Készült: 2024.09.23.05:54:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

18. ülésnap (2014.10.13.),  213-216. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:24


Felszólalások:   209-212   213-216   217-220      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Vágó Sebestyén, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyi miniszternek: „Gyermekeink védelmében” címmel.

Megadom a szót a képviselő úrnak.

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban napvilágra került, a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények és azok jellege kényszeríti a törvényhozást, hogy szankcionálásuk és megelőzésük érdekében radikálisabb lépéseket tegyen. Ehhez nem elég az a kormánypárti kezdeményezés, hogy a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények ne évüljenek el, ennél sokkal súlyosabb intézkedések szükségesek. Erre példa az a kezdeményezésünk, hogy az ilyen bűncselekményt elkövetők tartózkodási helye közérdekű adat legyen.

Önök az Egyesült Államokat a demokrácia fellegvárának tekintik sok mindenben, és sokszor hű csatlósként követik őket. Ott ez az eljárás hatályos jogszabályokban rögzített. Nem gondolják, hogy sok mással szemben inkább ezt a gyakorlatot kellene követni? Persze ismerem az ilyenkor reflexszerűen jövő aggályokat, mint például a személyiségi jogok kérdése vagy a bűnelkövetők testi épségének esetlegesen felmerülő, támadásoktól való védelme. A jogállamiság része kell hogy legyen az is, hogy indokolt esetben a többség vagy kiszolgáltatottabb rétegek, jelen esetben a gyermekek védelmében mások jogait korlátozzuk. Az már csak a jogalkotó bölcsességén múlik, hogy a jogszabályok megalkotásánál ? megtalálva az arany középutat ? a potenciális áldozatoknak is fokozottabb védelmet nyújtson, de a terheltet is védje a jogtalan támadásoktól, az önbíráskodástól, a jogalkalmazónak, például az ügyben eljáró bíráknak pedig egyfajta mozgásteret hagyjon, hogy a bűncselekmény jellege, körülményei, az elkövető reszocializációs vagy gyógyultsági foka alapján határozza meg az intézkedés jellegét.

Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon jól tudom azt, tisztában vagyok azzal, hogy az ezen intézkedések, akár ezen intézkedések hatékonysága is függhet attól, hogy a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer hogyan működik, akár a gyermekvédelmi jelzőrendszer hogyan működik ? persze tudom, ez egy másik minisztériumra tartozik ?, de nem gondolják-e azt, hogy már régebben radikálisabb lépéseket kellett volna tenni, hogy ezeket a bűncselekményeket megakadályozzuk, gyermekeinknek fokozottabb védelmet nyújtsunk.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a kérdését, képviselő úr. A kérdése arra a mai napon az Igazságügyi bizottság által megtárgyalt képviselői indítványra alapul, amelyben egy országgyűlési határozati javaslatot terjesztettek volna elő, de a bizottság nem vette tárgysorozatba. Természetesen én is kíváncsian fogom olvasni a bizottság jegyzőkönyveit, hogy milyen indokokkal utasította el a bizottság.

Ami a dolog érdemét illeti, nagyon fontos tisztázni, hogy itt közérdekből nyilvános adat fogalmáról beszélhetnénk, tehát nem közérdekű adatról, hanem közérdekből nyilvános adatnak minősülhetnének az ilyen személyes adatok. Ezt azonban az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint olyan alkotmányossági követelmények mellett lehet csak korlátozni, mármint az ehhez fűződő alapjogot, amely esetén a szándékolt cél elérése is egy nagyon komoly, nyomós érv, és valóban indokolt ennek a személyiségi jognak a korlátozása.

Azt szeretném önnek elmondani, hogy az Igazságügyi Minisztériumban már korábban is felmerült az a kérdés, hogy az elítéltek adatai milyen terjedelemben, milyen mélységben hozhatók nyilvánosságra, tekintettel arra, hogy az ítéleteket nyilvános tárgyaláson hirdeti ki a bíróság. Tehát van egy ellentmondás a személyes adatok védelme és a tárgyalás nyilvánossága között, hiszen a tárgyalás nyilvánossága alapján elvileg bárki értesülhet arról, hogy kit mire ítéltek, és tudjuk jól, hogy ezzel szemben az újságokban ez kitakarva, anonimizálva jelenik meg.

Tehát azt tudom ígérni, hogy a jövőben meg fogjuk vizsgálni ezt a jogi kérdést, hogy hogyan lehet a tárgyalás nyilvánosságát és a személyes adatokat összeegyeztetni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)




Felszólalások:   209-212   213-216   217-220      Ülésnap adatai