Felszólalás adatai

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Medgyessy-kormány hatalomra jutása óta eltelt másfél évben nem tudott hiteles gazdaságpolitikát kidolgozni. Rosszabbodott a családok helyzete, romlott az ország versenyképessége. A magyar gazdaság a válság felé sodródik, ezért hazugság azt állítani, hogy a jövő évi költségvetés az építés költségvetése lenne. Ez a költségvetés építés helyett elvesz, elad, eladósít és elbocsát.

Az általános vitában röviden az agrárfejezet előirányzataival kívánok foglalkozni. Mielőtt azonban ezt megtenném, engedjék meg, hogy az agrártámogatásokról először elvi megközelítésben beszéljek. A támogatásokkal szemben általában a semlegesség követelményét állítják, így szektorsemlegességet, piacsemlegességet és versenysemlegességet kérnek számon, ami alapjában véve téves felfogás. A támogatás - ha jól működik - társadalmi befektetés, nem adomány, és nem szociálpolitika. A támogatás lényege a diszkrimináció, a spontán folyamatok befolyásolása. Éppen ezért van szükség támogatásokra, mert enélkül a társadalom egészére nézve hátrányos helyzet jönne létre.

Különösen igaz ez a megállapítás az agrártámogatásokra, hiszen az élelmiszer-előállítás, az élelmiszeralapanyag-termelés minden országban stratégiai kérdés. Még inkább igaz ez a megállapítás a magyar mezőgazdaságra, hiszen multifunkcionális szerepéből következően a nemzetgazdasági GDP-hez való hozzájárulásánál sokkal jelentősebb szektora a nemzetgazdaságnak.

Az ágazat a kedvező ökológiai adottságok kihasználásában, a vidék fejlesztésében és a vidéki lakosság foglalkoztatásában, életminőségének befolyásolásában ma is alapvető szerepet játszik. Ha tehát agrártámogatásokról beszélünk, nem arról van szó, hogy egy feneketlen kalapba szórjuk a pénzt; nem arról van szó, hogy a mezőgazdaság szereplői, a gazdák, a parasztok már megint sírnak; nem arról van szó, hogy a mezőgazdaságnak adott minden milliárd kidobott pénz, mint amit néhány kormánytag erről gondol; hanem hogy a társadalom szempontjából fontos és stratégiai feladat elvégzésének biztosításáról van szó: a mezőgazdasági termelésről és élelmiszer-előállításról.

Tisztelt Ház! Az előterjesztésben az agrárgazdaság kiemelt célkitűzései: a versenyképesség, a termelők jövedelembiztonságának erősítése, kiszámítható piaci viszonyok kialakítása, munkahelyteremtő, környezetkímélő vidékfejlesztési program megvalósítása. Úgy gondolom, hogy ezekkel a célokkal mindenki egyet tud érteni. A bökkenő csak ott van, hogy a célok megvalósításához szükséges források nem állnak rendelkezésre az agrárfejezetben. Az előterjesztésben 293 milliárd forintos támogatási összeg szerepel. Ebből 136 milliárd az uniós forrás, illetve 157 milliárd a hazai támogatás lenne. Nézzük meg, mire elég ez az összeg, pontosabban, mire kellene hogy fedezetet nyújtson.

Az uniós 136 milliárd forint egy jelentős része - mintegy 42 milliárd forint - nem normatív alapon hívható le, hanem pályázati úton. Hogy a pályázati lehetőségből mennyi lesz a tényleges támogatás, az erősen kérdőjeles, de a nyugat-európai példák rendelkezésre állnak. Bizony, az 50-60 százalékos lehívási arány jellemzőbb, mint a 100 százalékos. Így ezen az ágon akár 20-25 milliárd forinttal is csökkenhet a gazdáknak jutó támogatás. Arról nem is beszélve, hogy az uniós pénzek lehívásának intézményi, technikai, személyi feltételei hogyan állnak; lásd az Európai Bizottság jelentéséről kiszivárgott híreket.

A hazai 156,9 milliárd forintos támogatási összeggel, ha lehet, még nagyobb a baj. Tekintsük végig, hogy a hazai agrártámogatási ágon milyen kötelezettségeknek kellene eleget tenni. Először is biztosítani kéne az úgynevezett 30 százalékos nemzeti kiegészítés fedezetét - ez 91,3 milliárd forint - amit nagy dérrel-dúrral harangoztak be Koppenhága után, és még országgyűlési határozat is született ennek a kifizetésére; országgyűlési határozat, hiszen nem volt elég a kormánynak sem Medgyessy Péter ígérete e tekintetben. Tartalmaznia kellene a 2003. év ki nem fizetett kötelezettségvállalásait - ez az úgynevezett determináció -, ez minimum 70 milliárd forint. Tartalmaznia kéne az agrár-kezességvállalásra 3,2 milliárd forintot, a pályázati uniós források sajáterőrészét, 13 milliárd forintot. Tartalmaznia kellene a csak hazai forrásból adandó támogatásokat, amelyeket az Európai Unióval jóvá kell hagyatni, notifikáltatni kell. Idetartozik a versenyhátrányba kerülő sertés- és baromfiágazat támogatása, a biológiai alapok megőrzése, az erdészeti támogatás, vízgazdálkodási feladatok támogatása, oktatás-képzés támogatása, agrárfinanszírozás, agrárfoglalkoztatás támogatása.

Ezt támasztja alá az Állami Számvevőszék, amikor azt állapítja meg: „ A nemzeti hatáskörben fenntartani kívánt támogatások közül a szőlő- és gyümölcsültetvény-telepítés támogatása, az erdőgazdálkodás korszerűsítése, a vízügyi és öntözésfejlesztési beruházások, a szakmai továbbképzés és átképzés, valamint a termelők részére szükséges alapvető szolgáltatások fejlesztése elmarad.ö Ezen jogcímek mértéke legalább 50-60 milliárd forint kellene hogy legyen. Így a fentiek alapján elmondhatjuk, hogy 70-80 milliárd forint hiányzik a nemzeti forrás oldalon, azaz bizonyosan nem jut mindenre pénz; elégséges mértékű forrást ígértek ide, ígértek oda, koppenhágai eredmények ide, koppenhágai eredmények oda, országgyűlési határozat, Medgyessy Péter ígérete ide-oda, nem lesz elég a pénz.

Tisztelt Ház! A fő gond az, hogy a mezőgazdasági termelő, aki elvetette már a búzáját, nem tudja még, hogy jövőre mikor és mekkora összegű támogatásra számíthat, és hogyan tudja finanszírozni a jövő évi gazdálkodását. Ebből az előterjesztésből ezt nem is fogja megtudni. A fő gond az, hogy az Európai Unióból jövőre érkező agrártámogatások egy részét a hazai költségvetési támogatások kiváltására használná fel a kormányzat, ezáltal megrövidítve a magyar gazdákat. És ezt nemcsak mi mondjuk, ezt mondja a szakma, ezt mondja az érdekképviselet, hogy mást ne mondjak, például ezt mondja a MOSZ főtitkára is.

Mindezek alapján a 2004. évi költségvetési előterjesztést ebben a formában nem tudjuk támogatni. Kérem a kormányoldalt, hogy módosító javaslataink azon részét is fontolják meg és támogassák, amelyek a magyar gazdák versenyesélyeit segítik.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)