Felszólalás adatai

JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sokadik órája folyik már a költségvetés általános vitája, amely abban is első ebben az évezredben, hogy két év költségvetését tárgyaljuk, nevezetesen a 2001. és a 2002. évet. Abban is sajátossága van ennek a költségvetésnek, hogy egy olyan időszakban történik ennek a költségvetésnek a tárgyalása, amikor is a magyar gazdaság növekvő pályán van, és a növekvő pályában az a legnagyszerűbb dolog, hogy eredményei vannak. Az eredményekre pedig jogosultak azok, akik ebben az országban élnek, nevezetesen: akik bérből és fizetésből élnek, akik nyugdíjat kapnak és természetesen azok is, akik a hétköznapok során dolgoznak. Ezért nagyon fontos a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak, hogy a minimálbér 2001-ben 40 ezer forint, 2002-ben 50 ezer forint legyen.

Nagyon fontos az a dolog is, hogy a nyugdíjasoknak az inflációt meghaladó mértékben növekedjen a nyugdíjuk, s ez lehetőleg 10 százalék fölött legyen. Nagyon fontos az is, hogy a közszférában, az egészségügyben dolgozók az inflációt meghaladó bérnövekedésben részesüljenek. De a költségvetésnek van egy másik fontos üzenete is, nevezetesen az, hogy kiszámítható legyen, és a kiszámíthatóság a jövő szempontjából az egyik legfontosabb, nevezetesen a családokra gondolok. Fontos dolog az, hogy stabil családtámogatási rendszer legyen, és a családtámogatási rendszer kapcsolódjon a munkajövedelemhez is, hiszen a családok nagy része munkából szeretné eltartani a gyerekeket, abból szeretné fölnevelni, ehhez viszont adókedvezmény jár, amely a munkával függ össze.

Érdemes összevetni, hogy ezzel szemben az elmúlt időszakban, az elmúlt négy év kormányzásában, tehát '94-98-ban mit hozott a szociális érzékenység kormánya, mit hozott a Bokros-csomaggal összekapcsolva. Ha végignézünk egy életpályát, a következőket tapasztaljuk. Azt tapasztaljuk, hogy legelőször is megnyirbálta a gyes és a gyed jogosítványait. Ezen túlmenően megszüntette a családi pótlék alanyijogúságát, mint egy szociálisan érzékeny kormányra ez jellemző.

Természetesen itt nem ért véget a megszorítások sora. Gondoljunk csak arra, ha valaki már kicsit fölcseperedett, akkor szembetalálta magát azzal, hogy tandíjat kell fizetnie, tehát megszüntették a tandíjmentességet is. De itt még nem ért véget a megpróbáltatása egy életpályának, hiszen a szociálisan érzékeny kormány mindenkire gondolt, gondolt arra is, hogy ha valaki már munkába áll, akkor szembetalálja magát a 20 ezer forintnál is kisebb minimálbérrel. Ha az élete során ezt is végigküzdötte, akkor még egy apró megpróbáltatás várt rá a szociálisan érzékeny kormány részéről, nevezetesen: két évvel később lehetett nyugdíjba menni. Ez még mind nem volt elég, ha már eljutott odáig, hogy nyugdíjba elmehetett, akkor szembetalálta magát az inflációt körülbelül felező nyugdíjemeléssel, ami mindenféleképpen reáljövedelem-csökkenést jelentett számukra, esetenként túlfejlesztett állapotban elérte az 1 százalékos nyugdíjemelést is. Ezért fontosnak tartjuk, hogy Magyarország polgárai egy kiszámíthatóbb jövőben, egy konkrét elszámolás alapján, ami ellenőrizhető, éljenek az elkövetkező években.

Fontos dolog az is, hogy olyan programok fussanak az országban és olyan adókedvezmények, amelyek a gazdaságot segítik. Ebből a szempontból nagyon fontos a kis- és középvállalkozások támogatása, nevezetesen, ha nyereségük terhére fejlesztenek, akkor 10 millió forintig nem kell adót fizetni. Ez azoknál a vállalkozásoknál nagyon fontos, ahol kicsi az eszközállomány, kicsi az eszközamortizációs hányad, és nem tudnak folyamatos, állandó fejlődést fölmutatni azok a gazdálkodó egységek, amelyeknek kicsi az eszközállománya. Ide tartoznak a mezőgazdasági üzemek is. Azok az új családi vállalatok, vállalkozások, amelyek a mezőgazdaság területén dolgoznak, nagyon rossz eszközellátottsággal bírnak, ez köztudott mindenki számára, és a rossz eszközellátottságból következően ugyan vannak mezőgazdasági támogatások évről évre, viszont ezt a támogatást annak ellenére, hogy 20, 25 vagy 30 százalék, az eddigi időszakban meg kellett adózni 18 százalékos nyereségadóval. Akárhogy nézzük, ez az új, kezdő vállalkozásoknak nagyon nagy teher volt, s üdvözlendő ez a dolog, az elkövetkező két költségvetési évben erre nem kerül sor.

Ha egy kicsit bővebben beszélünk a mezőgazdaságról és a mezőgazdaság számára nyújtott kétéves költségvetésről, akkor meg kell állapítanunk, hogy az mindenféleképpen pozitív, de az, hogy ezt önmagában értékeljük, nem elégséges. A mezőgazdasági üzemek ugyanis nem költségvetésből élő üzemek, hanem piaci szereplők, árut állítanak elő, részben feldolgozzák, alapanyagot vagy félkész terméket készítenek, és ezzel jelennek meg a piacon. Tehát nagyon fontos a mezőgazdasági üzemek számára, hogy pozitív piaci szereplők legyenek, és e pozitív piaci szereplés mellett költségvetési támogatásban is részesüljenek.

Állandó, egyébként évről évre visszatérő vita, hogy a költségvetés idején a mezőgazdaság fő céljai nem meghatározottak. Véleményem szerint nem is meghatározható teljes egészében, forintra meg még nehezebb lebontani. Hiszen a mezőgazdasági termelésnek rendkívül nagy sajátossága, hogy nagy a kitettsége mind a külgazdaság, a külpiac szempontjából, mind a természet szempontjából nagy a kitettsége. Ezért ez nem tervezhető meg. De a fő vonulatai azért meghatározhatók. Nem lehet ma pontosan megmondani, és nemcsak ma, később sem lehet megmondani, hogy milyen piacrajutási támogatást tudunk vagy kell odaadni a mezőgazdaság szereplőinek. Összegszerűen meg lehet mondani, hogy hány milliárd, 30, 20 vagy 40 milliárd, de hogy valójában milyen piaci helyzet áll elő a szilva, az alma vagy a paradicsom, a gabona vagy a búza, az élőállat vagy a hús esetében, ez ma nem megmondható, de később sem lehet ezeket megmondani.

Nagyon fontosak azok a belföldi kompenzációk vagy azok a belföldi termelést segítő támogatások, amelyek összege jelentősen nő, és ezzel egy kicsit az európai uniós támogatásokhoz igazodunk, ezek sem bonthatók le teljes egészében forintra, hogy melyik tételsoron mit kívánunk megtámogatni, illetve segíteni. Fontosak viszont a prioritások, amelyeknek a meghatározása eddig is megtörtént. Fontos, hogy a több évre futó programok támogatva legyenek. Nagyon fontos, hogy új elemek is jelenjenek meg, az új elemek, amelyek a SAPARD-programon belül fontosak: a fiatal agrárvállalkozók támogatása vagy az új típusú értékesítő, beszerző szövetkezetek állami támogatása. Fontos vissza nem térítendő hitelek formájában is, fontos kamatmentes hitelek formájában, állami garanciavállalás mellett ezeknek a támogatása.

Nagyon fontos egyébként a fiatal agrárvállalkozók támogatása, hiszen egy új generáció kell hogy kialakuljon, aki mezőgazdaságból kíván élni. Hiszen ez az elmúlt évtizedekben nem feltétlen alakult ki, nem is alakulhatott ki, hiszen ilyenben nem is lehetett gondolkozni. Ahhoz, hogy ez kialakuljon, sajnos az egyéves költségvetések biztos, hogy kevesek, hosszú távú programok szükségesek ehhez, ami ebben a költségvetésben benne van, még ha valószínűleg maradéktalanul nem is fogja tudni megoldani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)