Felszólalás adatai

DR. SZEKERES IMRE, a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ÁSZ tisztelt Alelnökei, akik részt vesznek az Országgyűlés mai ülésén!

A zárszámadási törvényt Magyarországon is - hasonlóan más demokratikus országokhoz - megszavazta az ellenzék 1990 és '99 között. Az ellenzéknek nagyon rossz véleménye volt a kormányról, de nem vonta kétségbe, hogy a közpénzek elköltése alapjában véve a törvények szerint történt. Azóta a helyzet gyökeresen megváltozott. Ez a zárszámadásnak nevezett törvényjavaslat, amelyet most az Orbán-kormány benyújtott, elfogadhatatlan volt a szocialista és a szabad demokrata képviselők számára a költségvetési bizottságban. Elfogadhatatlan volt elsősorban azért, mert a kormány 94,5 milliárd forintot törvényt sértve használt fel, és meghamisította az államháztartás mérlegét. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ejnye, ejnye!)

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint - idézem -: "A kormány a gazdasági növekedés miatti többletbevételből 75 milliárd forintot letéti számlára helyezett, amelyre az államháztartási törvény alapján nem volt felhatalmazása. A kormány intézkedése a költségvetés pozícióját rontotta, és ténylegesen is növelte a költségvetési hiányt. A kormányhatározatban foglalt intézkedések nem feleltek meg az államháztartási törvény előírásainak." - eddig az idézet. A megállapítás világos. Az is egyértelmű, hogy ilyen esetben felmerül a pénzügyminiszter felelőssége.

Tisztelt Országgyűlés! Az ellenzék elutasította a törvényjavaslatot azért is, mert a kormány csorbítani akarja az Országgyűlés jogait, a közpénzek felhasználásának ellenőrzését. Az államháztartási törvénynek ugyanis az a funkciója, hogy a kormány kezét megkösse, hogy keretek közé szorítsa azt, hogyan bánhat a mindenkori - ismétlem: a mindenkori - kormány a közpénzekkel.

Amióta az Orbán-kormány hivatalban van, a törvény összes módosítása arra szolgált, hogy ezeket a kötöttségeket fellazítsa. Így például most a többletbevételek felhasználásáról még az Országgyűlés felhatalmazása alapján dönthet a kormány. Önök most azt akarják bevezetni, hogy parlamenti felhatalmazás nélkül intézkedhessen a kormány a többletbevételekről. A hosszú hónapok óta folytatott törvénytelen kormányzati gyakorlatot így óhajtják szentesíteni.

Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadás tervezetéből az is nyilvánvaló, hogy a kormány nem hajtotta végre, hanem év közben módosította a költségvetési törvényt. Mást szavaztatott meg a kormánypárti képviselőkkel, mint amit azután csinált. A kiadásoknak a tervezettől való jelentős eltérése is azt mutatja, hogy a kormány még a saját maga által meghatározott feladatokat sem képes végrehajtani. Erről árulkodik, hogy az Állami Számvevőszék szerint - idézem -: "A fejezeti kezelésű előirányzatoknál a 2000. év végére 39 milliárd forint maradvány halmozódott fel. A jelentős összegű maradvány keletkezésének oka, hogy a programok szakmailag nem kellően előkészítettek, pénzügyileg sem eléggé megalapozottak, időbeli ütemezésük pedig a tervszerűség hiányát mutatja. Mindezek a vonatkozó kormányrendelet szabályozási hiányosságaira is visszavezethetők." - eddig az idézet.

Súlyos felelőtlenség, és a Fidesz-Magyar Polgári Párt egész agrárpolitikáját leleplezi, ami a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban történt. És most nemcsak a korrupciós botrányokra gondolok, hanem elsősorban arra, ami az agrárgazdaság jövőjét közvetlenül érinti:

1. 2000-ben az európai uniós csatlakozás nemzeti programjára rendelkezésre álló 5,8 milliárd forintból 2,4 milliárdot nem voltak képesek felhasználni.

2. A nemzeti kataszteri programra elkülönített összegnek még a felét sem használták fel.

3. A mezőgazdasági beruházások támogatását 42 milliárd forintról 28 milliárdra csökkentették.

De felelőtlenség az is, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére szánt 9,8 milliárd forintot másra költötték, miközben a 4-es és a 6-os úton életveszélyes a közlekedés; vagy az, hogy a lágymányosi egyetem beruházására szánt 5,3 milliárd forint helyett csak 2,2 milliárd forintot használtak fel.

Ugyanakkor önmagával már nem volt ilyen fukar a kormány. A központi szervek működési kiadásai jelentősen meghaladják az előirányzatot. A kormány ismét a saját klientúrájának kedvez. Az Országgyűlés, az országgyűlési biztosok, az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék, a bíróságok és az ügyészség esetében a működési költségek lényegében megegyeznek az elfogadottal, vagy alacsonyabbak annál. Ezzel szemben a Miniszterelnöki Hivatalban 24 százalékkal költöttek többet bérekre annál, mint amit a törvény megenged. Az új köztársasági elnök hivatalában háromszorosát használták fel a keretnek.

(10.30)

Az állami protokoll kiadásai három és félszer voltak nagyobbak a megengedettnél. Az Oktatási Minisztériumhoz tartozó egyetemeken és főiskolákon a bérkeretet csak 8 százalékkal emelték, Pokorni Zoltán hivatalában terven felül 22 százalékkal. Ugyanakkor a hallgatói támogatásokra még annál is kevesebbet fordítottak, mint amit a törvény megenged. Várhegyi Attila minisztériumának működése 85 százalékkal került több pénzébe az adófizetőknek annál, mint amit az Országgyűlés jóváhagyott. Az APEH különleges helyzetét jelzi, hogy a bérkiadások 21 százalékkal haladták meg a törvényi előirányzatot, míg a hasonló feladatot ellátó VPOP-nál mindössze 6 százalék volt a béremelés. Az pedig már az egész költségvetés komolyságát megkérdőjelezi, hogy a Miniszterelnöki Hivatal kiadásai 37 százalékkal, bevételei 72 százalékkal meghaladják az előirányzatot. Vagy a Belügyminisztérium fejezetében létezik olyan tétel, amelyen a beruházási összeg 52 millió forint helyett 7 milliárd 428 millió forintra teljesült.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban több olyan paragrafus van, amely a kétéves költségvetést kívánja módosítani, illetve arra jelentős hatással van. Az Állami Számvevőszék véleménye szerint ezeket nem a zárszámadási törvényben, hanem a költségvetési törvény készítésekor, illetve módosításával kellene rendezni. De a legsúlyosabb tartalmi hiányosságnak azt tartom, hogy a 2001. évi módosítások nincsenek átvezetve a következő évre - pedig kétéves a költségvetés, az önök akaratából, az önök szavazatával.

Nyilvánvaló, hogy ha a bevételek ebben az évben túlteljesülnek a magasabb infláció és bérkiáramlás miatt, akkor jövőre is meghaladják majd a tavaly decemberben elfogadottat. Bízom abban, hogy a módosítás hiánya azt jelenti, hogy a kormány rövidesen külön törvényjavaslatot kíván benyújtani a 2002-es költségvetés módosításáról. Az idei költségvetés módosítása viszont számos elfogadhatatlan elemet tartalmaz.

1. Mintegy 45 milliárd forinttal kívánják megemelni a költségvetés általános tartalékát. Ennek indokáról a törvényjavaslat semmit nem tartalmaz. Ez persze érthető, hiszen a miniszterelnök zsebpénzéről van szó, amit a választások előtt három-négy hónappal osztogathat. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Az általános tartalék ilyen felhasználását egyébként az Állami Számvevőszék is erősen kifogásolja. Az általános tartalékot ugyanis előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadásokra lehet felhasználni.

2. A kezességvállalások emelése mellett a törvényjavaslat jelentős hitelek visszafizetését vállalja át a MÁV-tól, ami kihat a következő évekre is. Az Állami Számvevőszék mind a megoldás módját, mind annak tartalmát kifogásolja. A kormány ugyanakkor újabb köztartozásokat engedne el, összesen 8 milliárd forint értékben, amelyből 2,7 milliárd forint a Postabank köztartozása.

3. A kormány egészen elképesztő módon folytatja azt a gyakorlatát, hogy a következő kormányzatot terheli meg a saját klientúráját építő kiadásokkal. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Most újabb 40 milliárd forinttal meg kívánják emelni a kormányzati kezességvállalás összegét, így összesen 800 milliárd forintos kötelezettséget vállalhat a Magyar Fejlesztési Bank; az a bank, amelynek gazdálkodására az Országgyűlésnek és a nyilvánosságnak semmi rálátása nincs, most akkora összeget költhet el ellenőrizhetetlenül, mint az egész magyar egészségügy éves költségvetése.

4. Anélkül, hogy a privatizációs szervezet ez évi tevékenységét, a sikertelen működés okait megismertetné az Országgyűléssel, a kormány el kívánja engedni az ÁPV Rt. ez évi befizetési kötelezettségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési és pénzügyi bizottság ülésén az ÁSZ alelnöke a következőket mondta: "Ha nemzetközi sztenderdekkel hitelesítenünk kellene ezt a zárszámadást, akkor azt kell mondanunk, hogy ezt a zárszámadást el kell utasítania a parlamentnek, hiszen a teljesség ősrégi számviteli elvének nem tesz eleget." (Babák Mihály közbeszólása.)

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Kérem önöket, szívleljék meg az Állami Számvevőszék véleményét - mi ezt tesszük.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)