Felszólalás adatai

DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Alelnök Úr! Az emberi jogi bizottság is feladatának megfelelően tárgyalta a 2000. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, és azt gondolom, érthető, hogy a zárszámadási törvénynek egyfajta más metszetét látta az emberi jogi bizottság mint szakmai bizottság, ellentétben, mondjuk, egy költségvetési vagy egy számvevőszéki bizottsággal, amely bizottságok e kérdés tekintetében szakbizottságoknak tekinthetők. Ezért viharos vagy érdemi vita nem is alakult ki a bizottság ülésén. Kérdések elhangzottak, és a kérdésekre a kormány képviselői válaszokat is adtak.

Azt gondolom, hogy az emberi jogi bizottság mint szakmai bizottság, elsősorban azokat a reálfolyamatokat értékelte, amely reálfolyamatokról a maga természetességének megfelelően ez a zárszámadási törvény egyfajta tükröt ad az országgyűlési képviselőknek. Akkor, amikor ezeket a reálfolyamatokat kutatta a bizottság, akkor azt látta - és ennek, gondolom, a bizottság ellenzéki és kormánypárti képviselői egyaránt örültek -, hogy 5,2 százalékkal nőtt a gazdaság ebben az évben; csökkent a munkanélküliség mintegy 6 százalékra; javult az ország külső és belső egyensúlya; a beruházások finanszírozhatóak voltak a hazai megtakarításokból; a háztartások fogyasztása növekedett. Ez a bizalom növekedését is jelzi. Vagyis a bizottság azt állapíthatta meg, hogy a gazdaság mutatói egyrészt megfeleltek a tervezettnek, másrészt bizonyos területeken még a tervezettnél kedvezőbben is alakultak.

A bizottság tagjai azt is láthatták, hogy a gyermekes családoknak juttatott támogatások - itt kell megemlíteni, hogy bizonyos támogatások alanyi jogúvá váltak, a gyermekgondozási díj bevezetésre került - és bizonyos adókedvezmények, amelyek ebben az évben, tehát a 2000. évben már éreztették hatásukat, nyilvánvalóan jó volt a családoknak. Ugyanúgy csak eredményességgel lehet szólni az otthonteremtés folyamatairól és a kis- és középvállalkozás-fejlesztésekről, hogy más metszeteit ne is említsem ennek a törvényjavaslatnak. Tehát azt gondolom, természetes az, hogy egy bizottság, amikor megnyilvánul vagy esetleg hallgat, akkor ezeket a folyamatokat értékeli elsősorban, és nem jogi kérdéseket feszeget, mert az emberi jogi bizottságnak talán nem ez a szakterülete.

Ugyanakkor két jogi kérdés is szóba került, ez a letéti számlák és a többletbevételek ügye. A bizottság tagjai előtt nyilvánvalóan ott volt az Állami Számvevőszék jelentése, amelyből világos volt számunkra, hogy ebben a két, joginak tekinthető kérdésben mit képvisel az Állami Számvevőszék, ugyanakkor a kormány képviselője ott, a bizottság ülésén szóban kifejtette a kormány álláspontját ebben a két vitatható jogi ügyben. Egyébként azóta ezeket az észrevételeket, a kormány észrevételeit írásban is megkapták a képviselőtársaim. A bizottság tagjai érzékelhették, hogy ezekben a kérdésekben, ami a sajtónyilvánosság előtt talán a legnagyobb vitát váltotta ki, az államháztartási törvény értelmezhető sokféleképpen, mert egy értelmezését adta az Állami Számvevőszék, és egy másik értelmezését elmondta a kormány, a maga igazát védendő. Tehát mi azt látjuk, hogy az államháztartási törvény így is meg úgy is értelmezhető ezekben a kérdésekben, ezért azt gondolom, hogy ennek a törvénynek, tehát az államháztartási törvénynek e szakaszai is pontosítást kívánnak.

Mindezek mérlegelésével az emberi jogi bizottság többsége a zárszámadási törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)