita az alkotmányügyi bizottság ülésén, de most nem ezt vitatjuk, tehát visszakanyarodok.

Egy a lényeg: abból is kiderült, hogy a bírósági titkár nagyon érdekes jogállású ember, akit nem lehet olyan nehezen eltávolítani a helyéről, mint a bírót. Tehát magyarul, ha nincs ez a deklaratív alkotmányos előírás itt, hogy független a tevékenysége során és a törvényeknek van alárendelve, ami annak a generálklauzulája, hogy tulajdonképpen a bírót nem lehet tevékenysége miatt eltávolítani, hacsak éppen nem hoz sorozatosan olyan justizmordokat, amelyek miatt el kell távolítani.

De ha ez nem kerül így bele, akkor lényegében szabad kezet kap a mindenkori bírósági vezető arra, hogy ha neki nem tetszik, mondjuk, a szabálysértési végzéseket hozó bírósági titkár, akkor 2 hónap után azt mondják neki, hogy most már akkor menj innét, mert nem kellesz nekünk. Tehát sokkal könnyebben kirúghatja, magyarul, ezt a bírósági titkárt, mint azt a bírót, aki egyébként sokkal komolyabb védettségi státusban van.

Én tehát arra buzdítanám... Egyébként az alkotmányügyi bizottsági vitában határozott emlékeim szerint az előterjesztő képviselője azt mondta, hogy csak bizonyos szövegezési problémák miatt nem támogatja ezt a javaslatot.

Tehát tartalmilag egyetértett vele határozott emlékeim szerint az előterjesztő képviselője, és azt hiszem, azt mondta, hogy a kapcsolódó módosító indítványban gondolkodnak.

Ha és amennyiben ez így van, akkor ez már viszont így mindenképpen üdvös és követendő. Egy a lényeg: nem szabad áttörni azt az alapelvet, hogy a független igazságszolgáltatásban alapvetően törvényeknek alárendelt és független bírák tevékenykednek, mert látjuk, hogy mihez vezetett az elmúlt 8 évben. Ezt mindenképpen meg kell állítani, meg kell fordítani.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Szót kért Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Több okból sem tudjuk támogatni ezt a javaslatot, bár egyébként azzal a megállapítással, illetve azzal a törekvéssel, hogy a titkárokra komolyabb garanciarendszer vonatkozzon, mint amennyit az eredeti előterjesztés tartalmaz, azzal maximálisan egyetértünk.

Azonban egyrészt jogtechnikai szempontból azt gondolom, helytelenül került megfogalmazásra ez a javaslat, máshol kéne elhelyezni ezt a rendelkezést az alkotmányban, másrészt ez a rendelkezés önmagában nem elegendő ahhoz a mi meglátásunk szerint, hogy az ítélkezési tevékenység függetlenségét biztosító garanciarendszer teljessé váljon.

De ami a legnagyobb problémánk ezzel a javaslattal, az az, hogy az "egyesbíróként" szót ki kívánja venni a törvényjavaslatból. Márpedig ha ez megtörténik, akkor ez azt jelenti, hogy a helyi bíróság hatáskörébe tartozó összes ügyben eljárhatna bírósági titkár, ami pedig azt is jelenti, hogy nemcsak az 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetén, hanem mondjuk, egy 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény esetén is bírósági titkár láthatna el ítélkezési feladatot, ami, azt gondolom, helytelen.

Mi úgy gondoljuk egyébként, hogy még az 5 év is nagyon elgondolkodtató. Lehet, hogy csupán a szabálysértési ügyekre kéne szűkíteni ezt a kibővített hatáskört, esetleg el lehet gondolkodni arról, ahogy az általános vita során is megfogalmaztam, hogy a 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények körére is kiterjedjen, hiszen itt alternatív szankciók kiszabását is lehetővé teszi a jogszabály. De az, tisztelt Országgyűlés, hogy a bírósági titkár tanácsban, azaz a helyi bíróság elé tartozó legsúlyosabb büntetőügyekben is eljárhasson, úgy hiszem, hogy semmiképpen sem támogatható.

(20.00)

Márpedig ha ezt a módosító indítványt elfogadja így, ilyen formájában az Országgyűlés, akkor ezt teszi lehetővé, ehhez nyitja ki a kaput. És ha egy ilyen, akár egyszerű többséggel elfogadható, de lehet, hogy itt csak a kétharmados törvények teszik ezt lehetővé, hiszen bírósági törvényekről van szó, de azt gondolom, hogy még a büntető eljárásjogi törvény is módosítható vagy módosítása során is sor kerülhet erre, akkor akár az általam felvázolt eset is lehetővé válna, ez pedig semmiképpen sem támogatható.

Arra kérem a törvényjavaslat benyújtóit, illetve a módosító indítvány benyújtóit, hogy fontolják ezt meg, és esetleg legalábbis e vonatkozásban kapcsolódó módosító javaslattal próbálják meg korrigálni ezt.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra Szilágyi Péter képviselő úr következik, LMP.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Bárándy képviselőtársamnak azt szeretném mondani, nem gondolom, hogy az alkotmány a megfelelő felület arra, hogy szabályozzuk, a titkárok milyen jellegű bűncselekmények, illetve szabálysértések esetén ítélkezhetnének. Mi bízunk abban, hogy itt van egy olyan megfogalmazás, hogy "helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben".

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A tegnapi felszólalásokból nekem az tűnt ki, hogy ennek a folyamatnak koránt sincs vége, hiszen várható akár a bírósági alkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása is, ami véleményünk szerint feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megalapozott legyen ez az egész koncepció.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki a vita e szakaszához hozzászólni. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nem. A részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 2., 4. és 5. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, ezért a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát az ajánlás 1. pontjára, amely a preambulum módosítását tartalmazza. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, így a részletes vita e szakaszát és a vita egészét lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Rétvári Bence: Igen.) Köszönöm szépen. Öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak nagyon röviden válaszolnék azokra az aggályokra, amelyeket itt felvetettek képviselőtársaim, pontosan a 3. számú, Schiffer András által benyújtott módosító javaslatról szóló vitaszakaszban.

Csak azt szeretném elismételni, ami már elhangzott itt a Házban az általános vita elején és az expozéban, nevezetesen, hogy a bírósági titkárok függetlensége mennyire garantált. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény 91. § (2) bekezdése hívja föl a 3. §-t abban az esetben, ha a bírósági titkár bírói feladatkörben jár el. És ez a felhívott 3. § pedig egyértelműsíti, hogy a bírák függetlenek ebben a minőségükben, a jogszabályok alapján kell hogy eljárjanak, meggyőződésüknek megfelelően, és ítélkezési tevékenységükkel kapcsolatban nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. Tehát az a függetlenség, amit itt többen kértek, amiről ez a módosító indítvány is szólt, az pontosan biztosított a jelenlegi jogszabályok alapján, ha bírói feladatkörben jár el a bírósági titkár. Ugyanakkor nem esünk át esetleg olyan hibákba, ami elhangzott, hogy akkor esetleg tanácsban vagy más módon is eljárhatnának a bírósági titkárok, amit tényleg nem szeretnénk elérni.

Tehát a kívánt célt ez a jogszabály-módosítás eléri, és ha a jelenlegi jogszabályokat, a jelenleg is hatályban levő jogszabályokat együtt alkalmazzuk ezzel az alkotmánymódosítással, akkor biztosítja azt is, hogy hatékony és gyors legyen az igazságszolgáltatás, hiszen az emberek joggal várják el, hogy az adóforintjaikból fönntartott bíróság gyorsan ítélkezzen ezekben a kisebb súlyú, de tulajdon elleni eljárásokban is. Ugyanakkor biztosítja a függetlenségét is az eljáró személynek, aki természetesen szakvizsgával is rendelkezik.

Köszönöm mindenkinek a módosító indítványait meg a vitában tanúsított aktivitását. Úgy érzem, ez is jelzi, hogy ez egy fontos kérdés, amihez hozzányúltunk, igény volt arra, hogy ebben jogszabály-módosítás történjen, és bízunk benne, hogy ez alkalmazható is lesz hamarosan, és minden állampolgár érezheti a pozitív hatásait.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm Rétvári Bence államtitkár úr válaszát. A benyújtott módosító javaslatokról következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/580. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/580/16. számon megkapták és megismerhettek.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat három szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem Hegedűs Lorántné jegyző asszonyt, ismertesse az egyes vitaszakaszokat.