Felszólalás adatai

DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat parlamenti vitája megerősítette, hogy több kérdés egyidejű szabályozása során is érvényesíthetőek maradnak az uniós csatlakozással kapcsolatos kívánalmak. Ugyanakkor a tárgyalt javaslat egyes kérdéseiben joggal fogalmazódott meg erős igény arra, hogy a csatlakozási követelményeket a hazai szakmai ellátási érdekek maximális figyelembevételével teljesítsük. Jó példa erre a nem hazánkban egészségügyi végzettséget szerző személyek működési nyilvántartásba-vételét megelőző magyar nyelvvizsga szükségessége kapcsán kialakult vita. A személyek, így az orvosok, ápolók, egészségügyi dolgozók szabad áramlásának biztosítása érdekében az európai közösségi szabályozás megköveteli a lehető legkevesebb adminisztratív, illetve nyelvi korlát fenntartását. Egyidejűleg azonban nem hagyhatóak figyelmen kívül a betegellátás biztonságának szakmai szempontjai sem, amelyek között rendkívüli fontosságú a tevékenység gyakorlásához szükséges magyar nyelvismeret. Ennek megfelelően váltak a törvényjavaslat parlamenti vitája során mind hangsúlyosabbá a valóban szükséges nyelvismeret mérésének kötelező eszközei.

A kormány által támogatott módosító indítvány figyelembevételével a szükséges nyelvismeret meglétének ellenőrzése nem az általában indokolt magyar nyelvtudás meglétének ellenőrzésére korlátozódna, hanem a működési nyilvántartásba-vételt követően végezni kívánt tevékenység jellege szerint kerülne sor a nyelvtudás meglétének igazolására.

Továbbra is megmarad azonban a törvényjavaslatban eredetileg is megfogalmazott elv, a nyilvántartásba-vételhez szükséges nyelvi, illetve a magyar egészségügyi ellátási rendszerre vonatkozó szakmai ismeretek ellenőrzésének szétválasztása. A szükséges tárgyi tudás ellenőrzésére a magyar felsőoktatásban oktatási nyelvként alkalmazott bármely idegen nyelven is sor kerülhet, a vizsgázó választása szerint. A nyelvi tudás mérése a szakmai ismeretek felmérésétől különválasztható.

A törvényjavaslat elsősorban az egészségügy, illetve a gyógyszerellátás hazai szabályainak jogharmonizációs célú módosításait tartalmazza. Ugyanakkor a törvényjavaslat általános és részletes vitájának kiemelt érdeklődést kiváltó rendelkezése a hazai közforgalmú gyógyszertárak betéti társasági formában történő működtetésének kérdése volt. A gyógyszertárak létesítését, illetve a működésük egyes szabályait meghatározó, 1994-ben elfogadott törvény alapján elindított és lezárult gyógyszertári privatizáció számos esetben bebizonyította, hogy a betéti társasági formában működő gyógyszertárak esetén a törvény jelenlegi szabályai nem garantálják az egészségügy, illetve a gyógyszerellátás szakmai kérdéseinek a hathatós védelmét, a társaság működése során az egészségügyi és szakmapolitikai szempontok elsődlegességének érvényesülését.

A törvényjavaslathoz e tárgykörben érkezett valamennyi módosító indítványban megjelent az az igény, hogy a betéti társasági formában működtetett gyógyszertárak tulajdoni megoszlásában a személyi jogot elnyert gyógyszerész, illetve a beltag gyógyszerészek szakmai felelősségükkel arányban álló tulajdoni hányaddal rendelkezzenek.

A kormány messzemenően egyetértett az említett szakmapolitikai célokkal, ezért támogat minden olyan módosító indítványt, amely a közforgalmú gyógyszertárat működtető betéti társaságok esetében a beltag gyógyszerészek számára a szakmai és vagyoni felelősséggel arányban álló tulajdoni részesedést határoz meg. Az elérni kívánt cél megvalósítására számos módosító indítvány érkezett. A kormány azokat a módosító javaslatokat támogatja, amelyek a tulajdonszerzés korlátozása tekintetében az elérni kívánt céllal arányban állnak, de az alapjog lényeges tartalmát nem korlátozzák.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)